Devizahiteles: számolj, ha tudsz!

 Jókora meglepetés érheti az adósokat, ha már az első körben jelentős banki visszatértésekre számítanak az árfolyamrés miatt. Nagyobb összegek jóváírása ugyanis csak azoknak járhat, akiknek bankja a hitelfelvételkor „trükközött” az árfolyammal, illetve eleve nagyon szélesen szabta meg az árfolyamrést. Még a vezető lakossági bankok között is legalább négyszeres volt a különbség.

A parlament előtt levő, a hitelszerződések elszámolását érintő törvényjavaslat a vártnál jóval keményebb lépéseket tartalmaz. A kezdet tehát az adósok számára nagyon ígéretes, bár bőven maradtak még fehér foltok. Az egyoldalú szerződésmódosításról a jogalkotó eleve csak annyit fektet le, hogy a banknak „a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia”. Jegybanki nyilatkozatok alapján ez végül talán valóban azt jelenheti, hogy a kamatemelések hatása teljes egészében visszajár.  A jegybank (MNB) alelnöke a Magyar Nemzetnek, ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádiónak arról beszélt, hogy 600-900 milliárd forintot tehet ki az árfolyamrés és a tisztességtelen egyoldalú kamatemelés miatti visszatérítés.

Az MNB nyilvánvalóan tudja, minek alapján számol, a nyilvános információk azonban még nem teszik lehetővé, hogy bárki megbecsülje, az adósok különböző csoportjára miként hatnak majd az ősszel hozandó jogszabályok. (Megjegyezzük, azért a jegybanki becslés határai között is elég nagy a távolság.) Azok ráadásul nem csak a devizában eladósodottakra vonatkoznak majd. Érdekes felvetés például, hogy a forinthiteleknél az egyoldalú „nemkamatcsökkentéssel” (mostanra már ez vált jellemzőbbé) mit kezd a kormány. A nyitott kérdés, mint azt olvasóink jelzéseiből is látjuk, rengeteg. Azt azonban minden fanyalgónak is el kell ismernie, hogy a lépések – ahogy azt korábban jelezték – most valóban határozottaknak és erőseknek tűnnek.

  Az Országgyűlés előtt levő jogszabály nem tartalmaz az elévülésről semmilyen kitételt. A portálunk által megkérdezett jogászok szerint így a Ptk. az irányadó. Vagyis: a kevesebb mint öt évvel ezelőtt lezárult szerződésekre vonatkozik az elszámolási kötelezettség. (A Kúria még vitatkozik arról, hogy az adósnak pénz az ötéves időszakra jutó törlesztőkre vagy a teljes szerződési összegre járhatna vissza.)

A mostani kalkuláció viszonylag egyszerű

Egyértelmű döntés egyelőre a legkisebb jelentőségű (már ha pénzben mérjük a dolgokat) kérdésben van. A hitel folyósítása és a törlesztés esetében is az MNB „hivatalos devizaárfolyama” alapján kell a bankoknak az adósokkal 90 napon belül(!) elszámolniuk. A pontos metódusra nem tér ki a jogszabály, az azonban kiderül belőle, hogy a kalkulációkat egyeztetni kell a jegybankkal. Utóbbira 60 nap áll rendelkezésre.

Némi fehér folt tehát még itt is mintha akadna, de legalább már lehet mivel kalkulálni. A jegybanki adatbázisban bárki megnézheti, hogy adott napon nála mekkora volt a különbség. Mi úgy gondoljuk, hogy az adós élből annyival több hitelt cipel magával, amennyi a svájci frankban (vagy euróban, illetve jenben) szerepeltetett hitelösszeg, szorozva a hitelszerződésében szereplő árfolyam és a jegybanki különbözetével.

Borítékolható, hogy ez a hangsúlyozottan csak első elszámolás sokak számára jókora csalódással jár majd. Összehasonlítottuk a néhány nagybank által alkalmazott árfolyamokat, és arra jutottunk, hogy ugyanabban az időszakban az árfolyamrés százalékos mértékében jókora volt a különbség. Előfordult, hogy a folyósítási és a törlesztéshez használt árfolyam mindössze egy százalékkal (OTP), de akár négy százalékkal is (Erste) eltért. A többiek – legalábbis a fellelt adatok és az adósok hozzánk eljuttatott információi szerint – e két véglet között szóródtak, például a CIB eredetileg három, majd 3,5 százalékos árfolyamrést alkalmazott.

Nyilvánvaló, hogy a legkisebb visszatérítésre ezek alapján az otp-sek számíthatnak. A másik végletet már nehezebb meghatározni. Tapasztalataink szerint a szerződésekben előfordult, hogy olyan árfolyamot szerepeltettek, ami sohasem volt a piacon (ez elsősorban az autóhitelekre volt igaz). Most egyértelműen kibuknak majd az ilyen trükközések. Néhány autóhiteles így sokkal nagyobb összegekre számíthat, mint az átlag. (Tudunk egyébként olyan esetről is, amikor az adós felháborodottan tiltakozott a piacinál erősebb forint alkalmazása ellen, és végül vele még a jegybanki középnél is kedvezőbb árfolyamban egyeztek ki.)

A számok egyébként (legalábbis a nagybankoknál) nem túl magasak. A szinte pontosan nyolc évvel ezelőtt felvett ötmillió forint után, amit svájci frankban tartottak nyilván (a hiteldíj hat százalék, a futamidő 20 év volt) az Erste ügyfele a folyósítás pillanatában 80 ezer forintos „felárat” fizetett. (Megjegyezzük, ha az elszámolást nem jegybanki közép-, hanem banki törlesztési árfolyamon kellett volna végrehajtani, akkor ez a különbség 204 ezer forint lenne.) Számításaink szerint négy év alatt (akkor lépett be a jegybanki középárfolyamon elszámolásra vonatkozó szabályozás) mintegy további 60 ezer forinttal fizetett többet az adós a megengedettnél. (Ebben már kalkuláltunk azzal is, hogy a kezdeti árfolyamkülönbség a havi törlesztőt több mint három frankkal dobta meg.) Az OTP esetében ez az összeg körülbelül 20 ezer forint, azt is figyelembe véve, hogy a legnagyobb magyar bank időközben két százalékra emelte az árfolyamrést. Annak, aki pontos számot szeretne tudni, nem tanácsolhatunk mást: az induló összeg mellett hónapról hónapra nézze végig, hogy a törlesztés napján mekkora volt a bankja által alkalmazott és a jegybanki középárfolyam különbsége.

Karácsonyra nem lesz már devizahitel?

 Az árfolyamkockázatot a kormány törvénnyel ossza meg a bankok és a devizahitelesek között, és Karácsonyra egyáltalán ne maradjon devizahitel – szorgalmazta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője parlamenti felszólalásában. A nemzetgazdasági miniszter válaszában arról beszélt: még az idén megtörténik a forintosítás.

A már futó törvényjavaslatot is érinti, hogy Rogán jelezte, milyen elévülési szabályokat akarnak érvényesíteni. Módosítót nyújthatnak be, amiből kiderül: az elszámolási szabályok minden futó szerződésre teljes egészében vonatkoznak, bármikor is kötötték azokat. A szabályok azokra a szerződésekre is kiterjednek, amelyek öt éven belül záródtak le. Mindez a magánszemélyekre vonatkozik. Rogán szerint a cégeknek érdemes perelni.

Egyre feljebb emeli a tétet a kormányzópárt a devizahitelesek ügyében.  A mai rendkívüli parlamenti ülésnapon Rogán Antal felkérte a kormányt, hogy mielőbb alkosson jogszabályt a bankok és az adósok közötti elszámolásról (megjegyezzük, ennek konkrét menete még az árfolyamréssel kapcsolatban sem derül ki a már benyújtott javaslatból , a következő kérdésről, az egyoldalú kamatemelésről pedig még semmit sem lehet tudni). A Fidesz frakcióvezetője azt is szorgalmazta, hogy készüljön el a törvény a devizahitelesek teljes kivezetéséről is, hogy „Karácsonyra ne maradjon devizahitel”.

Rogán arról is beszélt, hogy az árfolyamkockázatot meg kell osztani a bankok és a hitelfelvevők között. Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter válaszában nem zárt ki egy ilyen lehetőséget. A határidővel kapcsolatban annyit mondott, hogy még az idén beterjesztik az Országgyűlés elé a forintosításról szóló jogszabályt. Mint mondta: ekkor kerül majd napirendre a bankrendszer stabilitásának kérdése.

Varga szerint jelenleg csak a Kúria döntését fektetik jogszabályba, a második fázisban történhet meg az elszámoltatás. Szavaiból pedig úgy tűnt, hogy a devizahitelek "kivezetése" a harmadik (végső) intézkedés lehet.

