Yanis Varoufakis és Wolfgang Münchau az Econoclasts podcastban pozitívan értékeli a Trump pekingi látogatását, amelyet a nyugati média kudarcként könyvelt el. Szerintük éppen az volt a siker, hogy nem történt semmi drámai – vagyis sikerült meghosszabbítani és lényegében állandósítani a 2025-ös vám- és ritkaföldfém-tréfa fegyverszünetét.
A beszélgetők szerint Trump lényegében visszafogta a neokonok tajvani konfliktusra való uszítását, elismerte Kína hatalmát, és nem reagált keményen sem a kínai szankcióellenes törvényre, sem Hszi tajvani figyelmeztetésére. Hszi nyíltan kínálta fel a „konstruktív stratégiai stabilitást” a hidegháborús kölcsönös fenyegetettség helyett, amit Trump nem utasított el.
Varoufakis és Münchau szerint a Nyugat súlyosan túlbecsüli saját erejét. A globális GDP tekintetében a Nyugat már csak nagyjából akkora, mint a Kína–Oroszország tengely. A Biden-korszak chip-embargója és technológiai háborúja kudarcot vallott: Kína gyorsabban fejlődik, mint várták. A podcast szerint Trump most inkább menedzselni próbálja a saját maga által elindított új hidegháborút.
Különösen érdekes a mesterséges intelligencia szál: a kínaiak rendszervettségi előnyt élveznek (állam, big tech és pénzügy szoros együttműködése), míg az USA-ban Wall Street és Silicon Valley rivalizálása hátráltatja a „cloud finance” fejlődését. Ugyanakkor az amerikai cégek (Anthropic, OpenAI) jelenleg technológiailag előrébb járnak, és jobban engedik az AI általi munkaerő-leépítést.
Összességében a két közgazdász üdvözli a diplomáciai csatornák működését és a konfrontáció enyhülését, mert szerintük egy valódi USA–Kína összecsapás katasztrofális lenne mind gazdaságilag, mind globális ügyekben (klíma, stb.).
2026. május 23., szombat
Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump–Hszi csúcstalálkozó: A fegyverszünet győzelme a hidegháború árnyékában
2026. május 21., csütörtök
2026. május 20., szerda
Az orosz fegyveres erőket is bevethetik a külföldön letartóztatott orosz állampolgárok védelmében
Moszkva, 2026. május 20. szerda (MB)
Az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács szerdai plenáris ülésén törvényt hozott arról, hogy az orosz fegyveres erőket is bevethetik az orosz állampolgárok védelmében, ha külföldön eljárást indítanak ellenük, és olyan bíróság elé állítják őket, amelynek hatáskörét Oroszország nem ismeri el – jelentette a TASZSZ.
A törvény felhatalmazza az orosz elnököt arra, hogy ilyen esetekben katonai egységeket küldjön az orosz állampolgárok védelmében.
A törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy az orosz kormányzati szervek az elnök utasítására intézkedéseket tegyenek az orosz állampolgárok védelmében, ha letartóztatják, büntetőeljárás alá vonják őket, vagy más államok bírósági eljárást indítanak ellenük.
Megfigyelők annak tulajdonítják az új orosz törvényt, hogy egyes nyugati országok nemzeti hovatartozási alapon üldöznek orosz állampolgárokat, és hoznak velük szemben szankciókat, légből kapott okokból. A dolog odáig fajult, hogy harmadik országokban is elfogják őket, és olyan nyugati országoknak, illetve nemzetközi bíróságoknak adják ki, amelyeknek hatáskörét Oroszország nem ismeri el. A jogi köntösbe bújtatott nemzeti diszkrimináció mára oda vezetett, hogy több tucatnyi orosz állampolgárt letartóztattak, bírósági eljárást indítottak ellenük, illetve börtönbe zártak koholt vádak alapján, csupán azért, mert oroszok voltak.+++
Kiadta: Magyar Békekör
2026. május 19., kedd
Amikor a gyógyítás még az embert, a természetet és az élet rendjét szolgálta
Emberi gyógyászatot az embernek!
Írta: Koppány Atilla -Jakab
A kép nem nosztalgikus hangulatkeltés, hanem annak szemléltetése, hogy a Rockefeller előtti gyógyászatban központi szerepet kapott az emberi lépték, a napfény, a friss levegő, a tisztaság, a lelki-szellemi rend, a természetes anyagok és a gyógynövényes orvoslás.
A gyógyítás tengelyét vissza kell tenni oda, ahová való: az ember testéhez, lelkéhez, életmódjához, közösségéhez, táplálékához, környezetéhez és természetes életrendjéhez.
Ehhez nem a betegséget kell kezelni ember nélkül, hanem embert kell gyógyítani betegségével együtt.
Mi kellene hozzá?
