Az Együtt-PM-nek nem tetszett Orbán meséje

Az Együtt-PM az Európai Bizottsághoz fordul Orbán Viktor Tusnádfürdőn mondott beszéde miatt és segítséget kér a "független civil szervezetek üldöztetése", "Magyarország putyinizálódása" miatt. Az Együtt-PM Szövetség társelnökei  közleményükben az írták, nem fogják hagyni, hogy "Orbán Viktor putyini bábállamot csináljon Magyarországból". "Minden eszközzel, minden eddiginél keményebben fogunk küzdeni, hogy felépítsük a rendszert elutasító ellenállást, megdöntsük az Orbán-uralmat".

Az Együtt-PM érvelése roppant egyszerű: egyetlen indok, egyetlen következtetés. Az indok Magyarország keletre fordulása, távolodása a nyugattól. A következtetés, hogy ennek nem kell így lennie, már az Együtt-PM finanszírozásában keresendő. Az Együtt-PM azért működik, mert a pártok gyors lehasználódása miatt nem megengedhető, hogy a nyugatot csak egyetlen párt képviselje. 25 éven át sok párt képviselte a nyugatot, sőt, mindegyik párt a nyugatot képviselte, csak és kizáróag atlantista pártok voltak. Eközben egyetlenegy párt sem volt, ami a magyarságot képviselte volna.

Az Együtt-PM ennek a természetellenes helyzetnek a visszaállítására törekszik. Ha egy párt valamilyen okból kifolyólag úgy dönt, hogy szemétre dobja az atlantizmust és minden égtáj felé kiegyensúlyozott külkapcsolatokat építene, megjelennek az ilyen követelőző szervezetek, akik azt mondják, "nem megengedhető, hogy a kormány elforduljon a nyugattól".

Valójában a nyugat monopóliumának fenntartásáról van szó a magyar közéletben. 100% nyugat, 0% kelet, 0% Magyarország. A monopólium megdöntése veszélyes következményekkel jár majd. Az egyensúlyi politikában az a kockázatos dolog, hogy előbb-utóbb valamelyik fél helyreállítja saját monopolhelyzetét. Vagyis Orbánt, akár keletről, akár nyugatról, de el fogják távolítani.

http://www.hidfo.net/2014/07/28/az-egyutt-pm-nek-nem-tetszett-orban-meseje

Hazai agrár hírek

SZŐLÉSZET

Állami védekezés keretében légi permetezést rendelt el a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti térségében a tavaly felbukkant veszélyes szőlőbetegség továbbterjedésének megakadályozására - tájékoztatta az igazgatóság csütörtökön az MTI-t. Az aranyszínű sárgaság (grapevine flavescence dorée phytoplasma, phytoplasma vitis) a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A kór ellen jelenleg nincs megfelelő növényvédőszeres kezelés, csak az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca gyérítésére van lehetőség. A megbetegedést okozó amerikai kabóca felbukkant azóta Csongrád és Veszprém megyékben is. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama akár 50 százalékkal is csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. Többek között az itthon rendkívül népszerű Chardonnay, Cabernet sauvignon, Sauvignon, Pinot noir és az Olaszrizling növényei néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A permetezést jövő keddtől csütörtökig, 17 és 21 óra között végzik Lenti, Kerkateskánd, Gosztola, Lovászi és Tornyiszentmiklós zártkerti ingatlanjainál, az érintett területek pontos adatairól, elhelyezkedéséről a települések önkormányzatainál megtalálható térképekről lehet tájékozódni. A légi permetezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai felügyelete, felsőfokú növényvédelmi szakirányítás mellett, valamint a polgárőrség területbiztosításával végzik. A hatóság közleménye kitér arra is, hogy a készítmény a felhasználókra, mezőgazdasági dolgozókra és a helyi lakosságra alacsony kockázatú, a hatóanyag szúnyogirtószerként is használatos, méhekre pedig mérsékelten veszélyes.

Zalaegerszeg melletti szőlőskert

Felhívják az érintettek figyelmét,
hogy a védekezés időpontjában és azt követően legalább egy órán keresztül ne tartózkodjanak a szabadban, a házak, lakások ablakait mindenki zárja be. Lehetőség szerint gépkocsit, egyéb ingóságot ne hagyjanak szabadon a védendő területen. Az állatokat (beleértve a méheket is) erre az időszakra zárják be, a kutakat, ciszternákat, egyéb víztárolókat fedjék le. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt ne takarítsák be és ne fogyasszanak a kertjükben termelt növényekből, s ezeket később is alaposan mossák meg. Lentiben, Tornyiszentmiklóson és a kerkateskándi hegyen tavaly augusztusban bukkantak rá a fertőzésgyanús növényekre. A több mint 200 hektárnyi szőlőültetvény átvizsgálásakor 46 termelőnél 283 fertőzött szőlőtőkét találtak, amelyeket kivágattak és megsemmisíttettek. A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója miatt tavaly szeptemberben már volt légi permetezés Lenti térségében. Idén májusban zárlati intézkedéseket tett és károsító-felderítési feladatokat végzet a zalai szőlőültetvényeken az igazgatóság.

DRÁGA BÚZAKENYÉR

Az őszi búza betakarítása a vetésterület 73 százalékán már megtörtént az országban - közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI érdeklődésére. Hozzátette: a legnagyobb - 98 százalékos - arányban Békés megyében került magtárba az őszi búza, míg a legkisebb nagyságú területet Veszprém megyében - 32 százalék - takarították be. Az aratás előrehaladásának megyénkénti nagy eltérését a mostani zivataros időjárás is erősíti - jegyezte meg. A termésátlagok tájegységenként igen eltérőek - hektáronként 3,8 tonnától, hektáronként 5,6 tonnáig terjed -, az országos átlag hektáronként 4,674 tonna, ami megegyezik a tavalyi értékkel, az elmúlt öt év átlagát pedig 14 százalékkal haladja meg.

A koordinációs bizottságok jelentései alapján idén már június végén megkezdődött az aratás. A munkák azonban a múlt héten megérkezett csapadékos időjárás miatt az ország egyes részein lelassultak. De összességében az aratás tempója mindezzel együtt is megfelelően alakul - mondta a helyettes államtitkár. A július 21-én beérkezett jelentések szerint országosan az őszi árpa betakarítása befejeződött. A betakarított terület nagysága elérte a 208 000 hektárt. A termésátlag országosan 4,55 tonnát tesz ki hektáronként. Ez a tavalyi értéket 1,7 százalékkal, az elmúlt öt év átlagát pedig 16 százalékkal meghaladja. Összességében az idei kilátásokat, a jelenlegi információk alapján a 2014-es nyári kalászos gabona és repcetermés az elmúlt évek átlagát meghaladja, és bőven fedezni fogja a hazai szükségleteket. A belföldi fogyasztáson felül a 2014/2015-ös szezonban is jelentős mennyiségű gabonaexportra van kilátás. A tavalyi évhez képest jelentős mennyiségű takarmányminőségű búza képződhet. Ez pedig az őszi betakarítású takarmánykukorica piaci helyzetére is hatással lehet. A piaci árak a július 21-i megyei koordinációs bizottsági ülések adatai alapján jelenleg a következőképpen alakulnak: a búzájáért 38 000-45 000 forintot kaphat a termelő tonnánként. Az árpa felvásárlási ára 36 000-40 000 forint tonnánként. A repce 93 000-97 000 forintba kerül tonnánként. A jelenlegi világpiaci árazásokba már - valószínűleg - beépültek a nagy termésre és fennakadásmentes aratásra vonatkozó várakozások. Ennek figyelembevételével további lényeges áresés nem indokolt az új termés megjelenésével sem. A repce aratásával az országban 97 százalékos arányban végeztek az e hét eleji állapot szerint. A repce termésátlaga hektáronként meghaladja a 3 tonnát. De jelentős különbség mutatkozik a megyék között - Hevesben 2,2 tonna termést takarítottak be hektáronként, Vas megyében pedig 4,1 tonnát hektáronként. A jelenleg mérhető termésátlag a tavalyi értéket 15 százalékkal, az elmúlt öt év átlagát pedig 31 százalékkal meghaladja. A rozs, a triticale és a zab betakarítása 25-60 százalék között mozog országosan. A tavaszi árpa aratása is folyamatos, a vetésterület 63 százalékán végeztek a betakarítással. A megyei aratási koordinációs bizottságok jelentései szerint a repce esetében a termés minősége megfelelő. A búzánál ugyanakkor az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt a mennyiségi és minőségi mutatók csökkenni fognak a szakemberek szerint. Jelenlegi becslések alapján a betakarított őszi búza nagyrészt takarmány vagy euro minőségű, kisebb része étkezési kategóriájú, javító minőségű viszont már nincs. A belföldre szükséges liszt előállításához évi 1,2 millió tonna étkezési minőségű búza azonban még így is biztosított. De a malmoknak várhatóan szelektálniuk kell a piacon lévő búzából és többet kell fizetniük a jó minőségű búzáért. A mezei pocok kártétele Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében volt jelentős probléma. Raktár-kapacitási gondokról és rendkívüli eseményekről viszont nem érkezett bejelentés.

Tóth János-Drótos Tamás összeállítása - Hernád Völgye Hungarista Háztáji Közösség

Bankbetéted van? - Így bántak el vele Matolcsyék két év alatt

Véget ért a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank csaknem két évig tartó kamatcsökkentési sorozata. Ennek eredményeként 1 millió forintnyi betétre átlag 69 ezer forint helyett ma már csak 19 ezer forint kamatot kaphatunk a bankoktól egy év után. Ez nem minden: a kormány is megcsapolta a banki megtakarítók pénzét, tranzakciós illetéket és egészségügyi hozzájárulást vetve ki a betétekre, így a betétesek nagy részének a hozama ma már negatív. Nem csoda tehát, hogy drasztikusan átrendeződött mára a lakossági megtakarítások szerkezete, így például az éven belül lekötött forintbetétek összege harmadával lett kisebb. Ez viszont a bankoknak több okból sem fáj.

Legalább három intézkedés(sorozat) sújtotta az elmúlt két évben a betétesek pénzét:

• 2012 augusztusa óta fokozatosan 7%-ról 2,1%-ra csökkent a jegybanki alapkamat, amelyet viszonylag szorosan követett a lakossági forintbetétek kamatszintje.
• 2013. január 1-jétől 0,2, illetve 0,3%-os tranzakciós illetéket vet ki a kormány a banki tranzakciókra, amit 2013. augusztus 1-jén 0,3, illetve 0,6%-ra emeltek fel (utóbbi a készpénz-felvételre vonatkozik).
• 2013. augusztus 1-jétől a meglévő 16%-os kamatadó mellett 6%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) vonnak le a betétesek kamatjövedelméből.

A fentieket csak kis részben kompenzálta az idén február 1-jéig személyenként egy bankszámla esetében, 150 ezer forint erejéig igénybe vehető havi kétszeri díjmentes készpénzfelvételi lehetőség.

Ha valaki két évvel ezelőtt 1 millió forintot fektetett be, annak 12 hónapra 69 ezer forintot ígértek a bankok, így kamatadó után 58 ezer forint üthette az ügyfél markát (akkor még az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége sem csak politikusi ajándék volt, hanem elterjedtek voltak a nulla forintos bankszámlák). Ma viszont már csak átlag 19 ezer forintot ígérnek a bankok, amiből bankon kívüli átutalás után (csak a tranzakciós illetéket kifizetve) kevesebb, mint 12 ezer, készpénzfelvétel után (a tranzakciós illletéket kifizetve) kevesebb, mint 9 ezer forint marad az ügyfélnél. Mármint annál, aki 12 hónapra fekteti be pénzét, ha ugyanis rövidebb a futamidő, ennél még rosszabbul járhat az ügyfél.

Egy pillanatig még a 12 hónapos futamidőnél maradva, az alábbi ábra azt mutatja be, hová folyik a példában szereplő átlagos ügyfél kamatjövedelme. Csak a 46%-a marad az övé, a nagyobbik fele az államé.

Sokkal durvább eredményt kapunk, ha az előbbivel ugyan azonos kamatozású, de rövidebb futamidejű, például 2 hónapos betét kamatának sorsát nézzük. Itt már a kamatjövedelem teljes egészét elviszi a háromféle adó (kamatadó, eho, tranzakciós illeték), akár átutalja pénzét az ügyfél, akár készpénzben veszi fel azt. A példában szereplő esetben az ügyfél 3545 forinttal kevesebbet vehet fel készpénzben, mint amennyit a banknál elhelyezett, feltéve, hogy az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével más tranzakciók esetében (vagy egyáltalán nem) él.

Elsőre drámainak tűnő hatással járt mindez: két év alatt (2012 májusa és 2014 májusa között) kereken harmadával, 33%-kal csökkent az éven belül lekötött lakossági forintbetétek állománya Magyarországon. Eközben a teljes lakossági betétállomány kevésbé radikális mértékben, 12%-kal csökkent, vagyis történt némi átrendeződés a bankbetéteken belül a látra szóló betétek irányába: míg két évvel ezelőtt még a betétek 24%-a nem volt lekötve, mára a 36%-át tartja lekötés nélkül a lakosság.

A lakossági betétállomány csökkenése a megvalósult formájában több okból sem fáj a bankoknak:

• A betétek mint megtakarítási instrumentumok szerepének a csökkenését a befektetési alapok, állampapírok szerepének növekedése kísérte, ami más csatornákon keresztül (pl. forgalmazási díjak) bevételt jelent a bankszektor számára is.
• A saját források (betétek) helyett felértékelődött az alternatív források, köztük a refinanszírozási programok (leginkább a Növekedési Hitelprogram és az eximbanki programok) szerepe, amelyek hiányolhatóvá teszik a betéti források egy részét.
• A bankszektor úszik a likviditásban: a kéthetes kötvények (augusztustól betétek) állománya bőven 4000 milliárd forint feletti, a betétállomány csökkenése nem okoz likviditási feszültséget.
• Miközben 2 év alatt a lakossági betétek állománya 869 milliárd forinttal csökkent, a vállalatiaké 630 milliárd forinttal nőtt. A kieső forrást tehát jórészt pótolták a vállalatok.
• A bankok számára kedvezően alakult a lakossági betétek szerkezete is: a bankok betéti kamatráfordítása még nagyobb mértékben eshetett, mint a lekötött betétek átlagkamata, hiszen nőtt a lekötés nélküli betétek aránya (lásd fentebb).
• A csökkenő kamatkörnyezetben a kamatbevételek kisebb mértékben estek, mint a kamatráfordítások, ugyanis az alternatív források költsége is jelentősen esett. A bankok mérlegfőösszeg-arányos kamatmarzsa nőtt, a betétek mint források attraktivitása más forráselemekhez képest csökkent.

A lakossági portfólióátrendeződés hatására a lakosság tulajdonában lévő értékpapírok állománya hamarosan meghaladhatja a bankbetétek nagyságát - hívták fel a figyelmet a jegybank szakértői a Portfolio-n megjelent korábbi cikkükben. Bár a pénzügyi megtakarításokon belül a bankbetétek aránya a válság előtti 26%-ról mára 21%-ra csökkent, továbbra is ezek aránya a legmagasabb a megtakarítások közül.

FESZÜLTSÉG A CIONGYILKOSOK KÖZÖTT

FESZÜLTSÉG A CIONGYILKOSOK KÖZÖTT

A Huffpost című amerikai híroldal mai számának címlapján a két bűnöző pofa "feszültség" címszóval. Róka fogta csuka, de ebben az esetben mindkét róka véreskezű, az egyik még Nobel Béke-díjas is. Érdekes fejlemény, hogy a Magyar Hírlap mai száma lefesti Kerry amerikai külügyért, amiért kudacot vallott az izraeli háború békéltetésében. Hát persze, ezt előre lehetett tudni. Azt is előre lehet tudni, hogy Amerikának Izrael garázdálkodásai a sorozatos háborúkkal nagyon rosszul jönnek, miközben Izrael Amerikát égeti és Amerika tehetetlen. Persze ez az egész újabb palesztín népirtás a végsőkig túlfeszítette a húrt a világ közvéleménye előtt. Az egész világ a palesztínok oldalán áll, és ennek már hangot is adnak. Amerika saját levében fől, mert jól látják, hogy Izrael teljesen mentehetlen és a szakadék szélén táncolnak, miközben nem tudják ők se megmenteni a további létezésre a terrorállamot. Messzeható kihatásai lesznek a nemzetközi helyzetre a cionista végjátéknak. A külföldi képen Putyin elnök mint didalmas Gábriel arkangyal ledöfi egy jól irányzott szúrással  a cionista sárkányt. A hazai hírekben sokat emlegetett Oroszország elleni büntetések teljesen nevetségesek. Másrészt Amerika azért örjöng, hogy Szíriát nem tudták megkaparintani, Ukrajna is orosz érdekövezet marad és közben a BRICS szövetség és az oroszok Ázsia szövetsége egyre jobban meghatározza az erőviszonyokat. A Huffpostnál már sejtenek valamit, de még nem merik kimondani.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/fesz%C3%BClts%C3%A9g-ciongyilkosok-k%C3%B6z%C3%B6tt

