Orbánék tudták, hogy rossz lesz nekünk, és hagyták

Mégis készült hatástanulmány a vasárnapi boltbezárásról. Nem is akármilyen. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011-es háttéranyaga szerint a KDNP javaslata nyomán több mint tízezer ember veszítené el a munkáját, és közel 50 milliárdot bukna a költségvetés. Ezek a számok ismertek voltak a kormány előtt akkor is, amikor 2014-ben a kabinet mégis a korlátozás bevezetése mellett döntött.
Csak a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokhoz kell hatástanulmányt készíteni, s mivel a vasárnapi boltzárat elrendelő törvényt egyéni képviselői indítványban kezdeményezték, annak kidolgozásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem vett részt, hatástanulmányról pedig nem tud - válaszolta a tárca lapunknak, illetve ezzel utasította el a Portfolio közérdekűadat-igénylését, amellyel a döntést megalapozó hatástanulmányt kérték ki. Pedig a hatástanulmány létezik, csak mélyebbre kellett volna ásni érte. Mi több, megállapításai döntő részben ma is érvényesek.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök és Orbán Viktor kormányfő 2013-ban a parlamentben. Taps egy kisebb katasztrófához

Tíz-tizenötezer ember elbocsátásával jár a vasárnapi boltbezárás elrendelése, és a munkájukat elveszítők jó része később sem fog tudni elhelyezkedni az ágazatban - állt az Orbán-kormány megrendelésére az NGM-ben 2011-ben készült, ám sohasem publikált hatástanulmányban, amely a pró és kontra érvek elemzése után "nehezen támogathatónak" tartotta a korlátozást. Az NGM becslése szerint a forgalomcsökkentésből adódó áfakiesés, a megszűnő munkahelyek miatt a társadalom egészét terhelő kiadások, továbbá a kieső járulékbevételek összességében 50 milliárd forintos lyukat ütöttek volna a büdzsén.

A kereszténydemokraták ellenzékben már pedzegették, kormányra jutásuk után, 2011-ben pedig törvényjavaslatban kezdeményezték a vasárnapi boltbezárást. A Fidesz ellenzékből még támogatta a javaslatot, ám kormánypártként már jegelni próbálta az ügyet. Miután Harrach Péter KDNP-frakcióvezető úgy döntött, hogy a kérdésben egyéni javaslatot nyújt be, Nagy Anna akkori kormányszóvivő 2011 áprilisában azt közölte, hogy a kormány hatástanulmányt készíttet a kérdésben, és annak megállapításai alapján fog dönteni.
Az akkor Matolcsy György vezette NGM még abban a hónapban több, egymástól független tanulmányt is készíttetett, majd az ezekben szereplő megállapításokat egy háttéranyagba gyúrta össze, s ezt vitte a kormány elé. Orbán Viktor ezután, 2011 májusában a kormány egyéves fennállása alkalmából szervezett "Gazdasági fordulat" című konferencián jelentette be, hogy a kabinet nem támogatja a KDNP törvényjavaslatát. "Amíg heti ötnapi munkából nem lehet megélni Magyarországon, addig nincs arra lehetőség, hogy a boltok vasárnap zárva tartsanak" - érvelt a miniszterelnök.
2011-es jóslat
Az állás nélkül maradó 10-15 ezer volt dolgozónak fizetendő munkanélküli-segély: 2,3-3,4 milliárd forint
A kieső béralapra jutó, elmaradó adó- és járulékbevétel: 26-27 milliárd forint
Várható forgalomcsökkenés: 20,4 milliárd forint
Várható áfakiesés: 7,6 milliárd forint
A teljes költségvetési kiesés: 43,2-49 milliárd forint
Bár a vasárnapi zárva tartásról készített tanulmány befejezése óta eltelt bő három év, a 2011-es dokumentum megállapításai ma is érvényesek lehetnek. Tavaly, amikor a KDNP ismét benyújtotta a vasárnapi boltzárról szóló törvényjavaslatát, egy ideig bizonytalan volt, hogy a kormány támogatni fogja-e az ötletet, vagy sem. A kormány akkor többször egyeztetett a piaci szereplőkkel. Az NGM-ben tartott tárgyalásokon részt vett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is, aki érdeklődésünkre megerősítette, hogy ismeri a tanulmányt, és az általunk említett részletek emlékei szerint benne voltak abban. Vámos György azt is elmondta, hogy az NGM képviselője az egyeztetésen megjegyezte, hogy 2011-ben készítettek ilyen tanulmányt, hozzátéve: "a körülmények azóta lényegesen nem változtak".
Egy szám
A boltbezárás össztársadalmi szinten ötvenmilliárd forintos lyukat ütött volna a költségvetésen, ezt 2011-ben még vállalhatatlan teherként értelmezte a kormány.
Nem lehetett tehát véletlen, hogy Varga Mihály 2014 novemberében a Hír TV-ben kerek perec kijelentette, hogy nem támogatja a KDNP javaslatát. Információink szerint a kormányfrakció is erősen megosztott volt a kérdésben, több fajsúlyos fideszes képviselő, így Kósa Lajos, Balla György - főleg a vidékiek - zúgolódtak azon, hogy a kormánykritikussá váló közhangulatban nem lenne szerencsés a vasárnapi bezárást erőltetni. A kérdést végül Orbán Viktor döntötte el, aki immár teljes mellszélességgel kiállt a vasárnapi zárás mellett, jelezve: afféle "bizalmi kérdésnek" tekinti, hogy megszavazza-e a frakció a KDNP ötletét. A kormány és a piac között lavírozó NGM ekkor meghajolt a miniszterelnöki akarat előtt, és már kifelé is támogatta a vasárnapi zárva tartást.
Lapunknak adott mostani válaszukban is hitet tettek a vasárnapi boltzár mellett. Friss indoklásuk szerint a külföldi tapasztalatok elemzése során arra jutottak, hogy a vasárnapi zárva tartás bevezetése nem jelent számottevő változást a kereskedelmi forgalom alakulásában. A kezdeti, rövid alkalmazkodási időt követően a vásárlási szokások a módosult nyitva tartási időszakhoz igazodnak - vélik.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az iskolai büfé kínálatát szemlézi. A hatástanulmányba is betekintést nyert

