Orbánék pénzért cserébe tízszer annyi bevándorlót hoztak, mint amennyiért népszavazást akarnak

2013 nyara óta idén március végéig 3515-en kaptak tartózkodási engedélyt letelepedési államkötvénnyel, ráadásul további engedélyeket kaptak a kötvényvásárlók családtagjai is. Az elmúlt években tehát gazdasági bevándorlók ezrei váltották meg Orbánéktól a jegyet jó pénzért az Európai Unióba. A 3515 engedélyből csupán csak hármat vont vissza a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Nem pont ilyen az arány a kötvény nélkül érkező bevándorlóknál, velük 91-szer szigorúbb volt a hivatal.

De ha már az Orbán-kormány pénzért kínálja a letelepedést a külföldieknek, akkor legalább biztos megéri az államnak, nem? Hát nem. Ahelyett ugyanis, hogy sok közvetítőcég egymással is vetélkedve lenyomná az árat, a Fidesz-többség inkább párszereplős, monopolizált piacot teremtett, ahol a 300 ezer eurós állampapírokat odaadja néhány, általa kiválasztott közvetítő cégnek, ráadásul jóval olcsóbban.

A Rogánék által kiválasztott cégek így letelepedési kötvényenként 23-31 millió forintot nyernek az üzleten, az állam pedig ugyanennyit bukik. Ezzel akár évi 60 milliárdot is kereshetnek Rogánék offshore-üdvöskéi. A magyar állam ráadásul az olcsóbban adott kötvények mellé letelepedési jogot is ad, összességében pedig, pénzügyi értelemben vesztese lesz a tranzakciónak. Hogy miért és kinek éri meg mindez, azt valószínűleg csak Rogán Antal tudja. Egy biztos, a magyar államnak semmiképpen.

Forrás: index

Így telepíti be a gazdag migránsokat az Orbán-kormány

A külföldieknek előbb pénzért letelepedési lehetőséget, majd állampolgárságot adó bizniszt, vagyis a letelepedési államkötvényben rejlő üzletet Rogán Antal szagolta ki még 2012-ben. A letelepedési államkötvények árusításának szisztémáját lehetővé tévő törvénymódosítást (a harmadik országbeli - vagyis EU-n kívüli - állampolgárok letelepedését szabályozó törvény módosítását) még abban az évben át is vitte a parlamenten.

A kötvények árusításával megbízott cégek laza átvilágítási feltételekkel történő, pályáztatás nélküli kiválasztását az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottság végezte. Rogán a gazdasági bizottság elnökeként ugyan állított egy olyan feltételt a jelentkező cégeknek, hogy fedjék fel valódi tulajdonosaikat, erről azonban nem volt kötelező a hivatalos okiratok bemutatása, így a cégek csupán közöltek néhány nevet. Annyit tudni lehet, hogy az érdekeltek között megtalálható volt Bibó-kollégiumi szobatárs és volt politikus is.

A fideszes többségű bizottság által kiválasztott, többnyire offshore-hátterű közvetítő cégek megkapták tehát az államtól az államkötvények árusítási jogát szerte a világon, amellyel óriási hasznot ígérő lehetőséghez jutottak. Ráadásul a letelepedési államkötvények hasznát nem is a magyar állam, hanem a közvetítő cégek zsebelik be, így ők járnak a legjobban az ügylet résztvevői közül.

A letelepedési államkötvény árusításának mechanizmusa a következő:
A közvetítő cégek 2014 decemberéig 250 ezer, 2015 januárjától pedig 300 ezer euróért adják el az államkötvényeket olyan tehetős embereknek, akik nem Európai Uniós állampolgárok. Ezen felül a közvetítő cégek átlagosan 40-45 ezer eurónyi (kb. 12-13 millió forint) kezelési költséget is hozzátesznek az árhoz. Ezért a ma már 340-345 ezer eurónyi (durván 100 millió forint) összegért ezek a külföldi (az eddigi adatok szerint főként kínai) üzletemberek magyarországi letelepedési engedélyt, és ezzel együtt a vízummentes utazási lehetőségét kapnak az Európai Unió tagállamaiba és további 73 országba (6 hónap tartózkodás után igényelhető a letelepedési jog).

A letelepedők egyébként sosem kerülnek közvetlen kapcsolatba az értékpapírokkal, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) például lejáratkor is a közvetítő vállalkozásnak fizeti ki az államkötvények névértékét, a letelepedőknek pedig a közvetítőjükkel szemben lesz követelésük, viselve az ezzel járó kockázatot.

2013 nyara óta idén március végéig 3515-en kaptak tartózkodási engedélyt a letelepedési államkötvények révén, további több mint 5000 engedélyt a kérelmezők családtagjai kaptak, vagyis összesen már 8-10 ezer körüli gazdasági bevándorló váltotta meg jegyét jó pénzért az Európai Unióba. Közülük összesen 2456-an letelepedési jogot is szereztek.

Ezidáig összesen egyébként 74 és 95 milliárd forint körüli összeget tettek zsebre a Rogánék által kiválasztott offshore-cégek, amelyek 25-30 százalékos haszonkulccsal adják a kulcsot hazánkhoz (a piacokon a haszonkulcs 1 százalék körül mozog, nem ritkán kevesebb). A kötvényeket áruló cégek közül öt cégnél az sem tudható, ki a tulajdonosuk, az országgyűlés gazdasági bizottsága hogyhogy nem mégis áldását adta a nyilvánvalóan az államot megkárosító tevékenységre. Pedig a magyar ÁKK is ugyanúgy tudna szerződni a gazdag potenciális bevándorlókkal.

Csak kitekintésként, Orbánék mindeközben 1290 menekült befogadása ellen írtak ki népszavazást. Pedig ők majdnem ennek a tömegnek csaknem a tízszeresét telepítették már be Magyarországra - ennek hasznát pedig offshore-cégeknek adták. Ráadásul ezek nem a BÁH általi röhejes eljárás által szűrt bevándorlók ( a letelepedési kötvényes bevándorlók 0,08 százalékát bírálta felül a BÁH), hanem az ENSZ által is menekültnek nyilvánított (tehát háborús övezetből érkező) biztonsági szempontból átvilágított emberek lennének.

TényTár

Lengyel demokrácia: aki talpon maradt, várja az amerikaiakat

Andrzej Duda lengyel államfő kedden kijelentette, hogy Lengyelország politikai rendszerének mindegyik oldala támogatja a NATO fokozott jelenlétét az országban. Igaz, aki nagy befolyással bírt és nem támogatta, az rejtélyes módon távozott az élők sorából, vagy bebörtönözték.

Beata Szydlo miniszterelnök és Antoni Macierewicz védelmi miniszter nemrég vettek részt a nemzetbiztonsági bizottság egy ülésén, amely a hetek múlva kezdődő NATO-csúcstalálkozóra összpontosított. A találkozót követően Duda a Telewizja Republika hírszolgáltatónak nyilatkozva azt mondta, Lengyelország teljes politikai spektruma egyetért abban, hogy az a megfelelő döntés, ha a NATO fokozza katonai jelenlétét az országban.

Ez lesz a NATO történelmének eddigi legnagyobb részvételű csúcstalálkozója; több mint kétezren – többek között 26, NATO-országokból érkező delegáció, valamint megfigyelők – vesznek majd részt rajta. Május végén a védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy nincs semmi, ami megzavarhatná a Varsóban kezdődő NATO-csúcstalálkozó megtartását, hiszen az előkészületekkel összhangban “minden szükséges intézkedést megtettek a hatóságok”.

A bejelentés napokkal azt követően történt, hogy letartóztatták Mateusz Piskorskit, a Zmiana (Változás) párt vezetőjét. A pártvezetőt saját otthonában fogták el a belvédelmi ügynökség emberei. Ezzel egy időben a párt számos tagjánál, és a pártszékházban is házkutatást tartottak, ahol a szakszervezetekkel folytatott együttműködésekkel kapcsolatos dokumentumokat foglaltak le. A Zmiana vezetői korábban már számos megmozdulást szerveztek a NATO ellen, és a júliusi csúcstalálkozó esetében is arra készültek, hogy szakszervezeti megmozdulásokkal egybekötött tömegdemonstrációt szerveznének, tiltakozásul az amerikai katonai jelenlét és háborús készülődés ellen.

Piskorski letartóztatását követően a párt szóvivője beszámolt arról, hogy egy könyv megjelentetésére készültek, amiben részletesen kifejtették volna a pártvezető volt szövetségese, Andrzej Lepper halálának körülményeit. A Zmiana vezetői szerint Lepper nem öngyilkos lett, hanem politikailag motivált gyilkosság áldozata volt, és a jelenlegi kormánynak is “benne van a keze a dologban” – emiatt akadályozták meg a könyv megjelentetését, és tartóztatták le a pártvezetőt.

Azáltal, hogy Lepper rejtélyes módon életét veszítette, Andrzej Duda radikális Amerika-barátságának nem volt külpolitikai alternatívája az elnökválasztáson.

Így ma valóban “a teljes politikai spektrum” támogatja az amerikai csapatok bevonulását: aki nem tette és túl nagy befolyása volt, azt valamilyen módon mostanra félreállították.

Mateusz Piskorskit azzal vádolják a hatóságok, hogy az orosz és kínai titkosszolgálatoknak kémkedett. Ez az ügy azonban nem Lengyelországból, hanem közvetlen az Amerikai Egyesült Államokból indult: január közepén a brit The Telegraph számolt be arról, hogy James Clapper, az amerikai hírszerzés vezetője utasításokat kapott a kongresszustól egy átfogó értékelés elkészítésére vonatkozóan, azzal kapcsolatban, hogy milyen európai pártokat támogatott Oroszország az elmúlt évtized folyamán. Ezt követően kezdődött a térségben számos orosz kémbotrány, amit a sajtó rendszeres időközönként visszahoz címlapra.

Az Amerikai Egyesült Államok európai érdekszférájának megtartását látja veszélyeztetve azon politikai pártok által, melyek ellenzik a NATO-tagságot és az amerikai katonai jelenlétet. Ennek köszönhetően minden térségi országban köztudatban tartanak egy orosz kémügyet, ami az érintett pártok népszerűségét nagy mértékben rombolhatja, valamint a titkosszolgálatok nem engedik nagyra nőni és felbomlasztják az ilyen pártokat. Ugyanakkor, a közszemlére tett “kémügyek” kiválasztása tisztán politikai alapú, hiszen a lebukott kémekből rendszerint nem lesz médiaceleb; az érintett országok rendszerint anélkül intézik az ilyen ügyeket, hogy a sajtó arról tudomást szerezhetne.


http://www.hidfo.ru/2016/06/lengyel-demokracia-aki-talpon-maradt-varja-az-amerikaiakat/

Tiltakoznak a tanárok az új rendszer ellen

Számos oktatási intézmény tiltakozik a kormány által kezdett teljes államosítás ellen, és nyár közepén újra nagyobb tüntetések kezdődhetnek Budapesten; egy budaörsi gimnázium vezetői szerint az állam olyan javakat próbál ellenőrzés alá vonni, melyeket nem ő hozott létre, tehát vagyonelkobzást folytat.

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tiltakozó akciót kezd ma este, mert szerintük “most fordul tragédiába az oktatás ügye, ami ellen minden lehetséges fórumon fel kell szólalni”. Budaörs Város Önkormányzata legutóbbi testületi ülésén elfogadott egy határozatot, amiben tiltakozik az oktatási intézmények államosítása ellen. A gimnázium pedagógusai szintén kiadtak egy tiltakozó állásfoglalást, miszerint “ma már világosan látszik, hogy az állam kisajátítja a közösségünk által létrehozott és fejlesztett infrastruktúrát, a tulajdonunkat képező iskolaépületeket és a hozzá kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont. A fenntartás után a működtetés jogának megvonása szétszakítja még a maradék kapcsolatot is az iskola és az önkormányzat között.”

A tiltakozó nyilatkozat szerint a rendszerváltás alapvető vívmánya volt a helyi közösségek önrendelkezési joga, amit az állam most el akar venni. “Megdöbbentő, hogy ma Magyarországon éppen a helyi közösségek ügyeinek intézésére létrehozott, választott önkormányzatok nem jogosultak korábbi iskoláik fenntartására és működtetésére.” – írták.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi vezetője sajtótájékoztatón elmondta, hogy éppen csak megkezdődtek az egyeztetések az oktatást érintő törvényjavaslatokról, ehhez képest Lázár János már bejelentette, hogy az állam mindent saját kezébe vesz. Tollner József szerint a kormány vagyonelkobzást folytat, mert a gimnázium épületére rengeteget költött az önkormányzat, az állam pedig most magához veszi az iskolák ingatlanvagyonát, amit később akár bezárhat, vagy eladhat.

Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta, az átalakítás során “nem a fenntartó szempontjai a fontosak, tehát nem a költségvetési szempontok, hanem a minőség.[…] A működtetés színvonala és az oktatás színvonala összefügg, ezért az állam felelőssége, hogy a működtetés színvonalát jelentősen javítsa.”

