2018. január 31., szerda

Németország nem tartja meglepőnek a közös amerikai-lengyel kritikákat

A német külügyminisztérium szóvivője szerint Berlint nem lepték meg az Északi Áramlat 2 gázprojekttel kapcsolatban megfogalmazott amerikai és lengyel kritikák.
Berlint nem lepték meg a Washington és Lengyelország részéről az Északi Áramlat 2 gázprojektet érő kritikák – mondta Rainer Breul német külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.
Szombaton Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel Varsóban tartott találkozója után azt mondta, Washington támogatja Lengyelország álláspontját az Északi Áramlat 2 gázprojekttel kapcsolatban. A lengyel álláspont szerint az orosz-német gázprojekt “aláássa az EU energiabiztonságát és stabilitását.”
A német külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján azt mondta; “Nem látom értelmét kommentálni, az elhangzott nyilatkozatot semmilyen formában nem tartom meglepőnek.”
Az Északi Áramlat 2 az orosz Gazprom és a francia Engie, az osztrák OMV AG, a brit-holland Royal Dutch Shell, és a német Uniper, ill. Wintershall közös projektje, mely évente 55 milliárd köbméter földgázt szállítana az orosz gázmezőkről Németországba. Megépítését bizonyos európai országok támogatják, mások – mint például Lengyelország – határozottan ellenzik, amiért ezáltal “fokozódna az orosz gáztól függés.” Az Északi Áramlat 2 megépítését kritizáló országok közös álláspontja, hogy az orosz gáz helyett inkább az Egyesült Államoktól kellene cseppfolyósított földgázt vásárolni.
A lengyel miniszterelnök, Morawiecki nemrég Magyarországon is járt házalni az amerikaiaknak – ekkor a magyar kormányfővel közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy szerinte többek közt olyan infrastruktúra-bővítést kellene végrehajtani, ami lehetővé tenné, hogy Magyarország is megvehesse az amerikaiak cseppfolyósított földgázát.
Az utóbbi hetek folyamán megjelent sajtóhírek szerint azonban az Amerikai Egyesült Államok is Oroszországból vásárol cseppfolyósított földgázt – bár ez ellen egyelőre nem mertek tiltakozni a lengyelek.


http://www.hidfo.ru/2018/01/nemetorszag-nem-tartja-megleponek-a-kozos-amerikai-lengyel-kritikakat/

A britek kitiltanák a képzetlen kelet-európai bevándorlókat

Lengyelek, takarodjatok - nyomdafestéket nem tűrő falfirkák Londonban.
Az európai országokból érkező képzetlen bevándorlók tömege volt az egyik fő indoka annak, hogy a britek népszavazással döntöttek az Európai Unióból kilépésről. Egy új javaslat szerint a kelet-európaiak bevándorlására ugyanazon szabályozás vonatkozna, mint a harmadik ország béli állampolgárokra.
Egy brit újságíró, David Goodhart, a Policy Exchange agytröszt demográfiáért felelős igazgatója január 31-én kiadott egy tanulmányt, melyben kezdeményezi a képzetlen munkaerő beáramlásának korlátozását az Egyesült Királyságban. Az elgondolás szerint az Európai Unió keleti tagállamaiból érkezőkre ugyanaz a szabályozás kellene vonatkozzon, mint a harmadik ország béli állampolgárokra, például az Ausztráliából és Indiából érkezőkre.
A szerző közlése szerint a munkaerő szabad áramlásának megszüntetése nélküli Brexit egyrészt megvalósíthatatlan, másrészt nemkívánatos, mert az EU keleti tagállamaiból érkező bevándorlók tömege volt a Brexit-szavazás egyik legfontosabb tényezője. Az elgondolás szerint, a Brexit utáni állapotok közepette is garantálni kell “a szabad mozgás elvének egy korlátozott formáját”, ami főleg a diákokra és szakképzett munkaerőre vonatkozna, ugyanakkor jelentősen lekorlátozná a képzetlen munkaerő beözönlését. Goodhart ugyanakkor nem változtatna a turistákra és az EU-ból érkező diákokra vonatkozó szabályozáson.
A szerző egyúttal arra kéri a kormányt, hogy garantálja a jelenlegi státusz megtartását annak a 3 millió európai állampolgárnak, aki jelenleg az Egyesült Királyság területén él.
A kilépési kampányt követően 2016. június 23-án a brit választók 51,81%-a szavazott az Európai Unióból kilépésre, és 48,11%-uk a maradásra. A brit kormány 2017. március 29-én életbe léptette a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, ezzel meghatározva azt a kétéves időintervallumot, melynek keretén belül megállapodásra kell jutni a kilépés után érvénybe lépő új szabályozásról.

http://www.hidfo.ru/2018/01/a-britek-kitiltanak-a-kepzetlen-kelet-europai-bevandorlokat/

Az USA szankciókat hozna Törökország ellen

Az Egyesült Államok gazdasági szankciókat hozna Törökország ellen, amiért a török partnerek az amerikai Patriot rendszer helyett orosz rakétakomplexumot vásárolnak.
Az Egyesült Államok gazdasági szankciókat hozhat Törökország ellen az orosz Sz-400 rakétakomplexum megvásárlása miatt – derült ki egy a török-amerikai kapcsolatokat értékelő jelentésből. A Turkish Heritage Organization szerint több olyan üzlet is köttetett, amire válaszul az Egyesült Államok szankciókat fog hozni.
“Vannak olyan aggodalmak, miszerint az USA 2018-ban szankciókkal reagálhat az üzletkötésre” – írták, hozzátéve, hogy 2017 augusztusában törvénybe iktatott Countering America’s Adversaries Through Sanctions Act (CAATSA) alapján bármikor könnyen életbe léptethetőek az új korlátozások.
Törökország tavaly decemberben írt alá szerződést az orosz Sz-400 rakétakomplexum megvásárlásáról, emellett a jelentésben az áll, hogy a Török Áramlat nevű gázprojekt miatt is szankciókat hozhat az USA.
“2017-ben Törökország gázimportjának több mint 50%-a Oroszországból érkezett. Annak ellenére, hogy Törökország függetlenedni akar az orosz energiahordozóktól, a Török Áramlat projekt ezzel ellentétesen hat és 2018-ban amerikai szankciókat vonhat magával” – áll a jelentésben.
Törökország és az Egyesült Államok közt a feszültség fokozódásához az is hozzájárul, hogy az amerikai kormány támogatja a Kurd Népi Védelmi Egységek nevű szervezetet észak-Szíriában, Törökország pedig ezzel szemben megpróbálja megakadályozni a függetlenségre törekvő kurd fegyveres erők megerősödését.

http://www.hidfo.ru/2018/01/az-usa-szankciokat-hozna-torokorszag-ellen/

2018. január 30., kedd

A keletnémet vezetők el akarnák törölni az Oroszország elleni szankciókat

Németország keleti szövetségi tagállamainak vezetői követelik, hogy az Európai Unió törölje el az Oroszország elleni szankciókat, mert a gazdasági korlátozások komoly kiesést okoztak a helyi mezőgazdasági termelők számára.
Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány vezetője hétfőn egy számos keletnémet vezetővel tartott találkozó után bejelentette, hogy határozottan támogatja az Oroszország elleni szankciók eltörlését – áll a Berliner Morgenpost napilap beszámolójában.
Schwesig szerint a Nyugat Oroszország elleni szankciói nem érték el céljukat, ehelyett a német mezőgazdasági vállalkozásoknak okoztak komoly károkat.
Szász-Anhalt tartomány vezetője, Reiner Haseloff szintén azt mondta, hogy a szankciók német gazdaságra gyakorolt hatása jóval nagyobb, mint amennyi kárt Oroszországnak okoznak. A Handelsblatt beszámolója szerint Haseloff felszólította a jövőbéli német kormányt, hogy vegye fontolóra a szankciók eltörlését.
A gazdasági korlátozások azt követően léptek életbe, hogy 2014-ben a Krím-félsziget többségi orosz lakossága egy népszavazással döntött az Ukrajnától elszakadásról és Oroszországgal újraegyesülésről.
Az Európai Unió több hullámban hozott szankciókat Oroszország ellen, ezek főként az energiaszektort, bankokat és védelmi ipart célozzák. A szankciókat legutóbb 2018. július 31-ig hosszabbították meg.