Elsőként szemléletváltás. A gyógyászatnak nem csupán laborértékekkel, tünetkódokkal és gyógyszerprotokollokkal kellene dolgoznia, hanem életút-történettel, táplálkozással, alvással, napfénnyel, mozgással, lelki terhekkel, családi állapottal, munkakörnyezettel, talajjal, élelemmel, vízzel és levegővel is. Ezt ma több irányzat is újra megfogalmazza, például az életmódorvoslás, amely hat pillért emel ki: táplálkozás, testmozgás, pihentető alvás, stresszkezelés, emberi kapcsolatok és káros szerektől való óvás.
Másodszor idő kellene az orvos-beteg kapcsolathoz. A futószalag-rendelés nem emberi gyógyászat. A betegnek el kell tudnia mondani, mi történt vele; az orvosnak pedig nemcsak diagnosztikai adatot, hanem élethelyzetet kellene látnia. A társadalmi-közösségi rendelés emberképe éppen ezt próbálja pótolni: a beteget nemcsak gyógyszerhez, hanem közösséghez, természetjáráshoz, kerthez, mozgáshoz, tanácsadáshoz, támogató csoporthoz is kapcsolja. E szemlélet leírása szerint a kapcsolattartó munkatársak azt kérdezik a betegtől, hogy „mi számít nekem?”, és erre építenek személyes támogatási tervet.
Harmadszor gyógyító környezet kellene. A napfény, kilátás, kert, levegő, csend, természetes anyagok nem díszletek, hanem az idegrendszerre, stresszre, fájdalomérzetre és gyógyulási folyamatokra ható tényezők. A klasszikus Ulrich-tanulmány már 1984-ben jelezte, hogy a természetre néző kórházi ablak kedvezőbb műtét utáni felépüléssel társult, újabb áttekintések pedig a kórházi kertek és természetes környezet mentális jóllétre gyakorolt kedvező szerepét vizsgálják.
Negyedszer és mégis a legnagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy élelmet/táplálékot adjuk visszaadni a gyógyászatnak. A „Food is Medicine”, vagyis „az étel orvosság” irányzat ami már egészségpolitikai modell. A személyre szabott gyógyélelmezésről szóló kutatások szerint a betegséghez igazított étkezési programok javíthatják az étrend minőségét, az élelmiszerbiztonságot és bizonyos egészségi kimeneteket, különösen krónikus, táplálkozásérzékeny állapotokban.
Ötödször a gyógynövényes, hagyományos és kiegészítő módszereket nem gúnyolni, hanem rendezni kellene. A WHO 2025–2034-es hagyományos gyógyászati stratégiája (amit nem lehet szinte sehol hallani, csak valamilyen who apróbetűs szövegek mentén) is azt az irányt jelöli ki, hogy a hagyományos, kiegészítő és integratív módszereket bizonyíték, biztonság, szabályozás és ésszerű rendszerbe illesztés alapján kell kezelni.
Hatodszor külön kell választani a természetes gyógyító rendet és a bizonyítatlan állításokat. A gyógynövény, a mozgás, a napfény, az alvás, a táplálkozás, a kert, a közösség, a lelki támogatás és a hidroterápia nem ugyanaz a kategória, mint minden alternatív állítás.
Milyen működő példák vannak?
1. Integratív orvoslási központok.
A Mayo Clinic, a Cleveland Clinic és a berlini Charité is foglalkozik integratív orvoslással. Ezekben nem az a cél, hogy a modern diagnosztikát kidobják, hanem hogy az orvosi kezelést táplálkozással, stresszkezeléssel, mozgással, akupunktúrával, masszázzsal, gyógynövényekkel vagy életmódprogrammal egészítsék ki, ellenőrizhető módon.
2. Német természetgyógyászati és Kneipp-hagyomány.
A Kneipp-rendszer vízkezelést, mozgást, gyógynövényeket, táplálkozást és életvezetést kapcsol össze. Német nyelvterületen ez nem puszta nosztalgia, hanem részben intézményesített természetgyógyászati hagyomány, amelyet ma is vizsgálnak klinikai kutatásokban.
3. Zöld recept, természetrecept, közösségi kert.
Angliában és más országokban a zöld szociális rendelés azt jelenti, hogy a beteget természetalapú tevékenységekhez, közösségi kertekhez, sétacsoportokhoz, kertterápiához vagy szabadtéri programokhoz kapcsolják. Ez különösen mentális terhelés, magány, krónikus betegség és életmódbeli szétesés esetén lehet hasznos kiegészítő út.
4. Gyógyító kórházi kertek.
Egyre több kórházban jelenik meg terápiás kert, rehabilitációs kert, dolgozói regenerációs kert. Ez nem csupán esztétika, hanem a kórházi stressz, szorongás, kimerülés és bezártság ellensúlyozása.
