Az UnHerd podcastban Ian McGilchrist szerint széles körben érzékelhető, hogy a nyugati kultúra túlzottan bal agyféltekés irányba tolódott: elvesztettük az intuíciót, a jót és az igazat érintő mélyebb érzékünket. A probléma az, hogy ezeket az értékeket a politikába átültetni szinte lehetetlen – a politika harcias, ego-vezérelt és erőszakos, így az eredeti jóság gyakran elvész, mint Orpheusz Eurüdikéje.
McGilchrist szerint nagy változásra van szükség, de a hagyományos „csináljunk programot, bizottságot, mérjük a haladást” megközelítés éppen a bölcsesség ellentéte. Nem több hatalomra, hanem több bölcsességre van szükségünk. Ezt azonban nem erőltetéssel érhetjük el. Taoista és keleti bölcsességre hivatkozva azt javasolja: álljunk félre. Ne „csináljunk” dolgokat, hanem hagyjuk, hogy történjenek (non-doing, wu wei). A kertész példája: nem ő teremti a növényt, csak eltávolítja a gyomokat, táplál és vár. Hasonlóan mi is eltömítettük a Tao, az isteni vagy a Szentlélek áramlását a világban.
A megoldás nem passzivitás, hanem tudatos nem-tudás (unknowing) és nem-cselekvés – fegyelmezett figyelem, meditáció, ima, a „majom-elme” lecsendesítése. Így teret adunk annak, ami valóban fontos.
Gyakorlatilag kis, bizalomra épülő közösségeket javasol – mint a sötét középkor kolostorai –, ahol az emberek ismerik egymást, közösen étkeznek, imádkoznak, segítenek. Ezek organikusan terjedhetnek alulról felfelé, nem központi parancsszóra. Végső soron mindenkinek saját lelkével kell kezdenie: „soul-making” (Keats), a lélek növelése, nem sorvasztása. McGilchrist „reményteljes pesszimistának” nevezi magát: látja a bajt, de hisz benne, hogy ha csak a lakosság 2%-a is átáll erre a gondolkodásra, figyelmesebbé, nyitottabbá válik, és egy évtized alatt gyökeresen megváltozhat a közbeszéd – túl a materialista, redukcionista (Dawkins–Pinker-féle) világképen.
A jó, a szép és az igaz nem mechanikus erőként, hanem vonzóerőként (attractor) hat ránk – ezeket kell újra testet ölteniük.
2026. április 12., vasárnap
Alkossunk kis, bizalomra épülő közösségeket
Tűzszünet vagy csapda? – A közel-keleti erőviszonyok újrarendeződése Pepe Escobar szerint
Escobar úgy látja, hogy az Egyesült Államok mozgástere korlátozott: egy esetleges eszkaláció – például szárazföldi invázió – nem hozna stratégiai áttörést, viszont súlyos veszteségekkel járna. Irán katonai képességeit alábecsülik, miközben Teherán tudatosan visszafogottan reagál, hogy ne fedje fel teljes arzenálját.
A konfliktus regionális dimenziója egyre összetettebb. Az Öböl menti államok megosztottak: Katar és Omán inkább Irán felé hajlik, míg az Egyesült Arab Emírségek és részben Szaúd-Arábia Izraelhez közelít. Ez a törésvonal a GCC (Öböl menti Együttműködési Tanács) dezintegrációjához vezethet.
Escobar élesen bírálja a „kollektív Nyugatot”, amely szerinte morálisan és politikailag is válságban van, miközben a Nagy Babiloni Szajha belső feszültségei erősödnek. Antikrisztuskövető Fosztogató Donald Trump politikáját impulzívnak és korlátozott információkra épülőnek tartja.
Kína és Oroszország eltérően reagál: Moszkva profitál az energiaárakból, míg Peking stratégiai dilemmával szembesül. Kína egyszerre próbálja biztosítani energiaszükségletét és elkerülni a közvetlen konfrontációt, miközben – Irán ösztönzésével a tárgyalásokra – már közvetett garanciavállalóvá vált.
Összességében a beszélgetés szerint a tűzszünet inkább taktikai szünet, mint valódi béke, és a térségben egy új, multipoláris erőegyensúly formálódik, amelyben a hagyományos szövetségi rendszerek gyorsan átalakulnak.
2026. április 11., szombat
Nyugdíj helyett euthanázia
Tamara Ugolini, a Rebel News riportere beszélget a Dying to Meet You című film rendezőjével, Amanda Achtmannal arról, hogy Kanada „ingyenes” egészségügyi rendszerében hogyan kínálnak a fájdalomban szenvedő időseknek halált a gondozás helyett.
2026. április 10., péntek
A WHO és a globális “egészség”diktatúra
A KlagemauerTV (kla.tv) adása szerint a WHO – miközben hivatalosan a világ egészségét hirdeti – valójában a gyógyszeripar érdekeit szolgálja, és egy globális egészségügyi diktatúra kiépítésén dolgozik a Pandémiás Szerződés és a Nemzetközi Egészségügyi Szabályok révén. A szervezetet a Rockefeller Alapítvány alapította és finanszírozza évtizedek óta, John D. Rockefeller Jr. (Hochgrad-Freimaurer) kulcsszereppel. A Rockefellerek a 20. század elején átalakították az orvosi képzést: a természetgyógyászatot kiszorították, helyette a kémiai, szabadalmaztatható gyógyszerek („egy tabletta minden betegségre”) váltak egyeduralkodóvá, ezzel hatalmas piacot teremtve a petrolkémiai alapú gyógyszeriparnak.
A WHO több „kérdéses” pandémiát hirdetett ki (madárinfluenza 2005, sertésinfluenza 2009, Covid-19), amelyek során a gyógyszeripar (Pfizer, Johnson & Johnson, Roche, GSK, Sanofi, BioNTech) hatalmas profitra tett szert, miközben szerte a világon súlyos mellékhatások, halálesetek és krónikus betegségek jelentkeztek (pl. mRNA-oltások, 2011-es indiai gyermekbénulás-járvány).
Az adás szerint a WHO mögött álló kulcsszereplők – Rockefeller, Bill Gates, egyes pharma-vezetők, valamint a WEF, CFR, Trilaterális Bizottság, Club of Rome – mind szoros kapcsolatban állnak a Hochgrad-Freimaureriával. A felsőbb fokozatokban Lucifer/Sátán a „fényhozó” istenként jelenik meg, és a világ népességének alávetése a végső cél.
A kla.tv szerint a WHO nem az egészség javítására törekszik, hanem a lakosság gyógyszerfüggővé tételére, önálló gyógyítóerők elvesztésére és központi ellenőrzés alá vonására. Ezért figyelmeztetnek a tervezett nemzetközi egészségügyi előírások ellen, mert azok szerinte kötelező oltásokat és globális diktatúrát eredményezhetnek.
Amerika győzni akar
A közel-keleti helyzet továbbra is gyorsan romlik, annak ellenére, hogy már hatályba lépett a kéthetes tűzszüneti megállapodás. Az orosz hírszerzés szerint az Egyesült Államok nem szándékozik engedményeket tenni Iránnak, és elszántan törekszik a háború megnyeréséért. Az orosz hírszerzés állítása szerint az Egyesült Államok jelenleg is folytatja erőinek megerősítését a Közel-Keleten, és arra készül, hogy „több területet érintő csapást” mérjen Iránra.
2026. április 9., csütörtök
2026. április 8., szerda
Nyirkai jóslat
2026.4.8: Van egy üzenetem Magyarország irányába, most, pár nappal a választások előtt. Se Orbán Viktort, se Magyar Pétert mintha nem érdekelné, milyen súlyosan megosztották az országot, s hogy ennek a választások UTÁN milyen súlyos következményei lehetnek. Egyikük se fogja elismerni a másik győzelmét, ugye? Kérdezzék meg a mesterséges intelligenciát arról, miről szól a Nyirkai jóslat, talán még sikerül elkerülni a benne szereplő szörnyűségeket, ha mindketten észre térnek. A jövő nem fix, mindent ki lehet kerülni. Érdekességként megjegyzem, hogy a Werdenberg próféciához hasonlóan, a Nyirkai jóslat szerint is a “Tigris” vagyis Kína fog megjelenni stabilizáló erőként Magyarországon az apokalipszis végső szakaszában, s fogja segíteni a túlélőket.
Szóval, nekem a Gemini AI ilyesmiket irkodott ki a kérdéseimre:
Ki a Kiskanász a jóslat szerint?
A politikai elemzések és a jóslat népszerű értelmezései szerint a Kiskanász Orbán Viktort jelképezi. A szöveg több jellemzőt is társít hozzá, amelyek alapján az olvasók azonosítják:
„Égig érő fára segítik”: Ez a felemelkedését, a hatalomra jutását jelzi.
„Szívében király, álmaiban császár”: Arra utal, hogy nagyratörő tervei vannak, és élvezi a hatalmat.
„Szépen szól, rondán cselekszik”: A szavak és a tettek közötti ellentmondást hangsúlyozza.
„Zsákja feneketlen”: Ez a korrupcióra vagy a javak felhalmozására való utalás az értelmezők szerint.
