Belső
harcok és az ellentétek kiéleződése várható a formálódó kurd állam
megalakulása kapcsán. Az Irak elleni USA invázió után az amerikai
hadvezetés kénytelen volt az iraki kurdoknak egy bizonyos szintű
autonómiát biztosítani. A probléma akkor kezdődött igazán, mikor az
iraki kurdok vezetője kijelentette, hogy még Husszein alatt is nagyobb
szabadságuk volt, mint most. A területükön fekvő ásványkincseket
lerabolják, saját bányáikban szinte rabszolgaként dolgoznak, a nyugati
hatalmak mindenbe beleszólnak. A helyzet olyannyira kiéleződött, hogy
belső konfliktusok és terrorista akciók kezdődtek, aminek végére az USA
kénytelen volt nagyobb autonómiát biztosítani. Azért, hogy hatalmát
biztosítsa a kurd régióban, elkezdte felfegyverezni a Pesmerga kurd
katonai alakulatot.
A kurdok legerősebb katonai alakulata ennek ellenére a törökországi
központtal működő PKK - Kurd Munkáspárt -, amely hatalmi szempontból
Moszkvához áll legközelebb. A jelenlegi kurd kérdés akkor robbant be a
világpolitikába, amikor a szír háború egy epizódjaképpen Asszad szíriai
elnök "kijátszotta a kurd kártyát" - szabadságot adott a szíriai
kurdoknak. Ezzel megtörtént az első lépés a független kurd állam
létrehozására. Azokat a fegyvereket, amelyekkel a szír hadsereg Szíria
kurd részein rendelkezett, maradéktalanul átadta a kurdoknak, akik
cserébe a szabadságért és a fegyverekért ígéretet tettek, hogy nem
csatlakoznak sem a lázadókhoz, sem a külföldi zsoldos alakulatokhoz. A
legfőképpen Törökországban kiképzett és felfegyverzett terrorista
alakulatok pedig a török-kurd ellentétek miatt nem is próbálták meg
maguk mellé állítani a kurdokat, hanem ellenségesen léptek fel velük
szemben. Több esetben történt etnikai alapú tömeggyilkosság, melyet a
törökök által felfegyverzett terroristák követtek el.
Mostanra Kurdisztán kérdése egy világhatalmi harc központi kérdésévé
vált. Egyik oldalon a CIA által pénzelt Pesmerga, a másik oldalon az
oroszokkal jó viszonyt ápoló PKK. Elképzelhető, hogy Erdogan Moszkva
mellé sorolásának egyik kulcs kérdése éppen a kurd ügy lehetett. Mivel
Izrael és az USA egyöntetűen kijelentette, hogy örülnének egy önálló
(Pesmerga által irányított) kurd államnak, Erdogan számára ennek vége a
törökországi kurd területek elvesztése, és a nyugat által irányított
Pesmerga kézbe kerülése lenne. A török államfő feltehetően Moszkvától
remél védelmet arra vonatkozóan, hogy ha lenne is kurd állam az iraki,
szíriai és iráni kurd területek összevonásából, Törökországnak területi
egysége nem bomlik meg.
Most az Egyesült Államok is építi saját kurd államképződményét,
mégpedig ennek az ISIS teremti meg a hivatalos alapjait. A cél, hogy az
ISIS által elfoglalt iraki és szíriai területeket a Pesmerga "szabadítsa
fel", amely így jogot formálhatna ezekre a területekre. Ezek
észak-iraki és szíriai területek, amelyek valamilyen "véletlen" folytán
éppen ennek a két országnak olaj- és gázlelőhelyen fekszenek. Egy ilyen
kurd állam létrehozásából a nyugatnak közvetlen haszna származik, az USA
rátehetné a kezét az arab világ kellős közepén található olaj- és
gázmezőkre. Ezzel eléri, hogy akármilyen vezeték épülne meg az arab
világból Európa felé, az egészen biztosan nem tudja kikerülni ezt a
területet, így az USA mindenképpen részese és irányítója lenne a
gázvezetéknek. Tehát a Kurdisztán megalakulása mentén
kibontakozó térségi konfliktus lényeg ugyanaz, mint az ukrán
konfliktusé: az USA saját kezében monopolizálni akarja az Európába
irányuló gázimportot.
http://www.hidfo.net.ru/2015/02/06/vilag-egyre-inkabb-szamol-kurdisztannal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése