A fiataljaink nagyon el vannak tévedve

A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók java része a munkába állást egyből közép-, vagy felsővezetői pozícióban kezdené, nettó 150 ezer forint alatt jó részük a kisujját sem mozdítaná, sokuk 300 ezer forint nettót akar kezdő fizetésnek. Szinte mindegyikük szeretne továbbtanulni, a legtöbben a gazdasági és pénzügyi pályát tartják vonzónak, annak ellenére, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos elméleti tudásuk több mint hiányos, nagyjából nincs. Úgy fest, a fiatalok egy másik mozit néznek.

Nagyon úgy néz ki, hogy a középiskolások még csak érintőlegesen sem érzékelik az őket körülvevő valóságot, számukra már az első munkahelyen is messze a legfontosabb elvárás a magas fizetés: a megkérdezettek közel fele nettó 200 ezer forintot tartana elfogadható kezdőbérnek, de sokan csak a 300 ezres kezdőfizetéssel lennének elégedettek – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. által működtetett Családi Kasszasikerek Program reprezentatív kutatásából.

A középiskolások leginkább egy nagyvállalatnál képzelik el a jövőjüket, de saját vállalkozásban a válaszadók 41 százaléka is gondolkodik. Érdekes karrierpályát is felvázolnak a fiatalok, amennyiben kétharmaduk élből valamilyen vezető pozícióba ülne be. Ezen kívül kiemelten lényeges még számukra, hogy a kiválasztott cég biztos háttérrel rendelkezzen (39 százalék), jó legyen a társaság (azaz fontosnak tűnik a stabil bulilehetőség is), a munka során használni lehessen a korábban megszerzett ismereteket és legyen előrejutási lehetőség.

Ahol nagyon látszik, mennyire elrugaszkodottak a valóságtól, az a keresetigény. Már az első munkahely kiválasztása során is mindent visz a kialkudott fizetés. A magas kezdőbér a válaszadók csaknem negyede szerint nettóban 200-300 ezer között legyen, a fiatalok további negyede még ennél is többre vágyik: négyből egy megkérdezett legalább 300 ezer forintot szeretne nyomban hazavinni. (Egy évvel korábban még átlagosan nettó 170 ezer forinttal is beérték volna.) A valósággal való kontrasztot mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy Magyarországon jelenleg 152 ezer forint a nettó átlagkereset az összes munkavállalót, tehát a 20-30 éves karriert felmutatókat és az állami dolgozókat is figyelembe véve. Ezen belül persze nagy az eltérés a fizikai munkások 105 ezer forintos nettó átlagbére és a szellemi foglalkozásúak 215 ezer forintos nettója között.

A másod- és harmadéves középiskolások és gimnazisták negyede már beérné valamivel nettó 200 ezer alatti kezdővel is, de nettó 150 ezres fizetés alatt inkább meg sem mozdulna. Harmaduk azonban 100 ezer és 150 ezer forint közötti fizetéssel is megelégedne.

Arról nem találtunk megbízható adatot, hogy mennyi a versenyszektorban, magáncégeknél elhelyezkedő pályakezdők átlagos bére. Ugyanakkor az átlagbérekből kiindulva tehetünk egy közelítő becslést. Brutális a különbség a fizikai és a szellemi munkások között, a nem egyetemet végzett pályakezdők sokkal alacsonyabb fizetéssel indulnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis a versenyszférában dolgozó fizikai munkások átlagos havi keresete nettó 110 ezer forint, míg a szellemi munkát végzőké ennek több mint kétszerese, csaknem 245 ezer forint. Egy kezdő fizetés nyilvánvalóan jócskán elmarad az átlagbértől. (Arról, hogy mennyit lehet keresni diploma nélkül, részletesebb adatokat az Eduline oldalán talál.)

A külföldit majmolják
A fiatalok munkavállalási szándéka a vállalatméret csökkenésével is fokozatosan csökken: a külföldi tulajdonú cégek általában vonzóbbak, mint a magyar tulajdonúak (jól láthatóan tökéletesen tájékozatlanok tehát az itteni multik egyikénél-másikánál uralkodó állapotok felől). Az mondjuk érthető, hogy legkevésbé a köz- és a nonprofit szféra mozgatja meg a középiskolások munkamorálját.

Kulturált fogalmatlanság jó sok pénzért

A kutatás eredményei azt is világossá teszik, hogy a fiatalokat kizárólag a diplomás lét érdekli, a 16-17 éves tanulók kiemelkedően magas aránya szeretne továbbtanulni (92 százalékuk) a középiskola befejezése után. A továbbtanulni szándékozók körében a legnépszerűbb a gazdasági és pénzügyi képzés, de vonzó még az orvosi, műszaki, és informatikai szakirány is. A legkevésbé népszerű az agrár, a társadalomtudományi, a rendészeti, illetve a pedagógusi pálya.

