A román hatóságok megrendelésére törölhették a HVIM oldalait

Újabb politikai tisztogatást folytatott le a Facebook, alig néhány nappal a trianoni diktátum évfordulója előtt. Nem ez az első alkalom, hogy az amerikai közösségi háló fontos dátum előtt megritkítja a magyar jobboldal mozgósító erejét; a Facebook durván beavatkozik a romániai magyarok gyülekezési jogának gyakorlásába.

A román hatóságok kérésére törölhette a Facebook számos magyar jobboldali közösség felhasználóját; erre enged következtetni, hogy napokkal a trianoni katasztrófa évfordulója előtt az amerikai közösségi háló újabb “tisztogatást” végzett, melynek ezúttal a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom oldalai estek áldozatául.

Az Alfahír szerda délutáni beszámolója szerint néhány óra alatt a HVIM több tucatnyi oldalát kapcsolta le a Facebook, ezeket később törölték is. A beszámoló szerint olyan oldalak is törlésre kerültek, melyekre fél éve egyetlen bejegyzés sem került ki, de nevükben szerepelt a “HVIM”.

“A tiltások és törlések hulláma néhány órával ezelőtt kezdődött el. Törlésre került a központi oldal mellett számos régiós és települési oldal is függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence mely pontján volt, kik szerkesztették és milyen tartalom szerepelt rajtuk. A veszteség összesen közel százezer kedvelő.” – írták.

A lap emlékeztet, hogy korábban számos nemzeti radikális oldalt törölt a Facebook, gyakran indoklás nélkül. “A Szent Korona Rádió 32 ezres oldalát is váratlanul törölte a Facebook, akárcsak a Tolvajkergetőkét, a Betyárseregét, a Romantikus Erőszakét és még számos nemzeti elkötelezettségű oldalt.”

Az Alfahír beszámolója szerint az amerikai közösségi média intézkedése miatt “veszett el” több rendezvény hirdetése is, köztük a HVIM Trianon Felvonulásának eseménye – tehát

a Facebook ezúttal is a radikális jobboldal mozgósító erejének rombolása céljából törölt bizonyos felhasználókat.

Ugyanakkor, a HVIM oldalainak törlése összefüggésben állhat azzal, hogy a román hatóságok tavaly december óta terrorizmus vádjával zaklatják és tartják nyomás alatt a szervezet tagjait, illetve hónapokon át megalapozott vád nélkül tartották fogva a mozgalom több tagját, amit végül koncepciós perré léptettek elő. Erre utalhat, hogy eltávolításra került a “Kiállok Beke István mellett” nevű Facebook-csoport is, ami eddig első kézből származó információkat szolgáltatott a mondvacsinált indokkal őrizetbe vett aktivisták ügyének alakulásáról, emellett rendszeresen tüntetéseket szervezett a Beke Istvánék elleni koncepciós per és terrorvád miatt. Ezeknek a tüntetéseknek a szervezése szintén ellehetetlenül, mivel a csoport a Facebook beavatkozásának köszönhetően már nem elérhető.

Mivel ezáltal a közösségi háló a romániai magyarok gyülekezési jogának gyakorlásába avatkozik bele, okkal gondolható, hogy politikai megrendelést teljesít a Facebook, amikor erdélyi magyar szervezetek oldalait törli.

Érdemes megállapítani, hogy a Facebook rendszerint nem távolítja el a liberális baloldali szervezetek oldalait, pedig ezek a csoportok megmozdulásaikkal gyakran sértik a közerkölcsöt, vagy rongálásra, nemzeti jelképet meggyalázására buzdítanak. A Zuckerberg-birodalom a radikális jobboldali felhasználókra korlátozza ezt a szigorú cenzori tevékenységet, különös tekintettel olyan nemzeti kisebbségekre, melyek egy idegen országban, részleges jogfosztottságban élnek.

Legutóbb akkor tartott ehhez hasonló politikai leszámolást a Facebook, amikor egymás után két nemzetközileg ismert politikus érkezett Budapestre, mindkét látogatás külpolitikailag jelentős volt, és mindkét megmozdulás kapcsán számos szimpátiatüntetés szerveződött. Akkor az Angela Merkel német kancellár érkezése idején tartott szimpátiatüntetés szervezését szabadon folytathatták az atlantista álcivil csoportok, de a Facebook kíméletlenül kitörölte minden olyan radikális jobboldali szervezet és híroldal felhasználóját, ami kilátásba helyezte, hogy szimpátiatüntetést szervez Vlagyimir Putyin Budapestre érkezésekor (vagy külpolitikai orientációjából látható volt, hogy hajlamos lenne ilyen megmozdulásról beszámolni).

Ennek a cenzúrának működését egyébként nagyban segíti, hogy az amerikai szolgáltató által törölt felhasználók gyakran megszokásból ugyanoda regisztrálnak vissza, tehát a magyar civil szféra egy amerikai vállalat szolgáltatására támaszkodik az önszerveződés terén. Bár az orosz VKontakte felhasználóinak száma Kelet-Európában meg sem közelíti a Facebook elérését, a Facebook sorozatos politikai beavatkozásaival arra ösztönzi a felhasználókat, hogy a megbízhatatlan szolgáltatás helyett inkább más megoldást keressenek.

http://www.hidfo.ru/2016/06/a-roman-hatosagok-megrendelesere-torolhettek-a-hvim-oldalait/

Népszavazással kezdődne Irak több részre szakadása

A Kurd Regionális Kormányzat amerikai követe, Bayan Sami Abdul Rahman elmondása szerint Kurdisztán a következő hónapok során népszavazást tarthat az Iraktól elszakadásról, és a helyi lakosság többsége támogatja a függetlenedést.

Rahman elmondása szerint a függetlenségi referendumot még idén megtartanák, hiszen az iraki Kurd Regionális Kormányzat elnöke maga is azt javasolta, hogy még 2016. folyamán szavazzanak az elszakadásról.

Az iraki Kurdisztán régió már 2014-ben is ki akarta írni a népszavazást – akkor ez amiatt maradt el, mert a kurd fegyveres erőket lekötötte az addigra megerősödő terrorszervezetek elleni harc.

Maszúd Barzani márciusban újra bejelentette, hogy legkésőbb 2016. októberében tarthatnának népszavazást. Elmondása szerint azonban felerősödtek azok a hangok, melyek megkérdőjelezik ennek szükségességét, mert “Irakban és a világ más országaiban is mindenki számára nyilvánvaló, hogy a kurdok függetlenséget akarnak.”

Rahman azt is mondta, hogy Iraktól később elszakadhatna néhány olyan terület is, ami jelenleg nem tartozik a kurd kormányzósághoz. Elmondása szerint az olajban gazdag Kirkuk provincia szintén csatlakozhatna egy ilyen független államalakulathoz.


http://www.hidfo.ru/2016/06/nepszavazassal-kezdodne-irak-tobb-reszre-szakadasa/

Jönnek-mennek a harcosok a magyar határon

Újra növekedésnek indult a Magyarországon át Európába érkező migránsok száma. Sokan közülük képzett harcosok vagy prédikátorok – a biztonságpolitikai szakértők szerint már most hadban állunk.

Bár a déli határzár rövidtávon napi tízezres nagyságrendről tucatnyi, vagy néhány száz fős léptékre csökkentette a hazánkba érkező migránsok számát, az utóbbi hetek folyamán újra fokozott számban próbálkoztak meg az illegális határátkeléssel. A fordulópontot május 15.-e jelentette, amikor is az M1 híradója beszámolt arról, hogy Belgrádból a migránsok menetrend szerinti járatokkal érkeznek a magyar határhoz. Toroczkai László június 2.-án saját Facebook-oldalán azt írta, hogy a magyar hatóságok bár összefogják a határsértők egy részét, mások viszont gond nélkül átjutottak, gyakorlatilag átengedték őket. Elmondása szerint Ásotthalomnál a mezőőrség elfogta az újabb turnus tekintélyes hányadát, de sokan így is bejutottak.

“Egyetlen éjszaka alatt összesen 87 törvénysértő betolakodót fogtak el az ásotthalmi mezőőrök. Csak tudnám, hogy minek köröz minden kora reggel helikopter a tanyánk fölött, mit csinál itt több száz készenléti rendőr, minek költ a kormány százmilliókat a határvédelemre, ha az 5 ásotthalmi mezőőr fogja el a legtöbb migránst, akik gond nélkül jönnek át a határon.” – írta.

Az országba érkező migránsok egy része menedékkérelmet ad be, ilyenkor a hatóságok egy hosszadalmas folyamat során egyrészt megpróbálják visszaellenőrizni a migráns személyazonosságát, másrészt visszaellenőrzik, hogy az adott személy nem áll-e kapcsolatban valamilyen terrorista szervezettel. Földi László titkosszolgálati szakértő június 2.-án a Magyar Idők napilapnak nyilatkozva azt mondta, ez a folyamat egyre hosszasabb, hiszen nem minden esetben állapítható meg a személyazonosság, illetve a terrorszervezettel való kapcsolat sem zárható ki egyértelműen.

Földi László szerint Európa már most hadban áll, és maga a migráció a terrorizmus. “Ezeket az embereket szándékosan küldték ide, hogy tudatosan bomlasszanak” – mondta. A szakértő szerint ez a hadviselés egy formája, és a migráció maga a fegyver, hiszen

nem csak gránátokkal és bombákkal lehet háborút vívni, hanem káosz-keltéssel is.

A lapnak nyilatkozva a szakértő kifejtette, hogy az illegális bevándorlók egy vad világból érkeznek, és megérezték, hogy Európában a rendfenntartó erők nem mernek velük szemben keményen fellépni. Korábban német szakértők szintén arról számoltak be, hogy az erőalkalmazás jogszabályokba és politikai ellenállásba ütközik: Hans Georg Maassen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője szerint a hatóságok a civil szervezetek ellenállásába ütköznek, amint a terroristák kiszűrése érdekében megpróbálnák korlátozni a szabadságjogokat. Ennek köszönhetően több mint ezer dzsihádista él Németországban. Ők azok a harcosok, akik szabadidejükben kiutaznak Szíriába kiképzésre, majd hazaérkeznek, és a jogállamban tovább élik életüket, mintha mi sem történt volna. Szaktudásuk, harci tapasztalatuk fokozatosan nő, hiszen a német hatóságok nem tudják megállapítani, hogy az adott személy tényleges harccselekményben vett részt, vagy valóban csak nyaralni ment Törökországba.

Maassen elmondása szerint letartóztatni nem tudják őket, németországi tevékenységüket azonban nem tudják nyomon követni, mert nincs kellő kapacitás ennyi dzsihádista folyamatos megfigyelésére. Ugyanakkor, a titkosszolgálati vezető elmondta, hogy nem csak ezek a kiképzés alatt álló harcosok fognak gondot okozni a későbbiekben, hanem ugyanekkora gondot jelentenek a prédikátorok és hitszónokok, akik az újonnan érkező migránsok közt toboroznak, emellett különböző társadalmi szereplők tevékenységére is hatással vannak. Ezek a Szíriából érkező harcosok és prédikátorok egyaránt a magyar határon jönnek be Európába, hiszen továbbra is Magyarországhoz közel fekszik az egyik fő migrációs útvonal. A Párizsban történt terrortámadások kapcsán szintén ismertté vált, hogy az egyik elkövető Magyarországon át érkezett Szíriából Belgiumba.


http://www.hidfo.ru/2016/06/jonnek-mennek-a-harcosok-a-magyar-hataron/

Az ukrán elnök szerint nem számít az európaiak véleménye

Petro Porosenko szerint Ukrajna és Hollandia közel áll ahhoz, hogy megállapodásra jusson az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezmény ratifikálásáról.

Az ukrán államfő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy “a ratifikáció tekintetében Hollandia teljes körű támogatását élvezzük. Ismételten megjegyezném, hogy a népszavazás eredménye ajánló jellegű, tehát nem kötelező érvényű a kormányra nézve. A holland miniszterelnök és én megvitattuk a helyzetet, és meggyőződésem, hogy közel vagyunk egy olyan megoldáshoz, ami lehetővé teszi a társulási egyezmény ratifikálásának elvégzését.”

Porosenko szerint a társulási egyezmény minden tekintetben érvényes és Hollandiában a törvénybe iktatás elvégzése nem több puszta formalitásnál.

Az Európai Unió és Ukrajna közti egyezmény politikai és gazdasági társulást hoz létre a szerződő felek közt, amely magában foglalja többek közt a vízummentességet, a titkosszolgálatok közti információ-megosztást, és Ukrajna infrastruktúrájának modernizálását.

A társulási egyezményt 2014. júniusában írták alá, és az Európai Unió összes tagállama törvénybe iktatta. Hollandia azonban utólag – 2016. áprilisában – népszavazást tartott ez ügyben, melynek eredménye, hogy a holland lakosság elsöprő többsége elutasította a társulási egyezményt. A következő héten azonban a holland kormány elutasította az ellenzék társulási egyezmény visszavonására vonatkozó javaslatát, amit azzal indokolt, hogy “több időre van szüksége a probléma átgondolásához”.

http://www.hidfo.ru/2016/06/az-ukran-elnok-szerint-nem-szamit-az-europaiak-velemenye/

Diplomáciai úton próbálják hazaküldeni a megszállókat

Az iraki kormány követet küldött Ankarába, hogy tárgyalásokat folytasson az engedély nélkül érkezett török katonák Irakból való kivonásáról.

Lukman Faily, Irak amerikai nagykövete arról számolt be, hogy a múlt hét folyamán követet küldtek Ankarába, abból a célból, hogy dialógust kezdjenek a török fegyveres erő Irakból történő kivonásáról. A török kormány mindeddig semmilyen felszólításra nem adott pozitív reakciót, fegyveres erői engedély nélkül tartózkodnak Irak területén.

Törökország decemberben küldött 150 katonát és 25 harcjárművet a Ninive kormányzóságba, az iraki kormány engedélye nélkül. Helyi források azonban több ezer török katonáról beszéltek, majd Bagdadban tömeges tüntetések kezdődtek, melyeken követelték a megszálló idegen fegyveres erő kivonulását.

Törökország mindeddig nem mutatott hajlandóságot fegyvereseinek kivonására, és fenntartja azon állítását, miszerint a terroristák elleni harc okán tartózkodnak Irakban török fegyveresek. A nagykövet azonban sokat mondó kijelentést tett: Lukman Faily szerint az Egyesült Államokkal tárgyalásokat folytatnak a török katonák kivonásáról. Ez a kijelentés amiatt sokat mondó, mert már tavaly decemberben tudni lehetett, hogy nem a török kormány, hanem amerikai szenátorok döntöttek a török katonák Irakba küldéséről.

Káin bélyege november 29-én jelentette be, hogy szerinte tízezer amerikai katonát kell küldeni Irakba, de előtte egy százezer fős török-szaúdi-egyiptomi haderő kell bevonuljon az országba. Alig néhány nappal McCain szenátusi felszólalását követően a török hadsereg átlépte az iraki határt. Irak legitim kormánya akkor egyértelművé tette, hogy a NATO-tagállam katonáira megszállóként tekint, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az ügyet.

http://www.hidfo.ru/2016/06/diplomaciai-uton-probaljak-hazakuldeni-a-megszallokat/

Francia politikus: szankciókat kell hozni Ukrajna ellen

Egy francia törvényhozó, Thierry Mariani szerint szankciókat kell hozni Ukrajna ellen, amiért Kijev nem hajtott végre egyet sem azokból a reformokból, melyeket a válságrendezést garantáló minszki egyezmény előírt számára.

Az ukrán kormány és a függetlenségpárti milíciák vezetői 2015. februárjában írtak alá egy egyezményt, ami előírta a teljes tűzszünetet, a fegyverek kivonását a frontvonalról, a teljes körű fogolycserét, Ukrajna alkotmányos reformját – beleértve az ország decentralizálását -, valamint a Donyeck és Luganszk régiók számára különleges státusz megadását. Mariani az Izvesztyija napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott;

“mindeddig az ukrán parlament egyetlen, a Minszk II egyezményben meghatározott reformot sem hajtott végre. Ezért támogatjuk az Oroszország elleni szankciók visszavonását. Logikus módon, két út létezik: az egyik, hogy az oroszellenes szankciókat fel kell oldani. A másik, hogy ugyanezeket a szankciókat Ukrajnára is ki kell vetni. Kijev ugyanis egyelőre nem tartja tiszteletben a válságrendezést garantáló egyezményt, ezért a fő felelősség az ukrán félre hárul.”

Áprilisban a francia parlament alsóháza elfogadott egy határozatot, ami támogatja az Oroszország elleni szankciók eltörlését. A szenátus június 8.-án fog szavazni ugyanerről a határozatról, ami a szenátus európai ügyekért felelős bizottságában osztatlan támogatással bír. Mariani szerint igen valószínű, hogy elfogadják ezt a határozatot, mert a közvélemény ellenzi a szankciókat, azok nyilvánvaló káros hatása miatt, ami a francia gazdaságban is kézzelfoghatóvá vált.

Az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államok politikáját követve hozott szankciókat Oroszország ellen, miután azzal vádolták Moszkvát, hogy beavatkozik az ukrán konfliktusba. Az Egyesült Államok és Oroszország közti kereskedelmi kapcsolatok több mint tíz százalékkal bővültek, miután az európai cégek a szankciók miatt kiszorultak az orosz piacról.

http://www.hidfo.ru/2016/06/francia-politikus-szankciokat-kell-hozni-ukrajna-ellen/

Andrew Vajna kezéből ki kell venni a nemzeti filmalap irányítását

“Sajnálatos, hogy a magyar történelem dicső időszakait bemutató filmek nem készültek a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával az elmúlt öt évben. Andy Vajna kezéből ki kell venni a filmalap irányítását.”

Havas Ágnesnek, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójának volt élettársa több mint 4 milliárd forinttal gazdagodott a filmalap forrásaiból, miközben az alap által támogatott produkciókra a közönség visszajelzései alapján nem mutatkozott igény. Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, teljes kudarcnak tekinthető a filmalap eddigi ötéves működése, hiszen az adófizetők pénzén készült filmek a nézettségi adatok alapján alig érdekeltek valakit, a rájuk fordított összegek pedig magánzsebbe vándoroltak.

“Az alap eddig 65 film elkészítését támogatta, ebből négy film tudta visszahozni a ráfordított támogatási összegnek legalább az egyharmadát. Nem beszélhetünk tehát közönségsikerről, a filmalap által támogatott filmekre egészen egyszerűen nincsen igény.”

A politikus a filmalap sikertelenségére egy “szélsőséges példaként” Goda Kriszta “Veszettek” című filmjét említette, aminek 800 millió forintot utaltak ki, majd összesen nyolcezer nézőt érdekelt. Egyúttal beszámolt arról, hogy a nyilvánvaló sikertelenséget követően az állam a továbbiakban nem csak a filmek gyártását, hanem a filmek forgalmazását is támogatni fogja. Ezzel szintén egy olyan piacra kerül állami támogatás, ahol Andrew Vajna érdekeltségei jelen vannak.

“Láthattuk, hogy az elmúlt hat évben milyen összegek kerültek Andy Vajnához. A kaszinóiból csak a tavalyi évben 6 milliárd forint profitra tehetett szert.”

Dúró Dóra szerint ezáltal a nézőközönség számára teljesen érdektelen filmek forgalmazására költik az adófizetők pénzét, hiszen eleve nem is lenne szükség a forgalmazásuk támogatására, ha ezek olyan filmek lennének, melyek közönségsikert értek el – ebben az esetben visszahozták volna a rájuk fordított összeget. “A magyar történelem dicső időszakait bemutató filmek egész egyszerűen nem készültek az elmúlt öt évben a filmalap támogatásával. Az erre irányuló pályázatokat indokolás nélkül elutasították. Ha szeretnénk azt, hogy ilyen tematikájú filmek készüljenek, Andy Vajna kezéből ki kell venni a filmalap irányítását.”

http://www.hidfo.ru/2016/06/andrew-vajna-kezebol-ki-kell-venni-a-nemzeti-filmalap-iranyitasat/