Senki sem tudja, hogy egy szektában van, amíg el nem hagyja azt, de mi van, ha a "mainstream" gondolkodás és diskurzus többsége valójában egy indoktrinációs folyamat része, hogy rávegyen mindannyiunkat, hogy egy bizonyos módon gondolkodjunk?

Honnan tudnád, ha mindenki ugyanannak a pszichológiai manipulációnak van kitéve, és csak nagyon kevesen térnek el attól, amit normaként fogadnak el, hogy valójában egy többségi szektában vagy?

Ha még élsz és ezt olvasod, akkor tudod, hogy valamilyen mértékben agymosáson estél át. Mindannyian tabula rasának születünk, még azt sem tudjuk, hogyan kell tejet kapni a ciciből; mindent, amit tudunk, vagy a saját érzékszerveinken keresztül, vagy abból, amit valaki más tanított nekünk. Lényeges megjegyezni, hogy e másodkézből származó információk minősége nem garantált; a tudomány története ezt tényként tanítja nekünk.

"Az egyén fogyatékos, ha olyan szörnyű összeesküvéssel találja szembe magát, hogy nem tudja elhinni, hogy létezik" - mondta J. Edgar Hoover, a CIA egykori igazgatója. Születésünktől fogva arra tanítanak bennünket, hogy bízzunk a fennálló hatóságokban és intézményekben, de mi van akkor, ha ezeket nem a mi érdekünkben működtetik? Mi van, ha az a céljuk, hogy bizonyos hiedelmekbe szorítsák gondolkodásunkat? Az állami és a magánszektor minden szektorában és osztályán belüli széttagoltság azt jelenti, hogy csak az átfogó politikát irányítók tudják pontosan, hogy mi történik. Mindenki más csak a legjobb tudása szerint tölti be a szerepét, és természetesen azt hiszi, hogy ezzel hozzájárul a társadalom javához.

Ez igaz az egyetemeken is, amelyeket ma már többnyire Bill Gates és más hatalmas alapítványok és vállalatok szponzorálnak, ahol egy vegyész, aki tudja, hogy a tudománya működik, feltételezi, hogy az orvosi-gyógyszerészi fickók is rendben vannak. De ez egy logikai tévedés, amivel tele van az agyunk - lásd e havi középponti szóróanyagunkat.

 

 

A tudományos folyóiratok zárt boltok, ahogyan azt a 23. oldalon kifejtjük - ha az eredményeink ellenkeznek a napirenddel, egyszerűen nem publikálják őket; minden információ és tudás tehát szigorúan ellenőrzött. Úgy tűnik, túl sok dolog nem úgy működik, ahogyan kellene - mégis, az átlagembereket, akiket a hatalmon lévők általában rosszul kezelnek, négy-ötévente egyszer meggyőzik, hogy szavazzanak a nagy politikai pártok egyikére, akik mindig fenntartják a status quót.

Ismét meg kell kérdezni, hogy miért, amikor senki sem szereti a politikusokat? Mindenki tudja, hogy hazudnak, korruptak és önzőek; mégis minden választáson valahogy elfelejtik a múltban elkövetett számos vétküket, és mi, mint a kisgyerekek, újra elfogadjuk, hogy ezúttal másképp lesz, és az ígéreteik a dolgok javítására tartják magukat. Mi mással, mint a tömeges agykontrollal lehetne ezt elérni?

Olyan korban élünk, ahol a férfiak nőnek vallhatják magukat, és női sportokban versenyezhetnek; ahol a hatóságok már négyéves gyerekeket is kitesznek a maszturbációnak, a szexualitásnak és a nemük megváltoztatásának; ahol az igazságot félretájékoztatásnak bélyegzik, és a hazugságokat minden nagyobb médiumban erőteljesen védik; ahol a hamis éghajlati válság azt jelenti, hogy a legdrágább energiaforrásokat kell keresnünk; ahol a rossz véleményért kirúgnak vagy bebörtönöznek, és ahol fasisztának neveznek azok, akik korlátozni akarják a beszédünket, a mozgásunkat, az élelmünket, az energiánkat és a jövedelmünket.

 

 

Egy jó komikusnak nagy napja lenne mindezzel az őrültséggel, de sajnos a legtöbbjük az "éber" fajtából való, akik a vállalati narratívát tolják, kigúnyolják azokat, akik látják az igazságot, és nagyon nem viccesek ezzel. Az orvosokhoz, tanárokhoz, zenészekhez és politikusokhoz hasonlóan ők is féltik a megélhetésüket, és nem látnak más módot arra, hogy életmódjukat, státuszukat és jövedelmüket a vállalati napirend támogatása nélkül fenntartsák.

Itt van a gondolatirányítás végső kifejeződése - az öncenzúra, a tiszta emberi szellem pontos ellentéte. Talán itt az ideje, hogy mindannyian megvizsgáljuk, hogy pontosan honnan származik a világról szerzett tudásunk, és bölcsességgel magunk állapítsuk meg az igazságot, anélkül, hogy - ahogyan arra kondicionáltak minket - lustán a "tekintélyre való hivatkozás" logikai tévedésére hagyatkoznánk.

https://www.pokolafoldon.hu/blog/mindannyian-agymosottak-vagyunk