Lenyeletik – Terjeszkedő Orbán-vállalkozások és a helyiek
A
miniszterelnök édesapját eddig nem nagyon érdekelte, ha valakinek baja
volt az Orbán család valamely vállalkozásával. Ha eltérő módon és
intenzitással, de Bicskén, Gránáson és Hahóton is kezd elegük lenni az
érintett helybélieknek az Orbán-cégek okozta kellemetlenségekből.
Még
2001-ben, a Népszabadságnak adott interjújában idősebb Orbán Győző úgy
nyilatkozott, hogy neki csak hátránya van abból, hogy a legidősebb fia
Magyarország miniszterelnöke. Meglehet, ezt akkor komolyan gondolta a
bányatulajdonos-nagyvállalkozó, de a családi cégek utóbbi években
mutatott eredményei inkább ennek az ellenkezőjére utalnak. Az is egyre
világosabb, hogy a kormányfő testvéreihez és édesapjához köthető
vállalkozások egyes engedélyező és ellenőrző hatóságoktól is kaphatnak
némi hátszelet. A Zala megyei Hahóton, Bicskén és a család gánti
bányája közelében található Gránáson is sokan úgy érezhetik, nem csak a
szerencsés véletlen eredménye, hogy – a törvényesség látszata mellett –
előnyös helyzetbe kerülnek az Orbán család cégei. Ha pedig a
károsultak ezt kifogásolják, netán szervezetten próbálnak kiállni
magukért, a hatóságok részéről többnyire csak üres szólamokat, idősebb
Orbán Győzőtől pedig néhány esetben burkolt vagy nyílt fenyegetést
kapnak.
Hahót
Az
Orbán család egyik érdekeltségének Zala megyei felbukkanása már a
kilencvenes évek közepén sem volt viharoktól mentes, ám a közelmúltban
is okozhatott nehézséget a helyiek számára. Hahóton a Gánt Kő és Tőzeg
Kft. jogelődje, a Hahót Tőzeg Kft. a kilencvenes évek közepén kezdte el
működését a dél-zalai település mellett. Amikor már tudták, hogy
tőzeget szeretnének bányászni, áron alul felvásároltak egy rakás
területet. A földek tulajdonosai csak utólag jöttek rá, hogy rászedték
őket, de ekkor már késő volt, a pereskedés ellenére a kft. elkezdhette a
tőzeg kitermelését. A tőzegbányászat ügye és az Orbán-érdekeltségek
vélt vagy valós előnye versenytársaikkal szemben 2010 után került ismét
reflektorfénybe a zalai Szévíz-völgyben.
A
lápokkal kapcsolatos rendezetlen törvényi háttér és az egymásnak
ellentmondó jogszabályok korábban lehetővé tették, hogy a hatóságok a
látszólag ugyanolyan jellegű hahóti terület többségét láppá, így
védetté minősítsék, miközben más helyeken, például a Gánt Kő és Tőzeg
Kft. egyes területein ilyen korlátozást ne vezessenek be. Mindez azért
lényeges, mert a vonatkozó törvény legutóbbi verziója szerint a lápnak
minősített területeken új bánya nem nyitható. Csakhogy – amint arra a
Népszabadság több korábbi írása is felhívja a figyelmet – nem világos,
hogy mi a helyzet azokkal a vállalkozásokkal, amelyek az adott
területre korábban engedélyt kaptak az illetékes bánya- és
természetvédelmi hatóságtól. Fontos, hogy a Hahót környéki bányák
ökológiai jellege nem különbözik egymástól, így kérdés, hogy egyesek
engedélyét miért hosszabbítanák meg, míg másoknak miért kell befejezniük
a tőzeg kitermelését. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
érdeklődésünkre közölte, hogy Orbánék vállalkozása a Hahót II.
bányatelken 2019 májusáig rendelkezik környezetvédelmi jóváhagyással.
Bányászati engedélyük ugyan 2014 végén lejárt, de meghosszabbítása
február elején már folyamatban volt. Arról nincs információnk, hogy a
hozzájárulást azóta megkapták-e, kérdésünkre ugyanis lapzártánkig nem
érkezett hivatalos válasz. A tőzegbányászat költséges tevékenység, de a
Gánt Kő és Tőzeg Kft. a még nagyjából 2-2,5 millió köbméter talajjavító
anyag kitermeléséből minimum 6-7,5 milliárd forintos bevételre
számíthat.
