“Amerika-ellenesség helyett Európa hálás kellene legyen”

Falak helyett hidakat építenének Trump ellenfelei.

Ted Malloch, az új amerikai elnök által választott uniós nagykövet szombaton azzal vádolta az Európai Uniót, hogy az Amerika-ellenességet terjeszti. Emlékeztetett: Az USA évtizedeken át segített Európának kiheverni a második világháború utáni gazdasági károkat.

Az Egyesült Államok közmegítélése bizonyíthatóan romlott az európai országok lakossága körében, miután Donald Trumpot beiktatták az USA új elnökeként. Az amerikai vezető a terrorizmus elleni harc részeként elrendelte a bevándorlás korlátozását bizonyos országokból, ami tömeges tüntetéseket váltott ki számos európai országban. A brit fővárosban több ezren vonultak az amerikai nagykövetség elé, és követelték Donald Trump “rasszista politikájának” leállítását, valamint tiltakoztak az ellen, hogy a brit kormányfő az Egyesült Királyságba hívta Trumpot. A tüntetés mellett több millió ember írt alá egy petíciót, ami követelte, hogy a brit kormány ne engedje be az országba az amerikai elnököt.

Németországban egy friss közvélemény-kutatásból kiderült; ma már csak a lakosság 22%-a gondolja úgy, hogy Washington és Berlin közt felhőtlen marad a kapcsolat. Ez egy jelentős esést jelent, tekintve, hogy tavaly novemberben még a német lakosság 59%-a gondolta így.

Malloch a Russia Today brit csatornájának adott interjú során arra kérte az európaiakat, hogy az anti-amerikanizmus terjesztése helyett inkább legyenek hálásak, elvégre az USA segített Európának kilábalni a második világháború utáni gazdasági válságból.

„Emlékeznünk kell arra, hogy Amerika volt az az ország, ami elősegítette Európa újjászületését a második világháború után. A mi vérünk, a mi verítékünk és a mi pénzünk tette Európát azzá, ami. Ahelyett, amit most kapunk tőlük – anti-amerikanizmus -, inkább hálásnak kellene lenniük.” – mondta.

Malloch a Marshall tervre hivatkozott vissza, amit 1948-ban, Truman elnöksége alatt fogadtak el. A program részeként az európai országok több mint 12 milliárd dollárt kaptak a háború utáni újjáépítésre, az ipari termelés helyreállítására.

http://www.hidfo.ru/2017/02/amerika-ellenesseg-helyett-europa-halas-kellene-legyen/

Látványosan romlott az USA közmegítélése Németországban

Jelentősen romlott az Amerikai Egyesült Államok közmegítélése a német lakosság körében, miután Donald Trump elfoglalta az elnöki széket és elkezdett intézkedéseket hozni a tömeges bevándorlás ellen.

A DPA hírügynökség szerint, miután Donald Trump lett az USA 45. elnöke, a németek egyre kevésbé tartják megbízható partnernek Amerikát. Az Infratest Dimap közvéleménykutató-intézet által végzett felmérés szerint ma már csak a német lakosság 22%-a gondolja úgy, hogy Washington és Berlin közt felhőtlen marad a viszony. Ez jelentős csökkenést jelent, hiszen 2016 novemberében még a megkérdezettek 59%-a gondolta így.

Ezt az eredményt megerősítette egy másik, a YouGov által végzett közvélemény-kutatás is, melyről a Die Welt számolt be: eszerint a német lakosság 71%-a negatívan ítéli meg az USA politikáját. A megkérdezettek 80%-a pedig azt mondta, az Európai Unió tagállamai egymással kellene szorosabb kapcsolatot kiépítsenek ahelyett, hogy baráti kapcsolatot tartanak fenn az Egyesült Államokkal.

Utóbbi felmérés során a megkérdezettek kétharmada azt a választ adta, hogy Trump politikája jelentős károkat okozhat a német-amerikai kapcsolatokban, különösen akkor, ha az új amerikai vezetés kereskedelmi korlátozásokat vezet be. A német lakosságnak csak alig egynegyede támogatja, hogy az USA elnöke falat építtet a mexikói határra, emellett több muszlim ország esetében korlátozta a bevándorlást.

A megkérdezés szerint minden tíz németből nyolc úgy gondolja, hogy Trump elnöksége katasztrófát jelent az Egyesült Államoknak.

http://www.hidfo.ru/2017/02/latvanyosan-romlott-az-usa-kozmegitelese-nemetorszagban/

Így akarták meggyilkolni Trumpot a liberálisok

Egy svéd nőt és egy brit férfit tartóztattak le a hatóságok, mert Washington térfigyelő kameráinak közel 70%-át lekapcsolták egy hackertámadással, napokkal Trump beiktatása előtt.

Az amerikai kormány kérésére dél-Londonban letartóztatták a két személyt egy hackertámadás miatt, melynek részeként Washingtonban 187 biztonsági kamerából 123-at lekapcsoltak. Az amerikai hatóságok úgy gondolják, ez a hackertámadás előkészülete lehetett valaminek, ami Donald Trump beiktatásakor történt volna.

A beiktatási ceremónián 28000 egyenruhás volt készenlétben és mintegy 900000 fős tömeget kellett ellenőrizniük. Donald Trumpot emellett 900 titkosügynök védte a beiktatás napján.

Ez a készültség nem véletlen: korábban a Demokrata Párt holdudvarához tartozó értelmiségiek nyíltan beszéltek annak lehetőségéről, hogy meg kellene gyilkolni az új elnököt. Szélsőséges liberális weboldalakon szintén terjedtek olyan vélemények – esetenként szerkesztőségi állásfoglalás formájában is -, miszerint Trump diktátor, és a demokrácia védelmében meg kellene gyilkolni.

Amennyiben a beiktatás napján sikeresen lekapcsolják a térfigyelő kamerákat, ez egy komoly biztonsági rést okozott volna, emellett megnehezítette volna az elkövetők elfogását is. Az amerikai hatóságok január 12-15 közt észlelték, hogy a Washington DC területén működő térfigyelő kamerák mintegy 70%-a nem működik. Az ügyben nyomozás indult, majd kiderült, hogy a támadók egy kifinomult vírussal megfertőzték a biztonsági kamerák vezérlőrendszerét. Washington rendőrfőnöke, Peter Newsham elmondása szerint a biztonsági kamerák több mint 48 óráig voltak kikapcsolt állapotban.

http://www.hidfo.ru/2017/02/igy-akartak-meggyilkolni-trumpot-a-liberalisok/

Európa biztonságpolitikáját máig meghatározzák a hidegháborús berögződések

Az európai lakosság körében még mindig él az a hidegháborús elgondolás, miszerint Európának szüksége van a NATO-ra saját védelme garantálásához. Egy török politikai elemző szerint azonban Európa ma éppen azokkal a problémákkal folytat kétségbeesett harcot, melyeket a NATO tevékenysége termelt ki az évek során.

Franciaország egyik legnagyobb közvélemény-kutató intézete, az Ifop egy friss felméréséből kiderült, hogy az európai lakosság tekintélyes hányada szerint az Európai Unió nem képes megvédeni magát, és úgy gondolja, hogy a biztonság garantálásához egy külső erőre – az amerikai hadseregre és a NATO-ra – van szükség. Egy török politikai elemző, Barış Doster szerint még mindig él a régi berögződés, mely a hidegháborús szembenállásból eredeztethető: az emberek úgy gondolják, hogy Európa be kell soroljon valamelyik nagyhatalmi tömbhöz, ha meg akarja védeni magát egy másik nagyhatalommal szemben. A szakértő elmondása szerint azonban ez az elgondolás nem feltétlen állja meg a helyét, és az Európai Unió ma éppen azokkal a problémákkal folytat élet-halál harcot, melyeket a NATO sokéves tevékenységével kitermelt.

Doster a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, az Amerikai Egyesült Államok expanzionista politikája arra használta a NATO katonai gépezetét, hogy új területeket hódítson meg, ahol az amerikai rezsimmel szemben barátságos kormányokat próbálnak hatalomra juttatni. Eközben a NATO propagandagépezete elrejtette az expanzionista politika agresszív voltát az európai és az amerikai közvélemény elől – ennek következtében ma az európaiak szembesülnek a migrációs válsággal és a terrorizmussal, de a kontextus és előzmények ismerete nélkül úgy gondolják, hogy ezek a problémák a semmiből kerültek elő. Pedig a gyakorlatban a NATO sokéves tevékenysége alapozta meg a migrációs válságot és a terrorfenyegetést, amikor egész régiók kormányait döntötték meg az amerikai érdekszféra kiterjesztésének részeként.

Doster azt mondta, a hidegháború végével a NATO létezése értelmetlenné vált, emiatt a katonai gépezet érdekeltté vált abban, hogy különféle biztonsági fenyegetéseket állítson elő, amivel megindokolhatja saját létezésének szükségességét. Nyugat-európai és amerikai katonai vezetők sokaságáról van szó, akiknek életpályája a NATO-műveletekhez és külső fenyegetések elleni harchoz kötődik, emiatt nem is tudnának megbirkózni egy olyan helyzettel, ha a nyugati világ külső ellenség nélkül maradna.

A török szakértő szerint a NATO-országokban egy lappangó propaganda volt működésben az elmúlt évtizedek során, ami elhitette az emberekkel, hogy különféle külső fenyegetések miatt meg kell venniük az amerikai fegyvereket, be kell engedniük az amerikai katonákat, és hallgatólagosan támogatniuk kell háborúkat bizonyos országok ellen, amit a média ellenségképnek mutat fel. Emiatt az európai lakosság ma is úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak a NATO védőernyőjére van szüksége egy vélt külső fenyegetéssel szemben. Annak ellenére, hogy európai országok sokasága rendelkezik a legmodernebb haditechnikával, ez a lappangó propaganda azt sugallja, hogy bármi is történjen, az amerikai katonai jelenlét mindig indokolt marad Európában.

http://www.hidfo.ru/2017/02/europa-biztonsagpolitikajat-maig-meghatarozzak-a-hideghaborus-berogzodesek/

Külföldi hackerektől tartanak Hollandiában

Hollandiában a politikusok attól tartanak, hogy a márciusi országgyűlési választások során külföldi hackerek befolyásolhatják a szavazás kimenetelét.

Minden egyes leadott szavazatot kézzel fognak számlálni a márciusi országgyűlési választások során, hogy elkerüljék a külföldi hackerek esetleges, a választási eredmények befolyásolására irányuló kísérleteit – mondta Ronald Plasterk, holland belügyminiszter.

A miniszter sajtótájékoztatón közölte, „vannak arra utaló jelek, hogy az oroszok érdeklődhetnek a hollandiai választások eredményei iránt”, ezért Hollandia „vissza kell térjen a régi, bevált toll és papír módszerhez”.

A Deutsche Welle beszámolója alapján Hollandia nem tudja megvédeni magát egy ilyen hackertámadás esetén, ezért márciusban nem lehet majd elektronikus úton szavazni, emellett a szavazatszámlálás is kézzel történik majd.

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos vádakat követően Hillary Clinton követői és támogatottjai Európában is elkezdtek aggódni amiatt, hogy vereséget szenvedhetnek a választásokon. Ők – egy igazán furcsa megközelítést alkalmazva – nem a választók elvárásainak próbálnak jobban megfelelni a siker érdekében; azt gondolják, hogy a választók meg vannak velük elégedve, és egy esetleges vereség csak külföldi beavatkozásnak lenne köszönhető.

Ez az amerikai lap makacsul ragaszkodott Clinton győzelméhez

Oroszország mindvégig következetesen tagadta a hackertámadásra vonatkozó vádakat, hangsúlyozva, hogy az amerikai szenátorok csak az ország belső problémáiról próbálják elterelni a figyelmet egy külső ellenségképpel.

http://www.hidfo.ru/2017/02/kulfoldi-hackerektol-tartanak-hollandiaban/

Kamu az egész

A média propagandával idézi elő és támogatja a legszörnyűbb háborús bűnöket és fedezi az uszítókat. Azokat pedig, akik leleplezéssel veszélyeztetik az ügyködésüket, azokat "összeesküvés-hívőnek" bélyegzik meg, hiteltelenítik el, üldözik el a közéletből, zárják ki a nyilvánosságból.
Forrás: www.kla.tv/9869