Újabb csavar: Adó terhelhetné a visszajáró pénzt? - Ügyvédek támadják az adósmentést

Fotó: Azénpénzem

2014. július 11. Több jogászhoz hasonlóan nem tetszik a devizahiteles ügyekben az egységesített eljárás Léhmann György (képünk) siófoki ügyvédnek. Ő (is) érzékelhetően ragaszkodna a perekhez, ezért indítványozta a Kúriánál: a Luxemburgi Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását kérelmezze a már elfogadott adóssegítő törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban.

Gyanítottuk, hogy a parlament által július 4-én elfogadott, de a köztársasági elnök által még mindig alá nem írt, kormányzati adósmentő csomag pereket felfüggesztő rendelkezései vetnek még hullámokat az adósokat képviselő ügyvédek körében. Ez már megindult, annak ellenére, hogy ilyen tartalmú végzést még nem adtak ki a bíróságok. Pedig alighanem fognak, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője ugyanis érdeklődésünkre korábban azt mondta: minden folyamatban levő devizás pert leállítanak (ideértve az adósok által indítottakat is). A devizás pereket talán a legnagyobb számban vivő siófoki ügyvéd, Léhmann György már bejelentette: indítványozta a Kúriánál, hogy kérelmezze a Luxemburgi Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását a már elfogadott adóssegítő törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban.

A bankok sorra jelentik be, milyen nagy veszteséget is okoz majd nekik az a még meg sem hirdetett törvény, amiből az elszámolás módjáról még nem sok tudható meg. Az OTP akár 150 milliárd, az Erste 90 milliárd, a Raiffeisen és a K&H 50-50 milliárd forint visszaadásával kalkulál az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások rendezésének kötelezettsége miatt. A Magyar Bankszövetség elnökének bankja – mint arról a tulajdonos vezérigazgatója Bécsben nyilatkozott – nem panaszkodik. Az olasz UniCredit érdekeltségébe tartozó osztrák Bank Austria (aminek a leányvállalata a magyar UniCredit) első embere kijelentette: "mindegy, hogy mi vár ránk, pozitív éves eredményünk lesz Magyarországon, egész biztosan nem kell több tőkét bevonnunk".

Léhmann szerint a bíróság köteles az európai fórumhoz fordulni, ha olyan folyamatban lévő ügyben merül fel kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog szerint nincs jogorvoslati lehetőség. Neki pedig van egy ilyen pere. Az adós az OTP ellen indított eljárásban az egyoldalú kamatemelést kifogásolta. A bíróság azonban első és másodfokon is a banknak adott igazat, azzal érvelve, hogy a felperesek által keresettel támadott pont egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel volt. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálásának napjául 2015. január 13-át tűzte ki.

 Kikérte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) véleményét a Figyelő arról, vajon adózniuk kell-e az adósoknak a visszajáró pénz után. Adószakértőket is meglepve a tárca azt válaszolta a lapnak: „az úgynevezett devizahiteles mentőcsomagban elfogadott szabályozás valamennyi adóvonatkozása még vizsgálat alatt van".

Fogyasztói önállóság és a hatalmi elit

A törvény szerint a jóvátétel az egyedileg meg nem tárgyalt pontokra vonatkozik. Azoknak az adósoknak tehát nem járhat majd automatikusan vissza pénz, akik sikeresen tudtak tárgyalni a hitelfelvétel során. Tapasztalataink szerint a legnagyobb eltérés a folyósítási és a törlesztési árfolyam között az autóhiteleknél volt, de tudunk olyan esetről is, amikor az adós felháborodottan tiltakozott a piacinál erősebb forint alkalmazása ellen, és végül vele még a jegybanki középnél is kedvezőbb árfolyamban egyeztek ki. Ilyenkor nehéz nem egyedi tárgyalásról beszélni (kérdés persze, hogy ezt a finanszírozók most tudják-e bizonyítani).

A siófoki ügyvéd azonban nem az „egyediségi” kikötés miatt támadja az új jogszabályt.  Az általa leírtakból úgy tűnik, szinte semmi nem tetszik neki benne. Nemes egyszerűséggel „bankmentő” törvénynek nevezi. Lázár Dénes jogász, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) egyik alapítója, aki tulajdonképpen az árfolyamréses perek elindítójának is tekinthető, az Átlátszó.hu-nak adott interjúban szintén erősen bírálta a jogszabályt. Mint mondta: „a fogyasztók önállósága csak addig elfogadott, amíg nem ütközik a hatalmi elit érdekeivel”. Szerintünk érdemes arra a mondatára is figyelni, amiben azt kifogásolja, hogy „a bírói kar úgy tűnik mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztókat képviselő ügyvédektől megvonja a költségtérítést”.

Hírfigyelő Szolgálat