Orosz statisztákat keresnek a NATO hadgyakorlataira

Oroszul beszélő statisztákat keresnek a NATO hadgyakorlataira, akik a békés polgári lakosság szerepét kell eljátsszák, hogy a nyugati katonák minél élethűbb környezetben készülhessenek a háborúra.

Németország olyan előadókat keres, akik statisztaként részt vennének az amerikai hadgyakorlatokban – a hirdetés szerint a jelöltek jó orosz nyelvtudással kell rendelkezzenek, és képesek kell legyenek arra, hogy többek között vidéki gazdák, áruházi eladók szerepét eljátsszák.

A hirdetés – mely a német főváros hivatalos weboldalán jelent meg – szövege alapján a jelentkezők a gyakorlatozó katonák által használt nyugati nyelveket kell ismerjék, emellett előnyt jelent, ha a NATO számára Oroszország felé útba eső valamelyik kelet-európai ország nyelvét is beszélik. Ennek megfelelően az angol vagy német – és orosz – nyelv ismeretét várják el, emellett „nagy előnyt jelent” a cseh és lengyel nyelvismeret.

A jelentkezőkből kiválogatott statiszták április 26-án kezdhetnek. A hirdetés szerint „a konfliktus-zóna civiljenek szerepét kell majd eljátszaniuk, ami segít valós környezetben kiképezni, optimális környezetben felkészíteni a katonákat a külföldi missziókra.”

NATO-bázisok Oroszország körül

Az orosz nyelvterületen zajló NATO-hadmozdulatok szimulálása Nürnberg és Regensburg közt zajlik majd, ahol tíz falut építenek fel erre a célra, falvanként 30 házzal.

„Az előadók kisebb szerepeket kell eljátsszanak, pl. helyi állattenyésztőt, bolti eladót kell alakítsanak.” – írták.

A hirdetés utalást tesz arra is, hogy Afganisztánról lehet szó a „külföldi misszió” kapcsán, bár ennek ellenére a cseh és lengyel nyelvtudással jelentkezők is civileket kell eljátsszanak. Ez arra utal, hogy a NATO nem egy újabb afganisztáni misszióra, hanem kelet-európai hadmozdulatokra készül, ami terveik szerint Oroszország határain belül folytatódna.

http://www.hidfo.ru/2017/03/orosz-statisztakat-keresnek-a-nato-hadgyakorlataira/

Német alezredes: a NATO Oroszország elleni háborúra készül

A Bundeswehr nyugállományú alezredese, Jürgen Rose szerint a NATO azért keres orosz nyelvismerettel rendelkező civil-imitátorokat a hadgyakorlataira, mert kelet-európai konfrontálódásra készül Oroszországgal.

Az álláshirdetés napi 88-120 eurót ajánlott olyan személyeknek, akik megfelelő orosz nyelvtudással rendelkeznek és hajlandók helyi gazdák, bolttulajdonosok szerepét eljátszani, illetve egyéb improvizált helyzetekben eljátszani a civil lakosság szerepét a NATO hadgyakorlatain.

A hadgyakorlat, amin a nyugati katonák orosz civilek közt készülnek a háborús helyzetre, április 28-án kezdődik Németországban. A nyugállományú német alezredes a történtek kapcsán a Szputnyik hírügynökség németországi oldalának nyilatkozott, mert szerinte ez már egyértelmű előkészületeket jelent egy kelet-európai háborúra: a NATO azt tervezi, hogy orosz civilek közt fog háborút vívni – ez egyértelműen kelet-európai hadszínteret, vagy egyenesen Oroszország területén vívott háborút jelent.

„Nem ez az első alkalom, hogy ilyen gyakorlatokat folytatnak. A múltban láthattunk már olyan esetet, hogy a NATO hadgyakorlatain résztvevő statisztákra hosszú palástot, turbánt adtak, mert akkor nagy valószínűséggel megtörténhetett egy olyan forgatókönyv, hogy a NATO ilyen környezetben kell beavatkozzon. Emiatt egyértelmű, mi történik most. A NATO keleti határain kirobbanó háborúra készülnek fel.”

