A 25 éves Jana Ohlinger károsodást szenvedett a kovid-géninjekció miatt. Most gurulós járókerettel, illetve kerekesszékkel közlekedik.
Forrás: https://www.swr.de/swraktuell/rheinland-pfalz/ludwigshafen/post-vac-jana-ohlinger-100.html
A fiatal nő korábban teljes életet élt, dolgozott, rendszeresen fitness-stúdióba járt, utazgatott. Egy meglévő betegség miatt úgy gondolta, hogy a rizikócsoporthoz tartozik, ezért nem is volt kérdés, hogy beoltatja magát. A második géninjekció után néhány héttel jelentkeztek a tünetek: fejfájás, egyensúlyzavar, izomgyulladás, koncentrációs problémák, kimerültség.
A cikk szerint az esély egy oltási károsodásra nagyon csekély. De sajnos Jana azon kevesek egyike, akit érint ez a probléma. (A valóságban a sok “egyedi esetből” lassan egy lexikonra való összegyűlt.)
Jana vérében autoantitesteket mutattak ki, melyek az egész testet támadják és különböző szervekben gyulladásokat okoznak. (Jé, hát nem az autoimmun reakciók veszélyére (is) figyelmeztetett már 2-3 éve dr. Wodarg, prof. Bhakdi és a többiek!)
Idén márciusban, hosszadalmas tortúra után végre elismerték az oltáskárosodás tényét. A diagnózis felállítása előtt gyanakodtak tumorra, szklerózis multiplexre, szívbetegségre és pszichés problémára is. Most azonban megvan a valós diagnózis: poszt-vakcina szindróma.
Csak a családjára számíthat, ők támogatják, testvére még adományokat is gyűjt, hogy legyen pénzük a plazmaferezisre, mert a betegbiztosító nem fizeti ezt a terápiát. Jana úgy érzi cserbenhagyták és felszólítja a politikát, hogy cselekedjen: “Valójában csak segítséget szeretnék az érintetteknek és támogatást, akár anyagi vagy egészségügyi támogatást és mindenekelőtt annak elismerését, hogy ezek az emberek súlyosan betegek.”
Továbbra is nagy támogatója az oltásoknak: “Fáj, ha oltásellenesnek állítanak be, holott egyáltalán nem vagyok az. Az oltási könyvem teljesen rendben van, minden benne van, aminek benne kell lennie.”
Az utolsó kijelentés azért jól tükrözi az értelmi szintet. Nem az fáj neki, hogy átverték és tönkretették az egészségét, hanem az, ha oltásellenesnek gondolják. Pedig mennyivel jobban járt volna, ha valóban az! Akkor most nem kellene könyöradományért kuncsorogniuk, hogy legyen miből próbálkozni helyrehozni az elfuserált egészségét. Mellesleg soha nem fogják őt támogatni olyan oltottak, akiknek szerencséjük volt és nem lett semmi bajuk a géninjekciótól. Azok maximum megbélyegzik és “lehazugozzák”. Támogatásra azoktól az “oltásellenesektől” számíthat, akiktől mind a mai napig elhatárolódik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése