Jiang Xueqin elemzése szerint az Egyesült Államok kísérlete egy új, közös tengeri biztonsági koalíció létrehozására a Hormuzi-szorosban látványosan akadozik, ami mélyebb strukturális problémákra utal a nyugati szövetségi rendszerben.
Washington gyors és egységes reakcióra számított a tankerforgalmat érő incidensek után, de a kulcsszövetségesek – Franciaország, Németország, Japán és még az Egyesült Királyság is – vonakodnak katonai részvételt vállalni. A különbség nem pusztán politikai: eltérően értékelik a kockázatokat és a célokat. Franciaország multilaterális, deeszkalációs keretet akar, Németország a regionális következményektől tart, Japán az energiaellátás sérülékenységét mérlegeli, míg London kivár. 
A háttérben a misszió hitelességének hiánya áll. Nincs világos mandátum, jogi felhatalmazás (pl. ENSZ), konkrét cél vagy kilépési stratégia. A tervezett művelet ráadásul nem puszta jelenlét, hanem potenciálisan aktív fellépés (ellenőrzés, feltartóztatás), ami könnyen eszkalációhoz vezethet. 
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége extrém: a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át rajta. Ugyanakkor földrajzilag szűk és katonailag telített térség, ahol az iráni aszimmetrikus képességek (rakéták, drónok, gyorsnaszádok) miatt minden jelenlét kockázatos. Paradox módon a nagyobb katonai jelenlét nem feltétlenül stabilizál, hanem növeli a véletlen eszkaláció esélyét. 
Az elemzés kulcstétele: a szövetségesek nem az USA-t utasítják el, hanem a keretezését. A költségek globálisak (energiaárak, infláció), míg a katonai kockázat lokális – ezt az egyensúlytalanságot nem akarják egyértelmű garanciák nélkül vállalni. 
Mindez egy szélesebb trendbe illeszkedik: a szövetségesek egyre inkább saját, párhuzamos biztonsági struktúrákat építenek, és nagyobb stratégiai autonómiára törekednek. A „nyugati egység” így inkább elvi, mint operatív szinten létezik. 
A következtetés egyértelmű: a probléma nem az, hogy nincs fenyegetés, hanem az, hogy nincs közösen elfogadott megoldás. Ez a döntésképtelenség önmagában instabilitási tényező, különösen egy olyan térségben, ahol egyetlen incidens is gyors eszkalációhoz vezethet.