Lassan csordogálnak a számok arról, mit jelentenek a kormány új intézkedései, a családbarát támogatási rendszerek, a minimálbérmelés, az SZJA-csökkentés, kinek jut pluszjövedelem, és megint azt láthatjuk, hogy a kormány azokat támogatja, akiknek e nélkül is biztosított a megélhetésük, akik pedig rászorulnának, azok alig kapnak valamit. Ez főleg annak fényében érdekes, hogy a Fidesz saját magáról azt állítja, a népességcsökkenés ellen küzd. Pedig családi kedvezményei igazából csak pár tíz-, maximum százezer embernek nyújtanak valódi segítséget.
Szja csökkentés
Január elsejétől 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó. Csakhogy a személyi jövedelemadó csökkentésével a Fidesz szokása szerint annak oszt vissza többet a közösből, aki így is jobban keres. Nem nehéz kiszámolni: aki 120 ezer forintot keres, annak ez havi 1200, míg aki 600 ezer forintot keres, annak havi 6000 forint kedvezményt jelent (vagyis az előbbi ötszörösét!). Ugyanígy: az általános, sáv nélküli nyugdíjemelés megint csak nem a kisnyugdíjasoknak fog segíteni.
Az 1,6%-os nyugdíjemelés a 60 ezer forintból élő kisnyugdíjasnak havi 900 forintot, míg a 300 ezres nyugdíjból élő nyugdíjasnak havi 4500 forintot fog jelenteni. Vajon melyiküknek van rá nagyobb szüksége, kinek múlik ezen az összegen a fűtésszámlája, és kinek csupán pluszjövedelem?
Családi adókedvezmény
Változik a családi adókedvezmény adóalapja is. Eszerint aki például 111 ezer forint bruttót keres, az ha egyedülálló, nettó 73 ezer forintot vihet haza jövőre, viszont háromgyermekesként már 106 ezret. De sokkal jobban jár itt is, aki jobban él. Aki bruttó egymillió forintot keres és gyermektelen, az nettó 665 ezer forintot kap kézhez, ha viszont három gyereke van, már 797 ezret tehet zsebre. Tehát 122 ezer forint családi adókedvezményt, többet mint a minimálbér összege, az állam négyszer annyival támogatja a kilencszer annyit kereső családokat.
csab
Vajon nettó 106 ezer forintból, vagy nettó 797 ezer forintból lehet jobban felnevelni három gyereket? Miért érdemel több támogatást egy gazdagabb szülő, mint egy szegényebb? Hova kéne támogatás, hogy csökkentsük a társadalmi különbségeket, a gyerekszegénységet? Vajon be tudja-e hozni valaha is a szegényebb család 3 gyereke azt a különbséget, amit a külföldi utazás, a számítástechnikai eszközök, a magántanárok, a rendszeres étkezés, a jobb iskola, a jobb egészégügyi szolgáltatás, a jobb életminőség ad a tehetősebbek gyerekeinek már születésük pillanatától kezdve? És vajon nem az lenne a dolga az államnak, hogy ezeket a különbségeket csökkentse ahelyett, hogy növeli őket?
Miközben pedig nézzük a családi adókedvezmény számait, ne feledjük el: a nem a magasabb fizetéshez kötött, a minden gyerek után ugyanolyan összeget nyújtó támogatások, mint például a családi pótlék 2008 óta nem növekedtek!
Családi otthonteremtési kölcsön, avagy 10 plusz 10 millió
A nagyon beígért otthonteremtési támogatásról is érkeznek a hírek. Kezdjük azzal, hogy a nem házasokat, például a gyereküket egyedül nevelőket, akiket a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata leginkább érint Magyarországon, nem is vehetik igénybe a támogatást. De ugyanígy munkanélküliek se kaphatnak ahhoz plusz összeget, hogy legalkább lakhatást szerezzenek, vagy a komfortot növeljék, ami mondjuk az egyik legfontosabb segítség (lenne) a munkába való visszatéréshez.
Az összegek pedig így néznek ki: egy gyerek esetén 600 ezer, kettő esetén 2,6 millió, míg 3 vagy több gyerek esetén jár a 10 millió vissza nem téríntendő támogatás, ehhez jön hozzá a 3%-os kamatra 10 milliós hitel, amihez hitelképesnek kell lenni. És ugye vállalni kell a 3 gyereket. Használt lakások esetén viszont ez az összeg már csak két és fél millió forint…
Használt lakás esetén, a jelenlegi, kifejezetten magas ingatlanárakkal nem csak Budapest, hanem több vidéki város is kiesik, nem csak a 2,6 milliós, hanem a 2,6 milliós plusz 10 millió hiteles konstrukcióból. Új épitésű lakás esetén az telekárak és az építési költségek miatt hasonló a probléma. Persze nem állítjuk azt, hogy ne lenne nagy segítség egy ilyen konstrukcióban adott összeg, de valójában sokak számára, akik nem akarnak kisvárosba költözni, még a hitellel együtt is bőven kell önrészt rakni hozzá, nem beszélve arról, hogy pont a középosztálybeli, alsó-középosztálybeli családoknál már a hitel bevállalása is kockázatnak számít jelenleg, még akkor is, ha a megfelelő lakhatás jó befektetés.
Ki jár jól?
Miközben a KSH számításai szerint az ország fele kevesebb mint egy főre jutó bruttó 80 ezer forintból, a középosztály pedig a statisztikai hivatal adatai szerint egy főre jutó bruttó 55 és 125 ezer forint közötti összegből él, a Fidesz családi támogatásaival azok járnak jól, akik ennél nagyobb keresettel és megtakarításokkal rendelkeznek. Az évek óta változatlan fix támogatások mellett pedig folyamatosan olyan kedvezményeket ad a kormány, amiket a tehetősebb családok tudnak igénybe venni.
A biztos megélhetéssel rendelkező felső-középosztálybeli családok magasabb támogatása nem csupán a Fidesz népességnövekedési szólamaival van ellentmodásban, hanem azzal a józan elvárással is, hogy egy közösség, mint a magyar állam, próbálja meg csökkenteni a különbségeket egy szegényebb és egy gazdagabb családba születő gyerek között már a megszületésük pillanatától. Jelenleg ennek épp az ellenkezője zajlik: a Fidesz családi kedvezményeivel azok járnak jól, akiknek nem okoz gondot, vagy kevésbé okoz gondot a gyerekük felnevelése, és pont a kisebb keresetűek, a középosztálybeliek, alsó-középosztálybeliek és a szegények járnak a legrosszabbul a kormány családpolitikájával.
(Jámbor András)