http://www.hidfo.ru/2018/01/a-keletnemet-vezetok-el-akarnak-torolni-az-oroszorszag-elleni-szankciokat/

2018. január 29., hétfő

Németország nem fogad be több migránst Olaszországból, Görögországból

A Die Welt beszámolója szerint Németország nem fogadja be többé azokat a menekülteket, akiket Görögország és Olaszország beenged a schengeni övezetbe.
A Görögországba és Olaszországba érkező menekültek többé nem képezik részét az Európai Unió Németország által kezdeményezett migránselosztási programjának – írja a Die Welt német napilap a belügyminisztérium közleményét idézve.
Németország menekültek elosztásában betöltött szerepe a végéhez közelít; 2017-ben nagyrészt végrehajtották a vállalt befogadási keretet, innentől a Görögországon és Olaszországon át érkező menekülteket nem fogadják – mondta a belügyminisztérium szóvivője a Die Weltnek nyilatkozva.
Az Európai Unió migránselosztási egyezménye hivatalosan tavaly szeptember 26-án véget ért. A közlemény szerint a következő években már csak “kisebb csoportokat” fogadnak be, akiknek a menedékkérelmeit eddig nem tudták elbírálni a korábbi év során.
2015-ben mintegy 890 ezer migráns érkezett Németországba, akik főként Olaszországon és Görögországon keresztül léptek a schengeni övezet területére. Tavaly 603 ezer menedékkérelmet bíráltak el a német hatóságok. Németország az EU migránskvótái alapján eredetileg 27000 menekült átvételébe egyezett bele, de a belügyminiszter szerint az EU területére belépő migránsok abszolút többsége Németországba érkezett.
Tavaly Angela Merkel pártja, a CDU és bajor testvérpártja megállapodott, hogy évente 200 ezerre csökkentik a befogadott migránsok számát. Ez később rányomta bélyegét a koalíciós tárgyalásokra; a CDU nem tudott megállapodni a kis pártokkal a tömeges bevándorlással kapcsolatban, így a tavalyi választások után máig nem alakult meg az új német kormány.


http://www.hidfo.ru/2018/01/nemetorszag-nem-fogad-be-tobb-migranst-olaszorszagbol-gorogorszagbol/

2018. január 28., vasárnap

Hétezer migráns tüntetett Kölnben

Hétezer kurd bevándorló vonult utcára Németországban, miután a török fegyveres erők újabb beavatkozást indítottak Szíriában.
Hétezer kurd migráns tüntetett Köln utcáin, miután Törökország újabb katonai beavatkozást indított Szíriában. Kölnben él Németország legnagyobb kurd közössége, a tömegdemonstrációra húszezer embert vártak – áll a DPA hírügynökség beszámolójában.
A török fegyveres erők január 20-án indítottak offenzívát egy kurd többség által lakott szíriai város, Afrin területén, ami világszerte heves ellenállást váltott ki a kurd közösségek körében. A Kölnben kezdődő tüntetést a rendőrség nagy erővel biztosította, hogy megakadályozza a különböző közel-keleti kisebbségek közti utcai harcokat a német városban.


A Deutsche Welle beszámolója szerint tömegoszlatásra került sor, amikor a rendőrök “militáns tartalmú” transzparenseket láttak a tömegben, emellett a tüntetők ismét egy terrorista vezető arcképét emelték a magasba.
Törökország azt követően indította meg a január 20-i hadmozdulatot, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is bejelentette egy új “határvédelmi erő” kiképzését, ami a Szíriai Demokratikus Erők és egy Törökországban terrorszervezetként nyilvántartott csoport, a Kurdisztáni Munkáspárt tagjaiból áll.
Recep Tayyip Erdogan török államfő azzal indokolta a katonai beavatkozás szükségességét, hogy “megvédje az ország határait egy “terrorista hadseregtől”.


http://www.hidfo.ru/2018/01/hetezer-migrans-tuntetett-kolnben/

Tudományos áttörés: Kínai tudósoknak sikerült majmot klónozni


A Kínai Tudományos Akadémia szerdán Pekingben bejelentette, hogy kínai tudósok elmélyült munkájának köszönhetően 2017. november 27-én és december 5-én megszületett a világ első és második testi sejtből, ún. szomatikus sejtből klónozott majma, „Zhongzhong” és a húga, „Huahua”. Ezzel Kína lett az első ország a világon, ahol sikerült főemlőst klónozni. Ez a tudományos eredmény hozzájárul az agybetegségek hatékony kezeléséhez és az emberi egészségügy fejlődéséhez.
A tudósok 1997-ben végezték az első sikeres klónozást. A „Dolly” nevű bárányt testi sejtből klónozták, később sok emlőst, köztük lovat, marhát, tevét, macskát és kutyát is sikerült klónozni, de az emberhez jobban hasonlító főemlőst eddig még soha nem sikerült, ez az egész világon problémának számított. A Sun Qiang, a Kínai Tudományos Akadémia Idegtudományi Kutatóintézetének kutatója és Liu Zhen posztdoktor által vezetett tudóscsoport ötéves szüntelen munkának köszönhetően ért el áttörést a probléma megoldásában, aminek eredményeképpen a világ első testi sejtből klónozott majma Kínában született.
Bai Chunli, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke szerdán bejelentette;
„2017. november 27-én született meg a világ első testi sejtből klónozott majma, „Zhongzhong”. December 5-én megszületett a húga, „Huahua”, ő a második testi sejtből klónozott majom a világon.

Ez az eredmény azt jelenti, hogy Kína kísérleti állatként használhatja a testi sejtből klónozott majmot.”

Bai Chunli arról is beszélt, hogy a testi sejtből klónozott majom teljes egészében kínai kutatók teljesítménye.
Sun Qiang kutató, a kutatócsoport vezetője pedig kijelentette;
„Kitartóan dolgoztunk, soha nem adtuk fel. Az első két évben összegyűjtöttük a 2010 előtti nemzetközi eredményeket és tapasztalatokat, melyeket utána folyamatosan teszteltünk. A jó lehetőségeknek, a jól megválasztott időnek és a kiváló kutatóknak köszönhetően értük el végre a sikerünket.”

A testi sejtből klónozott majom sikere nagy jelentőséggel bír az alapvető kutatások szempontjából. Bai Chunli, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke elmagyarázta, hogy azért nem sikerült számos agybetegség gyógyításának módszerét felfedezni, mert a kísérleti állatként használt egerek nagyban különböznek az embertől. Az egereken végzett tesztek révén előállított gyógyszerek többsége hatástalan, vagy pedig jelentős mellékhatásaik vannak az emberi agybetegségek kezelése esetén.

„A sikeres majomklónozás és a klónozott majom kísérleti állatként használata jelentősen csökkentheti a gyógyszerek kutatásához szükséges időt, – folytatta Bai Chunli, – emelheti a sikeres gyógyszerek kutatásának arányát, hozzájárulhat a kínai gyógyszerek kutatásához és fejlesztéséhez, valamint az Egészséges Kína 2030 programhoz.”
A jövőben Kína felgyorsítja az Alzheimer-kór, az autizmus, az immunhiányos betegségek, a tumorok és a metabolikus betegségek gyógyítását célzó új gyógyszerek kutatását és fejlesztését.
China Radio International / CRI