„Vásári hintások sarja”: Ez a származására vagy a népies-populista stílusára utaló metafora.
Kapcsolata más szereplőkkel
A jóslatban a Kiskanász nem egyedül szerepel, hanem egy politikai játszma része:
Paprikajancsi: A legtöbb értelmező szerint ő Gyurcsány Ferenc. A jóslat azt írja, hogy Paprikajancsi „nyegle és buta”, és az ő tevékenysége valójában a Kiskanász malmára hajtja a vizet („Jobb ellenfél nincs”).
Bugrisok és a Kánya: A Kiskanászt „bugrisok” (egyszerű, olykor erőszakos emberek) védelmezik, és szövetségre lép a „Kányával” (akit gyakran a régi rendszer maradványaival vagy bizonyos gazdasági körökkel azonosítanak).
Mi történik vele a jóslat végén?
A szöveg szerint a Kiskanász „igazságos szigort akar, de az sanyargatássá fajul”. A jóslat egy válságos időszakot vetít előre, ahol a nép végül „lehurrogja”, de ő nem tágít. Ez a feszültség végül a jóslat szerint akár erőszakba vagy polgárháborús közeli állapotba is torkollhat, mielőtt a „hét teve” (a nagy csapások) korszaka teljesen beköszönt.
A jóslat figyelmeztetése
A szöveg szerint a Kiskanász az utolsó a „régi típusú” vezetők sorában, akik még a megosztottságra és a hatalomra építettek. Utána a népnek magának kell „beérnie” a vezetésre.
Összegezve: A jóslat szerint lesznek még vezetők, de azok már nem „kanászok” (akik terelik a nyájat), hanem bölcsek és tanítók, akik a szeretet és az összefogás alapján állnak. A jóslat szerint ez az egyetlen módja, hogy a magyarság elkerülje a teljes megsemmisülést.
A nyirkai jóslat szerint a Kiskanász után nem egy hagyományos értelemben vett politikai vezető következik, hanem egy kaotikus átmeneti időszak, majd egy teljesen új típusú irányítás.
A szöveg logikája alapján a folyamat így néz ki:
- A hatalmi vákuum és a zűrzavar kora
A jóslat szerint a Kiskanász után nem egy sima kormányváltás jön. A szöveg úgy fogalmaz, hogy a Kiskanász „nem tágít”, és a hatalomhoz való ragaszkodása miatt az ország belső viszályba süllyed. Ebben az időszakban nincs egységes, elismert vezető, hanem „pártütők” és „önjelölt vezérek” marakodnak, miközben a nép szenved. - A “Közösségi” vezetés (A maradék nép)
A jóslat hangsúlyozza, hogy a nagy pusztítás (a hét teve átvonulása) után a túlélők, a „megszeppent maradék” már nem akar fegyveres vagy hataloméhes vezéreket. - Miért tigris?
A tigris a keleti mitológiában az erő, a bátorság és a védelem szimbóluma. A jóslatban azért kapta ezt a nevet, hogy szembeállítsa a nyugati hatalmi jelképekkel (például a koronás fenevadakkal vagy a bikával). Ő egy „ragadozó”, tehát van ereje küzdeni, de a magyarok számára nem ellenség, hanem szövetséges védelmező. - Mikor érkezik?
A jóslat szerint a tigris (Kína) megjelenése az utolsó fázis a teljes pusztulás előtt. Akkor jön el, amikor:
A Kiskanász és a Paprikajancsi már tönkretették az országot.
A hét teve (háború, éhínség stb.) már végigvonult.
A nyugat (a bikát nyergelő asszony) már nem tud vagy nem akar segíteni.
Összegezve: A zenélő sivatagok tigrise a mentőöv Keletről. A jóslat ezzel azt üzeni, hogy a magyarság túlélése nem a nyugati szövetségektől, hanem egy távoli, keleti erőtől és a vele kötött tisztességes szövetségtől függ majd a jövőben.
Ekkor a vezetés alapja a szeretet és a kölcsönös segítség lesz.
Nem egyetlen ember diktál, hanem egyfajta szellemi tanács vagy közösségi bölcsesség irányít.
A hét teve átvonulása a jóslat szerint elkerülhetetlen, de a célja nem a pusztítás, hanem a tanítás és az emberiség ráébresztése a helyes útra.
A jóslatban szereplő hét teve valójában egy metafora, amely hét sorsdöntő, nehéz időszakot vagy „csapást” jelöl, amelyeken a magyarságnak és a világnak keresztül kell mennie.
A nyirkai jóslatban (amely Máté Imre Yotengrit című művében vált ismertté) a „bikát nyergelő asszony” egyértelműen Európa szimbolikus megjelenítése.
