Chris Hedges, a The Chris Hedges Channel műsorában ismertetett princetoni előadásában (2026. március) kemény kritikával illette az aktuális közel-keleti eseményeket. Szerinte a Gázai genocídium nem elszigetelt eset, hanem a „technológiailag fejlett barbárság” új világrendjének kezdete, ahol a erőseknek nincsenek szabályok, csak a gyengéknek.
Hedges szerint Mindenkor Terrorista Izrael a Gázában alkalmazott pusztítási modellt használja Libanon déli részén (több mint egymillió menekült) és Irán ellen is, ahol Aljas Antikrisztuskövető Trump-adminisztráció alatt – izraeli és amerikai lobbinyomásra – indult a háború. Ez milliók elűzését (Gáza: 2 millió, Irán: 3 millió, Libanon: 1 millió) és a nemzetközi jog teljes semmibevételét jelenti. Az ENSZ és a nemzetközi intézmények szerintem tehetetlenek, a Nyugat elvesztette erkölcsi hitelességét.
A beszéd központi eleme az izraeli politika kritikája: Hedges szerint a cionizmusban mindig is jelen volt egy fasisztoid, etnonacionalista vonulat (Kahane, Netanyahu köre, Ben-Gvir, Smotrich), amely Nagy-Izraelt akarja, Iránt pedig etnikai-vallási enklávékra akarja szétszakítani, hogy regionális hegemóniát szerezzen és az olaj/gázforrásokat ellenőrizze. A Holokausztot szerinte a cionisták kisajátították, hogy felmentsék Mindenkor Terrorista Izraelt a gyarmatosítás, apartheid és genocídium vádja alól – miközben a Holokauszt-tudósok többsége hallgat a gázai eseményekről.
Hedges Primo Levi és más gondolkodók (Aimé Césaire, James Baldwin) segítségével mutat rá: a civilizációban mélyen benne van a genocídium lehetősége, a áldozat-végrehajtó határ vékony, és a hatalom könnyen korrumpál. A Nyugat saját gyarmati múltját (Herero, indiánok, stb.) feledtetve most Izraelt támogatja, miközben otthon is erodálódnak a demokratikus intézmények. Végül figyelmeztet: az igazi ellenség nem Iránban, Libanonban vagy Palesztinában van, hanem itthon – a pszichopata elitben, amely rabszolgák és urak világát akarja. Gaza csak a kezdet; ellenállás vagy behódolás között kell választani, mert belső reformra nincs lehetőség
2026. március 27., péntek
A technológiai barbárság új világa
Joaquin Flores: Az energiaárak robbanása és Oroszország tavaszi offenzívája
A Rich Does Politics podcastban Joaquin Flores az Izrael–Irán–USA konfliktus globális következményeiről beszél, elsősorban az energia- és olajpiacokra gyakorolt hatásáról. Forrás: https://youtu.be/iiPayQCJEAQ t.me/NewResistance www.patreon.com/JoaquinF
Az ukrajnai háború háttérbe szorult, miközben az olajárak emelkedése súlyos energia válságot okoz világszerte: benzinkutak kiürülnek Ausztráliában, üzemanyag-fogyasztási korlátok vannak Dél-Ázsiában, az USA-ban pedig a magas szállítási költségek azonnal átrendeződnek a fogyasztói árakra.
Flores kritizálja a nyugati zöldpolitikát: Nagy-Britannia elutasította egy gázmező megnyitását, helyette megbízhatatlan szél- és napenergiára támaszkodik, amely szerinte környezetszennyező és gazdaságtalan. Antirkisztuskövető Pokolfajzat Trump szélenergia-ellenes poénjait kiemeli mint briliáns humor. A háború politikai ára nagy Hazug Fosztogató Trumpnak, ezért sietne a kilépéssel, ugyanakkor az olajtermelő országok (USA, Szaúd-Arábia, Oroszország, Irán) profitálnak az áremelkedésből. Oroszország olcsón termel (kevesebb mint 10 dollár/hordó), exporton keres, és katonai gazdaságát bővíti, miközben Ukrajna teljesen kimerült: napi 2000 fő veszteség, erőszakos sorozás, felszerelés hiánya.