Az elképzelések azonban nagyon nincsenek pariban a KSH munkanélküliségi és jövedelmi adataival, a pályakezdők 19,4 százaléka, vagyis ötből egy ugyanis állás nélkül kezdi bolyongását a munka világában – az átlagos magyarországi munkanélküliségi ráta 8 százalékos. Az utóbbi 10 évben a pályakezdőnek megfelelő 15–24 éves korosztálynak ráadásul szinte töretlenül, folyamatosan növekedett a munkanélküliségi rátája, és 2013-ban 30 százalékra kúszott fel, azóta bár csökken, de továbbra is igaz, hogy sokkal rosszabb helyzetben vannak a pályakezdők, mint a munkatapasztalattal rendelkezők, hiába is ösztönzi a kormány az iskolapadból kikerülők foglalkoztatását járulékkedvezménnyel.

Az adatok visszaigazolják, hogy a képzettség nagyon sokat számít. A munkanélküliségi arány ugyanis csökken, ahogy haladtunk felfelé a képzettségi sorban.

Csalódniuk kell

Amennyiben mégis alkalmazzák valahol a diplomás fiatalt, keserűen kell szembesülnie az elvárt és a végül elfogadni kényszerült fizetés közötti szakadékkal. A diplomás-pályakövetési rendszer legfrissebb, 2013-as adatai szerint a pályakezdő diplomások jövedelme átlagosan 158 ezer forint forint, amin belül a legalacsonyabb, 125 ezer forint, a legmagasabb pedig 192 ezer forint. A képzési területek szerinti megoszlásban a műszaki diploma éri a legtöbbet, átlagosan 285 ezer forintot, ezt követi az informatikus és a gazdaságtudományi 260 és 247 ezer forintokkal.

Azok a fiatalok, akik nem vállalatvezetők akarnak lenni, vállalkoznának, illetve vállalkozást vezetnének. Ők jellemzően azok, akik pénzügyi tudatossága szignifikánsan magasabb a korosztályuk átlagánál – így persze adódik a kérdés, hogy mit tudnak a pénzügyekről azok, akik nem vállalkoznának, hanem már karrierjük elején vállalatvezetői széket terveznek maguknak. A fejüket vállalkozásra adók közül legtöbben a versenyszférát részesítik előnyben.

Pénzhiány és túl sok robot – ez tartja vissza a fiatalokat a vállalkozástól
A fiatalok úgy vélik, hogy a vállalkozási lét legfőbb ellenérve a vállalkozás beindításához szükséges pénz hiánya, a válaszadók kétharmada jelölte meg ezt a három legfontosabb ok egyikeként. Egyharmad azok aránya, akik szerint gazdasági kapcsolatok, egynegyed pedig azoknak, akik szerint politikai mutyi nélkül nem tud boldogulni egy vállalkozás. A válaszadók több mint negyede szerint a vállalkozói léttel járó kevés szabadidő is gátolja a fiatalokat abban, hogy vállalkozóként akarjanak dolgozni. Ezeknél lényegesen kisebb akadálynak látják a hazai és nemzetközi gazdasági helyzetet, a vállalkozók adóterheinek nagyságát és a magyar jogszabályok változását.

A legjobb lenne az EU pénzén jól élni

Mindezek alapján vakmerőség lenne megnyugtató képet festeni a jövő magyar vállalkozói rétegéről – amelynek tagjai a mai fiatalok mondhatni pénzügyi elitjéből kerülnének ki –, hiszen a fiatalok pénzügyi ismereti finoman szólva is igen szerények.

„A fiatalok gazdasági és pénzügyi ismeretei témakörében végzett korábbi kutatásunk eredményeit figyelembe véve kicsit meglepő, hogy a legtöbben a pénzügyi pályát preferálják. Abból ugyanis az derült ki, hogy az elméleti pénzügyi ismeretek meglehetősen alacsony szintet mutatnak. A megkérdezett középiskolások legalább kétharmada nem volt tisztában olyan alapfogalmakkal, mint például a törlesztőrészlet, a THM, a kötvény vagy az infláció. A felkészültség és érdeklődési kör helyett az előnyben részesített képzések és szakok említése inkább az ott megtanulható szakmák anyagi és társadalmi megbecsültségével függhet össze” – mondta Tóth Andrea, a Provident Pénzügyi Zrt. senior vállalati kapcsolatok vezetője.

A vállalkozónak készülő fiatalok sem okoznak meglepetést: vállalatvezetőnek készülő kortársaikhoz hasonlóan gyakorlatilag egy szempont motiválja őket, jelesül, hogy jó sok pénzt keressenek mindjárt az elején, leendő első munkahelyük legnagyobb előnyének az alkalmazottakhoz képest kereshető magasabb jövedelmet és a rugalmas munkaidőt tartják. Az eredmények szerint pozitívumnak gondolják továbbá, hogy a vállalkozók könnyebben megvalósíthatják életcéljukat, mint az alkalmazottak. Érdekes, hogy jelentős mértékű azoknak az aránya (30 százalék), akik magas összegű uniós támogatások és adókedvezmények igénybevételét remélik ettől a munkavállalási formától, azaz abban bíznak, hogy az európai polgárok finanszírozzák a megcélzott magas életszínvonaluk elérését és fenntartását.

HVG
Fotó: AFP / Fred Dufour