A
sanghaji aranytőzsde az év vége felé megpróbálja elindítani a jüanban
denominált aranykereskedést, alternatívát teremtve ezzel a londoni,
dollár-elszámolású kereskedésnek.
„A jüanban denominált aranyszekció nem versenyezni fog a dollárossal, csupán kiegészítője lesz annak, eggyel több választást kínálva a sárga nemesfémmel kereskedőknek” – fogalmazott óvatosan Xu Luode, a Shanghai Gold Exchange (SGE) vezetője, hozzátéve: az árak jüanban való kifejezését az teszi indokolttá, hogy ma már Kína adja a globális fizikaiarany-keresletének mintegy 40 százalékát.
A világ legnépesebb országa 2013 óta – az addigi első Indiát megelőzve – már a legnagyobb aranyfogyasztó, egyúttal a második legnagyobb termelője is a sárga nemesfémnek. A hivatalos aranyárakat jelenleg Londonban állapítják meg, naponta kétszer, ottani idő szerint délelőtt fél 11-kor és délután 3-kor, öt cég – a Bank of Nova Scotia, a Barclays, a HSBC, a Société Générale és a Deutsche Bank – telefonos konferenciabeszélgetése alapján. Ám, e mechanizmust manipuláció gyanújával már egy ideje vizsgálják a hatóságok, emiatt azt hamarosan egy olyan új rendszer válthatja fel, ahol az árak rögzítésébe a mostaninál több szereplőnek lesz beleszólása.
E bizalmi válságot próbálják a kínaiak kihasználni a jüan-denominált aranyfixing bevezetésével, ami a már most is ötödik legnagyobb forgalmú és már számos bank tartalékai között is szereplő kínai deviza globális használatát még népszerűbbé teheti – vélik elemzők.
„A sanghaji aranyfixing a kínai város szabadkereskedelmi zónáján belül működő SGE nemzetközi részlegének modelljét követheti, mely lehetővé teszi a külföldi befektetőknek és bankoknak, hogy jüanban kereskedjenek és fizessenek, a belföldiek számára viszont a jüan még nem teljesen konvertibilis” – állította Yang Fei, a Financial Information Technology Co Ltd. aranybefektetési elemzője.
Az SGE nemzetközi részlegén belül a kísérleti jelleggel elindított kínai (sanghaji) szabadkereskedelmi zónában eddig már mintegy 450 tonna aranyrúd cserélt gazdát, e tranzakciók értéke elérte a 110 milliárd jüant.
Az ázsiai birodalom nemesfém-piacának további liberalizálása, még több külföldi befektető bevonzása és a jüanpiac megnyitása érdekében az SGE korábban már több intézkedést is hozott, jelesül a külföldiek számára külön ezüst kontraktust alkotott és az aranyopciós kereskedés próbaüzemét is elindította.
„A jüan potenciálisan helyettesítheti a dollárt az árupiaci termékek árának meghatározásában, miután Kína a regionális piacokról egyre inkább halad a nemzetközi piacok felé” – véli Jeremy East, a Standard Chartered Bank globális fémpiaci részlegének vezetője.
„A fizikaiarany-piacának liberalizálása felé tett kínai lépések sikere azon múlik, mennyire alakul ki aktív kereskedés és az hány piaci szereplőt vonz be” – állapította meg Albert Cheng, a World Gold Council távol-keleti részlegének ügyvezető igazgatója.
Profitline
„A jüanban denominált aranyszekció nem versenyezni fog a dollárossal, csupán kiegészítője lesz annak, eggyel több választást kínálva a sárga nemesfémmel kereskedőknek” – fogalmazott óvatosan Xu Luode, a Shanghai Gold Exchange (SGE) vezetője, hozzátéve: az árak jüanban való kifejezését az teszi indokolttá, hogy ma már Kína adja a globális fizikaiarany-keresletének mintegy 40 százalékát.
A világ legnépesebb országa 2013 óta – az addigi első Indiát megelőzve – már a legnagyobb aranyfogyasztó, egyúttal a második legnagyobb termelője is a sárga nemesfémnek. A hivatalos aranyárakat jelenleg Londonban állapítják meg, naponta kétszer, ottani idő szerint délelőtt fél 11-kor és délután 3-kor, öt cég – a Bank of Nova Scotia, a Barclays, a HSBC, a Société Générale és a Deutsche Bank – telefonos konferenciabeszélgetése alapján. Ám, e mechanizmust manipuláció gyanújával már egy ideje vizsgálják a hatóságok, emiatt azt hamarosan egy olyan új rendszer válthatja fel, ahol az árak rögzítésébe a mostaninál több szereplőnek lesz beleszólása.
E bizalmi válságot próbálják a kínaiak kihasználni a jüan-denominált aranyfixing bevezetésével, ami a már most is ötödik legnagyobb forgalmú és már számos bank tartalékai között is szereplő kínai deviza globális használatát még népszerűbbé teheti – vélik elemzők.
„A sanghaji aranyfixing a kínai város szabadkereskedelmi zónáján belül működő SGE nemzetközi részlegének modelljét követheti, mely lehetővé teszi a külföldi befektetőknek és bankoknak, hogy jüanban kereskedjenek és fizessenek, a belföldiek számára viszont a jüan még nem teljesen konvertibilis” – állította Yang Fei, a Financial Information Technology Co Ltd. aranybefektetési elemzője.
Az SGE nemzetközi részlegén belül a kísérleti jelleggel elindított kínai (sanghaji) szabadkereskedelmi zónában eddig már mintegy 450 tonna aranyrúd cserélt gazdát, e tranzakciók értéke elérte a 110 milliárd jüant.
Az ázsiai birodalom nemesfém-piacának további liberalizálása, még több külföldi befektető bevonzása és a jüanpiac megnyitása érdekében az SGE korábban már több intézkedést is hozott, jelesül a külföldiek számára külön ezüst kontraktust alkotott és az aranyopciós kereskedés próbaüzemét is elindította.
„A jüan potenciálisan helyettesítheti a dollárt az árupiaci termékek árának meghatározásában, miután Kína a regionális piacokról egyre inkább halad a nemzetközi piacok felé” – véli Jeremy East, a Standard Chartered Bank globális fémpiaci részlegének vezetője.
„A fizikaiarany-piacának liberalizálása felé tett kínai lépések sikere azon múlik, mennyire alakul ki aktív kereskedés és az hány piaci szereplőt vonz be” – állapította meg Albert Cheng, a World Gold Council távol-keleti részlegének ügyvezető igazgatója.
Profitline
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése