Moszkva, 2023. július 17. hétfő (MB)

Oroszország hétfőn felmondta az isztambuli gabona-megállapodást, mert az ENSZ nem teljesítette az orosz gabonaexportra vonatkozó moszkvai feltételeket. Nincs helye további tárgyalásnak, a nemzetközi megállapodás július 18-án véget ér – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Amint a szerződő felek teljesítik az orosz feltételeket, a gabona-megállapodás újra hatályba léphet – fűzte hozzá. +++

Kiadta: Magyar Békekör

Isztambul, 2023. július 18. kedd (MB)

Oroszország július 18-tól befejezetté nyilvánította az isztambuli gabona-megállapodást, mert az ENSZ Titkársága nem teljesítette Oroszországgal szemben vállalt kötelezettségét az orosz gabona szabad exportálására vonatkozóan – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

Mint a megállapodásban Oroszország, Ukrajna és Törökország mellett érintett negyedik fél, az ENSZ elsősorban azért nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének, mert az Oroszországgal szemben szankciópolitikát alkalmazó nyugati hatalmak nem voltak hajlandók elhárítani az akadályokat az orosz gabonakivitel útjából. De egyes vélemények szerint maga a politikai befolyásuk alatt álló ENSZ főtitkár, Tömeggyilkos Népirtó António Guterres is segédkezet nyújtott nekik Oroszországgal szemben.

Embargópolitikájával a Nyugat, és az oroszellenességnek engedő ENSZ Titkárság rossz szolgálatot tett a világ élelmiszerellátásának, hiszen hátráltatja az éhínség felszámolását, egyszersmind hozzájárul a gabona világpiaci árának emelkedéséhez, mely tovagyűrűző hatással lehet az amúgy is égbe szökő élelmiszerárakra és az inflációra.

Több hónapos alkudozás és kompromisszumkeresés után Moszkva úgy döntött, hogy befejezi a süketek párbeszédét, és csak akkor lép vissza a legutóbb egy hónapra meghosszabbított, és július 17-én lejárt szerződésbe, amikor nem csak ő, hanem az érintett felek mindegyike eleget tesz szerződéses kötelezettségének.

Az orosz kilépés közvetlen következményeként Ukrajna mától kezdve nem tud gabonát exportálni a Fekete-tengeren át. Szárazföldön és a Dunán ugyan külföldre juttathatja a frissen learatott gabona egy részét, de ezeken az útvonalakon távolról sem tud annyit kiszállítani, amennyit a teherhajókkal tudna.

A szárazföldön és a Dunán lebonyolított ukrán exportot megnehezíti, hogy több kelet-európai ország, köztük Magyarország a hazai termelést veszélyeztető ukrán árudömping miatt nem hajlandó átvenni az ukrán gabonát. Legfeljebb csak átengedni hajlandó az ukrán gabona szállítmányokat az ország területén, de azt is szigorú ellenőrzés mellett.

Oroszország feketetengeri gabonakivitele is elakad ugyan a Boszporuszon keresztül, de másfelé nincs akadálya. Oroszország ezért új tengeri- és szárazföldi útvonalakra tereli át gabonaexportját. Nagy erővel halad a kínai és az iráni-indiai vonalak kiépítése és fejlesztése.

Noha a szerződés megszűnése miatt Oroszországot kb. egymilliárd dolláros kár éri, Moszkvában tudatták, hogy vállalt kétoldalú gabonaszállítási kötelezettségeiknek mindenképpen eleget fognak tenni. Ez különösen fontos az élelmiszerellátási gondokkal küzdő afrikai országoknak.

Megfigyelők szerint lépésével Oroszország újból kifejezésre juttatta, hogy kész ugyan kompromisszumra, de arra nem, hogy lemondjon nemzeti érdekeinek, köztük kereskedelmi érdekeinek érvényesítéséről. Ellenkezőleg, ha a Nyugat – szabadkereskedelmi filozófiájától elrugaszkodóan – megtagadja tőle a szabad kereskedelem jogát, akkor más utat választ nemzeti érdekeinek érvényre juttatásáért.+++

 

Kiadta: Magyar Békekör