„A
helyzet arra enged minket következtetni, hogy azok a
bányavállalkozások, amelyek jelenleg engedéllyel rendelkeznek, de a
területük szerepel a lápjegyzékben, előbb-utóbb lehúzhatják a rolót,
mert a hatóságok nem járulnak majd hozzá a folytatáshoz. Azt sem
tartanám elképzelhetetlennek, hogy valamilyen oknál fogva egy
kivételezett vállalkozás megkapná a lehetőséget az ottani tőzeg
kitermelésére is” – nyilatkozott lapunknak az egyik tőzegbányászattal
foglalkozó kft. vezetője, aki hozzátette: számukra nem nagy gond az
engedély elutasítása, ha kártalanítják őket, hiszen mindenki jelentős
összegeket fektetett be a szükséges technológiába, és a megtérülés
időtartama több év.
Nemcsak
az ott működő bányavállalkozások, hanem az egyik környékbeli
horgásztársaság tagjai is megorrolhattak Orbánékra. Több helyi
forrásunk szerint tavaly októberben a Gánt Kő és Tőzeg Kft. munkatársai
miatt önthettek ki a pölöskei horgásztavak, mivel a tőzeg bányászata
során feltörő talajvizet túl nagy intenzitással szivattyúzhatták a
tavakat tápláló Szévíz-csatornába. Az esetet követően ifjabb Orbán
Győző, a kft. ügyvezetője cáfolta, hogy ez miattuk történt, de – az
ottaniak beszámolói szerint – az áradások idején a miniszterelnök
lement Hahótra, és ezt követően álltak le a szivattyúzással. A hahótiak
úgy vélik, az sem véletlen, hogy azóta elkezdték kotorni a
Szévíz-csatorna egyébként meglehetősen rossz állapotban lévő medrét.
Bicske
Egy
ideje jó néhányan Bicskén sem nézik jó szemmel Orbánék tevékenységét. A
gánti telephelyről a Dolomit Kőbányászati Kft. kis szemcsés
zúzalékkövet szállíttat a szintén a családhoz tartozó Nehéz Kő Kft.-vel
a bicskei vasútállomás két rakodójába, az ott összegyűlt
dolomitzúzalékot aztán bepakolják a vagonokba. Az állomáshoz közelebbi
közrakodót és az azzal szemben található lakóházakat csupán egy utca
választja el egymástól, amelyen ráadásul a többtonnás kamionok is
közlekednek. Az ottaniak évek óta nagy porra és zajra panaszkodnak,
tavaly szeptemberben több országos portál is foglalkozott a témával, de
az önkormányzat és a hatóságok csak hárítottak. A lakosok, majd
Szilágyi László, a PM akkori polgármesterjelöltje megkereste a
Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget,
amely végül arra jutott, hogy nincs is ott akkora por és zaj. Ezt két
saját mérésre hivatkozva jelentették ki tavaly szeptember 30-án: a
természetvédelmi hatóság által kiállított dokumentum szerint ők február
20-án és július 3-án is tartottak egy helyszíni bejárást, de arról nem
közöltek információt, hogy végeztek-e műszeres méréseket. Végül
mindent rendben találtak, igaz, csapadékos időszakban látogattak a
helyszínre, ráadásul akkor nem is járt arra annyi kamion. A helyiek
elmondása szerint Tessely Zoltán volt polgármester, jelenlegi fideszes
országgyűlési képviselő és akkori helyettese, Bicske mostani első
embere, Pálffy Károly sem erőltette meg magát különösebben azért, hogy
az ott lakóknak könnyebb legyen az életük.
