Hazugság: Orbán szerint nincs „panamázás” a kormány közelében

MNB, belvárosi ingatlanok, MET (Magyarország Energiakereskedő Zrt.), lepetepedési államkötvény, Andy Vajna kaszinóbiznisze. Hogy mi az, ami mindezekben közös? A kormány és az offshore-cégek.

Orbán Viktor szerint a kormányzat közelében nincs offshore-érdekeltség, hiszen „mindannyiuk [kormánya tagjai] rendszeresen leadja vagyonbevallását, fel sem merült, hogy bármelyikük is érintett lehet”. Pedig a valóság mégiscsak megérdemelné, hogy néha rátekintsen a miniszterelnök úr.

Nem kell ugyanis messzire mennie, elég csak hátrafordulnia a parlamenti patkóban, ha érdeklődni akarna kormányközeli offshore-érdekeltségekről. Rogán Antal offshore-biznisze, a gazdag migránsoknak pénzért letelepedést kínáló letelepedési kötvények osztogatása ugyanis egy évben 50 milliárddal rövidíti meg az államkasszát. De Andy Vajna kaszinói fölött is nagyvonalúan átsiklott a magyar miniszterelnök.

Panamázás: az alapok

Sokan, sokféleképpen leírták már a jelenséget, ezért mi nem is azzal foglalkoznánk igazán, hogy miért óriási jelentőségű a panamai offshore-cégeket keltető Mossack Fonseca adatainak nyilvánosságra kerülése, arról ugyanis bőven elég annyit tudni, hogy a globális offshore-üzletág egyik piacvezető cégéről van szó, és hogy ez az adathalmaz a valaha elkapott legnagyobb fogás: több ezerszerese a 2010-es WikiLeaksnek, de sokszorosa a 2013-ban Edward Snowden által kiszivárogtatott amerikai hírszerzési adatoknak is. A hír24 gyorstalpalója jól körüljárja a konkrét esetet:

Forrás: Hír24.hu

Az offshore-cégekben tartott vagyon egyébként többnyire nem számít jogilag bűncselekménynek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy olyanoknak hasznos a szolgáltatás, akik kevesebb adót fizetnének, vagy egyszerűen azoknak, akik nem örülnének, ha mások is tudnák, hogy miből és mennyi pénze van valójában. Akárhogyan is, enyhén szólva visszatetsző, amikor politikusainkról, közvetlen környezetükről derül ki, hogy ők is offshore-cégekkel „adó-optimalizálnak”.

Miközben ők döntenek arról is, hogy mennyit kell egy halandó magyar állampolgárnak befizetnie az államkasszába, amelyből aztán többek közt korrupt politikusainkat is finanszírozzuk.

De hát honnan tudjuk, hogy korruptak?

Egyszerű. Vannak közvetett és közvetlen bizonyítékaink. Igen, az ellenzékből és a kormánypártból egyaránt, de a mézes bödönhöz jelenleg igazán csak a Fidesz-KDNP fér hozzá, így nem csoda, ha az utóbbi hat év legnagyobb korrupciós botrányai is hozzájuk kötődnek.

Kezdjük a közvetett bizonyítékokkal: egy új kutatás 120 ezer közbeszerzés anyagát nézte át 2009-2015 időszakából, amelyből kiderült, hogy akár 140-320 százalék közötti túlárazás is előfordulhat, és 2009 óta meredeken nőtt az ártorzítás a magyar közbeszerzéseknél.

Forrás: CRBC I a túlárazás folyamatosan nő

Nincs min csodálkozni, mindennek tanúi voltunk. Az elmúlt 6 évben szinte nem telt el úgy hét, hogy ne borult volna ki egy-egy újabb bili a Fidesz-közeli korrupciós ügyek körül: trafikmutyi, földmutyi, ormótlan ingatlannövekedések, elcsalt EU-s pályázati pénzek, kaszinómutyi, letelepedési államkötvények, gázmutyi és sorolhatnánk tovább az ügyeket, amelyeknek közös nevezője, hogy az egyik oldalon a közvagyon általában el, a másikon pedig a magánvagyon feltűnik.

