Ma
sok embert aggaszt a korrupció és a korrupciós ügyek Magyarországon.
Nem biztos azonban, hogy mindenki tisztában van vele, mit is jelent
pontosan ez a latin eredetű szó,corruptio. Hogy
a politikusok lopnak? Vagy lefizetik őket? Mutyizgatnak? A korrupció
ma nem feltétlenül azt jelenti, hogy valaki odanyom egy nokiás dobozt
vastag borítékot politikusoknak, hogy az közbenjárjon valamilyen
közügyben. A korrupció ma sokkal inkább a törvények afféle
optimalizálását jelenti, hogy azzal bizonyos gazdasági szereplők kvázi
legálisan élvezzenek versenyelőnyt, másokkal szemben. Ebben sokat
romlott a helyzet az elmúlt években, és úgy néz ki, hogy a jövőben sem
lesz másként.
Mindenki tud róla
Egy friss kutatás szerint a magyarokat, a migráció után a korrupció jelensége aggasztja leginkább. Jogosan, hiszen szinte
nap nem telik el anélkül, hogy ne derülne ki, a kormányközeli
holdudvar egyik szereplője éppen hol kaszált valamelyik közbeszerzésen.
Mindenki tud a világ legtehetségesebb gázszerelőjének, Mészáros Lőrincznek mesébe illő meggazdagodásáról, a helyi kiskirályok értelmetlen pénzszórásairól, vagy éppen teljes iparágak káderi alapon való újra osztásáról. Mindenki érzi, hogy sántít a kormánymédia érvelése,
amikor Rogán kiruccanását annyival kommentálják, hogy nincs itt semmi
látnivaló, „minden középosztálybelinek futja helikopterezésre”. Ám amíg
a migrációval kapcsolatos hírekbe szinte minden médiafelületen belefulladtunk az elmúlt években, addig a korrupciós ügyekkel egyre kevesebb médiaszereplő foglalkozik.
Egyrészt, vannak a kormány közeli lapok
és portálok, valamint a közmédia, amelyek érthető módon nem számolnak
be ezekről az ügyekről. Másrészt, vannak lapok és csatornák, amelyek
akkor foglalkoznak korrupcióval kapcsolatos hírekkel, amikor az anyagi
érdekük úgy kívánja. És végül vannak portálok, amelyek rendszeresen megírják a kormánynak kínos ügyeket, ám ezek közül egyre többet elhallgattatnak, valószínűleg nem véletlenül.
A Trancparency International 2015-ös korrupciós világrangsora, ahol évek óta egyre hátrébb kerülünk
Korrupció nemcsak Afrikában vagy
Ázsiában, hanem Olaszországban vagy az Egyesült Államokban is van,
azonban annak mérete igen eltérő az egyes országokban. A Trancparency International
minden évben elkészíti a világ korrupciós ranglistáját, amely
összehasonlíthatóvá teszi az egyes országokat korrupciós szempontból. Magyarországon, a régióhoz képest, nem volt kimagaslóan rossz a helyzet 2010 előtt.
Persze joggal verte ki a biztosítékot a közvélemény és az akkori
ellenzék körében például a BKV fénymásoló állományának „felmérése”, az
SZDSZ-közeli Közgép
Strabag autópálya ügyei, vagy a 4-es metró túlárazott építése. Teljesen
érthető reakciója volt minden adófizetőnek, hogy nem kér a szocialista
kormányzás mutyijaiból és a fehérgalléros bűnözők kerüljenek bíróság
elé.
A várva várt elszámoltatás
azonban nem történt meg 2010 után. Sőt, a kétharmados felhatalmazás zöld
utat adott a Fidesznek, hogy úgy hajlítsa el a törvényeket, hogy a
lehető legtöbb adóforintot szivattyúzzák ki haveri cégeknek. A
korrupció aláássa a jó kormányzást, a jogállamiság és az alapvető
emberi jogok érvényesülését. Félrevezeti az állampolgárokat, sérti a
magánszektor érdekeit és torzítja a pénzügyi piacokat. Ezzel pedig hosszú távon, egy szűk elitet leszámítva, mindenki rosszul jár.
