Keresztül Eurázsián – A cég, mely tehervonatokon hozza az árut, egyenesen Kínából

A ‘Xiang Ou Teher-Express’ mely eddig a Changsha-Budapest útvonalon szállította a kínai árukat Európába, – most azonban idén 2017. november 27-én először szállított visszafelé Kínába is európai árut konténerekben, a Budapest-Changsha útvonalon. (Fotó: Xinhua / Völgyi Attila)

Az első Transz-Eurázsia-Expressz tavasszal érkezett, – jelentős magyar részvétellel

Április 1-én egy 41 konténert szállító tehervonat futott ki a kínai Xi’an vasúti kikötőjéből, és végül 9.312 kilométert tett meg egészen Budapestig. A Xinhua kínai hírügynökség jelentése szerint ez volt az első Kínából, Magyarországra érkező tehervonat. És ennek megvalósulásában jelentős szerep jutott az Ekol Logistics Kft.-nek.

Kovács Ákos, az Ekol magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója, húsz éve dolgozik a logisztikában. A több mint egy hetes májusi kínai üzleti út célja az volt, hogy megállapodást kössön olyan vasúti cégekkel, amelyek Európába szerveznek fuvarokat. A tárgyalások eredményeként a YUXINOU (Chongqing) Vasútlogisztikai Társasággal született megállapodás, de több más vállalat képviselőivel is találkozott.

Igyekezett minél több kínai cégnek felajánlani azt a szolgáltatást, amelyet Magyarországon tudnak nyújtani. Ez a szolgáltatás a vonatok fogadását jelenti, melyet követően tovább terítik az árut Magyarországon, valamint Közép- és Kelet-Európa és Dél-Európa országaiban.

A YUXINOU és az Ekol között született egyezmény értelmében; a cég a kínai partnerének vonatainál vásárol majd folyamatosan helyet, ami azt jelenti, hogy rendszeresen tudják majd szállítani az Ekol konténereit, és júniustól már fogadták Budapesten a YUXINOU vonatait. A magyar fővárosban intézik majd az áruk vámkezelését, és továbbszállítását Európa több országába. A tervek szerint Törökországot és Észak-Afrikát is bekapcsolják a projektbe,

tehát az Ekol segítségével Kínát összekapcsolják Észak-Afrikával.

A cél az, hogy minél több városból fusson be vonat Budapestre, hogy a tengeri szállításhoz viszonylag hosszú idejéhez képest, – az importőrök, a kereskedők hamarabb, sokkal rövidebb idő alatt jussanak hozzá az árukhoz.

„Kínából Európába leginkább autót, ruházatot, textilt és elektronikai cikkeket szállítunk. A tengeri forgalomban több ezer konténert mozgatunk meg évente, és jelentősen, dinamikusan növekszik a vasúti szállításaink volumene is” – nyilatkozik Kovács Ákos, hozzátéve, hogy Európában minden szükséges megoldást biztosítani tudnak, ami a logisztikai feladatok ellátásához szükséges: vámügyintézés, raktározás, kiszállítás a címzetthez, csomagolás, címkézés, importtevékenység.

Kínában a fő megállapodásuk egy dél-kínai yiwui céggel született, a YUXINOU a második, és további cégek bevonására is készülnek.

„Regionális partnert keresünk, de nem arra törekszünk, hogy minden céggel megállapodjunk” – mondja Kovács. A legtöbb megrendelőjük az autóipar és az elektronika szektorából kerül ki, de sok a gyógyszeripari és a textilipari megrendelőjük is.

Itt a gyorsaság döntő tényező. „Nálunk a 40-45 napos szállítási idő nem nagyon fér bele a sztenderdbe, tehát keressük az egyéb megoldásokat és úgy gondoljuk, hogy a hosszú szállítási határidők problémájának kiküszöbölésére a vasút a megoldás.” – véli az Ekol ügyvezető igazgatója.

Az 1990-ben megalakult Ekol jelenleg 6500 alkalmazottat foglalkoztat 15 országban. 15 országban kínálnak szolgáltatásokat, illetve egész Európát lefedik. Kovács szerint a cégcsoport a tavalyi évben közel 600 millió eurós árbevételt ért el. Korábban Kínából csak tengeri és légi fuvarokat szerveztek, de 2017 elejétől már vasúti fuvarokat is lebonyolítanak egész Európába. Az Ekol magyarországi cége, az Ekol Logistics Kft. három éve működik több mint háromszáz munkatárssal.

És hogyan működik az Ekol vasúti szolgáltatása, illetve milyen megoldások szükségesek hozzá?

„Az Ekolnak van a legnagyobb flottája, fuvareszközparkja Európában, tehát kapacitásban nincs problémánk, árumennyiségtől függetlenül is bárkit ki tudunk szolgálni, és komplex szolgáltatásokat nyújtunk” – magyarázza az ügyvezető igazgató.

Tehát a kínai exportőrök, kereskedők nagyon sokféle logisztikai megoldással fordulhatnak az Ekolhoz. Magyarországon van egy olyan vámszolgáltatás, amelynek segítségével megkönnyíthető az áfa fizetés, sőt akár el is kerülhető, és ez egy nagyon nagy előny a kínai kereskedők számára, a cashflow szempontjából. A teljes bevételükből a kínai fuvarok még csak mintegy 10 százalékot tesznek ki, de Kovács szerint az új megállapodások eredményeképpen ez az arány mindenképp nőni fog.

Az Ekolnál két országra helyezik a hangsúlyt: Kínára és Iránra.

„Ezeknek az országoknak a kereskedelmét tekintve szeretnénk jelentősen bővíteni a tevékenységünket vagyis, – nagyon rövid távon, – minimum a duplájára szeretnénk növelni a forgalmat” – teszi hozzá. A vámhivatal statisztikái alapján a Kínából származó import legnagyobb részének vámkezelését az Ekol végzi Magyarországon.

Az Ekol egy kínai leányvállalat létrehozását fontolgatja, amelyen keresztül jobban meg tudják ismerni az egyéb lehetőségeket, és az is elképzelhető, hogy Kínában is nyújtanak majd logisztikai szolgáltatásokat. Kovács tájékoztatása szerint az új leányvállalat célja az lesz, hogy a másik 15 közép és kelet-európai országban jelenlévő Ekolt segítse, annak logisztikai megoldásait támogassa, Kínában és szorosan együttműködjön az olyan kínai vasúti partnerekkel, mint például a YUXINOU.

Magyarország teljes mellszélességgel támogatja az ‘Övezet és Út politikát’ és a fuvarozásban dolgozók mint „végrehajtók” is azon vannak, hogy ez minél népszerűbb legyen, s minél többen használják ezeket a megoldásokat, – mondja Kovács.

„Az Ekol kínai forgalma igen jelentős, és bizonyos országok, így például Magyarország vonatkozásában hihetetlenül gyorsan növekszik. Cégünk a tengeri szolgáltatások mellett nagy hangsúlyt fektet a vasúti megoldásokra” – fejezi be Kovács Ákos, az Ekol magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója.

A ‘Xiang Ou Teher-Express’ mely eddig a Changsha-Budapest útvonalon szállította a kínai árukat Európába, – most azonban idén 2017. november 27-én először szállított visszafelé Kínába is európai árut konténerekben, a Budapest-Changsha útvonalon. (Fotó: Xinhua / Völgyi Attila)

CRI / Xinhua / SzRTI