“Rossz minőségű oktatási rendszerből nem lépnek ki versenyképes tudással rendelkező gyerekek” – mondta. Lázár szerint a magyar oktatási rendszer Európa legjobbja kell legyen, és az új rendszer végső formájában egy 3 éves előkészítő szakaszt követően lép életbe.


http://www.hidfo.ru/2016/06/tiltakoznak-a-tanarok-az-uj-rendszer-ellen/

Oroszország elutasította a kijevi atlantisták kiadatási kérelmét

Oroszország Legfőbb Ügyészsége visszautasította Ukrajna arra vonatkozó kérését, hogy kiadják Viktor Janukovicsot az ukrán hatóságoknak. Eközben az elűzött ukrán államfő maga is tervezi visszatérését.

2014. februárjában civil tüntetések, majd utcai összecsapások sorozata után erőszakos hatalomátvétel történt Kijevben, melynek során a kormánypolitikusok egy része külföldre menekült, miután dollárban fizetett radikális csoportok betörtek a parlament épületébe. Az összecsapások idején az államfő is arra kényszerült, hogy elhagyja a országot.

A puccs során a belföldi radikális jobboldal felhasználásával egy atlantista kormány jutott hatalomra, ami 8 hónapon át anélkül kormányzott, hogy kiírták volna az országgyűlési választásokat. Ebben az időszakban az új kormány aláírta az Európai Unióval azt a társulási egyezményt, amit elűzött elődje nem volt hajlandó aláírni.

Viktor Janukovics “leváltását” ugyan kimondta a puccsista kormányzat, de az ukrán törvények szerint az államfőt nem válthatja le a parlament, mert közvetlen szavazással választja Ukrajna lakossága (emiatt voltak kénytelenek később választást kiírni, ami egy atlantista politikus államfői posztját legitimálta). Bár később kiírták az elnökválasztásokat, mindez nem változtatott azon, hogy az alkotmány szerint Porosenko megválasztásakor továbbra is Viktor Janukovics volt Ukrajna legitim államfője, aki erőszakos cselekmények hatására arra kényszerült, hogy elhagyja az országot.

Az elűzött államfő a puccsot követően Oroszországba menekült, ami számára kizárólagos garancia volt arra, hogy nem válik ugyanúgy gyilkosság áldozatává, ahogy a NATO hibrid háborúi során minden eddigi leváltott “diktátort” is meggyilkoltak (pl. Moammer Kadhafi megbuktatása). A kijevi kormány állítása szerint “törvény elé akarja állítani” az elűzött államfőt – de Oroszország visszautasította a kiadatási kérelmüket. Hónapokkal ezelőtt azonban Janukovics maga is bejelentette, hogy a közeljövőben visszatérhet Ukrajnába, ahol újra elfoglalná az államfői széket. Hogy az ukrán politika alakulása ezt valóban lehetővé teszi majd, vagy a megbuktatott politikus kijelentései alaptalanok? Ezt egyelőre nem tudni – de kétségtelen, hogy hónapokkal Janukovics bukása előtt azt sem gondolták volna, hogy Ukrajnában egy atlantista kormány jut hatalomra.

http://www.hidfo.ru/2016/06/oroszorszag-elutasitotta-a-kijevi-atlantistak-kiadatasi-kerelmet/

Németországban állami vezetők birkóznak a véleménykontrollal

Thomas de Maiziére német belügyminiszter egy zártkörű beszélgetésen elismerte, hogy az utcai rablások számának drasztikus növekedése egyértelmű összeköttetésben áll a tömeges bevándorlással.

A Die Welt német lap arról számol be, hogy a belügyminiszter elismerte; a bevándorlás és az utcai rablások számának drasztikus emelkedése összefüggésben áll. Maiziére a liberalizmus “politikai korrektség” néven elhíresült öncenzúra-kényszerének engedelmeskedve azzal árnyalta a képet, hogy a tömeges bevándorlásra harmadik ország béli szervezett-bűnözői csoportok is ráépülnek, akik rablóbandákat küldenek a migráció által sújtott európai városokba. Tehát Maiziére ilyen módon megkerülte a cenzúrakényszert, ugyanakkor elismerte; összefüggés van a tömeges bevándorlás és az utcai rablások számának növekedése közt.