Az
utcabeliek azzal sem értek el semmit, hogy kihívták a helyszínre Orbán
Győzőt, aki azt közölte velük, hogy por nincs, de ha lesz,
locsoltatnak. Majd hozzátette: ők mindent szabályszerűen csinálnak, ha a
lakóknak gondjuk van, menjenek az önkormányzathoz. Fia, Orbán Áron sem
volt együttműködőbb, az egyik helyinek telefonban azt mondta, ha
segítség kell nekik, hát forduljanak az Európai Unióhoz. Tessely az
Index.hu-nak adott tavalyi interjújában azt mondta, hogy a probléma
szerinte is valós, de ők elintézték azzal, hogy locsoltattak,
bevezették a sebességkorlátozást, és elérték, hogy a rakodás egy része
távolabb történjen a lakóházaktól. A volt polgármester említett egy
uniós forrást is, amelyből a nagyállomás környékét átépítenék, és
létrehoznának egy városi alközpontot. Már egy megvalósíthatósági
tanulmányt is elkészítettek, szintén uniós forrásból, de ez csak évek
múlva jelenthet megoldást a Móricz Zsigmond utca lakóinak, akik azonban
azt szeretnék, hogy tiltsák meg a 12,5 tonnánál nagyobb súlyú
teherautók behajtását. Erről egy petíciót is átnyújtottak az
önkormányzatnak, ami után annyi történt, hogy a Móricz Zsigmond utca
elejére kikerült egy 20 km/h-s sebességkorlátozó tábla.
Bár
Tessely Zoltán tavaly szeptemberben azt mondta kamerák előtt, hogy
tudomása szerint megszűntek a nagy zajjal kapcsolatos észrevételek, az
ott lakók közül többen a napokban arról számoltak be lapunknak, hogy
nincs változás. Van, hogy a kamionok reggel hat óra után nem sokkal már
megjelennek, de az sem nyugtatja meg az ingatlanok tulajdonosait, hogy
a vagonokba rakodás során sokszor a házak falai is megremegnek. Többen
hangsúlyozták, hogy ők egy-két kivételtől eltekintve azzal sem
találkoztak, hogy az önkormányzat megbízásából valaki nyáron vagy az
őszi száraz napokon gyakran locsolta volna a poros aszfaltot.
„Decemberben az összes dolomitot felpakolták a vagonokra, ezután csak
egy-két kisebb kupac maradt a helyszínen. Ekkor azt hittük, van esély
arra, hogy az Orbán család befejezze a bicskei tevékenységét, csend
volt és nyugalom, de idén január közepén újra megjelentek a hatalmas
kamionok, és azóta is rendszeresen hozzák a bányából a
kőzetszármazékot. Amióta pedig beköszöntött a jobb és kevésbé nyirkos
idő, ismét mindent ellep a por” – mondta az egyik utcabeli. Miközben a
helyiekkel március első hetében a rakodó mellett beszélgettünk, 30-40
perc alatt 5 hatalmas kamion haladt el a házak előtt – jól érzékelhetően
a megengedett 20 km/h-s sebességnél gyorsabban –, majd befordultak a
rakodó területére. Amikor fotóztunk, csak nagyon lassan borították le a
szállítmányt, de az utcába be- és kihajtás során fölvert por a közelben
parkoló autók szélvédőire vagy a házak ablakaira láthatóan rárakódott.
Megkerestük
a szállítást végző Nehéz Kő Kft.-t, ahol először azt mondták, hogy
forduljunk a társaság ügyvédjéhez, majd abban maradtunk, hogy írásban
jelentkezünk náluk, de választ többhetes várakozás után sem kaptunk –
ahogyan a bicskei önkormányzattól sem, pedig próbálkoztunk a jegyzőnél
és Pálffy Károly polgármesternél is. Mindeközben az utcabeliek közül
többen azon gondolkodnak, hogy eladják az ingatlanjukat, de attól
tartanak, csak jóval áron alul tudnák értékesíteni. „Nekem még így is
megérné, mert az biztos, hogy Orbánék nem fogják ezután sem figyelembe
venni azt, hogy mi itt élünk, nekünk ez az otthonunk. Az
önkormányzattól pedig továbbra sem kapunk semmilyen érdemi támogatást” –
panaszolta az egyik lakó. Ügyvédet is szerettek volna fogadni, viszont
miután megtudták, mekkora óradíjért dolgozott volna nekik a jogi
szakember, visszamondták, mert nincs rá pénzük. A TASZ-t is
megkeresték, de a jogvédő szervezet nem tudta vállalni a
képviseletüket, így egyelőre minden maradt a régiben.
Az új célpont: Gránás
Az
utóbbi hetek legnagyobb visszhangot kiváltó ügye a Nehéz Kő Kft.