Az Optronic HR-cég által feladott – a német főváros hivatalos weboldalán is megjelenő – hirdetés szerint a kezdődő hadgyakorlatokra az angol és német nyelvek ismeretén felül orosz, lengyel és cseh nyelvtudással keresnek embereket, akik alkalmi munkaként civilek szerepét kell eljátsszák.

Rose elmondása szerint ilyen hirdetések megjelenése miatt már senki nem tagadhatja, hogy a NATO ellenségként kezeli Oroszországot, és fegyveres konfrontációra készül Kelet-Európában.

A NATO 2014 óta fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában és a Fekete-tengeren, miután Ukrajnában hatalomra juttatott egy a NATO-csatlakozás iránt elkötelezett kormányt. Az ukrán háború kirobbanásáért később Oroszországot okolták a nyugati tömb tagjai.

http://www.hidfo.ru/2017/04/nemet-alezredes-a-nato-oroszorszag-elleni-haborura-keszul/

Lesújtana a muszlim fundamentalistákra Francois Fillon

A francia republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon csütörtökön javaslatot tett arra, hogy az iszlám fundamentalizmus elleni harc előmozdítása érdekében szigorú ellenőrzés alá kell vonni a muszlim kulturális központokat.

A republikánus jelölt közlése szerint nem szabad megengedni, hogy az országban tartózkodjanak azok a külföldi személyek, akik Franciaország ellen gyűlöletet szítanak. A radikalizálódó, francia állampolgárságú muszlimok esetében pedig különböző szankciókat helyezett kilátásba.

Fillon az RTL hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, szigorú állami szabályozás nélkül nem lehet megakadályozni azoknak a muszlim fundamentalista csoportoknak a terjeszkedését, melyek nem engedik a békés együttélés érdekében bizonyos vallási előírások megváltoztatását.

Ezzel az elgondolással nincs egyedül az elnökválasztási kampányban: Francois Fillonhoz hasonlóan a Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen is a muszlim közösségek szigorú állami kontroll alá vonását szorgalmazta.

http://www.hidfo.ru/2017/03/lesujtana-a-muszlim-fundamentalistakra-francois-fillon/

Kirúgják a németeket az Incirlik légibázisról

A Törökországgal tovább bonyolódó diplomáciai botrány miatt a német kormány alternatív helyszíneket keres, ami a közel-keleti műveletek kiindulópontja lehet, miután ki kell vonulniuk az Incirlik bázisról.

A német kormány közlése szerint eddig nyolc lehetséges alternatívát találtak. Többek között Kuvait, Jordánia és Ciprus jöhet szóba, miután el kell hagyniuk Törökországot. A közlemény szerint jelenleg vizsgálják a lehetséges helyszíneket, de még egyik országgal sem folytattak tárgyalásokat a német katonák ott állomásoztatásának igényével kapcsolatban. Az ügy lassú előrehaladta ráadásul felvetette annak lehetőségét, hogy a kormány egyáltalán nem is akar más országot találni a bázis működtetésére, ehelyett üres reményeket táplál arra vonatkozóan, hogy hátha Törökországban megváltozik a politikai helyzet.

Jan van Aken, a Die Linke külügyi szóvivője a Die Welt német lapnak nyilatkozva azt mondta, a kormánynak nyilvánvalóan nem áll érdekében a bázis áttelepítése más országba, mert ha így lenne, már tárgyalásokat folytattak volna a német katonák beengedéséről. Ehelyett üres reményeket táplálnak arra vonatkozóan, hogy hátha megváltozik az egyre csak tovább romló viszony Törökországgal.