Németország és Franciaország ennek okán javasolta az Európai Bizottságnak, hogy az európai országok rendkívüli intézkedésként visszaállíthassák a vízumkényszert az EU keleti partnerségének országaival szemben, miután azok megkapják a vízummentességet. Maiziére szerint erre amiatt van szükség, mert Grúziában, Ukrajnában és Koszovóban működő szervezett bűnözői csoportok felhasználják a migrációs válságot, és portyákat rendeznek az európai városokban – ez a jelenség pedig a vízummentesség megadását követően még kiterjedtebbé válhat.

Németország vezetői számára eddig az is komoly gondot okozott, hogy egyáltalán meg merjék fogalmazni; a tömeges bevándorlással bizonyos problémák együtt járnak. Wolfgang Herles, a ZDF televízió volt igazgatója februárban nyilatkozott arról, hogy Németországban totális médiacenzúra működik, és

a liberális demokráciában a média működése semmiben nem különbözik a diktatúrákétól, mindössze annyi az eltérés, hogy a cenzúra egy másik ideológia – a liberalizmus – mentén működik.

Elmondása szerint a sajtó munkatársai egyértelmű utasításokat kaptak arra vonatkozóan, hogy nem jelenhetnek meg olyan hírek, melyekkel bevándorlókat negatív kontextusba hoznának. Ennek köszönhetően a német lakosságot éveken át nem tájékoztatták arról, hogy az országba érkező nem-európai bevándorlók lopnak, rabolnak, erőszakolnak: a sajtó következetesen neonáci összeesküvés-elméletnek nevezte ezeket a lakossági bejelentéseket.

Kapcsolódó:  Svédországban is elhallgatták a tömeges nemi erőszakot

Január közepén, miután nyilvánosságra jutott a Kölnben történt tömeges szexuális zaklatás híre, a Bild német lapnak nyilatkozott egy neve elhallgatását kérő rendőr, aki elmondta: felsőbb utasítás van érvénybe arra vonatkozóan, hogy ha egy bűncselekmény elkövetője bevándorló, a rendőrök nem alkalmazhatnak erőt vele szemben. Elmondása szerint, ha utcai rablás esetén tettenérés történik, a rendőr abból a célból sem tartóztathatja fel a bevándorlót, hogy igazoltassa – mert az már testi sértésnek minősül, és rasszistavád miatt elveszítheti az állását.

Január elején Szikszai Péter, a Magyar Idők publicistája szintén összefoglalta ezt a jelenséget: elmondása szerint a német média Európa szégyene, és

a liberalizmus egy a Stasi működéséhez hasonló véleménykontrollt épített ki, ami megakadályozza, hogy a politikusok és állami vezetők megfogalmazzák az embereket közvetlenül érintő problémákat.

Ez a véleménykontroll – bár máig tartja magát – akkor kezdett felszakadozni, amikor a német rendőrség hivatalos statisztikákat adott ki arról, hogy egy év alatt több mint 186 ezer bűncselekményt követtek el bevándorlók, és ez a szám a migránsok számának növekedésével évről évre növekszik.

Maiziére ugyan ma már elismeri, hogy a bevándorlás és bizonyos típusú bűncselekmények közt összefüggés van, de még mindig tetten érhető a liberális öncenzúra működése, amikor ennek alátámasztására alternatív, az uralkodó ideológia számára elfogadható magyarázatokat kell kreáljon; vagyis, hogy a másfél millió migráns nem azért követett el 186 ezer lopást, rablást és nemi erőszakot, mert ilyen a természete, hanem, mert erről bizonyos szervezett bűnözői csoportok tehetnek. Egy olyan ország, ahol a politikusok nem fogalmazhatják meg az embereket a hétköznapokban érintő súlyos problémákat, mindig is képtelen lesz arra, hogy ezeket a problémákat megoldja.

http://www.hidfo.ru/2016/06/nemetorszagban-allami-vezetok-birkoznak-a-velemenykontrollal/

Bőrszín alapján válogatják, milyen bevándorlókra van szüksége az EU-nak

Az Európai Unió szigorította a vízumkövetelményeket Ukrajnával szemben; a konzulátusokon a dokumentumokat szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá, és nagy mértékben megnőtt az elutasított vízumkérelmek száma.