A közbeszerzések kapcsán tehát általános tendencia, hogy a verseny fokozatosan csökken, miközben a transzparencia is egyre alacsonyabb szinten van. Jelenleg az átláthatóság szintjében Chilével (!!) versenyzünk, és az adatok egyre romlanak. A pályázatok közel egyharmadát versenyeztetés nélkül adják oda a nyerteseknek, akik kilétét sokszor titkolná az állam. Néha pedig közbeszerzés sincs, egyszerűen kijelölik a piacon lévő cégeket. Nem véletlenül.

Közvetlen bizonyítékok:

Miközben Orbán Viktor szerint a kormányzat közelében nincs offshore-érdekeltség, hiszen „mindannyiuk rendszeresen leadja vagyonbevallását, fel sem merült, hogy bármelyikük is érintett lehet”, a valóság mégiscsak megérdemelné, hogy néha rátekintsen a miniszterelnök úr.

Itt van például rögtön Rogán Antal offshore-biznisze, a gazdag migránsoknak pénzért letelepedést kínáló letelepedési kötvények osztogatása, amelynek haszna az állam jóváhagyásával offshore-cégeken keresztül vándorolt a kijelölt zsebekbe. És vajon, kikhez megy az offshore-pénz? Van a listán Bibós kollégiumi szobatárs és expolitikus is. De mostanra biztosan nem ismeretlen senki számára a Quaestor-csoport tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója, Tarsoly Csaba sem. Az eredmény: csak tavaly 50 milliárdot vittek ki Magyarországról ezek az offshore-cégek.

De itt van a MET-biznisz is, amelynek keretében a kormány megkerülte a földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat, majd ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, az állam a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztette le a olcsó gázból származó profitot. Így tudott az állami Magyar Villamos Művek (MVM), az állami megtakarítás helyett az offshore hátterű MET óriási magánprofitot termelni, 2012-ben például 50 milliárd forintot.

Andy Vajna birodalma is jól teljesít, miközben kormánybiztosként is funkcionál, az államtól ajándékba kapott kaszinóbirodalma offshore-céghálóban végződik. Vajna egyszerűen azért lett kaszinómogul, mert a Fidesz a kaszinópiacot is a képére szabta. 2014 májusában Fidesz-közeli milliárdosok kezébe vándoroltak a kaszinók üzemeltetésének koncessziós jogai. Ezek után a kormány további engedményeket adott a „szerencsés” nyerteseknek. A koncessziós díjat áfamentessé tették, ráadásul levonhatóvá vált a játékadó díjából. Azóta már Vajnáé az online kaszinópiac és a TV2 is. Utóbbi persze gazdaságilag inkább teher, de hát van honnan visszacsorgatni, ugyebár.

Mit is gondol erről valójában a kormány?

A kormánytöbbség 2015. november 17-én leszavazta az arra irányuló javaslatot, hogy állami beruházások ne kerülhessék el az adófizetést offshore-cégeken keresztül. A Fidesz-KDNP ezzel egy olyan kezdeményezést kaszált el, amelynek értelmében a közpénzek kezeléséből kizárta volna az offshore-vállalkozásokat, az államigazgatásból pedig az „offshore-lovagokat”.

Két éve Orbán még azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy offshore-spekuláns nem lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A korábbi éles offshore-ellenes retorika dacára saját embere, Matolcsy György vezetése alatt álló jegybank is több százmilliós, esetenként milliárdos értékben vásárol különböző ingatlanokat alapítványain keresztül, részben offshore-cégektől. Érdekes, hogy míg az offshore vonatkozások az előző jegybankelnöknél, Simor Andrásnál még felháborították Orbán Viktort, Matolcsy esetében már elnéző, ha az, az adóparadicsomokat kihasználó vállalatoktól vásárolgat töménytelen mennyiségű közpénzen villákat.

Kell még tovább ecsetelnünk, hogy mit gondol erről valójában a kormány?

TényTár