Törökország is bakot lőne

Az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni beavatkozás előjele lehet, hogy a török hadsereg katonákat és harckocsikat indított a szíriai határ közelébe, még ha a mozgósított létszám töredéke is a teljes haderőnek.

A NATO-ban Törökország rendelkezik a második legnagyobb hadsereggel, a szíriai határ hossza pedig 900 km. Törökország a térség meghatározó középhatalma, katonailag, politikailag, gazdaságilag, de „morálisan” is, mert az ország mindig is azt hangoztatta, hogy hídszerepet tölt be Európa és az arab világ között, a török parlament ülését holnapra hívták össze.

Arról tárgyalnak majd;

hogy az ország részt vegyen-e a harcokban?

Ha igen, új helyzet jön létre, mert az Iszlám Állam minden képzettsége, megszerzett pénzügyi forrása ellenére is csupán a török hadsereg kapacitásának a töredékével rendelkezik – ezt már egy nyugati biztonságpolitikai szakértő mondta, elemezve a török helyzetet. Az nem derül ki, hogy honnan tudja, hogy mekkora is az ISIS hadikapacitása? Kitalálhatjátok, honnan tudja...

A kérdés az, hogy Törökország felvállal-e egy támadó hadműveletet, vagy pedig csak és kizárólag a határok védelméről határoznak. Ha az előbbi mellett születik döntés, az ISIS-nek nem 3 éve van hátra, hanem sokkal kevesebb – szűrte le a szakértő.

Ebből következik, hogy amennyiben Törökországot csapás éri, az a NATO egésze elleni támadásnak minősülne. Ez lehet egy másik csapásiránya az atlantista kooperációnak Szíria ellen, hogy EU-NATO tag szomszédos térségeket is bevonjanak, a lényeg, hogy valamilyen úton-módon megindulhasson valamiféle hivatalos támadás.

Erdogan török kormányfő felhívta rá a figyelmet:

Törökországnak másfél millió menekültről kell gondoskodnia, azaz az ország többet fordít a menekültekre, mint a többi szövetséges ország együttvéve.

Gölöncsér Miklós

Törökország is belép a háborúba, megnyitja határait és bázisait a szövetségesek előtt, így onnan is fogják indítani a harcoló alakulatokat, amiknek célja legfőképpen Damaszkusz lerombolása, ill. likvidálni Asszadékat.

298 igen, 98 nem arán...yban megszavazta a török parlament azt az indítványt, hogy katonákat küldjenek Irakba és Szíriába, hogy fellépjenek az Iszlám Állam ellen.
Törökország korábban azért tartózkodott a katonai fellépés ellen, mert az IS 46 törököt fogva tartott, azonban őket elengedték múlt hónapban, továbbá az IS válaszcsapásaitól is tartanak.

Törökországot korábban több vád is érte, miszerint nem tesz semmit a dzsihadisták és a különböző források Szíriába áramlása ellen, valamint az sem akadályozza meg, hogy az IS olajhoz jusson a megszerzett olajmezőkről, de ezeket a vádakat visszautasították.

A megszavazott indítvány lehetőséget ad arra is, hogy Amerika használja a dél-törökországi, incirliki légitámaszpontot az IS elleni harcok során, mint ahogy más országok katonái is szabadon állomásozhatnak Törökországban.

A szavazás előtt egy nappal Recep Tayyip Edrogan elnök még arról beszélt, hogy hosszú távú megoldást kell találnia a nyugatnak a kialakult helyzetre, mert a bombázások csak ideiglenes választ jelentenek – ebbe pedig a szíriai kormány eltávolítása is beletartozna.

Az IS erői Szíria felől egyre közelebb hatolnak Törökországhoz, ahová egyre több kurd és szíriai menekül a szélsőséges Iszlám Állam elől, mostanra 325 kurd falut is elfoglaltak a határ mentén, ráadásul Szíria felől több rakétatámadás is érte a törököket, civil áldozatokat is követelve.

A szavazással egy időben tüntetés zajlott a parlamenten kívül a katonai fellépés ellen. Továbbiak