A német kormány azt követően kezdett alternatív helyszíneket keresni az Incirlik bázison működő missziónak, hogy a török államfő kijelentette, szerinte „ami ma Németországban zajlik, az a náci korszakhoz hasonlatos”. Az Incirlik bázis bezárásának lehetősége azonban már korábban is felmerült török részről: Ankara a NATO-hoz hű katonai körök által elkövetett puccskísérletet követően vette fontolóra a bázis bezárását.

http://www.hidfo.ru/2017/03/kirugjak-a-nemeteket-az-incirlik-legibazisrol/

Az év, amikor megfeneklett Európa

A március 25-én 27 EU-tagállam vezetői által aláírt római nyilatkozat szakértők szerint garanciát jelent arra, hogy az Európai Unió a britek kilépése ellenére is egységes marad. A szkeptikusok szerint azonban a nyilatkozatban el vannak vetve a káosz magvai, mert a római találkozó utat nyit a „kétsebességes Európa” megvalósításához, amit a tagállamok egy része ellenez.

A Római Szerződés aláírásának 60. évfordulójára szervezett találkozó közös nyilatkozatát az Egyesült Királyság kivételével minden tagállam aláírta. A dokumentumban kijelentik: „egységesen fognak cselekedni – ahol szükséges, ott eltérő sebességgel és intenzitással, de mindannyian ugyanabba az irányba.” – áll a Szabad Európa Rádió beszámolójában. A római nyilatkozat ugyanakkor magában hordozza a „kétsebességes Európa” elgondolását, amit sokan inkább „többsebességes Európának” neveznek, mert a tagállamok gazdasági fejlettségük szerint két nagy integrációs egységben sem tudnának hatékonyan együttműködni.

Ezt a kezdeményezést számos tagállam vezetői ellenzik – főként a „felzárkózó” országok ódzkodnak a kétsebességű Európától, mert ezzel együtt járna a korábban elérhető uniós források megvonása is. A kritikusok szerint ez a koncepció a periféria-országok leszakadását vonná magával, így ahelyett, hogy létrejönne a kétsebességű Európa, sokkal inkább két külön Európa születne a mai EU határain belül. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a római csúcstalálkozón annak veszélyére figyelmeztetett, hogy a koncepció megvalósítása esetén Európa újra olyan lenne, mint a vasfüggöny idején; különálló keleti és nyugati tömbre oszlana. A kétsebességes Európa elgondolás támogatói szerint azonban megtartható az egység a megosztottság állapotában is.

Sok test, egy lélek

A koncepció támogatói úgy képzelik el a többsebességű Európát, hogy az Európai Unió mai hivatali gépezetét több testre osztanák, melyek külön-külön ellátnák a mai Európai Unió feladatköreit az adott integrációs egységre vonatkozóan. A gazdaságilag fejlettebb országok megvalósítanák az integráció magasabb szintjét, miközben az elmaradott országok a mai politikai-gazdasági együttműködési formában léteznének tovább saját országcsoportjuk határai közt. Miközben az EU így több külön integrációs egységre oszlana, ezek a különálló testek mégis egységes hivatali egészt képeznének. Támogatói szerint ez a koncepció lehetővé tenné a fejlődést, ugyanakkor több szabadságot adna a tagállamoknak; miközben az EU jelenlegi állapotában lehetetlen konszenzusra jutni, a többsebességes Európában a hasonló gazdasági-politikai kultúrával rendelkező országok könnyedén közös álláspontra jutnának.

A koncepció támogatói szerint ez amiatt fontos, mert ezáltal lehetővé válna az Európai Unió balkáni terjeszkedésének folytatása, az EU több mint 30 tagállamra kiterjesztése. Amennyiben a balkáni országok is csatlakoznak az EU-hoz, a konszenzus megteremtése a jelenlegi keretek közt még nehezebbé válna, ami állandóan napirenden tartaná az Európai Unió széthullását. Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke a római csúcstalálkozón azt mondta, „inkább legyen kétsebességes Európa, mint egy holtpontra jutott Európa, ami semmilyen sebességgel nem halad semmilyen irányba.”

A szakértők közt többnyire egyetértés van abban a vonatkozásban, hogy az új Európa „magvát” azok az országok adnák, melyek jelenleg az eurozónának részei. A közös fizetőeszköz jelentené a szorosabb integráció kezdetét. Ettől eltekintve azonban a többi tagállam aligha sorolható egy kategóriába; Roland Freudenstein, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központ igazgatóhelyettese úgy gondolja, Európa egyáltalán nem kétsebességes politika irányába halad, annak ellenére, hogy számos politikus támogatja ezt az ideát. „Sokkal inkább egy többsebességű integrációról beszélhetünk. A belső mag és periféria kifejezés sem használható ebben a tekintetben, mert a gyakorlatban egyszerűen nem ez történik, nem ennek kell történnie.” – mondta.

Freudenstein szerint Angela Merkel esetében is néhány év leforgása alatt éles váltás volt megfigyelhető, hiszen korábban az EU teljes egységét támogatta, mostanra azonban a többsebességű Európa létrehozását szorgalmazza. A szakértő azt mondta, a kétsebességű Európa elgondolás valójából amiatt okoz szembenállást a tagállamok közt, mert vezetőik nem értik, hogy nem a tagállamok két osztályba sorolásáról van szó, hanem egy többsebességű integráció lehetőségéről, ahol az országcsoportok bizonyos fő közéleti kérdések megítélése mentén ölthetnek végső formát.

Gyümölcsöző távkapcsolat

A szakértő szerint a tagállamok többsége egyébként is előnyben részesítené a távkapcsolat jellegű viszonyt Brüsszellel, amit az utóbbi évek során az integráció és központosítás eltúlzott erőltetése vont magával. Ettől eltekintve azonban a tagállamok elkötelezettek bizonyos fokú integráció irányába, és a főbb közéleti kérdések mentén egyetértő országok mélyebb lokális integrációt kezdhetnek. Abból kell kiindulni, hogy ez a fajta együttélés már most létezik: az eurozóna vagy a schengeni övezet ilyen együttműködések – bizonyos tagállamok tagjai, mások nem. Ami egyszer már létezik, annak mentén pedig egyszerű megtalálni az együttműködés újabb formáit és a lehetséges újabb jelölteket.

A szakértők szerint ilyen új blokkok létrejöhetnek például a védelmi projektek mentén: Svédország, Lengyelország, Németország, Dánia és Hollandia kialakíthat egy ilyen együttműködést. Franciaország, Németország és Hollandia közt viszont a jelenleginél mélyebb titkosszolgálati együttműködés jöhet létre. Más országok létrehozhatnak regionális szövetségeket a migrációs válság kezelése vagy a bűnüldözés terén. Freudenstein szerint ezek a csoportok önállóan is életképesek, nincs köztük egyetlen központi mag, és mindegyik az EU további fejlődésének lehetséges irányait képviseli. Ez a kaotikus megközelítés valójából lehetővé tenné az EU további bővítését, hiszen az újabb tagállamok nem egy teljesen központosított Európához, hanem egy-egy ilyen regionális együttműködéshez csatlakoznának.

http://www.hidfo.ru/2017/03/az-ev-amikor-megfeneklett-europa/

Oroszország használhatja az iráni katonai bázisokat a terrorizmus elleni harchoz

Elismerte az iráni külügyminiszter: Oroszország alkalomadtán használatba veheti az iráni katonai létesítményeket, hogy onnan mérjen csapást a Szíriában működő terroristákra.

Dzsavád Zaríf külügyminiszter a Reures hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy Oroszország használhatja az iráni katonai létesítményeket, amennyiben a Szíriában működő terroristák elleni csapáshoz erre szüksége van.

„Oroszországnak nincs saját katonai bázisa Iránban, de kiváló együttműködést folytatunk, és alkalomadtán, ha az oroszoknak szüksége van iráni létesítményekre a terroristák elleni harchoz, döntést hozunk ezzel kapcsolatban.” – mondta.

2016. augusztusban Oroszország a Hamadan légibázist használta a szíriai terroristák elleni légicsapások kiindulópontjaként. Teherán ennek megfelelően engedélyezte, hogy az orosz légierő Tu-22M3 stratégiai bombázókat és Szu-34 gépeket helyezzen el iráni bázisokon.

Hosszein Degan iráni védelmi miniszter akkor azt mondta, az orosz légierő jelenléte átmeneti, de „addig tart, amíg szükséges.”

http://www.hidfo.ru/2017/03/oroszorszag-hasznalhatja-az-irani-katonai-bazisokat-a-terrorizmus-elleni-harchoz/

Trump elrendeli az energiaszektor függetlenítését

A Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer hétfői sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy ma Donald Trump aláír egy rendeletet, ami előírja a belföldi energiaforrások maximális kihasználását és az amerikai energiaszektor függetlenítését más országoktól.

Spicer elmondása szerint a rendelet azzal erősítené meg az ország energiabiztonságát, hogy eltörli a szükségtelen, akadályozó jellegű szabályokat, melyek jelenleg megakadályozzák a belföldi energiaforrások felelős felhasználását.

„Ez a rendelet segíteni fog az áramdíjak elérhető szinten tartásában, emellett megbízhatóvá és tisztává teszi az energiaszektort, ami lehetővé teszi a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.” – mondta.

Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynökségének vezetője, Scott Pruitt ráadásul vasárnap kijelentette, hogy a rendelet a volt elnök Barack Obama energetikai reformjának teljes visszavonását kezdi meg, ami a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését próbálta elérni.

http://www.hidfo.ru/2017/03/trump-elrendeli-az-energiaszektor-fuggetleniteset/

Lavrov: az EU nyomást kell gyakoroljon Ukrajnára

A nyugati országoktól nagyobb nyomásgyakorlás lenne elvárható a kijevi kormánnyal szemben annak érdekében, hogy Ukrajna betartsa a minszki egyezmény feltételeit – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Oroszország abban érdekelt, hogy a Nyugat még agresszívabban törekedjen a Donbassz régióban a tűzszüneti egyezmény teljesítésének kikényszerítésére – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn, egy az olasz külügyminiszterrel folytatott tárgyalást követően.

„Természetesen fokozottan aggódunk amiatt, ami Ukrajnában történik, nem csak a keletre, hanem az egész országra vonatkozóan. Abban vagyunk érdekeltek, hogy európai partnereink még erőteljesebben törekedjenek a minszki egyezmény feltételeinek teljesítésére.” – mondta.

A Donbassz-konfliktus 2014 áprilisában azt követően robbant ki, hogy Kijevben egy nyugatbarát puccs történt, melynek során elűzték az országból a választott államfőt, Viktor Janukovicsot. A Donbassz és Luganszk régiók lakossága a puccsot követően népszavazást tartott, hogy eldöntsék, hogyan viszonyuljanak az illegitim kormány által igazgatott Ukrajnához. Ezeken a népszavazásokon kimondták az Ukrajnától való elszakadást, melynek eredményeként a kijevi hatóságok katonai beavatkozást kezdtek az elszakadó régiók ellen.

2015. februárban a kijevi kormány és a Donbassz régió vezetői békeegyezményt írtak alá Minszkben, Belorusszia fővárosában. Az egyezmény kimondja, hogy a nehézfegyvereket ki kell vonni a frontvonalról, Ukrajna alkotmányos reformot kell végrehajtson, emellett minden külföldi fegyveres el kell hagyja Ukrajna területét. A Normadiai Formátummal elért eredmények ellenére máig számos NATO-ország fegyveresei vannak jelen Ukrajna területén.

http://www.hidfo.ru/2017/03/lavrov-az-eu-nyomast-kell-gyakoroljon-ukrajnara/