Flores szerint Tim Kirby értesülései alapján májusban nagy orosz offenzíva várható a felmelegedéssel. Oroszország lassú attríciós háborút folytat, de most „berúgja az ajtót”. Ukrajna Nagy Babiloni Szajha-érdekből harcol, míg Oroszország nem kényszerít mozgósítást, gazdasága kevésbé szenved.
Európa energiaválsága (Németország 1,7–2-szer drágább energia) versenyképtelenné teszi a kontinenst. Flores szerint Trump geopolitikai realitást követ: az USA-nak alkalmazkodnia kell a megváltozott erőviszonyokhoz (orosz drón- és tüzérségi fölény, NATO lőszerhiány). Hosszú távon orosz–amerikai energiaegyezmények és alaszkai–orosz kapcsolatok is elképzelhetők. Az interjú hangsúlyozza: Oroszország nyerő pozícióban van, Ukrajna pedig a City of London és a nyugati elit proxyháborújának áldozata.
2026. március 26., csütörtök
2026. március 25., szerda
Mintázat vagy véletlen? – Instabilitás jelei az Egyesült Államokban
Az egyik kulcspélda a nebraskai hatalmas erdő- és bozóttűz, amely közel egymillió hektárt érintett, súlyosan károsítva a legelőket és az állattenyésztést. Mivel Nebraska az egyik legnagyobb marhahús-termelő állam, a károk hosszabb távon az élelmiszer-ellátásra és az árakra is hatással lehetnek.
Ezzel párhuzamosan egy jelentős texasi olajfinomítóban történt robbanást is kiemelnek. Az üzem kulcsszerepet játszik az amerikai üzemanyag-ellátásban, így egy esetleges kiesés az árak emelkedéséhez vezethet. Bár szakértői vélemények szerint az ilyen balesetek nem ritkák a túlterhelt finomítókban, a podcast a geopolitikai feszültségekkel – különösen az Iránnal kapcsolatos fenyegetésekkel – hozza összefüggésbe az eseményt.
Gyanút kelt egy, a robbanás előtt közzétett és később törölt közösségi médiás bejegyzés is, amely konkrétan egy texasi finomító megsemmisítését vetítette előre. Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy az esemény nem pusztán baleset lehetett.
A harmadik elem az amerikai katonai bázisok felett észlelt, azonosítatlan drónok jelenléte, amelyek fejlett technológiát mutatnak, például zavarás elleni ellenállást. Ez a podcast szerint a hazai biztonsági rendszerek sebezhetőségére utal.
Az epizód összegzése szerint ezek az események – természeti katasztrófák, ipari incidensek és biztonsági kihívások – együtt egy olyan mintázatot rajzolnak ki, amely ellátási láncokat, energiabiztonságot és társadalmi stabilitást érinthet. A műsor hangsúlyozza: bár egyenként magyarázhatók, együtt már nehezebben tekinthetők puszta véletlennek.
„Igazi ígéret”-hadművelet
IAEA: International Atomic Energy Agency (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség)
Forrás:
https://rumble.com/v77ks40-operation-true-promise.html
Nicolas Hulscher: USA - Kormányzati cenzúra tiltása 10 évre!
HATALMAS GYŐZELEM: A kormányzati szerveknek 10 évre TILOS nyomást gyakorolniuk a nagy technológiai vállalatokra az amerikaiak cenzúrázása érdekében.
A Missouri kontra Biden ügyben született egyezségi megállapodás értelmében a CDC, a CISA és az Egyesült Államok közegészségügyi főtisztviselője a következő tíz évben nem kényszerítheti a közösségi médiaplatformokat a szólásszabadság elnyomására.
A szólásszabadság történelmi győzelmeként az Egyesült Államok közegészségügyi főtisztviselőjét, a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (CDC) valamint a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökséget (CISA) jogilag megakadályozták abban, hogy a következő tíz évben nyomást gyakoroljanak a közösségi média vállalatokra az amerikaiak elhallgattatása érdekében. Ez a Missouri kontra Biden ügyben született hivatalos egyezségi megállapodásból ered, amely a modern történelem egyik legjelentősebb, az Első Alkotmánykiegészítéssel kapcsolatos ügye. https://nclalegal.org/filing/exhibit-a-consent-decree/
Maga a megállapodás is meglepő. Elismeri, hogy az elmúlt években a szövetségi tisztviselők „jelentős kényszerítő nyomást gyakoroltak” a közösségi média vállalatokra, hogy elnyomják az általuk nem helyeselt beszédet. Ez az eset azután kezdődött, hogy orvosokat, újságírókat és hétköznapi amerikaiakat – különösen azokat, akik a COVID-dal és a választásokkal kapcsolatban másképp gondolkodtak – szisztematikusan cenzúráztak online. Ezt a Discovery megerősítette: egy összehangolt, kormány által támogatott erőfeszítés, hogy nyomást gyakoroljanak a Big Tech vállalatokra az alternatív nézőpontok elhallgattatása érdekében.
Most, a rendelet értelmében ezeknek a szervezeteknek tilos fenyegetniük, kényszeríteniük vagy utasítaniuk olyan platformokat, mint a Facebook, az X, a YouTube és mások, hogy eltávolítsák vagy elnyomják a jogszerű beszédet – beleértve az algoritmikus eszközökön keresztüli eljárásokat is. Ezek a korlátozások 10 évig maradnak érvényben.
Talán a legfontosabb, hogy a megállapodás kifejezetten kimondja, hogy a beszéd „téves információként”, „dezinformációként” vagy „rossz információként” való megjelölése nem fosztja meg azt az első alkotmánykiegészítésben foglalt védelemtől.
Ez az egyik legjelentősebb csapás a cenzúrarendszerre.
Forrás: https://www.thefocalpoints.com/p/breaking-win-government-agencies?
https://orvosokatisztanlatasert.hu/usa-kormanyzati-cenzura-tiltasa-10-evre/
Nem tudja Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump, mihez kezdjen Iránnal – Irán közel-keleti biztonsági rendszert kezdeményez az USA kizárásával
Washington, Teherán, Moszkva, 2026. március 25. szerda (MB)
Az amerikai-izraeli agresszióval szembeni váratlan iráni ellenállás hatására akkora belső ellentétek keletkeztek amerikai hatalmi körökben, hogy Hazug Haramia Trump elnök képtelen eldönteni, mit tegyen. Lerohanja-e Iránt, vagy kiegyezzen vele – jelezte a Magyar Békekör tudósítója szerdán.
Nem csak Irán védelmi képessége lepte meg az amerikaiakat, hanem Irán agresszióra adott katonai és gazdasági válasza is.
Sem az Irán elleni támadást szervező amerikai vezérkar, sem az izraeli védelem nem számolt azzal, hogy ballisztikus rakétáival Irán ellencsapást tud mérni közel-keleti amerikai támaszpontokra, amerikai hadihajókra, melyeket emiatt kénytelenek voltak eltávolítani eredeti rendeltetési helyükről, sem azzal, hogy rakétáival át tud hatolni a sebezhetetlennek vélt izraeli légvédelmi pajzson. Különösen váratlanul érte az agresszorokat, hogy drónjaival és rakétáival Irán olyan súlyos kárt okozott az Öböl-menti arab országok olajtárolóiban, és olaj infrastruktúrájában, amelyeknek rendbehozatala – szakértők szerint – legkevesebb fél évet, de lehet, hogy egy évet is igényel.
Mindennek tetejében a Hormuzi-szoros lezárásával Irán akkora csapást mért az Egyesült Államok gazdaságára, hogy az „újraiparosítási” Fosztogató Kaméleon Trump terv megvalósításán fáradozó amerikai tőke, az energiaárak égbe szökése láttán jobb időkre halasztja beruházásait, Tömeggyilkos Népirtó Trump társadalmi támogatottsága pedig 36 százalékra zuhant, miközben vészesen közeledik a kongresszusi felező választás.
Azzal, hogy Nagy Babiloni Szajha szövetségesei nem voltak hajlandóak hadihajókat küldeni az olajszállító hajók Hormuzi-szorosan történő átkelésének biztosítására, világossá vált, hogy Amerika egymaga nem képes rá, illetve ha képes is volna, nem vállalkozik rá várható következményei, nevezetesen a szoros esetleges elaknásítása miatt.
Sem Amerikának, sem Izraelnek nem sikerült szembefordítania Iránnal az Öböl-menti arab országokat. Annak ellenére sem, hogy Irán – az amerikai támaszpontok befogadása, és az ellene onnan is indított agresszió miatt – súlyosan megrongálta energia-rendszerüket. Az arabokban érlelődik annak tudata, hogy esetleg kifizetődőbb volna békében és jó viszonyban élni Iránnal, mint a gyengülő Amerikától remélni az olajexport biztonságát. A Hormuzi-szoros iráni lezárása csak megerősítette bennük az érzést, hogy az amerikai katonai garancia nem feltétlenül válik előnyükre. Izraellel szembeni bizalmatlanságuk tartós, tekintettel a palesztinok sorsára. Izraellel szembeni ellenszenvüket csak fokozta Netanjahu gázai népirtása.
Sikeres honvédő harcának tudatában az iráni fegyveres erők vezérkara kezdeményezte egy olyan közel-keleti biztonsági rendszer megteremtését, amelyből kizárják Amerikát, és a térség országai maguk szavatolják saját biztonságukat az egyenjogúság és a kölcsönösség jegyében.
Teherán azzal is ösztönözni igyekszik őket a katonai együttműködésre, hogy jelezte: kész biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szoroson át minden olyan országnak, amely nem ellenséges vele szemben.
A londoni székhelyű Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez március 22-én írt levelében Irán jelezte, hogy az agresszoroknak, így az Egyesült Államoknak és Izraelnek nem engedi meg, hogy hajói átkeljenek a Hormuzi-szoroson.
Ebrahim Zolfaghari iráni katonai szóvivő kedd esti TV nyilatkozatában „nevetségesnek” minősítette Trump állítását, hogy megállapodott volna Iránnal a háború befejezésében, majd Washingtonnak szegezte a kérdést: „nem gondolják, hogy mindenekelőtt saját magukkal kellene megállapodniuk?”
Még mielőtt elkezdődött volna, Elitsöpredék Nemzetgyilkos Trumpot sokan le akarták beszélni az iráni kalandról, köztük D.J. Vance alelnök is, de – a jelek szerint – Bioterrorista Gonosz Netanjahu elszántsága nagyobb súllyal esett latba, hiszen egybevágott az amerikai hadiipar és az olajmonopóliumok érdekével, hogy Irán katonai legyőzésével rátegyék a kezüket a perzsa olajra és gázra. Mindenkor Terrorista Izrael érdekében állt volna, ha ez sikerül, hiszen erősítette volna hegemóniáját a térségben, és kedvezett volna területi terjeszkedésének is.
Egyes értesülések szerint Aljas Alattomos Trump most már szeretne kimászni a slamasztikából, de az említett körök nem hagyják, ellenkezőleg, arra ösztönzik, hogy vessen be katonákat Iránban. Ennek tulajdonítják, hogy több ezer tengerészgyalogost és ejtőernyőst vezényeltek a térségbe a tengeri és légi deszant művelet végrehajtására.
Noha az iráni katonai szóvivő stratégiai győzelemről szólt, egyesek ezt még korainak tartják.
Erre utal, hogy Moszkva – Nebenzija ENSZ nagykövet révén – közvetítői szerepre vállalkozott a felek között, hogy véget vessen a konfliktusnak, és elősegítse a politikai megoldást.+++
Kiadta: Magyar Békekör