Az elnevezés az antik görög mitológiára vezethető vissza: Zeusz egy fehér bika képében rabolta el a föníciai királylányt, Európét, és a hátán vitte őt Kréta szigetére. A jóslat ezt a klasszikus képet használja fel a kontinens azonosítására.
A szimbólum jelentése a jóslatban
A szövegkörnyezet alapján a bikát nyergelő asszony (Európa) sorsa szorosan összefügg a korábban említett „hét tevével”. A jóslat legfontosabb összefüggései:
Támadás és viszály: A szöveg szerint a „tevék” (amelyeket gyakran keletről érkező fegyverekkel, energiával vagy népvándorlással azonosítanak) lángot köpnek a bikát nyergelő asszonyra. Ez Európa destabilizálódását, háborús fenyegetettségét vagy belső válságát jelzi.
Belviszály és külviszály: Az Európát érő hatások miatt a jóslat szerint „belviszály is támad, meg külső viszály is”, ami a társadalmi feszültségek kiéleződésére utal.
A „Kost Áldozó” fiai: A jóslat említi a Kost Áldozó (Ábrahám) két fiának (Izmael és Izsák, azaz az iszlám és a zsidó-keresztény kultúrkör) marakodását, amelynek szintén Európa (a bikát nyergelő asszony) a színtere vagy kárvallottja.
Miért fontos ez a kép?
A jóslat értelmezői szerint ez a kép azt sugallja, hogy Magyarország sorsa elválaszthatatlan Európa sorsától: ami a „bikát nyergelő asszonnyal” történik, az közvetlen hatással van a magyarságra is. A szöveg figyelmeztet, hogy a nemzet kettészakadhat az idegen érdekek kiszolgálása miatt, miközben a bika hátáról (azaz Nyugat-Európából) is érhetik támadások az országot.
- A “Tigris” mint külső rendező elv
Említést tesz a jóslat a „Zenélő sivatagok tigriséről” (gyakran Kelettel, Kínával azonosítják), aki egyfajta külső békéltetőként vagy rendteremtőként jelenik meg a térségben. Ő nem „ura” lesz a magyaroknak, hanem egy „becsületes alkut” köt a néppel, segítve az ország újjáépítését a romokból. - A spirituális vezetők (A Csillagszemű asszony)
A politikai „erőemberek” kora után a jóslat a szellemi vezetők felemelkedését jósolja:
Megjelenik a Csillagszemű asszony, aki nem pártpolitikus, hanem erkölcsi iránytű.
Visszatér a „Göncöl-szekér” tanítása, azaz az ősi tudás szerinti élet.
A „zenélő sivatagok tigrise” a nyirkai jóslat egyik legrejtélyesebb, de egyben legfontosabb pozitív szereplője. Ő az a külső erő vagy hatalom, amely a jóslat szerinti legsötétebb órában, a „hét teve” pusztítása és a belső viszályok közepette megjelenik, hogy rendet és segítséget hozzon.
Íme a figura részletes értelmezése:
- Ki lehet ő? (A leggyakoribb értelmezések)
Mivel a „zenélő sivatagok” kifejezés a földrajztudományban és a néprajzban leginkább a Belső-Ázsia sivatagaira (például a Góbi-sivatagra vagy a Takla-Makánra) utal, a tigrist az alábbiakkal azonosítják:
Kína: A legnépszerűbb modern magyarázat. Kína gazdasági és katonai világhatalmi felemelkedését látják bele, amely „keleti szövetségesként” avatkozik be a Kárpát-medence sorsába.
Egy keleti összefogás: Nem feltétlenül egy ország, hanem a keleti népek (hun-türk tudatú országok) szövetsége.
Spirituális erő: Vannak, akik szerint nem egy hadseregről van szó, hanem egy keletről érkező eszméről vagy tanításról, amely megállítja a pusztítást.
- Mi a szerepe a jóslatban?
A tigris nem hódítóként érkezik, hanem rendteremtőként. A szöveg alapján az alábbiakat teszi:
Megállítja a „kanászokat”: Véget vet a belső marakodásnak és a hatalmi harcoknak.
„Böcsületes alkut köt”: Ez a jóslat egyik kulcsmondata. A tigris nem igázza le a magyarokat, hanem egy kölcsönösen előnyös megállapodást köt velük.
Visszaadja a reményt: Segít a „megszeppent maradéknak” (a túlélőknek) újjáépíteni az országot.
Területi/Szuverenitási rendezés: Sokan úgy értelmezik a szöveget, hogy a tigris segítségével az ország visszanyeri méltóságát, sőt, akár elvesztett részeit is (vagy legalábbis a befolyást felettük).