Gánt-Gránás mellé tervezett hulladékfeldolgozója. Több fórumot is
tartottak már a tervezett beruházásról, ezek közül – ahogyan arról
március 14-én a magyarnarancs.hu-n is beszámoltunk – a legutóbbi, a
gánti művelődési házba március 13-án rendezett összejövetel volt a
leghangosabb. Ehhez vélhetően hozzájárult az is, hogy a beruházó
képviseletében maga Orbán Győző próbálta elmagyarázni: senkinek sem
kell aggódni, ők mindent a jogszabályok betartásával fognak végezni.
Végül a gránásiakat nem győzte meg, amin id. Orbán megsértődött, és idő
előtt elviharzott a fórum közben megérkező fiával, Orbán Áronnal.
A
helyieknek nem tetszik, hogy az Orbán család tulajdonában lévő Nehéz Kő
Kft. évi több tízezer tonna hulladékot szeretne feldolgozni a Vértes
lábánál, a Székesfehérvártól 25 kilométerre található Gánt-Gránás
közvetlen közelében. Itt korábban már működtettek egy kavicsbányát is,
amit a 2000-es évek elején bezártak. Ezután egyre többen költöztek a
településrészre olyanok, akik nyugalomra vágytak. Most viszont úgy
tűnik, hogy Orbán Győzőék a gránási lakóházaktól néhány száz méterre
válogatnák szét és dolgoznák át az oda hordott, döntő többségében
építési törmelékből álló hulladékot. Mindezt úgy, hogy egyebek közt
telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy forgókotrót és egy akár napi
nyolc órában is működő törő-osztályozó berendezést.
Sokakban
gyanút keltett, hogy Gránás településrész gyakorlatilag kimaradt a
Nehéz Kő Kft. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Felügyelőség által készített előzetes hatástanulmányokból. Mindez úgy
történhetett meg, hogy az egykori bánya területe közigazgatásilag nem
Gánthoz tartozik, így az előzetes műszaki és természetvédelmi vizsgálat
döntő többségében a több kilométerre elhelyezkedő Zámolyra, illetve a
másik irányban szomszédos Csákberényre koncentrál. Ráadásul a gránásiak
a várható beruházásról késéssel értesültek, mivel csak január 30-án
függesztették ki szemlére a házaikhoz vezető, kivilágítatlan földút
mentén található postaládák mellé a felügyelőség közleményét. Ezzel
pedig nyolc napjuk el is veszett abból a huszonegyből, amely
rendelkezésükre állt ahhoz, hogy megfogalmazzák és benyújtsák a
kifogásaikat.
A
helyiektől úgy értesültünk, hogy március elején Orbán Győző néhány
személlyel együtt szemlét tartott a tervezett hulladékfeldolgozó
területén. Többen látták, amint egy fekete autó bement, és körbejárta a
gránási településrészt is, de volt, aki személyesen is megszólította a
bányavállalkozót, aki nem fogadta túl szívélyesen, bár helybéli
forrásunk szerint ő maga sem válogatta meg, mit mond. A szóváltásnak
végül fenyegetőzés lett az eredménye, Orbán Győző felhívta a figyelmét
arra, hogy „vigyázzon magára, nehogy később valami baj érje”.
Huhh! De ismerős valahonnan ez a figura…!
Orbán
Győző a gánti polgármester, Spergelné Rádl Ibolya által vezetett múlt
pénteki fórumon többször hangsúlyozta, hogy nem kell félni, nem lesz
por, nem lesz zaj és a vízbázis is érintetlen marad. Az egyébként
szinte végig kulturált és politikai szólamoktól mentes rendezvényen
sorra záporoztak a kérdések, melyek lényege az volt, hogy a környéken
állandóan vagy ideiglenesen ott élő több száz ember félti a már
megszokott nyugalmát, egészségét és az ingatlanok értékét. A
miniszterelnök édesapja a vita előrehaladtával egyre furcsábban
reagált. Először úgy gondolta, nem árt megemlítenie, hogy „én soha
senkinek a földjébe nem beszéltem bele, hogy mit szeretne ott csinálni.