Elkezdődött a hatodik kihalási hullám

Az emberiség újabb tömeges kipusztulás felé sodorta a Földet, állítja egy nemzetközi kutatócsoport, és szerintük ezzel kezdetét vette a hatodik nagy kihalási hullám. Ezúttal nincs semmiféle meteor vagy szupervulkán, amelyre ráhúzhatnánk a vizes lepedőt: kizárólag az emberek tehetnek arról, hogy ez így alakult. Rodolfo Dirzo, a Stanford Egyetem biológus professzora, a tanulmány szerzője az erőforrások túlzott kiaknázását és az élőhelyet pusztítását jelölte meg a kihalások fő okaiként. 

A Science tudományos lapban közölt írás szerint 1500 óta összesen 322 szárazföldi gerinces állatfaj tűnt el, és a megmaradtak létszáma is 25 százalékkal csökkent. A gerincteleneknél még rosszabb a helyzet, a vizsgált fajok előfordulása 45 százalékkal esett vissza.

Fotó: Dan Kitwood / Europress / Getty

Egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy milyen következményei lehetnek a további fajok kihalásának. Dirzo arra figyelmeztet, hogy felborulhat a most stabil ökoszisztémák működése, ami az emberek egészségére is káros hatással lehet. A rágcsálók elszaporodása és a kórokozók elterjedése növeli a betegségek továbbadásának kockázatát.

Májusban a Duke Egyetem biológusai adtak ki egy jelentést arról, hogy a hatodik kihalási hullám elején járhatunk, és arra a megállapításra jutottak, a múltbéli és a jelenkori kihalások vizsgálatával, hogy a növények és állatok kihalása most ezerszer gyorsabb ütemben zajlik le, mint az emberi populáció megjelenése előtt.

Szerencsére még van időnk ezen változtatni, ha jobban odafigyelünk a túlélő fajokra. A Scientific American tudományos lap szerint az emberiségnek még van egy-két évszázada, hogy megakadályozza a kihalások tömegessé válását. Ehhez olyan előrejelző módszereket kell kifejleszteni, amelyekkel modellezni lehet az ökoszisztémák várható változásait, hogy hatékony megőrzési módszereket tudjunk kidolgozni.

Index

A Hungaroring kész rablás – Horror árak a Magyar Forma 1-en

- Íme a jegyárak, – valamint a szolgáltatások és a büfék árai -

Több százezer forintot hagyhatott ott egy hétvégéért az, aki kilátogatott az idei Forma 1 Magyar Nagydíjra, Mogyoródra.

A július 25. és 27 között, a Hungaroringen megrendezésre került versenyre igen sokféle jegyet, – igen sokféle áron válthatott az, akinek még volt pénze rá.

Legolcsóbban a gyerekek juthattak be; egy napi állójegy 12 ezer forint körül mozgott. – Ugyanez egy felnőttnek 24 ezer forint. – És ezért csak állhattál egész álló nap, a hőségben!

A jobb ülőhelyes jegyek 60 ezer és 200 ezer forint közötti összegekbe kerültek. – A felső határ pedig az 1 millió 200 ezres hétvégi klubjegyár. S ebben a VIP még nem is volt benne.

Ezek azok az árak, amennyiért valaki bejutott a rendezvényre. De ekkor még nem fogyasztott semmit – A beszámolók szerint a sima lángost például 2000 forintért mérték, egy gyrost kólával pedig 3400 forint helyett “akciósan” 3100-ért lehetett elfogyasztani.

Egy négyfős család ebédje körülbelül 15 ezer forintból jött ki. És akkor nem prémiumkategóriás különleges ételkölteményeket ettek, hanem ezt a bizonyos 2000 forintos lángost, a 3000 gyrost, vagy grillkolbászt. Üdítőt vehettek hozzá 600 forintért, lehet az egyik gyerek megkívánta a jégkását egy ezresért, apa pedig ivott egy 800 forintos sört.

A rendezvényen és környékén a különböző büfékben ételt aligha találtak 1500 forint alatt. Egy ebédre való 2500-3000 forint körül kapható. Ez azonban nem komplett egytálételeket jelent, mint egy étteremben. Csak egy darab grillkolbász 2500, egy gyros 2800 (salátával 3500 forint), egy grillcsirke 6000 forint. Egy hotdog (szintén párszázas tétel másutt) 1200 forint, egy “grilldog” pedig 3000 forint.