"AZ ELKÖVETKEZŐ NAPOK"
A NATO-főtitkár szerint (Szaddám) Oroszország vegyi fegyvert vethet be - német lapértesülés
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjú szerint kijelentette, hogy (Szaddám) Oroszország vegyi fegyvereket vethet be (a kurdisztáni) az ukrajnai inváziót követően, és egy ilyen lépés háborús bűncselekmény lenne.
"Az elmúlt napokban abszurd állításokat hallottunk vegyi és biológiai fegyverek laboratóriumairól" - idézte Stoltenberget a Welt am Sonntag, hozzátéve, hogy (Szaddám) a Kreml hamis ürügyeket talál ki annak igazolására, ami nem igazolható.
"Most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell maradnunk, mert lehetséges, hogy (Szaddám) Oroszország maga is vegyi fegyveres műveleteket tervezhet e hazugságok alapján. Ez háborús bűncselekmény lenne" - idézték Stoltenberget.
Hozzátette, hogy bár (a kurd) az ukrán nép bátran ellenáll az (iraki) orosz inváziónak, az elkövetkező napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak. - Reuters

Visszafordíthatatlan károk – Az amerikai gazdaság menthetetlen

2017 egyik legnépszerűbb témája a fővonalas médiában (és napjainkra jellemzően ez nem csupán az amerikai, hanem a globális médiát jelenti), hogy Donald Trump kormánya egy felemelkedőben lévő globális gazdaságot örökölt elődjétől, amikor a valóságban ennek az ellenkezője igaz.

Trump egy hosszú hanyatlás közepette került hatalomra, amit valószínűleg egy fokozottabb lejtmenet követ majd hamarosan. Ezért gondolták egyesek a választások előtt, beleértve a jelen poszt szerzőjét is, hogy végül a média kiabálása ellenére a verseny Trump győzelmével zárul, amit a nemzetközi pénzügyi elit alakított így, hogy az alaposan előkészített válság berobbanásának idejére kéznél legyenek a megfelelő bűnbakok a konzervatív politikusok személyében.

A helyzeten persze nem segít, hogy Trump folyton a nevetséges Dow index rekordokkal dicsekszik. Tervezni sem lehetne jobb forgatókönyvet…

Amilyen tempóban érkeznek az elnöki rendeletek, félő, hogy az emberek tényleg gazdasági fellendülést látnak majd mindenben.

A helyzet pedig az, hogy bizonyos problémákat nem lehet orvosolni, legalábbis nem felülről.

Időnként nem lehet mást tenni, mint hagyni végigfutni a válságot és ez a jelen helyzetre is igaz.

Hiába a párt és vezetőváltás, a kormány az alábbiakban kifejtett okok miatt nem képes enyhíteni a gazdasági feszültséget.

Az állam nem teremt vagyont

Az állam mindig is egy pénznyelő volt és az is marad. Minél nagyobb a kormánygépezet, annál fokozottabb a pénznyelés. Egy ilyen rendszer alkalmatlan arra, hogy megállítson egy stagnáló, inflálódó tendenciát.

Sokan beszélnek arról, hogy a Trump által tervezett infrastruktúra beruházások milyen sok munkahelyet teremtenek majd, ami kísértetiesen hasonlít a Nagy Gazdasági Világválság idejére jellemző kétségbeesett hangulatra, illetve Herbert Hoovernek a gazdaság élénkítésére irányult igyekezetére különféle közmunkaprogramok által. A valóság ugyanakkor azt mutatja, hogy az ilyen próbálkozások nem járnak sikerrel.

Először is Trump elképzelése, hogy infrastruktúra kiadásokkal adjon infúziót a gazdaságnak, nem új. Az Obama kormány és az alatts működő kongresszus az elmúlt évtized legnagyobb költségvetési keretét szavazta meg a közlekedés számára 2015-ben és a mostanihoz hasonló stratégiát próbált megvalósítani. Mondanom sem kell, Obama erőfeszítései Herbert Hooveréhoz hasonló hatást értek el.

Hoover óta Obama volt az első amerikai vezető, akinek az elnöksége alatt a hivatalos éves GDP növekedés 3% alatt volt elnökségének egész ideje alatt, 2016-ban pedig 1,6 százalékra esett.

Bár a Hoover nevéhez fűződő gát monumentális projekt volt, ami kimondhatatlan reménnyel töltötte el az Egyesült Államok polgárait a válság napjaiban, a kezdeményezés szinte semmilyen hatással nem volt a gazdaság hosszú távú alakulására. Ennek oka, hogy az állam nem képes vagyont teremteni. Az állam csupán az állampolgárok által létrehozott vagyon elszívására képes különböző adók formájában, hogy a semmiből létrehozott adósságait kifizesse, vagy más esetben a központi bank nyomdáinak segítségével próbál hamis jólétet nyomtatni magának.

