Németországi választás: stratégiai fordulat Európában

A kommentár szerint egy kelet-németországi tartományi választás eredménye komoly politikai és gazdasági figyelmeztetés Európa vezetőinek. A szerző az Alternatíva Németországért (AfD) megerősödését elsősorban a migráció, az ukrajnai háború finanszírozása és a német gazdaság romló helyzete miatti társadalmi elégedetlenséggel magyarázza. 
Kiemeli, hogy a német gazdaság gerincét jelentő középvállalatokat (Mittelstand) egyre súlyosabban érinti a kínai verseny. Állítása szerint Kína tudatos iparpolitikával fejlesztett vállalatai fejlett gépeket kínálnak jóval olcsóbban, miközben Németország egyre több ipari munkahelyet veszít. A helyzetet súlyosbítják az energiaárak: az atomenergia kivezetése és az olcsó orosz energiahordozókról való lemondás a szerző szerint jelentősen növelte a vállalatok költségeit. 
A kommentár mindezt összekapcsolja Nemzetgyilkos Haramia Donald Trump béketörekvéseivel. Tömeggyilkos Antikrisztusaspiráns Jared Kushner tárgyalásait, valamint Népirtó Hazug Trump és Vlagyimir Putyin kapcsolatfelvételét annak jeleként értékeli, hogy Washington az ukrajnai háború lezárására és egy hosszú távú rendezésre törekszik. A szerző szerint ez szembemegy az európai háborús készülődéssel. 
A végső állítás szerint a németországi politikai fordulat megingathatja az EU jelenlegi stratégiáját, és Mark Carney kanadai miniszterelnök EU-ra épített geopolitikai elképzeléseit is. A szerző szerint Kanada komoly kockázatot vállal az Egyesült Államokkal szembeni konfliktussal és az EU-val való szorosabb szövetséggel. A kommentár következtetése: a német választási eredmény egy szélesebb európai politikai átrendeződés előjele lehet.

Lavrov: a nyugatiak csendben lopnak, de nyíltan rabolnak

A nyugati országok – saját gyengülésük közepette – „nyíltan lopják el” az orosz vagyontárgyakat és az úgynevezett árnyékflottát – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének hallgatóival és oktatói gárdájával tartott hagyományos éves találkozón elhangzott beszédében.

„Csendben lopnak, de mint tudják, nyíltan rabolnak. Nos, a Nyugat jelenleg rablással foglalkozik: mind az eszközeink, mind az úgynevezett árnyékflotta tekintetében” – mondta.

A miniszter szerint a Nyugat cselekedetei miatt „soha nem fogunk bízni bennük” – az a kísérlet, hogy esélyt adjunk a nyugati országoknak, végleg meggyőzte Moszkvát a választott irány helyességéről.

„Soha nem fogunk bízni a Nyugatban, amely korábban is hazudott nekünk, és most is hazudik. És az a kísérletünk, hogy mégis adjunk valamilyen esélyt ezeknek a nyugati kollégáknak, végleg meggyőzött bennünket arról, hogy jelenleg az egyetlen helyes úton járunk” – jegyezte meg Lavrov.

Az orosz hatóságok képviselői többször is csalással vádolták a nyugati országokat, és kijelentették, hogy elvesztették irántuk a bizalmat. Július elején Lavrov kijelentette, hogy Moszkva többé nem szándékozik hinni a Nyugatnak. Akkor, az orosz–ukrán konfliktus rendezésére irányuló tárgyalásokat kommentálva, a miniszter megjegyezte, hogy „a jó viszony és a remények tartaléka végleg kimerült”.