A viszonylag egyszerűnek számító kenyérlángos pedig 1500 forint. De mégis talán a leginkább vérlázító ár, a már nem véletlenül is többször említett a sima lángosé 2000 forintért. Ennek anyagköltsége körülbelül 200 forint lehet, de már ez is túlzásnak számít.

Ment a tehát rablás a Hungaroringen az idei Forma 1-en is rendesen. – Az már persze senkit nem zavart, – hogy a Forma 1 egyre kevésbé népszerű “sport” – és a mai fiatalok az ‘Y” generáció tagjai pedig már kifejezettnek unalmasnak és egyhangúnak is tartják. – Talán nem véletlenül, mert szerintünk, – már az elején is az volt, – még ’86-ban, amikor a Forma 1 hazánkba jött.

Nem más az egész, mint a nyugati kapitalista rendszer kirakat sportága, – melyben meg akarják mutatni országnak-világnak, – hogy mekkora teljesítményekre képes az autóiparuk, s a hozzá kapcsolódó fejlesztő és kutató intézetek.

Ezt persze nem igazán a magyar zsebekhez szabták, – már 28 évvel ezelőtt sem, – ma meg, az egyre terjedő nyomor közepette, még inkább nem! – Kevesebb is volt vagy 80 ezerrel a látogató.

De már nyugaton is egyre kevésbé tudják megfizetni az emberek, a Forma 1-es menetek valóban horrorisztikussá növekvő árait. – Itt az ideje, hogy Magyarországról eltávozzon végre ez a puccos kapitalista cirkusz, – húzódjon vissza nyugatra, – ahol a szépen elsorvad majd, a gazdájával; Ecclestone-al együtt.

Bal-Rad – Szabad Riport

Források: Pénzcentrum – Propeller – SzRTI archivum

Nem nagyon várták ki a felek a hétvége kifutását Gyebalcsevonál Észak-Donbasszban.

A várost kettészelő vasútvonal lett a frontvonal. Attól nyugatra a valcmanista zsoldoshorda-keletre a népi miliciák.
A latortüzérség KÉT KILOMÉTER TÁVOLSÁGBÓL LÖVI A SZABAD SZEMMEL KIVÁLÓAN LÁTHATÓ KÓRHÁZAT.

A kórházban nyilvánvalóan voltak sebesült milicisták is a civil betegeken kivül. A kórház épületét “megfelezték”! A két fölső szintet leborotválták. Csak a kórház bombázásában legalább száz ember vesztette életét.

Nagyon sok civil halt meg a városközpontot ért “GRAD” támadásban. Lakóépületek semmisültek meg, és egy kultúrális központot is a földig rombolt a latorhorda tüzérsége. A folyamatos tüzérségi bombázás miatt a mentés lehetetlen, az áldozatok száma felbecsülhetetlen.

Teljes analógia fedezhető fel a donbasszi és a palesztinai emberirtó műveletek között. Nem csak az egyidejűség tekintetében. Lehet, hogy a tervek egyugyanazon asztalon készültek?

Az alábbi foto egy VALÓDI ÖNKÉNTESE (volt) VALCMANNAK! A “Megtorló Karpljuk” büszke névvel magát felruházó ukrán vitéz saját bevallása szerint is gyilkolászni érkezett Donbasszba. Nagy népszerűségnek nem örvendhetett társai körében sem, hiszen hiányát nem is tették szóvá, vagy tán’ észre sem vették. Táborhelyüktől alig száz méterre találtak tegnap egy friss földhányást, rajta egy összeeszkábált fakereszttel. A keresztre pedig rá ákombákomozva a felirat: “Megtorló Karpljuk.”

Kiváncsiak voltak tényleg az-e. Kiföldelték. Az volt! Lemeztelenitve, átvágott torokkal hevert ott. Úgy lett elföldelve mint egy kóbor kutya. Állitólag helybéliek intézték el a vitéz urat. Társai se sokat bibelődtek a megtakaritásával. Visszahányták rá a földet, és szóltak a csoport parancsnokának. Az meg MAJD intézkedik a feljebbvalók felé. Valaki majd csak értesiti a hozzátartozókat.


http://balrad.wordpress.com/2014/07/28/gyebalcsavo-a-tuzvonalban/