Arra viszont lapzártáig nem adtak választ, hogy mi is a helyzet a hirtelen "elfeledett" 2011-es hatástanulmánnyal, amely egyébként bőven merít a külföldi példákból. Éppen francia tapasztalatok alapján azt javasolta, hogy szerencsésebb lenne, ha olyan jogszabályt hoznának, miszerint a munkavállalók csak önkéntesen vállalhatnának munkát vasárnap, ám ekkor dupla bérért. Ezen túlmenően az NGM szakmai anyaga úgy látta: "amennyiben a kérdésben politikai döntés születik (...) szükség lenne egy átmeneti időszakra, amikor először csak havonta egy vasárnap, majd két és több vasárnap lennének zárva az üzletek. Ebben az esetben lehetne felmérni a társadalomra, a vállalkozásokra, továbbá a költségvetésre gyakorolt hatást".

Az NGM később is folyamatosan közvetíteni próbált a kereskedők és a kormány között. Igaz, ennek vajmi kevés hatása lett: a kormány azóta sem engedett a KDNP diktálta törvény szigorából, ahogy a 2011-es tanulmány megállapításai sem érdekelték a KDNP-t, illetve a tavaly nagy hirtelen és jókora pálfordulással a boltzár elszánt hívévé szegődött Orbán Viktort.

"Kapkodnak" a dolgozókért

Címlapos írásban hívja fel a figyelmet a Napi Gazdaság, hogy "nagyon megugrott a kereslet a kiskereskedelmi dolgozók iránt". A kormányközeli Századvég lapja a Workania álláskereső portálra hivatkozva konkrét számok helyett azonban csak százalékokban fejezi ki, hogy - a vasárnapi boltzár dacára - "kapkodnak a kereskedelemben dolgozókért a vállalkozások". Számaik szerint februárban a portálon feladott álláshirdetések az egy évvel korábbihoz képest - munkakörtől függően - 12-242 százalék közötti pluszt jelentenek. Csakhogy a futároknál mért 150 százalékos bővülés a valós számokra lefordítva kettő helyett három álláskínálatot jelent - országszerte. Raktárosból 242 százalékos a növekmény, ez a valóságban 42 állást takar. Visszaesés egyedül a pékeknél volt, 27 helyett 23 állást hirdettek meg - valamennyit a Tescónál. A Workania értékesítés és kereskedelem címszó alatt tegnap összesen 425 állást hirdetett, teljes kínálata 4295 volt. A KSH adatai szerint a hazai kiskereskedelem é s a vele egy kalap alá vett gépjárműjavítás tavalyi átlagban 332 ezer embernek adott munkát - csak a legalább öt főt alkalmazó vállalkozásoknál. Azaz ez a szám még nem tartalmazza a kisboltok munkavállalóit sem. (K. B.)