5. Buurtzorg, vagyis emberközpontú otthonápolás.
A holland Buurtzorg-modell kis, önszerveződő ápolói csapatokra épít. A lényege, hogy az ellátás ne ipari szervezetként, hanem emberi kapcsolatokra épülő, helyi, személyes gondozásként működjön. Nem minden gazdasági eredménye egyértelmű, de beteg- és ápolói elégedettségben fontos példa.
6. Gondoskodó gazdaságok, care farmok.
Európában vannak olyan gazdaságok, ahol idősek, mentális terheléssel élők, fogyatékkal élők vagy rehabilitációban lévők természetközeli, értelmes, ritmusos tevékenységben vesznek részt. A bizonyítékok nem minden kimenetelben erősek, de depresszióra, szorongásra, önértékelésre és közösségi kapcsolódásra ígéretes jeleket mutatnak.
Egy ilyen rendszerben az egészségfarm már nem mellékes romantika, hanem a gyógyászat egyik gyakorlati bázisa: tiszta élelem, állatok közelsége, talajjal való munka, napfény, ritmus, emberi kapcsolat, közösségi munka, pihenés, gyógynövénykert és mérhető egészségjavulás egy rendszerben.
Az Európai Unió felszámolja a készpénzt, és totális digitális megfigyelést vezet be a polgárok felett
A Tízszarvú Fenevad egy egységes felügyeleti rendszert épít ki – jelentik a médiumok forrásokra hivatkozva. 2027-re a pénzügyi és az online aktivitás mind a 27 tagállamban teljesen átláthatóvá válik a szabályozó hatóságok számára, ami lényegében felszámolja a magánélet fogalmát.
2027 júliusától (a 2024/1624-es rendelet értelmében) betiltják a 10 ezer euró feletti készpénzes fizetéseket. A 3 ezer euró feletti ügyletek esetében kötelező lesz a személyazonosság igazolása, az összegek feldarabolása a limit megkerülése érdekében pedig jogsértésnek minősül majd. A készpénz szabad áramlása csak a magánszemélyek között marad meg, egészen addig, amíg a pénzt nagyobb értékű vásárlásokra (ingatlan, autó, arany) nem fordítják.
2026 nyarán a ProtectEU kezdeményezés megtiltja a naplózás (logfájlok) nélküli VPN-ek használatát, a titkosított levelezést pedig az állami infrastruktúrán futtatják majd keresztül elemzés céljából. 2026 végéig bevezetik a kötelező digitális személyazonosságot (ID) és az életkor ellenőrzését. Minden kommentet, weboldal-megtekintést és üzenetet egy valós személyhez fognak kötni.
Ezáltal a Tízszarvú Fenevad egy olyan zárt ökoszisztémát hoz létre, amelyben a pénztárcák, a kriptovaluták és a digitális lábnyomok egy közös adatbázisban egyesülnek, hogy teljesen kizárják az ellenőrizetlen tevékenységeket.
https://t.me/OstashkoNews/213307
2026. május 18., hétfő
Ki irányítja valójában Nagy-Britanniát?
A videó a City of London Corporation rejtett politikai hatalmát és az ahhoz kapcsolódó offshore pénzügyi hálózatot vizsgálja.
A legtöbb ember hallott már a City of Londonról, de csak kevesen tudják, hogy az Egyesült Királyságban egyedülálló alkotmányos struktúra alapján működik, amelyhez hasonló nincs máshol.
A választásokon a vállalatok szavaznak. Saját rendőrsége van. Rendkívüli politikai befolyással rendelkezik. És a pénzügyi tőke nevében globális szinten lép fel.
A City a globális adóparadicsom-rendszer központja, amely összeköti Londont Jersey-vel, Guernsey-vel, a Kajmán-szigetekkel, Bermudával, Gibraltárral, a Brit Virgin-szigetekkel és még sok más hellyel. Ezek a helyek együttesen olyan hálózatot alkotnak, amelynek célja a vagyon védelme az adóztatás, a szabályozás és a demokratikus elszámoltathatóság elől.
Ez azért fontos, mert a kormányok egyre inkább úgy viselkednek, mintha a pénzügyi szektornak vétójoga lenne a demokratikus döntések felett. A politikákat a „piaci bizalom” határozza meg, nem pedig a közjó.
A videó foglalkozik azokkal a reformokkal is, amelyekre szükség van ahhoz, hogy a demokrácia visszanyerje az irányítást a pénzügyek felett, ideértve az átláthatóságot, a tényleges tulajdonosok nyilvántartását, a nyilvános beszámolást, a titoktartási joghatóságok szankcionálását, valamint a vállalati szavazati jogok eltörlését magában a Cityben.
A kérdés egyszerű: a pénzügyeknek kell-e irányítaniuk a demokráciát, vagy a demokráciának kell-e irányítania a pénzügyeket? Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=PlpcLU7WABk