Korrupció számokban
Mi is rengetegszer írtunk
már mutyizásról és korrupciógyanús történetekről, azonban az egyes
ügyekből még nem feltétlenül látjuk az összképet. A korrupciót elég
nehéz mérni és összehasonlítani, azonban a meglévő módszerek mégis adnak
valamiféle kapaszkodót az egyes országok közötti korrupciós
helyzetről. A korrupció mérésének szempontjából fontos pont a közpénzek
elköltésének átláthatósága és nyomon követhetősége is. Ahol a
közpénzek állami felhasználásának nyomon követését mindenféle
adminisztrációs trükkel és szabályzással, na meg a média
elhallgattatásával, megpróbálják ellehetetleníteni, ott magasabb a
korrupciós kockázat.
Egy Tárki által készített számítás látványosan érzékelteti, miként alakult a közbeszerzések átláthatósága az elmúlt években.
Az ábrán „1” jelenti a teljes átláthatóságot, és „0” a közpénzek
mozgásának teljes átláthatatlanságát. Jól látható, hogy 2011-ben
hatalmasat esett a transzparencia, ennek oka az új közbeszerzési törvény
elfogadása volt.
forrás: Tárki
Ez a törvény sokkal
rugalmasabban kezeli az ajánlattevőket, számos lényeges kérdést
rendeleti úton szabályoz és korlátozza a versenyt is. Ezzel egy időben a
közbeszerzések ellenőrizhetősége is romlott, az ellenőrző szervek
jogköreit megnyesték vagy kérdésessé tették függetlenségüket.
Emlékezhetünk például, amikor a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria)
elnökét átszervezésre hivatkozva megbízatása felének letöltésekor
váltották le. Ezek a kockázati tényezők pedig csökkentik az
átláthatóságot és egyben növelik a korrupciós kockázatot. A következő
ábrán „0” jelenti azt, hogy nincs korrupciós kockázat, míg „1” totális
korrupciót jelenti.
forrás: Tárki
Itt is jól látható, miként
ugrott fel a 2011 közbeszerzési törvény módosításának hatására a
kockázati mutató. A Fidesz-kormányzat alatt általánossá vált az is, hogy
ilyen-olyan okokból nem versenyeztetnek a közbeszerzések kiírásánál. A legújabb törvénymódosítási javaslat szerint
az eddigi 8 millió forint helyett 15 millió forintig lehet közbeszerzés
kiírása nélkül árut és szolgáltatást vásárolni, míg építési beruházás
esetén a jelenlegi 15 millió forintos értékhatár 25 millió forintra
emelkedne. Pikáns módon a kormány szerint erre annak érdekében van
szükség, hogy alacsony értékű szerződések esetén ne kelljen a bonyolult
közbeszerzési szabályokat alkalmazni. A régióban egyébként egyedül
nálunk emelkedett az utóbbi időben a verseny nélküli közbeszerzések
aránya.
forrás: Tárki
Az is felmerült nemrég, hogy közbeszerzési szerződéseket sok évre titkosítanak. A Miniszterelnökség Várba költözésének adatait például „terrorveszélyre” hivatkozva titkosítanák
30 évre. A Transparency International szerint ez utóbbi módosítás azért
is elképesztő, mert úgy titkosítana beruházásokat, hogy a titkosítás
ellen még pert sem lehet indítani.
A korrupció mértékének növekedése a
nemzetgazdaság számaiban is megjelenik, hiszen a verseny hiánya
torzulásokat okoz a piacon, ami visszaveti a hosszú távú növekedési és
versenyképességi kilátásainkat. Ráadásul az emberek igazságérzetét és az
államba vetett bizalmát is súlyosan csökkenti, már ha ez érdekel
egyáltalán valakit a kormányban. Bár úgy tűnik, hogy nagyon is tudnak a problémáról odafent, csak nehéz valami olyasmin változtatni, ami a NER esszenciális lényege.
TényTár
TényTár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése