Merkel kiszolgáltatta Európát egy idegen hatalomnak

Csődöt mondott az az elgondolás, miszerint a migránsok majd hozzájárulnak Németország gazdasági termelékenységéhez. A német kormány semmilyen elképzeléssel nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogyan vonja ellenőrzés alá a helyzetet. Az Alternatíva Németországnak párt szerint Merkel kiszolgáltatta Európát egy idegen hatalomnak.

Frauke Petry, az Alternatíva Németországnak párt vezetője a Russia Today hírtelevíziónak adott interjú során azt mondta, Angela Merkel feladta Németország határait, és nem is tesz erőfeszítéseket arra, hogy megvédje az országot. “Az a tündérmese, miszerint a Németországba érkező migránsok hozzájárulnak majd a gazdaság növekedéséhez, hamisnak bizonyult, és ezen felül a kormány semmilyen koncepcióval nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogyan kezelje a kialakult helyzetet.”

A pártvezető szerint Angela Merkel nem tesz különbséget menekültek és gazdasági bevándorlók közt, ezáltal írástudatlan emberek tömegeit engedi be Németországba, és komoly károkat okoz a német gazdaságnak. “Természetes, hogy a németek emiatt feleszmélnek. Rádöbbentek, hogy a kancellár feladta az ország szuverenitását, feladta határainkat, de feladta törvényeinket is.” – mondta.

A pártvezető szerint Merkel bevándorláspolitikája más szempontból is teljes csődöt mondott; a tagállamok nem rendelkeznek kellő jogkörrel ahhoz, hogy kiutasítsák a migránsokat, a szövetségi kormány viszont elviselhetetlenül hosszú idő alatt intézi a menedékkérelmek elbírálását. Ennek köszönhetően százezrek várakoznak úgy, hogy a helyi hatóságok sem tudnak nekik felvilágosítást adni azzal kapcsolatban, hogy kiutasításra, vagy a menedékkérelem megadására számíthatnak-e. A szövetségi kormány viszont nem védi meg az ország határait, miközben “a schengeni egyezmény nyilvánvalóan kudarcot vallott, mert mindig csak az előnyökről beszélnek, a hátrányokat pedig egyszerűen nem hajlandóak figyelembe venni.”

Az AfD vezetője szerint a német kormány soha nem is rendelkezett irányítással a migrációs válság felett, mert a Törökországgal kötött egyezmény is annak köszönhető, hogy a török államfő megzsarolta a német kancellárt, aki – mivel az ország határait nem védik – kiszolgáltatott helyzetben volt a törökök zsarolásával szemben.


http://www.hidfo.ru/2016/06/merkel-kiszolgaltatta-europat-egy-idegen-hatalomnak/

A reformok szükségességét igazolja a brit referendum

Két liberális demokrata EP-képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy a britek azért támogatják ilyen nagy arányban a kilépést, mert az Európai Unió jelen formájában elavulttá vált; szerintük teljes reformra van szükség, ami elsősorban a demokrácia helyreállítását jelenti.

Az Egyesült Királyság június 23-i népszavazása az Európai Unió több mint 40 év alatt kialakult közmegítélésének próbája lesz. Hans van Baalen, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártelnöke az EUObserver hasábjain közölt publicisztikában ennek kapcsán azt fejtegeti, hogy a britekre most mindennél nagyobb szükség lenne az Európai Unióban, hiszen a referendum kiírása, majd az uniós tagság fenntartása elősegítheti az EU belső reformját. “Az Egyesült Királyság Hollandia kulcsfontosságú szövetségese az EU-ban, és ez a szövetség ellensúlyt képez a francia-német fennhatósággal szemben. Továbbá, a hollandok és a britek ugyanazon cél megvalósításán dolgoznak: eltörölni a fölösleges szabályozásokat, megerősíteni a nemzeti parlamenteket, befejezni a belső piac integrációját, és lefektetni újabb szabadkereskedelmi egyezmények alapjait, melyek gazdasági növekedést hozhatnak.” – mondta.

Guy Verhofstadt, Belgium volt miniszterelnöke szerint eközben a brit kilépési referendum egy történelmi lehetőséget jelent Európa újjáépítésére, és az Európai Unió demokratikus működésének helyreállítására – hiszen felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamok lakosságának tekintélyes része nincs megelégedve a mai állapotokkal.

Februárban David Cameron brit miniszterelnök számos téren mentességet vívott ki országa számára a további integráció alól, hogy ezáltal kordában tartsa az euroszkeptikus hangokat, melyek immár saját pártján belül is felerősödtek. A kilépési referendum előtti vitának gerincét alkotta az EU-n belülről és kívülről érkező gazdasági bevándorlók szociális juttatásainak kérdése, majd Cameron javaslatokat tett egy újabb megállapodásra, mely lehetővé tenné, hogy a tagállamok bármely uniós törvényt megvétózzanak.

Verhofstadt azt mondta, a britek részéről nem megfelelő döntés lenne az Európai Unióból kilépés, hiszen ez számukra is negatív következményekkel járna, emellett az EU belső reformját is lehetetlenné tenné, ezzel előidézve az unió lassú felbomlását. Ehelyett szerinte alapjaiban kellene megreformálni az EU-t: ennek első lépései lennének az Európai Bizottság kisebb létszámra csökkentése, valamint egy cselekvőképes európai határőrség és egy új védelmi közösség létrehozása.

http://www.hidfo.ru/2016/06/a-reformok-szuksegesseget-igazolja-a-brit-referendum/

Az Európai Unió széthullására figyelmeztet Donald Tusk

Két nappal a brit kilépési referendum előtt az Európai Tanács elnöke arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Királyság távozása az első, az Európai Unió széthullása felé tett lépés lenne. Tusk szintén megijedt az elszakadási törekvés “komollyá válásától”, és a teljes reform lehetőségét helyezte kilátásba.

A politikus Portugáliában tett nyilatkozatában az Európai Unió összes tagállamának vezetőit megszólítva azt mondta, az EU-nak szüksége van minden európai országra, hiszen “csak együtt vagyunk képesek megbirkózni a kihívásokkal”. Tusk egyúttal a brit kampányban is részt vesz, és felszólította a brit választókat, hogy “maradjatok velünk, mert távozásotokkal nem csak Európa, hanem az egész transzatlanti közösség válna gyengébbé.”

Tusk figyelmeztetése annak köszönhető, hogy a brit referendum – függetlenül annak várható eredményétől – egész Európában felhívta a figyelmet az EU alapértékének tekintett demokrácia háttérbe szorítására. Amióta az országok csatlakoztak az Európai Unióhoz, sehol nem kaptak lehetőséget arra, hogy véleményt nyilvánítsanak arról, meg vannak-e elégedve az uniós tagság eredményeivel. Mivel az uniós csatlakozást minden atlantista politikus egy visszafordíthatatlan folyamatnak tekinti, ez lehetőséget ad a brüsszeli vezetőknek arra, hogy semmibe vegyék a tagállamok többségi lakosságának követeléseit.

A friss közvélemény-kutatások azonban abban megegyező eredményt mutatnak, hogy a brit lakosság fele a kilépést támogatja. Ezáltal az ún. “euroszkepticizmus” is új értelmezési keretbe helyeződik, hiszen többé nem jellemezhető kizárólag a gazdaságilag elmaradott periféria-országokban mutatkozó jelenségként. Az Edinburgh Egyetem által márciusban végzett felmérésből kiderült, hogy többek között Franciaországban is a lakosság 53%-a akar népszavazást tartani az uniós tagságról, miközben Svédországban, Németországban és Spanyolországban szintén többen akarnak népszavazást, mint ahányan ellenzik azt. Egy Hollandiában készült felmérés hetekkel ezelőtt szintén azt mutatta, hogy a holland lakosság többsége is tartani akar egy a brit referendumhoz hasonló szavazást – függetlenül a brit referendum eredményétől.

http://www.hidfo.ru/2016/06/az-europai-unio-szethullasara-figyelmeztet-donald-tusk/

Több ezer bűncselekményt követtek el az országban tartózkodó amerikai katonák

Több mint 65000 ember vonult utcára vasárnap Okinavában, hogy tiltakozzon az amerikai katonai jelenlét ellen. Az országban jelen lévő amerikai fegyveresek a hivatalos statisztika szerint több mint 5800 bűncselekményt követtek el.

A tüntetők tegnap egy petíciót írtak alá, amiben követelik az amerikai tengerészgyalogosok azonnali kivonását Okinava területéről. A Kyodo hírügynökség szerint ez volt az eddigi legnagyobb megmozdulás, és az amerikai katonai jelenlét elleni tüntetéseken a résztvevők száma egyre nő. A tüntetők a petícióban hivatalos rendőrségi statisztikára hivatkoznak, ami igazolja, hogy 1972 óta több mint 5800 bűncselekményt követtek el amerikai katonák. Ezek többsége nemi erőszak, gyilkosság és rablás.

Májusban egy amerikai tengerészgyalogost, Kenneth Franklint tartóztattak le Okinavában. Az elkövető megerőszakolt egy 20 éves japán nőt, és megfojtotta áldozatát, hogy ezáltal elkerülje a feljelentést. Az áldozatot előbb eltűntnek nyilvánították, majd április 28-án találták meg a holttestét egy az amerikai hadsereg Kadena Légibázisához közeli erdőben. Az elkövető beismerte tettét.

Okinavában rendszeresen zajlanak az amerikai katonai jelenlét ellen tüntetést, és minden egyes újabb nemi erőszak hírére nagyobb tömegek vonulnak utcára. Nemzetközi jogvédő szervezetek vizsgálataiból kiderült, hogy az amerikai katonák semmilyen büntetésben nem részesülnek bűncselekmény elkövetése esetén. A tengerészgyalogosok súlyos bűncselekmények esetén is csak megrovást kapnak, majd áthelyezik őket máshová, így elérhetetlenné válnak a japán hatóságok számára.

http://www.hidfo.ru/2016/06/tobb-ezer-buncselekmenyt-kovettek-el-az-orszagban-tartozkodo-amerikai-katonak/

“Szabadság”

Huszonöt éve, 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Az ország ezzel elnyerte “függetlenségét”, hiszen 1944 óta először nem állomásozott hazánkban idegen haderő. Olyan helyzetbe került Magyarország, amiben az “elit” megmutathatta, mit kezd az országgal, ha külső kontroll nélkül marad, és függetlenül cselekedhet. Megmutatták.

A mai napon kivétel nélkül minden liberális közösség – jobboldali és baloldali egyaránt – ünnepel. A nemzeti erők szintén ünnepelnek, hiszen egy XX. századi nemzetállam számára alapelv kell legyen, hogy az országban nem állomásozik idegen haderő. Nagy létszámú idegen fegyveres erő jelenlétéhez szinte kivétel nélkül minden esetben hozzátartoznak a kicsapongások, visszaélések, rablások, nemi erőszak – hosszú távú jelenlét esetén pedig megjelenik a kiterjedt korrupció is, a katonai felszerelések maffiaközösségek kezébe vándorolnak. Minden, Magyarország függetlenségét alapelvnek tekintő közösség sikerként értékeli a külföldi fegyveres erők kivonulását, és ezt ideológiai okokból, vagy hazaszeretetből teszik. Nem szabad ezt összekeverni azzal, amiért most a liberálisok mindannyian ünnepelnek.

Azon a napon ugyanis, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot, a Magyarországot irányító “elitcsoportok” egy lehetőséget kaptak arra, hogy megszabaduljanak mindattól, amiért az emberek akkor – és évtizedekkel korábban – a szovjet csapatok kivonulását akarták. Ebben a döntő pillanatban az “elit” megmutatta igazi arcát – hiszen átmenetileg lehetőséget kapott a független cselekvésre. Az ember valós jelleme akkor mutatkozik meg, amikor felelős pozíciót, nagyobb mozgásteret kap. Mit kezdtek a rendszerváltó erők ezzel a szabadsággal?

Abban a pillanatban, ahogy az utolsó szovjet katona átlépte az országhatárt, megkezdődött az állami vagyon szétlopása.

1991. június 19-e nem csak abból a szempontból szimbolikus dátum, hogy ezen a napon hagyta el Magyarországot az utolsó, itt állomásozó szovjet katona. 1991. június 19-e volt az a nap, amikor az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa döntést hozott arról, hogy a magyar alumíniumipart (többek között) “teljes átalakításnak” – privatizációnak – vetik alá. Vagyis azon a napon, ahogy az utolsó szovjet katona elhagyta az országot, a “felelős vezetők” máris döntést hoztak arról, hogy magánkézre játsszák az állami vagyon egy részét. A teljesség igénye nélkül, itt található egy rövid összefoglaló arról, hogyan lettek magánkézre játszva a valós érték tizedéért, aprópénzért olyan állami nagyvállalatok, melyek privatizációjáról az utolsó szovjet katona távozásának napján döntöttek.

A szovjet csapatok kivonulásával az országot irányító közösségek külső, nagyhatalmi kontroll nélkül maradtak. Tagjaik lehetőséget kaptak arra, hogy az ő valós énjüket az ország élére állva kibontakoztassák. Mivel erkölcsi tartásuk nem volt, ezt a helyzetet arra használták, hogy gátlástalanul, a többségi lakosság kárára saját magánvagyonra tegyenek szert. Lehetőséget kaptak egy virágzó, független ország építésére, de ők elárulták, hátba szúrták a magyarságot. Tízmillió embert raboltak ki abban a pillanatban, ahogy nem voltak egy idegen hatalom fegyveresei által fenyegetett helyzetben.

A szovjetek adtak-e fillérekért magánkézbe, majd számoltak fel emberek millióinak megélhetését biztosító, teljes iparágakat? Mindezt az a magyarországi “elit” tette meg, ami most ezen a napon is hangosan ünnepli a szovjetek kivonulását. Van mit ünnepelniük, hiszen ezen a napon gazdagodtak meg.

A szétlopott állami vagyonból származik az a gazdasági erő is, amin ma a szovjetek kivonulását ünneplő sajtóorgánumokat működtetik. Teljesen érthető, hogy ünnepelnek. Az nem érthető, hogy ezen a napon miért nincsenek százezres tüntetések Budapesten, ahol az általuk kifosztott nép követeli az elszámoltatást. A privatizáció elkövetői máig nem ülnek börtönben. Ebből tudhatjuk, hogy bármilyen köntöst is viselnek, bármilyen színű zászló alatt állnak, és bármilyen ideológiát hirdető pártokat működtetnek, a mai napig nem történt elitváltás, és ugyanazok a maffiaközösségek irányítják az országot, akik az utolsó szovjet csapatok kivonulásával megkezdték az állami vagyon szétlopását.

Ezek a maffiaközösségek, amik ugyan “elitnek” nevezik magukat, bebizonyították, hogy méltatlanok egy független Magyarország vezetésére. Bebizonyították, hogy abban a pillanatban, ahogy nincs egy idegen hatalom puskacsöve a fejükhöz nyomva, lopnak, sikkasztanak, hazudnak, átverik az embereket, emellett kiterjedt propagandával még azt is elérik, hogy mindezért az emberek ünnepeljék őket. Nem is csoda, hogy a szovjetek helyett épp most vonulnak be az amerikaiak Magyarországra, hiszen egy ilyen lakáj szellemiségű kőművesbrigád nem egy ország vezetésére termett, hanem idegen hatalmak kiszolgálására. Arról pedig mindeddig maffiamódszerekkel gondoskodtak, hogy más ne legyen helyettük.

A szovjetek kivonulásával Magyarország lehetőséget kapott a függetlenségre – ők önként odaadták hazánkat az amerikaiaknak.

Gyurcsány Ferenc máig remekül megél a szétlopott magyar alumíniumiparból szerzett vagyon osztalékából – de aki arra kényszerül, hogy munkából, bérből éljen, jobb, ha Londonig meg se áll. Ezért valóban megérte követelni a szovjetek kivonulását! Igazi virágzó, független ország lettünk, ahonnan nem menekülnek külföldre a fiatalok, és ahová szabadon beengedhetjük az amerikai katonákat.

http://www.hidfo.ru/2016/06/szabadsag/

43 év uniós tagságot dobnának ki a britek

Élesedett a verseny a kilépéspárti és az uniópárti kampány közt, de a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint továbbra is elhagynák az Európai Uniót a britek. 43 évi uniós tagságtól készek megválni, amit egy EU-párti politikus meggyilkolása sem tudott visszájára fordítani.

A Financial Times “Brexit poll” számlálója tegnap jelezte, hogy a kilépést támogatók aránya 46%-ra csökkent a 47-ről, az uniós tagság fenntartásának támogatottsága pedig jelenleg 44%-on áll. A Financial Times számlálója több tucatnyi közvélemény-kutató intézet méréseinek eredményeit összesíti, így ebben az adatban az Ipsos MORI, YouGov, Survation és BMG research mérései egyaránt benne vannak.

A kilépés támogatottsága június elején nőtt meg jelentős mértékben, amit szakértők akkor azzal magyaráztak, hogy a kilépéspárti kampány nagyobb hatással van a bizonytalan szavazókra, mint az uniós tagságot népszerűsítő politikusok nyilatkozatai. Ekkor az EU-párti kampány támogatottsága alig 40%-on állt.

Az uniós tagság támogatottsága azt követően nőtt meg újra, hogy meggyilkolták a Munkáspárt egy tagját, Jo Cox-ot, aki a kilépés mellett kampányolt. Az elkövető a bíróságon nyilvánosan kijelentette, hogy “halál az árulókra, szabadságot Nagy-Britanniának”, ezzel hozzájárulva az uniós tagság támogatottságának enyhe visszaerősödéséhez. Jo Cox meggyilkolásával az elkövető (vagy megbízói) összemosták a kilépési kampányt a jobboldali extrémizmussal és terrorizmussal. Ennek ellenére a kilépés továbbra is nagyobb támogatottsággal bír, mint az EU-tagság fenntartása.

http://www.hidfo.ru/2016/06/43-ev-unios-tagsagot-dobnanak-ki-a-britek/

A terrorizmusra hivatkozva korlátoznák a demokráciát

Mintegy 43000 fő írt alá egy petíciót, ami támogatja az Egyesült Királyság Európai Uniós tagságát, és követeli, hogy mondják le a június 23-ra kiírt referendumot.

A brit kormánynak címzett petíciót a parlament weboldalán hozták nyilvánosságra. Amennyiben összegyűlik százezer aláírás, az országgyűlés vitát kell tartson arról, hogy lemondják-e a referendumot. A The Independent brit napilap szerint a petíció azt követően jelent meg, hogy csütörtökön meggyilkolták Jo Cox-ot, a Munkáspárt képviselőjét. Szombaton egy nap leforgása alatt húszezer aláírás gyűlt össze – a lap szerint így valószínű, hogy éppen a népszavazás napja előtt összegyűlik a kérdéses százezer.

Jo Cox csütörtökön vált gyilkosság áldozatává egy nyilvános helyen, miután egy megszokott választókerületi rendezvényen vett részt. Az elkövető nyíltan beszélt arról, hogy azért ölte meg a politikust, mert támogatta az Európai Uniós tagságot. Az EU-tagság támogatottsága ennek hatására 1%-kal emelkedett.http://www.hidfo.ru/2016/06/a-terrorizmusra-hivatkozva-korlatoznak-a-demokraciat/

Johnson: vissza kell venni a demokráciát Brüsszel kezéből

Boris Johnson, London volt polgármestere vasárnap azt mondta, az uniós tagságról tartandó referendum az egyetlen lehetőség arra, hogy a britek visszavegyék Brüsszel kezéből a demokráciát. Az Európai Uniót ugyanis olyan személyek irányítják, akiket senki nem választott meg.

Johnson a Sun napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy olyan lehetőség, amilyet a britek a június 23-i referendummal kapnak, egy életben csak egyszer adódik: lehetőséget arra, hogy visszavegyék a demokráciát az Európai Uniótól, aminek vezetőit senki nem választotta meg, antidemokratikusan kormányoznak és számonkérhetetlenek. Johnson az Európai Uniót egy megreformálatlan, elavult képződménynek nevezte, valamint kijelentette, hogy Európa újjászervezéséről az emberek népszavazásokkal kell döntsenek.

A konzervatív politikus szerint a brit kilépés nem csak az Egyesült Királyságra vonatkozik, hanem hozzájárul a demokrácia fennmaradásához egész Európában, és ez nem katasztrófa, hanem egy olyan pozitív történés, ami korszakokon át visszaköszön majd.

Johnson az interjú során egy rövidtávú jövőképet is felvázolt. Az elmondottak szerint az EU-ból kilépés után az Egyesült Királyság függetlenítené magát az Európai Közösségek Bíróságának fennhatósága alól, majd – többek között – visszakövetelné a közös uniós kasszába befizetett éves hozzájárulást, újra ellenőrzés alá vonná az országhatárokat és a menekültügyi rendszert.

http://www.hidfo.ru/2016/06/johnson-vissza-kell-venni-a-demokraciat-brusszel-kezebol/

Gyilkosság miatt csökkent az EU-ból kilépés támogatottsága

Vasárnap tovább csökkent a “Brexit” támogatottsága, ezzel kiegyenlítődni látszik az Európai Unióból kilépést és a maradást támogató szavazatok aránya. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a kilépési kampány elveszítette határozott előnyét.

A Financial Times összesítése szerint vasárnap estére a kilépést támogatók aránya 46%-ról 44-re csökkent. Az uniós tagság támogatottsága a hétvége folyamán változatlan maradt, így mind a kilépés, mind pedig a tagság fenntartásának támogatottsága jelenleg 44%-on áll. A Financial Times összesítése több tucatnyi közvélemény-kutató intézet adatait összesíti, ezáltal kiegyensúlyozhatja az egyes mérések közti eltéréseket. Az adatokba beletartoznak többek között az Ipsos MORI, a YouGov, a Survation és a BMG Research méréseinek eredményei.

Június elején nagy mértékben megnőtt a kilépés támogatottsága, ami főként annak volt köszönhető, hogy a kilépéspárti kampány sikeresen szólította meg a bizonytalan szavazókat. Ez a trend akkor tört meg, amikor csütörtökön gyilkosság áldozatává vált egy képviselő – Jo Cox -, aki az uniós tagság fenntartását támogatta.

A tett színhelye (további fotók elérhetőek a fenti képre kattintva)

Az elkövető nyilatkozatát – miszerint az uniós tagság támogatása miatt ölte meg a képviselőt – valamennyi brit sajtóorgánum közvetítette, így az Európai Unióból kilépést támogatók aránya csökkenni kezdett. A gyilkosság ügye összemosta az EU-tagságot ellenző erőket a terrorizmussal és extrémizmussal, ezáltal mesterségesen a tagság fenntartása irányába befolyásolva a közvéleményt.

http://www.hidfo.ru/2016/06/gyilkossag-miatt-csokkent-a-brit-kilepes-tamogatottsaga/

Farage: kilépünk vagy nem, az EU-nak befellegzett

Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségpártjának vezetője szerint az Európai Unió sorsa akkor is megpecsételődött, ha június 23-án a választók az uniós tagság megtartása mellett döntenek; egy ilyen eredmény csak azt jelentené, hogy nem a britek lesznek az elsők, akik kilépnek.

A UKIP vezetőjét hétfőn újságírók arról kérdezték, szerinte milyen jövő vár az Európai Unióra, ha az Egyesült Királyság mégsem lép ki. A politikus azt felelte;

“ha ezt a kezdeményezést elutasítják, akkor nem mi leszünk az elsők, akik kilépnek az Európai Unióból… Ebben az esetben a dánok, svédek, vagy a hollandok megelőznek minket. Higgyék el, ennek a projektnek befellegzett”

– mondta. Farage hozzátette, ő továbbra is reméli, hogy a választók június 23-án úgy döntenek majd, hogy véget vetnek az Egyesült Királyság uniós tagságának.

A kilépést támogatók aránya június elején ugrott meg nagy mértékben, és a “Brexit” támogatottsága stabil többséghez jutott. Ennek hatására a kormány gyors ellenlépések megtételére szánta el magát; június 15-én a The Guardian kormányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy a kormány újabb engedményeket akar kiharcolni az Európai Unióban a személyek szabad mozgásával kapcsolatban, és várhatóan még a referendum előtti napokban tenni fog erre vonatkozó hivatalos bejelentést. Ennek célja bevallottan az lenne, hogy az utolsó pillanatban meggyőzze az embereket; adjanak még egy esélyt az Európai Uniónak.

Egy nappal később a nyílt utcán brutális gyilkosság áldozatává vált egy EU-párti politikus. A merénylő később nyíltan kijelentette; azért ölte meg a képviselőt, mert az támogatta az uniós tagság fenntartását. Ennek hatására, a kilépést és az uniós tagság fenntartását támogatók aránya alig több mint három nap alatt kiegyenlítődött. Farage nyilatkozata szintén arra utal; elképzelhetőnek tartja, hogy az uniópárti politikus meggyilkolása miatt minimális különbséggel többségbe juthatnak az EU-pártiak.

http://www.hidfo.ru/2016/06/farage-kilepunk-vagy-nem-az-eu-nak-befellegzett/

A szocialisták szerint a NATO új vasfüggönyt épít Európában

Srdjan Milic, Montenegró szocialista pártjának elnöke szerint a NATO jelenlegi terjeszkedésével új vasfüggönyt épít Európában.

Miután Montenegró 2015 decemberében meghívást kapott a NATO szervezetébe, több tízezer ember vonult utcára a fővárosban (valamint több nagyvárosban), és népszavazást követeltek a kérdésben. Májusban a Demokrata Front vezetője, Milan Knezevic orosz ajtóorgánumoknak adott több nyilatkozatot, és kijelentette, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lakosság 50%-a ellenzi a NATO-tagságot, ennek ellenére akarják a katonai tömböt kiterjeszteni országukra.

A szocialista párt elnöke tegnap azt mondta: “Montenegróra a legnagyobb veszélyt a NATO jelenti. A NATO úgynevezett bővítése valójában egy új vasfüggönyt hoz létre Európában, amelynek célja, hogy megakadályozza De Gaulles (volt francia elnök) 1959. november 23-án megfogalmazott jövőképének valóra válását. Ő azt mondta, Európa az Atlanti-óceántól az Urálig terjed, és ez a régió fogja meghatározni a világ sorsát.”

Vlagyimir Putyin orosz államfő szintén azt mondta, hogy a NATO teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Oroszország aggodalmait a katonai szövetség terjeszkedésével kapcsolatban.

“Valamilyen oknál fogva a NATO infrastruktúráját állandó jelleggel tovább kell terjeszteni és közelíteni az orosz határ felé. Ez nem egy tegnapi probléma. Ma épp Montenegrót fogadják be – de ki fenyegeti Montenegrót? Ez minden általunk megfogalmazott állásfoglalás teljes figyelmen kívül hagyását jelenti.” – mondta.

Az orosz államfő egyúttal emlékeztetett, hogy Washington egyoldalúan vonult ki a ballisztikus rakétarendszerek telepítését korlátozó ABM szerződésből, ami valós problémát jelent Oroszország és Európa számára. “Egy külső fenyegetésre, külső ellenségképre van szükségük – máskülönben miért lenne szükség a NATO működésére? Ha tovább folytatjuk ezt a logikát, eszkaláljuk a konfliktust és fokozott törekvéseket teszünk egymás fenyegetésére, egy nap újra beköszönt a hidegháború. Nekünk azonban teljesen más logikánk van, ami az együttműködést és a kompromisszumra törekvést célozza.”

Májusban a NATO külügyminiszterei elfogadták Montenegró csatlakozási protokollját, amely megfigyelői státuszt adott a balkáni országnak, a katonai szövetség találkozóira vonatkozóan. Montenegró megkapja a teljes jogú NATO-tagságot, miután ezt a protokollt a NATO mind a 28 tagállama ratifikálta.

Oroszország külügyminisztériuma azonban figyelmeztetett, hogy Montenegró NATO-csatlakozása negatív hatást gyakorol majd az eurázsiai és euro-atlanti biztonsági helyzetre, valamint az Oroszország és a NATO közti kapcsolatokra.

A NATO 2014 óta fokozza katonai jelenlétét Európában, amihez ürügyként azon vádakat használja, mely szerint Oroszország beavatkozott az ukrán konfliktusba. Az ukrajnai orosz többségű megyék függetlenségi törekvését azonban a Kijevben puccsal hatalomra jutott atlantista kormány provokálta ki, azáltal, hogy eltörölte a kisebbségek nyelvhasználatát garantáló nyelvtörvényt. Számos ukrán megye esetében ez a többségi lakosság anyanyelvének törvényen kívül helyezését jelentette.


http://www.hidfo.ru/2016/06/a-szocialistak-szerint-a-nato-uj-vasfuggonyt-epit-europaban/

Törökország szembefordult a NATO-val és az Európai Unióval

A török birodalom felélesztéséről ábrándozott Erdogan, de a migrációs válság során felszínre jutottak a szövetségesek közti problémák: a NATO kivenné Ankara kezéből az ütőkártyát, amivel Erdogan mindeddig zsarolta az Európai Uniót. Törökország vagy el kell fogadja alárendelt helyzetét, vagy a NATO-ból való kilépéssel végződhet a konfliktus.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a múlt hét folyamán bejelentette; a NATO kiterjeszti jelenlétét a Földközi-tengeren, annak érdekében, hogy korlátozza a szíriai menekültek beáramlását Törökországból Európába. A török kormány hevesen ellenezte az intézkedést, és arra hivatkozott, hogy a NATO máshol hatékonyabban fel tudná használni az erre fordított erőforrásokat, például harcolhatna az “orosz agresszió” ellen a keleti határain.

Törökország nem fogadja el, hogy a NATO katonai erővel lépne fel az embercsempészet ellen, mert ezáltal elveszíti legerősebb ütőkártyáját, amivel nyomást tudott gyakorolni az Európai Unióra: egy külső hatalom kezébe kerülne a migrációs hullámok feletti ellenőrzés, ami eddig teljes mértékben Ankara kezében volt.

Eddig mintegy hatmillió ember menekült el Szíriából a háború miatt, közülük jelenleg 2,75 millióan tartózkodnak Törökország területén. Törökország arra használta fel a “rendelkezésre álló” menekültáradatot, hogy anyagi támogatást zsaroljon ki az Európai Unió vezető politikusaitól. Február elején egy görög napilap hozta nyilvánosságra az erre vonatkozó információkat: egy az európai vezetők és a török államfő közti beszélgetés során Erdogan 30 milliárd eurót követelt az Európai Uniótól, és egyértelműen kijelentette, hogy ha nem kapják meg a pénzt, az országból az összes bevándorlót Európába buszoztatja. Hetekkel később lett nyilvánosságra hozva az a megállapodás, miszerint az Európai Unió legálisan vesz át bevándorlókat Törökországtól. Emellett az uniós vezetők közel állnak ahhoz, hogy megadják Törökországnak a vízummentességet, ami szintén Erdogan követelése volt februárban.

A török vezető olyannyira zsarolási eszközként kezeli az országban tartózkodó migránsokat, hogy nemzetközi szervezetek sokasága, emellett számos hazai sajtóorgánum tiltakozik a szíriai menekültekkel szembeni embertelen bánásmód ellen. A török államfő utasítására azonban egyszerűen bebörtönzik azokat az újságírókat, akik kritikát fogalmaznak meg. Ez szintén szembenállást alakított ki Brüsszel és Ankara közt, mert az Európai Unió megkövetelné, hogy a vízummentességért cserébe Törökországban legalább a jogállam kezdeményei fellelhetőek legyenek.

Korábban a NATO fórumain alakultak ki összetűzések a török vezetőkkel, miután lelőtték az orosz légierő egy gépét Szíria légterében. Az incidens óta pedig az egész világ számára ismertté vált, hogy a török vezetők olcsón felvásárolják a Daes által megkaparintott területeken, illegálisan kitermelt olajat, vagyis terroristákkal üzletelnek. Erdogan mindezeknek köszönhetően – bár tekintélyes vezető akart lenni, aki újjáépíti a török birodalmat – sokkal inkább egy elszigetelt figurává vált, aki problémákat okoz a NATO szervezetében, és nyílt fenyegetéseket fogalmaz meg az Európai Unióval szemben.

Miután David Cameron brit miniszterelnök kijelentette, hogy Törökország nem áll készen a vízummentességre és az uniós tagságra, Erdogan ismét fenyegetéssel reagált, és kijelentette, hogy újabb migrációs hullámot indít Európába, ha nem kapja meg a vízummentességet.

A NATO döntése azonban most komoly problémákat okozhat Ankara számára. Amennyiben katonai úton ellehetetlenítik a Földközi-tengeren zajló tömeges embercsempészetet, a török kormány elveszíti azt a zsarolási potenciált, amivel vízummentességet, rendszeres anyagi támogatást, és számos más engedményt akart kikényszeríteni az Európai Uniótól. Törökország azonban NATO-tagállam, ezáltal az embercsempészet felszámolásával a NATO egyik saját tagállamának agresszív érdekérvényesítését akadályozza, amivel így érdekellentétbe kerül. Hasonló érdekellentét eddig is fennállt, hiszen Törökország éveken át kénytelen volt elviselni, hogy az Egyesült Államok támogatja a kurdok szervezeteit, melyeket Ankara viszont terrorszervezetként tart nyilván.

A török államfőnek így választania kell: elveszíti zsarolási potenciálját az Európai Unióval szemben, vagy szembehelyezkedik a NATO szervezetével, ami akár a kilépésig is fajulhat. Mindkét esetben látványosan alárendelt helyzetbe kerül az ember, aki szultánnak képzelte magát, és fel akarta támasztani a török birodalmat. Törökország EU-val való szembenállása a NATO-val szembenállássá lényegül át, ami hosszú távon is ellehetetlenítheti a szervezet működését a régióban.

http://www.hidfo.ru/2016/06/torokorszag-szembefordult-a-nato-val-es-az-europai-unioval/