Vlagyimir Putyin elnök már 2022-ben is beszélt a NATO ígéreteinek be nem tartásáról. Szavai szerint a szövetség „átverte” Oroszországot, mivel nem tartotta be azt az ígéretét, hogy nem terjeszkedik kelet felé. Júliusban az orosz vezető azt is a Nyugat szemére vetette, hogy „hazug állításokat használ az orosz fenyegetésről” saját militarizációjának igazolására. Májusban Putyin azt mondta, hogy a nyugati országok „pofátlanul hazudnak, amikor Oroszország agresszív szándékairól” beszélnek.

https://oroszhirek.com/lavrov-a-nyugatiak-csendben-lopnak-de-nyiltan-rabolnak/

Kiegyezést sürget Oroszországgal az Alternatíva Németországért (AfD) – Békekör az AfD külpolitikai céljairól

Berlin, 2026. szeptember 7. hétfő (MB)

Az orosz biztonsági követelések kielégítésére kész, Oroszországgal együttműködni kívánó párt nyerte meg a németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választást. Az Alternatíva Németországért (AfD) Merz kancellárral és az európai liberális-szocialista főáramlattal szemben kiegyezést sürget Moszkvával a német gazdasági fejlődés fellendítéséért – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.

Alice Weidel pártvezér a német nemzeti érdekek elsődlegességéből, kiinduló politikája szerint szakítani kell a jelenlegi kormány oroszellenes politikájával.

Tartományi győzelmével az AfD fontos lépést tett az országos választás eredményes megvívása, és a Németországot II. világháború után vezető konzervatív-szociáldemokrata pártok leváltása felé. Az AfD szász-anhalti győzelmének politikai hatása túlnő Németország határain, és mértéktartásra intheti azokat a NATO- és EU-köröket, amelyek háborúra készülnek Oroszország ellen abban a reményben, hogy legyőzhetik, tartósítva a nyugati hegemóniát a világ felett.

A Magyar Békekör az alábbiakban összegezte az AfD külpolitikai céljait:

• Az AfD szuverén német nemzeti politizálást szegez szembe az Európai Unióval. Véleménye szerint az Európai Unió bürokratikus szuperállammá vált, és csorbítja a tagállamok függetlenségét. Jelenlegi formájában elutasítják az EU-t, és a nemzetállamok laza gazdasági szövetségévé alakítanák át. Végső megoldásként a német kilépést is kilátásba helyezték.
• Bár a NATO-tagságot alapvetően nem akarják teljesen felszámolni, rendkívül kritikusak az Egyesült Államok európai hegemóniájával szemben. Úgy vélik, Németország túlságosan alárendeli magát az amerikai geopolitikai érdekeknek. Önállóbb, pragmatikusabb, „el nem kötelezett” német külpolitikát hirdetnek.
• Követelik az Oroszország elleni gazdasági szankciók azonnali eltörlését, és az olcsó orosz energiahordozók importjának visszaállítását, mivel a korlátozásokat a német gazdaságra nézve károsnak tartják. A háború lezárására azonnali béketárgyalásokat sürgetnek Moszkvával.
• Az AfD hivatalos programjának és politikai kommunikációjának központi eleme, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket meg kell javítani és újra üzembe kell helyezni. Vallják, hogy a Németországba irányuló közvetlen orosz gázszállítások jelentették a német ipar versenyképességének alapját, így az olcsó energiához való visszatérés létfontosságú az ország gazdasági válságának megoldásához. A párt képviselői közvetlen egyeztetéseket folytattak Moszkvában a Gazprom vezetésével a vezetékek jövőbeli újraindításáról.
• Teljes körű anyagi kártérítést követelnek Ukrajnától, és jóvátételt Lengyelországtól a gázvezeték felrobbantása miatt elszenvedett gazdasági károkért. Ukrajnától azért, mert a vezeték felrobbantásáért Kijevet teszik felelőssé, Lengyelországtól pedig azért, mert hátráltatta a gyanúsítottak felelősségre vonását és elfedte a szabotázs körülményeit. Tino Chrupalla, a párt társelnöke kijelentette: a gázvezetékek elleni merénylet a német ipar elleni állami szintű terrortámadás volt.
• Az AfD követeli az Ukrajnának nyújtott mindennemű német katonai és pénzügyi támogatás azonnali leállítását.
• Az AfD radikálisan bevándorlás-ellenes. A határok szigorú lezárását, a menekültügyi rendszer leépítését, és tömeges kitoloncolás szükségességét hirdeti. Elutasítja a multikulturalizmust és a külföldi munkaerő importját.

Noha az európai liberális-szociáldemokrata vonulat újnácik gyülekezeteként igyekszik beállítani az AfD-t, a párt kelet-nyugati kiegyezést, békés együttműködést hirdető programja cáfolni látszik ezt az állítást, s inkább arra enged következtetni, hogy az AfD irányításával Németország a szembenállás világa helyett az együttműködés sokpólusú nemzetközi rendje felé mozdulhatna ki.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Makovecz Imre előrelátó beszéde

Imre Simona: Itthon vagyok

NO KOMMENT.....

A 731-es alakulat vezetőinek és orvosainak elmaradt felelősségre vonása a modern történelem egyik legvitatottabb politikai megállapodásának eredménye. Bár a háború utáni nürnbergi perekben a náci orvosokat halálra ítélték a hasonló kísérletekért, Japánban a legfőbb bűnösök teljes büntetlenséget (immunitást) kaptak az Amerikai Egyesült Államoktól.Az amerikai alkuk háttereAz adatok kisajátítása: Az Egyesült Államok kormánya és hadserege (különösen a biológiai fegyvereket kutató Camp Detrick bázis) rendkívül értékesnek tartotta a 731-es alakulat által felhalmozott kutatási eredményeket. Mivel ezeket az adatokat emberkísérletekkel nyerték, nyugati tudósok számára etikai okokból beszerezhetetlenek voltak.A hidegháború kezdete: 1945 után gyorsan romlott a viszony az USA és a Szovjetunió között. Washington attól tartott, hogy ha a japán tudósokat bíróság elé állítják, a kutatási eredmények a szovjetek kezébe kerülnek, vagy nyilvánosságra kerülnek, így más nemzetek is lemásolhatják azokat.Titkos megállapodás: Isii Siro tábornok és kulcsemberei alkut kötöttek Douglas MacArthur tábornok vezérkarával: a kísérletek során rögzített több ezer mikroszkópos metszet, boncolási jegyzőkönyv és tanulmány átadásáért cserébe garantálták, hogy nem vádolják meg őket háborús bűncselekményekkel a Tokiói Perben.Mi történt az alakulat tagjaival a háború után?Ahelyett, hogy börtönbe vagy bitófára kerültek volna, a 731-es alakulat vezetői és orvosai a japán elit megbecsült tagjaivá váltak:Isii Siro: Az alakulat feje békében, szabad emberként élt Tokióban, és 1959-ben, 67 évesen halt meg rákban.Kitano Maszadzsi: Isii másodparancsnoka a háború után a Green Cross nevű neves japán gyógyszergyár igazgatója lett.Tudományos karrierek: Sok egykori tag egyetemi dékán, professzor, a Japán Olimpiai Bizottság tagja vagy az Egészségügyi Minisztérium magas rangú tisztviselője lett.A szovjet szál: A habarovszki per (1949)Nem mindenki menekült meg. Az alakulat azon tagjait, akiket a Vörös Hadsereg fogott el Mandzsúriában, a Szovjetunióban állították bíróság elé 1949-ben.A habarovszki perben 12 japán katonatisztet és orvost ítéltek el 2-től 25 évig terjedő kényszermunkára. Bár az ítéletek enyhék voltak (és a túlélők az 1950-es évek közepén hazatérhettek Japánba), ez a per volt az első, amely hivatalosan és nyilvánosan bemutatta a világ fellebbezhetetlen bizonyítékait a 731-es alakulat rémtetteiről. Az USA akkoriban ezt a pert csupán "szovjet propagandának" nevezte.Japán hivatalos álláspontjaA japán kormány évtizedeken át mélyen hallgatott az egység létezéséről. Csak 2002-ben ismerte el először hivatalosan egy tokiói bíróság, hogy a 731-es alakulat létezett, és biológiai fegyvereket vetett be Kínában. Ennek ellenére a japán állam a mai napig elutasítja a kínai áldozatok hozzátartozóinak kártérítési igényeit.

(Kaqyar)

Itt tartunk most