Génmódosított élelmiszerek hatásai

Génháború

Elmondható, hogy a GM élelmiszerek hamarabb kerültek be a kereskedelembe, mint ahogy azt a tudományos kutatások sebessége megengedné. Jelenleg az idegen géneket hordozó növények ártalmatlanságát nem sikerült igazolni, mégis a tengerentúlon nagy mennyiségben fogyasztják ezeket, sõt az európai forgalomba helyezés érdekében is határozott lépések történnek. E jelenségek hátterében sokan politikai és nemzetgazdasági érdekeket sejtenek, talán nem is alaptalanul. Az Újvilág és Európa között egyfajta kereskedelmi háború van kibontakozóban, amelybe egyre több nemzetközi döntéshozó szervezet kapcsolódik be. Hatalmi harcok, érdekellentétek, diplomáciai ügyeskedések és tudományos köntösbe bújtatott vonzó ideológiák övezik az üzletszerû génmódosító tevékenységet, amely meglehetõsen szövevényessé - egyesek szerint izgalmassá - teszi a GM élelmiszerek témakörét. Amennyiben az Egyesült Államok értékesíteni tudja túltermelt GM terményeit az Európai Unió tagállamaiba, alig visszafordítható folyamatok indulnak el világunkban.

Ha mindemellett a génbankok feletti felügyelet is végleg az északi félteke vezetõ államainak kezébe kerül, szintén kedvezõtlen erõfölény és nagymértékû politikai egyensúlyvesztés alakulhat ki világunkban. Nem érdektelen tehát, hogy a jövõben kik és mire mondanak beleegyezõ vagy ellentmondó véleményt a génmódosított élelmiszerek engedélyezése kapcsán.

A fogyasztó felelõssége A szakemberek megegyenek abban, hogy a GM élelmiszerek jövõjét a fogyasztói társadalom általános vélekedése fogja eldönteni. A GM élelmiszerek kérdésköre tehát már nemcsak néhány szakmai és üzleti érdekcsoportra, hanem minden egyes vásárlóra tartozik, mivel a génmódosítással összefüggésben egészségügyi, ökológiai és egyéb fontos területek is érintve vannak. Hasznos tehát az ismeretgyûjtés és a személyes kiértékelés e téma kapcsán is a tisztán látás érdekében.

Kik támogatják és kik ellenzik a génmódosítást? Az amerikai kontinens államainak döntõ része támogatja a GM élelmiszerek termelését. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Argentína, Brazília, valamint a távol-keleti Kína tartozik a legfõbb termesztõk közé. Az európai országok inkább az ellentábort képviselik, különösen Ausztria, Dánia, Görögország, Norvégia és Luxemburg. Finnország, Hollandia és Spanyolország pozitívan áll a GM élelmek engedélyezésének kérdéséhez.

Mit tudhatunk a kelet-közép európai térségrõl? E terület megosztott. Albánia, Románia, Grúzia és Ukrajna hallgatólagosan vagy nyilvánosan megengedte a géntechnológiai kutatásokat és várhatóan a GM termékeknek is nagyobb piacot engednek a jövõben. Magyarország és Csehország azonban jelenleg kiemelten ismert „génmódosítás-mentes” szemléletérõl. Amennyiben hazánk beengedi a GM élelmiszereket, könnyen elveszítheti ezt a bizalmi státuszt mind a hazai, mind a külföldi vásárlók tekintetében.

Van-e hazánkban génmódosított összetevõt tartalmazó élelmiszer? A jelek szerint van. A vizsgálatok a minták mintegy 25-35%-ában találtak GM eredetre utaló nyomokat. Leggyakrabban a párizsi és egyéb töltelékes húsáruk, a kekszek, az ostyák, és a csokoládék vásárlásakor lehet számítani GM összetevõre. A növényi alapanyagok közül a külföldrõl érkezõ szója, a kukorica, a paradicsom, valamint ezek összetevõi esetében áll fenn a génmódosítás lehetõsége.

Van-e megfelelõ törvényi szabályozás a GM termékek tekintetében? Az Európai Unióban szigorú forgalomba hozatali és jelölési törvények vannak érvényben, amelyeket hazánk is átvett. Eszerint kötelezõ jelölni a génmódosítás tényét minden olyan élelmiszeren, amelyben 0,9%-nál nagyobb mértékben található GM összetevõ. A jelölést kiterjesztették a fehérjét nem hordozó termékekre (olaj, keményítõ, adalékanyag, aroma, stb) Nem kell továbbra sem jelölni a GM takarmánnyal etetett állat húsát, tejét vagy tojását.

A génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatos közérdekû ismeretekrõl Tóth Gábor: Génháború címû könyvében tájékozódhatnak.