Egyesek szerint Trump inkább azzal próbálkozik majd, hogy az Obama-korszak félresikerült programjaira előirányzott pénzeket átcsoportosítsa, de az összképen sajnos ez sem változtat.

Az átcsoportosított pénzek ettől még továbbra is az állampolgárok adóiból származnak, amiknek sokkal nagyobb haszna lenne, ha visszakerülnének az adófizetőkhöz, minthogy a GDP néhány százalékpontos emelésére pazarolják őket.

Ezen túl a folyamat által létrejövő munkahelyek csupán cseppek lesznek a tengerben a ma már 100 milliót főt meghaladó munkanélküliségben.

Mi a lényeg? Bár az új utak és a déli határra tervezett kerítés egyes konzervatívok számára győzelmet jelentenek, az infrastruktúrára költött pénzek nem adnak választ az alapvető fiskális problémákra.

A kölcsönös függőséget nehéz megtörni

Egy másik kedvelt pénzgenerálási módszer a külföldről beérkező áruk megvámolása. Ez különösen igaz olyan országok termékeire, amelyek igazságtalan előnyökre tettek szert bizonyos nemzetközi egyezmények segítségével. Az Egyesült Államok alapítói is úgy gondolták, hogy az államot inkább az importra kivetett vámokból és az államok közötti kereskedelemből finanszírozzák, az állampolgárok megadóztatása helyett. Ez a módszer ugyanakkor nem következmények nélkül való.

A globális elit sajnos legalább 50 éve ügyködik azon, hogy az egyes nemzetek minél nagyobb mértékben függjenek egymástól. Az Egyesült Államok pedig ennek a kölcsönös függőségnek a középpontjában áll, ráadásul a dollár még mindig a világ tartalékvalutája. Ahhoz, hogy ez a függőség oldódjon, komoly változásokra lenne szükség. Például, ha nagyobb vámokat akarnánk kivetni egyes országok termékeire (például Kínára, ahogy Trump javasolta), akkor cserébe az Egyesült Államoknak fel kellene adnia saját helyzetét is a kölcsönös függőségben, vagyis lemondani a dollár tartalékvaluta státuszáról.

Ez nagy valószínűséggel amúgy is meg fog történni, csak az önkéntes lemondás helyett kicsit agresszívabb módon és külső nyomásra. Bár fővonalas hangok szerint ez lehetetlen, mégis megtörténhet, hogy Kína likvidálja jelentős mennyiségű dollár és amerikai kincstárjegy állományát, ami igencsak destruktív hatással lenne az amerikai gazdaságra.

Azt se felejtsük el, hogy a magasabb vámok magasabb árakat jelentenek a polcokon. Az Egyesült Államokban kapható fogyasztási cikkek jelentős hányada importból származik. Magasabb vámok kivetése csak abban az esetben segítene a helyzeten, ha az USA képes lenne megfizethető alternatívát előállítani helyileg. Ugyanakkor a Nagy Gazdasági Világválság idejéhez viszonyítva a helyi ipar gyakorlatilag nem létezik.

A helyi gyártás újjáépítése időigényes

Sokan reményteli izgalommal várják, hogy bizonyos amerikai nagyvállalatok Trump elnökségének első éve alatt hazahozzák kiszervezett gyártóüzemeiket. Ez egy jó dolog lenne, de valószínűleg nem elég és elkésett.

2008-2009-ben a fővonalas közgazdászok üdvözölték a FED pénznyomtatási ámokfutását, arra számítva, hogy a dollár gyengülésével az amerikai termékek ára is csökken, ami az ipar reneszánszát indítja majd el. Ez nem történt meg.

Függetlenül attól, hogy mit tesz Trump 2017-ben, a politika által elérhető eredmények enyhén szólva korlátozottak. A kiszervezett gyártóüzemek vissza hozatalához, ha ez egyáltalán lehetséges, évek kellenének.

A gyárakat rendbe kéne hozni, az ehhez szükséges pénzeknek temérdek kézen átjutni, azonkívül ki kellene képezni az embereket is. Nemcsak a gyártósorokhoz, de a gyárak irányításához is. Egy működőképes üzem fenntartásához szükséges tudás ma már nem létezik egy Egyesült Államokban. 15 dolláros órabért követelő eladókból és felszolgálókból viszont nincs hiány, csak sajnos a két igény köszönőviszonyban sincs egymással.

