Az EU és Kína közötti feszültség egyre fokozódik. Az uniós országok külügyminiszterei március 22-én, hétfőn úgy döntöttek, hogy szankciókat vezetnek be Kína ellen. Ennek oka Kína fellépése a Hszincsiang tartománybeli muszlim ujgur kisebbség ellen. Négy párttisztviselő és egy kínai intézmény került a szankciós listára. Természetesen Peking nem váratott sokat magára a bosszúállás terén: Alig néhány órával az Európai Unió határozatának bejelentése után Kína bejelentette megtorló intézkedéseit. Ezt pedig nem is olyan mértékben tette meg, mint azt feltételezhettük volna. Természetesen Kínának eggyel jobban kellett teljesítenie... A pekingi vezetés tíz európait és négy intézményt vett fel a szankciós listájára. A két szankció közötti különbség nemcsak terjedelmében más, hanem abban is, hogy kik az érintettek és milyen cselekményekre irányulnak a szankciók. Míg az EU szankcionálja azokat a személyeket, akik felelősek az emberi jogok borzalmas megsértéséért Kínában, Kína büntetőintézkedéseket vezet be az európai politikusok és tudósok ellen kritikai véleménynyilvánítás és kutatás folytatása miatt. Miért reagál Kína ilyen agresszíven? És mi következik most?

A mai témák: 00:00​ EU – Kína szankciós vita 01:36​ Végleges szankciók a Tienanmen téri mészárlás miatt 02:20​ A "Magnitsky-törvény" európai változata 02:48​ Kit szankcionál az EU és ki hiányzik? 04:29​ Peking kontrázott 07:30​ Miért reagál Peking ilyen hevesen az EU szankcióira? 10:09​ Mi következik?