Lengyelország csatornát építene, hogy elkerülje az orosz ellenőrzést

Elblag – A Visztula turzás – Kalinyingrádi terület

- Hírek, kommentárok -

MTI: “Lengyelország csatornát vágna a Kalinyingrádi területig nyúló Visztula-turzáson, hogy közvetlen, orosz ellenőrzés nélküli hajózó útvonalat nyisson a Balti tenger felől Elblag város kikötőjéhez – közölte hétfőn a TVN24 lengyel hírtelevízió.

A kormányzó Polgári Platform (PO) azzal magyarázza a napokban nyilvánosságra hozott tervét, hogy megváltozott az ország geopolitikai helyzete.

Az elblagi kikötőt jelenleg csak a Baltyijszk városánál lévő keskeny szoroson át, vagyis a kalinyingrádi orosz enklávé felségvizein keresztül lehet megközelíteni, s Lengyelország egy ötéves államközi szerződés alapján jogosult a szoroson hajózni. A szerződés jövőre lejár, és fennáll a veszélye, hogy azt Ororszország nem hosszabbítja meg a lengyel kormánynak az orosz-ukrán konfliktusban tanúsított kiállása miatt.

Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) pártja viszont rámutat: a tervet eredetileg a mai ellenzék készítette, s azt egy éve még ellenezte a kormány. A jelenlegi előterjesztés a közelgő, novemberi önkormányzati választásokkal függ össze – mondják. A tervezetet a környezetvédők is ellenzik.

Mint a TVN24 közölte, a kormány jelenleg négy különböző csatornaépítési változatot mérlegel.

A Visztula-turzás földnyelvét átvágó csatorna megépítése a 15. század óta többször is felvetődött, s e terveknek mindig geopolitikai hátterük volt. Többek között Báthory István erdélyi fejedelem is mérlegelte az építkezést, hogy hátrányos helyzetbe hozza a vele szembeszegülő Gdansk szabadvárosát.”

Bal-rad komm: Hát igen. Ha valaki a medve orrát pöckölgeti, – ne csodálkozzon azon, hogy pofán veretődik.

Lengyelországnak egyre drágább a kormányának alapvetően elhibázott oroszellenes politikája. Mennyibe is kerül majd ez a csatorna, a komoly válság szélére sodródott lengyel gazdaságnak?

Persze a Nyugat segítségében bíznak ezek után is. – Ámde elfelejtik, hogy pl. a II. Világháborúban, a magyarokon kívül, – senki nem segített nekik.

És, ha már Gdansk-ról van szó: Élő bizonyítéka a Gdansk-ban található erődért, a Westerplatte-ért vívott csata, a Nyugat hitszegésének. – Ott a lengyel katonák a nyugati szövetségeseik hadihajóinak segítségében bíztak:

A westerplattei csata

“A westerplattei csata a német invázió lengyelországi hadjáratának első csatája volt, mely a második világháború kezdetét jelentette Európában. 1939. szeptember 1-jén a német haditengerészeti erők megtámadták a lengyel Katonai Tranzit Raktárat (Wojskowa Składnica Tranzytowa, WST) a Westerplatte-félszigeten, Danzig Szabad Város (ma Gdańsk) kikötőjében. A helyőrség kevesebb, mint 200 katonából állt, ennek ellenére egy hétig ellenállt a súlyos támadásoknak, amelybe zuhanóbombázások is tartoztak… Westerplatte védelme példaértékű volt a lengyel hadsereg többi alakulata számára, tekintettel arra, hogy az ország több részétől eltérően a német előrenyomulás itt megtorpant. A csata története máig a hadjáratban való ellenállás szimbólumaként maradt fenn” (Wiki)

Ám a nyugati segítség csak nem jött. Ahogyan később sem. És bizony a történelem sokszor ismétli önmagát. A legfontosabb tanulság: “A Nyugatban megbízni, a Nyugattal szövetséget kötni, – egyenlő a kifosztással és a megsemmisüléssel.”

Westerplatte (Gdansk-Danzig) – 1939. szeptember 7