A Veszti hírügynökség beszámolója szerint azok az ukránok, akik most Franciaországba akarnak utazni a labdarúgó Európa-bajnokságra, komoly adminisztratív akadályokkal kell szembenézzenek, és számos esetben egyszerűen visszautasítják a vízumkérelmet az uniós hatóságok – annak ellenére, hogy az EU korábban ígéretet tett a schengeni vízum megszerzésének könnyebbé tételére, mindazoknak, akik a programra már megvásárolt jeggyel érkeznének az EU-ba.

A lap külön említi, hogy még a kijevi kormánnyal “barátságos” lengyel és magyar konzulátusok is gyorsan visszautasítják a kérelmeket, olyan indokkal, miszerint az utazás célja nem egyértelműen megállapítható.

A Veszti információi szerint amiatt kezdődött meg a vízumkérelmek tömege visszautasítása, mert – különösen a lengyel hatóságok –

attól tartanak, hogy az ukránok a labdarúgó EB eseményét csak ürügyként használják arra, hogy munkavállalás céljából belépjenek az Európai Unió területére.

Ennek okán a 2014-es adatokhoz képest mostanra duplájára nőtt a visszautasított vízumkérelmek aránya ukrán állampolgárok esetében.

Miközben a brüsszeli liberálisok gyakran érvelnek amellett, hogy “szükség van a közel-keleti és afrikai migránsokra, mert ezáltal fiatal munkaerőhöz jut az Európai Unió”, úgy tűnik, az európai munkaerőt nem látják szívesen – ehelyett mindenféleképpen idegen kultúrából érkező nem-fehér tömegeket akarnak importálni az EU-ba. Pedig, ha ez az érv megállná a helyét és valóban plusz munkaerőre lenne szüksége az Európai Uniónak, megfelelőnek kellene találják a keresztény, európai országból érkező bevándorlókat is, akik nem csak, hogy írni-olvasni tudnak, de piacképes szakképesítéssel is rendelkeznek.

Kapcsolódó: Analfabéták özönlik el Európát - a liberálisok szerint jót tesz a gazdaságnak

http://www.hidfo.ru/2016/06/borszin-alapjan-valogatjak-milyen-bevandorlokra-van-szuksege-az-eu-nak/

Egyre többen támogatják az Európai Unióból kilépést

Egy újonnan megjelent közvélemény-kutatás szerint jóval több brit szavazó támogatja a kilépési kampányt, mint a múlt hét folyamán. Cameron rövid távon eredményt ért el, de most késélen táncol a britek uniós tagsága.

Az Opinium brit közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint a választók 43%-a támogatja, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon. Eközben negyvenegy százalék szavazna biztosan a kilépésre, a fennmaradó hányad pedig a bizonytalanok aránya.

John McDonnell, a munkáspárti árnyékkormány pénzügyminisztere a The Observer napilapnak nyilatkozva azt mondta, “nagyon szoros a verseny”, és ennek oka, hogy a kilépés-párti kampány sikeresen szólítja meg az embereket. A Opinium májusi mérése szerint még a britek 44%-a támogatta az uniós tagságot, és 40 százalék voksolt volna a kilépés mellett.

Bár David Cameron átmeneti eredményeket ért el azáltal, hogy számos kérdésben kivívta a további integráció alóli mentességet, a kilépéspárti kampány nem csak a bizonytalanokat szólítja meg, hanem képes meggyőzni az uniós tagságot támogatók egy részét is.

A britek június 23.-án tartanak népszavazást arról, hogy továbbra is tagjai maradjanak-e az Európai Uniónak. A szavazás nem csak abból a szempontból mérföldkő jellegű, hogy ennek következményeként esetleg kilépne egy tagállam: hanem, hogy az európai integráció kezdete óta

az emberek semelyik tagállamban nem kaptak lehetőséget arra, hogy véleményt nyilvánítsanak arról, meg vannak-e elégedve az EU-csatlakozás következményeivel.

Mivel az emberek az EU-csatlakozás után semelyik tagállamban nem kaptak lehetőséget a demokratikus véleménynyilvánításra, az Európai Unió elutasítottságára csak abból lehet következtetni, hogy trendszerűen nő azoknak a pártoknak a támogatottsága, melyek szembehelyezkednek az Európai Unióval, vagy annak további központosítási törekvéseivel. Magyarországon ez a trend odáig fokozódott, hogy ma már nem tudja átlépni a 14-15%-ot olyan párt, ami legalább retorika szintjén nem helyezkedik szembe az Európai Unióval.


http://www.hidfo.ru/2016/06/egyre-tobben-tamogatjak-az-europai-uniobol-kilepest/