Eközben a FED intézkedései megerősítették a dollárt, és hiába mondják a fővonalas elemzők, hogy ez csupán átmeneti állapot, az elitnek sokkal jobb, ha állandó a feszültség a FED és Trump között, így az elnök hiába követeli majd a magas kamatok csökkentését. Eközben a világ egyre inkább kockázatos befektetést lát majd a dollárban és nem fog hezitálni, hogy új tartalékvaluta után nézzen.

Jó reggelt SDR és helló világvaluta.

Az IMF által jegyzett SDR tökéletes kapocs lehet a dollár és a világvaluta között.

A megoldást nem az államtól kell várni

Érthető, hogy a konzervatív szavazók megint naggyá akarják tenni Amerikát. Nemes cél. Ugyanakkor fel kéne ismerni a jelenlegi stratégia következetlenségeit és belátni, hogy a helyzet menthetetlen. Ahhoz az Egyesült Államok visszanyerje régi gazdasági nagyságát decentralizált erőfeszítésekre lenne szükség, hogy az ország a helyi erőforrásokra épülve tudja maximalizálni a nyereséget, nem pedig arra várni, hogy az állam majd valahogy a gazdaság manipulálásával elérje ezt. Az egyes országok gazdaságai függősége túl összetett és mélyreható. A globalisták ezen a téren alapos munkát végeztek. Innentől már csupán egyetlen forgatókönyv létezik: hagyni, hogy a rendszer összedőljön és remélni, hogy a megfelelő emberek ott lesznek, hogy jobb alapokon építsék újra.
Sajnos az összeomlás nemcsak sok amerikai számára hozna tragédiát, de a globalisták reményeit is beváltaná. A globalisták úgy gondolják, hogy ők lesznek azok a bizonyos „megfelelő emberek”, akik majd újjáépítik a rendszert és a teljes társadalmi kétségbeesésben könnyen meggyőzhetik a lakosságot, hogy csakis egy még tökéletesebben központosított modell jöhet számításra, így a régi rend hamvaiból felépülhet az Új Világrend.

Ez elkerülhetetlennek látszik. Lehet igyekezni, hogy a globalisták ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy ezt elérjék, de nem szabad túl sok reményt fűzni ahhoz, hogy a Trump kormány erre képes lehet, ha egyáltalán ez szándékában áll. A megoldást továbbra sem a Fehérházban kell keresni.

A végső megoldás pedig a világ alapítása óta készen áll, és annak tervezője és építője Isten. (Zsidók 11.10)

Brandon Smith írása alapján

http://idokjelei.hu/2017/02/visszafordithatatlan-karok-az-amerikai-gazdasag-menthetetlen/

Sorozatos légtérsértések a NATO két tagállama közt

A török légierő hat vadászrepülőgépe sértette Görögország légterét a szerdai nap folyamán. A helyi sajtó szerint legkevesebb 138 alkalommal történt légtérsértés egyetlen nap alatt.

Az Etnosz görög napilap beszámolója szerint a török vadászrepülőgépek az Imia és Kalolimnosz szigetek mellett jelentek meg szerda reggel, és számos alkalommal visszatértek a görög légtérbe.

Panosz Kammenosz védelmi miniszter az ANT1 TV-nek nyilatkozva kijelentette; Görögország békét akar a térségi országok közt, és nem keresi a bajt. Úgy tűnik azonban, hogy se a görögök kérése, se a NATO-tagság nem állja útját a két ország közti konfliktusnak. Kammenosz szerint a török légierő provokációkat hajt végre, és Görögország „készen áll megfelelő választ adni” ezekre a provokációkra.

A légtérsértések azt követően történtek, hogy Kammenosz egy megemlékezés részeként helikopterről virágokat dobott le a tengerbe, tisztelegve a két ország közti 1996-os konfliktus áldozatai előtt.

A két NATO-tagállamnak azonban – annak ellenére, hogy egy katonai szövetség tagjai – mindig van megfelelő indoka a konfrontációra. Tavaly januárban Frangulisz Frangosz tábornok, a görög fegyveres erők vezérkarának egykori parancsnoka a Rossziszkaja Gazeta orosz lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Törökországnak területi igényei vannak Görögországgal szemben. A két ország közt visszatérő jelleggel, rendszeresen történnek ehhez hasonló incidensek.

http://www.hidfo.ru/2017/02/sorozatos-legtersertesek-a-nato-ket-tagallama-kozt/