Kilakoltatás Szegeden 2014.06.24.
Nem kell többé kitakarni az intézkedő rendőrök képmását a kilakoltatáson – Kilakoltatás Szegeden 2014.06.24.

Ab: Nyilvánosságra hozható a rendőri intézkedésről készült fotó

- Hírek, vélemények -
MTI: “A rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélúan történik – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) abban az ügyben, amelyet az Index hírportál kezdeményezett azért, mert egy perben a bíróság jogsértőnek minősítette fotók közlését.
Az Ab szerdán közzétett határozatában olvasható értelmezés szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.
Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosságnak, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti. Ilyen lehet például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása – olvasható a határozatban.
Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt, és elrendelte, hogy tegyék hozzáférhetetlenné a nyilvánosság számára a fotókat.
Az Index, az Eötvös Károly Intézet és a Majtényi László Ügyvédi Iroda azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület ezt követően semmisítette meg a tábla ítéletét, mivel megállapítása szerint az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot.
Keddi keltezésű határozatának indoklásában az Ab kimondta: a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett embert tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.
A határozat indoklása kitér arra, hogy az alaptörvény rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni, és a sajtószabadság minden kétséget kizáróan ezek közé tartozik. Már az 1848-as forradalom egyik fő követelése volt a sajtó szabaddá tétele, a március 15-én közzétett kiáltvány 12 pontja közül a legelső mondta ki: “Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését…”

Az Alkotmánybíróság közleménye a rendőri intézkedésről készült képfelvétel nyilvánosságra hozatalát tiltó bírósági ítélet megsemmisítéséről

“Az Alkotmánybíróság tegnap aláírt határozatában megállapította, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, – vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.
Az Alkotmánybíróság az ezzel ellentétes bírói döntést megsemmisítette, mivel az sértette az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot.
Az Index.hu internetes sajtótermék alkotmányjogi panaszban kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének a vizsgálatát, mivel az – az érintettek hozzájárulásának hiányában – jogsértőnek minősítette a gyülekezést biztosító rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatalát.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a polgári jognak azokat a szabályait, amelyek kivételt jelentenek a képmás engedélyhez kötött nyilvánosságra hozatala alól, minden esetben úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álljon a sajtószabadság gyakorlásával. A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, – vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.
Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, – kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti (ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása).
Tekintettel arra, hogy a panasszal támadott ítélet a polgári jogi rendelkezések értelmezésekor nem vette figyelembe azt az alkotmányjogi szempontot, amely a sajtó szabadságához és a szabad tájékoztatáshoz fűződik, az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét megsemmisítette.
A határozathoz dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Budapest, 2014. szeptember 24.”
Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ITT olvasható >

Otthonvédő csoportunk megjegyzése:

Ezentúl szabadon fotózhatók a rendőrök intézkedés közben, – a kilakoltatásokon is. Mivel rendőri erővel történő kilakoltatások igencsak nagy közérdeklődésre adhatnak számot. Erről így ír az Ab határozata:
“A rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül…”
És mivel egy-egy hatósági erővel történő kilakoltatással egyidejűleg, – az otthonvédők demonstrációi is zajlanak a helyszínen, – nyilvánvaló, hogy ezek is a “jelenkor eseményeinek” minősülnek, – különösen annak a fényében, hogy mekkora visszhangot váltanak ki az egész magyar társadalom körében.
…”Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé…” - írja az Alkotmánybíróság.
Egy-egy család rendőri erővel történő kilakoltatása mindig nagy érdeklődést, nota bene; felháborodást vált ki a magyar társadalom széles tömegeiben. Különösképpen akkor, – ha kisgyermekes családokat, idős embereket, vagy rokkantakat lakoltatnak ki a rendőrség bevetésével.
Ezekért az intézkedésekért minden érintettnek vállalni kell a felelősséget. Annak, aki az utasítást, aztán pedig a parancsot kiadta, s annak is, aki ezt teljesítette. És, ahogy az Alkotmánybíróság is fogalmaz:
“Ha a rendőrnek nincs arca, – elvész a közhatalom felelőssége és bizonytalanná válik személyes felelőssége…”
Kőbányai kilakoltatás 2013.06.11.
Ezentúl szemből is lehet fotózni a rendőröket a kilakoltatáson – Kőbányai kilakoltatás 2013.06.11.
Szabad Riport-/Bal-Rad – Otthonvédő csoport
Források: Alkotmánybíróság, – MTI, – MNO