Magántulajdon, azt csinál, amit akar.” Hangsúlyozta, hogy nem érti a
nagy felháborodást, hiszen még nincs is mi ellen tiltakozniuk a
gránásiaknak, mivel a félelmeik feltételezéseken alapulnak. Szerinte
azok is csak találgatnak, akik megkérdőjelezik a hatástanulmányaik
várható por- és zajszennyezésre vonatkozó számításokat. „Előrebocsátom,
hogy senki ne próbálja kétségbe vonni a szakemberek szakértelmét. Az
annyi, amit kiszámoltak. Ha valaki utána tud számolni, hát számoljon. Ha
nem tud, akkor az annyi, amennyit megállapítottak.” Nagy tetszést
azzal sem aratott, amikor felvetette: az is lehet, hogy a gránásiak az ő
területén kialakított utakon is közlekednek. „Talán kellene hozzá egy
szolgalmi jog azért, hogy rend legyen. Nem azt mondom, hogy nem lehet
ott járni, de legyen szolgalmi jog” – mondta.
A
fórumról végül dühösen távozó Orbán Győzőnél az csaphatta ki a
biztosítékot, amikor az egyik gránási azt javasolta a többieknek:
kérjék a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Felügyelőségnél, hogy vegyék fel őket ügyféli jogállásba, így ők is
hivatalosan tehetnek észrevételeket. A bányatulajdonos ekkor
közbeszólt, és azt mondta, hogy ez most nem tartozik ide. „Ne
haragudjon, ne segítsen megszervezni azt, hogy megtámadják a mi
kérelmünket!” – szólt Orbán Győző, majd jött a válasz: „Már hogyne
szervezném!” Ezután a miniszterelnök édesapja összepakolt, és fiával,
Orbán Áronnal elviharzott.
Hátszél
Többen a
Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség
hozzáállását is kritizálják. A fideszes gánti polgármester a fórumon
közölte, az önkormányzat már kérte a hatóságtól, hogy a kihagyott
Gránást is vonják be a vizsgált területek sorába. Az ott élők közül
néhányan levélben jelezték a felügyelőségnek, hogy vegyék fel őket
ügyféli jogállásba, így ők is hivatalosan tehetnek észrevételeket.
Információink szerint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Felügyelőség sorra utasítja el a kérelmeket, a
gránásiak csak egy olyan ott élőről tudnak, akinek a beadványát
elfogadták volna. Egy a felügyelőség ügyeire rálátó forrásunk szerint a
Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél
olyan szakember is dolgozik, akinek korábban a hahóti ügyletek kapcsán
az ottani illetékes nemzeti park munkatársaként is rálátása lehetett
Orbán Győzőék hivatalos ügyeire.
Bár
Orbán Győző a gánti fórumon azt is kiemelte, hogy nem akar ő mindenáron
beruházni, a településen többen is azt mesélték, hogy a
hulladékfeldolgozáshoz szükséges gépek közül néhányat már be is
szerzett a Nehéz Kő Kft. Egyebek közt erről is szerettük volna
megkérdezni a céget, de ezúttal sem kaptunk rá lehetőséget. A pénteki
fórumon pedig azért nem kérdezhettünk Orbán Győzőtől, mert ő
kijelentette, hogy csak azután hajlandó válaszolni egy szerinte
„rosszindulatú újságírónak”, ha az előtte átutal kétmillió forintot a
gánti szociális otthonnak. Nálunk nem volt annyi pénz, de a gránásiak
összedobtak egy jelentősebb összeget arra, hogy felfogadjanak egy
ügyvédet, továbbá egy egyesület megalapításába is belekezdtek, hátha
így hatékonyabban védhetik az érdekeiket.
Az Orbán-cégek jobban teljesítenek
A
miniszterelnök édesapjának és testvéreinek a céginformációs adatok
szerint a szocialista kormányok ideje alatt sem ment rosszul, a 2010-es
kormányváltást követően azonban kifejezetten jól alakultak a
bevételeik. Az Orbán családhoz köthető vállalkozások zászlóshajója, a
Dolomit Kőbányászati Kft. évtizedek óta foglalkozik a dolomit
bányászatával és feldolgozásával, 2002 óta pedig transzportbetont és
közműépítési betonelemet is gyárt. Idősebb Orbán Győző 1992-ben lett a
kft. többségi tulajdonosa – előtte műszaki ellenőre és üzemvezetője
volt; a privatizálás során a miniszterelnök édesapja bevallottan is
Fideszhez közeli vállalkozóktól kapott segítséget. A privatizációt
követő év tavaszán a Quality Invest Rt. – amelyet a Fidesz egykori
gazdasági tanácsadója, Varga Tamás és Kövér Szilárd, a jelenlegi
házelnök testvére, illetve Simicska Lajos alapított – megvásárolt a
cégben 4,75 millió forint névértékű tulajdont, majd fél évvel később
eladta azt a Dolomitnak 1,2 millióért. A Fideszhez akkor több szálon
köthető cég közbeiktatásával így lehetett az államiból magánpénz, de
legalábbis hitelezés történt. Az Élet és Irodalomban feltárt ügyre
Debreczeni József Orbán Viktor című könyvében mind a kormányfő, mind
Orbán Győző úgy emlékezett: Simicskáék névértéken vették a
részvényeket, vagyis az „ajándék” összege 3,55 millió forint volt.
A Quality Invest Rt. aztán Schlecht Csabáé lett, aki később túl is adott az akkorra már nem túl jövedelmező vállalkozáson.
A
Dolomit a 2010-es kormányváltás után rövid idő alatt majdnem
megduplázta az éves nettó árbevételét. A kft. 2013-as eredménye 1,9
milliárd forint volt a három évvel korábbi 1,04 milliárdhoz képest. (A
már lezárt 2014-es év adatai még nem nyilvánosak.) A Dolomit 2008 óta
összesen egymilliárd forintnyi osztalékot fizetett ki a többségi
tulajdonos Orbán Győzőnek és még négy magánszemélynek.
A
Dolomit Kft. ügyvezetője a miniszterelnök édesapja mellett az az ifj.
Orbán Győző, aki szüleivel 1996-ban alapította meg a kezdetben csak
kavics- és kőbányászattal foglalkozó Gánt Kő Kft.-t. A cég néhány évvel
később felvette a Gánt Kő és Tőzeg Kft. nevet, és a profilba bekerült a
tőzegbányászat is. A gánti telephelyre és a hahóti, a zalaegerszegi, a
zámolyi és a felcsúti fióktelepre bejegyzett társaság 2010 és 2012
között 446, 453 és 489 millió forintos árbevételt termelt, de a
vállalkozás 2013-ban már „csak” 337 millió forintot hozott.
A
miniszterelnök másik testvére, Orbán Áron többségi tulajdonosa és
ügyvezetője a 2004-ben alapított Ideális Áron Bt. átalakulása után
2008-ban létrejött Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó
Kft.-nek. A vállalkozásnak 2013-ban 463 millió forintos árbevétele
volt, ám ezzel együtt is – a céginformációs adatok szerint – mínusz 30
millió forintnyi veszteséget könyvelhetett el. A korábbi években ugyan
némileg alacsonyabb volt a nettó árbevétel, de a mérleg szerinti
eredmény pozitív volt: 2012-ben 66, 2011-ben 77 millió forint. A cég
saját honlapján közöltek szerint a Nehéz Kő közvetlen kapcsolatban áll a
Gánt Kő és Tőzeg és a Dolomit Kőbányászati Kft.-vel, utóbbi
szállítmányozási tevékenységét 2012-től végzi.
A
miniszterelnök édesapjáé még az az utóbbi években rendre 15,5 millió
forintos árbevételt produkáló CZG Ingatlanforgalmazó Kft., amely
2011-ben megvásárolta a Felcsút és Alcsútdoboz között található
hatvanpusztai majorságot. Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvében
részletezi, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégén keresztül 155 millió
forintot fizetett ki a CZG Kft.-nek, cserébe megkapta a 13 hektáros
ingatlanegyüttes tízéves bérleti jogát. Ezt követően Orbán Győző cége
kifizette a majorság megvásárlására felvett hitelét. Az Orbán-vagyon
után évek óta kutató újságírónak Mészáros Lőrinc 2012-ben azt mondta: a
gépeit tárolja a területen. Lapunk munkatársa az elmúlt egy évben
többször is járt a több épületből álló ingatlannál, de sosem látta
annak jelét, hogy a felcsúti milliárdos munkagépei ott lennének.
(magyarnarancs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése