Az
amerikai külügy számára eszközként használhatatlanná vált a liberális
baloldal, mert a lakosságnak csak elenyésző kisebbsége támogatja.
Washington most a jobboldali radikális szervezeteket vonja ellenőrzés
alá, mert ezzel képessé válik agresszív forradalmi helyzetek
előidézésére a renitens országokban. A jobboldal felhasználásával
provokációt hajtanak végre Szerbia magyar lakosságú területein, hogy a
kormányt csapdahelyzetbe kényszerítsék, és egy újabb, erőszakosabb
“színes forradalom” indulhasson Budapesten.
“Orbán
Viktor populista vezető, aki nem báránybőrbe bújt farkas, ravaszsága
okán sokkal inkább rókához lenne hasonlítható” – Andrej Koribko
geopolitikai szakértő az Oriental Review hasábjain fejtette
ki, hogy a magyar kormány egyszerre próbál közreműködni az egypólusú
világrend – amerikai hegemónia – fenntartásában, de eközben megbízható
partnernek bizonyulni a multipolaritást képviselő erők számára is, mert
tisztában van azzal, hogy a nemzetközi kapcsolatok új rendszerében
Magyarország mozgástere is nagy mértékben megnőne. A magyar kormány
elmegy addig a vonalig, ameddig az ország lehetőségei engedik, ezzel
azonban Washingtonnak is meggyűlik a baja; Magyarország politikai élete
mindinkább leszakad az amerikai vezetésű nyugati blokkról.
A
bevándorlás és liberalizmus elleni kormánypropagandát nem nézik jó
szemmel az amerikaiak; jobban szeretnék ők, ha Magyarországon újra
tombolna a tolerancia és politikai korrektség, ezért
politikai érdekérvényesítési lehetőségeik kiterjesztésére törekszenek,
és partnerre találtak a radikális jobboldalban. Mivel a radikális
jobboldal ellenzéki erő, utcai agresszió szempontjából pedig
rátermettebb, mint a sajtószabadságért aggódó liberális fiatalok, ezért
jóval használhatóbb eszköz az amerikai érdekérvényesítés számára, mint a
politikai paletta szélére sodródott liberális-progresszív erők. A
szakértő emlékeztet, hogy a magyar kormány irányváltására reakcióként
Washington tavaly év végén megpróbált “színes forradalmat” indítani
Budapesten, ehhez azonban hiányzott a radikális – a rendőrökkel fizikai
összeütközést vállaló – komponens, így a Soros György pénzén utcára
vonuló “civilek” tüntetései idő előtt kifulladtak.
“Az Egyesült Államok felhagy a liberális-progresszív erők ügynökként használatával, ehelyett a nacionalistákra és hamis hazafiakra esik választása.”
Andrej
Koribko elemzésében rámutat, hogy az amerikai külügy alkalmazkodott a
magyar belpolitikai viszonyokhoz, és a radikális jobboldal
felhasználásával csapdát készít elő Magyarország számára. Ennek
részeként “nemzetinek”, “hazafiasnak” mutatkozó erők felhasználásával
Szerbiában kezdenének provokatív akciókat, hogy a kormány sakkhelyzetbe
kerüljön, és a multipoláris világrend kialakításában közreműködés
(Magyarország mozgásterének lassú növelése) helyett kénytelen legyen
inkább visszatáncolni az amerikai hegemónia által uralt rendszer
fenntartásához. A Balkánon készülődő új projektek Magyarország
mozgásterét nagy mértékben megnövelhetik, ami annak kockázatát
hordozza, hogy az ország kicsúszik ellenőrzés alól – emiatt Washington a
radikális jobboldal akcióin keresztül arra kényszerítheti a magyar
kormányt, hogy válasszon a Szerbiával kialakított partneri viszony, és
saját népszerűsége közt.
A
szakértő kifejti, hogy az amerikaiak számára nem kedvező balkáni
együttműködések aláásásához felhasználható tényezőként tekintenek arra a
helyzetre, hogy a Vajdaságban élő magyarok egy tömbben összpontosulva,
13%-os kisebbségként főként a határ menti övezetekben élnek. A
szerbiai magyar kisebbség geopolitikai tényezővé vált, és az amerikai
külügynek egy ilyen helyzetben a Jobbikra – valamint a párthoz kötődő
más szervezetekre – van szüksége, hogy etnikai feszültséget szítson a
határ menti régiókban. Koribko kifejti, hogy fontos különbséget tenni a
hazafiasság és sovinizmus közt, az amerikaiak pedig olyan
csapdahelyzetet próbálnak előidézni, hogy Orbán Viktor populizmusa egy a
szomszédos országok érdekeivel szembeforduló nacionalizmusba csapjon
át, ami kiváló eszköz lenne Magyarország elszigetelésére és kordában
tartására.
“Orbán
egyelőre nem tett semmilyen konkrét lépést a magyar közösség
Szerbiától való elszakadására. A valós próba akkor következik, amikor a
nacionalista Jobbik párt etnikai feszültséget szít a régióban, és
provokációkat kezd, hogy a kormányt egyértelmű állásfoglalásra
kényszerítse. Amikor ez megtörténik, a magyar kormányfő politikai
csapdában találja magát, aminek kialakulását magának köszönheti. Már
eleget tett a nacionalizmus/patriotizmus (a demográfiai viszonyok miatt
nem egyértelmű, melyik) előmozdításáért ahhoz, hogy sokan ellene
forduljanak – függetlenül attól, hogy mit tesz -, mert számukra sem
egyértelmű, hogy a kormányfő melyik ideológiát képviseli. A
nacionalisták feldühödnek és tüntetni fognak ellene, ha nem hoz kellően
erős szerb-ellenes intézkedéseket a Jobbik vajdasági provokációját
követően, miközben a hazafiak számára is elfogadhatatlan lesz, ha a
Balkáni Áramlat és a Balkáni Selyemút veszélybe kerül” – írja Koribko.
A
szakértő emellett kifejti; a Jobbik ideológiája fogékonnyá teszi a
pártot arra, hogy részt vegyen ehhez hasonló forgatókönyv
megvalósításában, ami egy újabb “színes forradalom” beindításának eleme,
és egy Washington számára teljes mértékben elfogadható kormány
hatalomra jutásában végződhet. “A korszellem, amiről Orbán jelenleg
azt gondolja, hogy kontroll alatt tartja, könnyen ellene fordulhat, ha a
nacionalisták egyik vagy másik módon kényszerpályára állítják.
Ugyanemiatt az Egyesült Államok indirekt módon is befolyásolhatja a
Jobbikot ebbe az irányba, mert tisztában van azzal, hogy a Jobbik
ideológiája a pártot erre kifejezetten fogékonnyá teszi.”
Koribko
ugyanakkor kifejti, hogy Washingtonnak amiatt van szüksége a
jobboldalra, mert a tavaly év végi tüntetések kudarcba fulladtak
Budapesten, ami a liberális progresszív erők perifériára sodródásához
vezetett. A kormánymédia nyíltan beszélt arról, hogy Soros György
pénzeli a tüntetéseket, és az Egyesült Államok nyomást gyakorol
Magyarországra, emiatt a balliberális erők ügynökként használhatatlanná
váltak az amerikai külügy számára. A Jobbik bevonása azonban
katalizátort adna ahhoz, hogy Washington leváltsa a mindinkább
kezelhetetlenné váló magyar kormányt.
“Az
ebben a helyzetben kirobbanó kormányellenes tüntetések sokkal
intenzívebbek lennének, mint a korábbiak 2014 októberében. Akkor az
internetadó miatt több ezer ember vonult utcára, az összetűzésbe pedig
John McCain is becsatlakozott, amikor Orbánt neofasiszta diktátornak
nevezte. Bár a kezdeti buzgalom hamar elmúlt, miután a kormány lemondott
az internetadóról, a tüntetések üzenete egyértelmű volt: az Egyesült
Államok képes “színes forradalmat” kirobbantani Magyarországon, ha Orbán
nem tartja magát az általuk diktált politikához. Bár Orbán egyelőre
“jól viselkedik”, az USA újraindíthatja és ellene fordíthatja a “színes
forradalmat” Budapesten, amennyiben mégis úgy döntene, hogy számottevő
mértékben az amerikai érdekérvényesítés útjába áll. Ebben az esetben az
internetadó elleni tüntetést egy jóval agresszívabb, erőszakos
nacionalista megmozdulás váltaná fel.”
A
szakértő szerint egy ilyen forgatókönyv elég meggyőző lenne Orbán
Viktor számára ahhoz, hogy a Washington által kijelölt úton menjen
tovább, és a kritikus helyzetben ne próbáljon az amerikai
érdekérvényesítés útjába állni. Ugyanakkor a Balkánon készülődő
együttműködés létrejötte Magyarország stratégiai érdekeivel összhangban
áll – a kormány-közeli pénzemberek számára szintén jövedelmező lenne -,
emiatt elég motivációt jelent ahhoz, hogy a kormány felvállalja az
érdekütközést az amerikai külügyi törekvésekkel.
Washington
politikai érdekérvényesítő képessége pedig fokozottan sérült
Magyarországon; amennyiben a kormány szembemegy az amerikai érdekkel,
csak a lakosság abszolút többsége által megvetett balliberális erők és
“civiljeik” állnak rendelkezésre a kormány sakkban tartásához. André
Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének közéleti
ámokfutása – gyakran mutatkozott együttt balliberális politikusokkal –
annak érdekében történt, hogy a közvélemény figyelmét elterelje és
megkönnyítse a munkát az új amerikai nagykövet számára; Washington már
nem a liberális-progresszív erőket tekinti elsődleges érdekérvényesítő
eszköznek, hanem a radikális jobboldalt, így a Jobbikkal folytatott
együttműködés megalapozását jelentősen megkönnyíti, hogy a közvélemény
úgy gondolja; Washington főként a liberális-baloldali pártokra tekint
“szövetségesként”. Ennek ellenére a valós, hétköznapi politika
Európában is szolgáltatott példát arra, hogy az amerikai külügy hajlik a
radikális jobboldallal való együttműködésre. A 2013-2014 fordulóján,
Kijevben lezajlott forradalom mozgatórugóját jelentette a Jobb Szektor
nevű szervezet, és a kormány eltávolítása során az amerikai külügyi
államtitkár – egyébként zsidó családból származó – Victoria Nuland maga
osztogatott süteményt a rendőrökre féltéglát és Molotov-koktélt dobáló
tüntetőknek.
http://www.hidfo.ru/2015/12/nuland-sutemenyei-magyarorszagnak-washington-ellenorzes-ala-vonja-a-jobboldalt/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése