Lavrov: évtizedekig is érvényben maradhatnak a szankciók

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a nyugati szankciók akár évtizedeken át is érvényben maradhatnak Oroszország ellen. Volt már rá példa, és ahogy korábban, a nyugati országok ezúttal is saját veszteségeik miatt fogják visszavonni azokat.

A Moszkovszkij Komszomolec orosz napilap arról kérdezte a külügyminisztert, hogy véleménye szerint meddig maradhatnak még érvényben a szankciók, és hasonlíthatóak-e azok az Egyesült Államok által korábban hozott szankciókhoz. Lavrov emlékeztetett, hogy a Jackson-Vanik módosítás által életbe léptetett kereskedelmi korlátozások több mint 20 éven át érvényben voltak, és két évtized után kizárólag amiatt törölték el őket, mert az amerikaiak rájöttek, hogy azok miatt az Egyesült Államok külkereskedelme jelentős veszteségeket kell elkönyveljen, miután Oroszország csatlakozik a Világkereskedelmi Egyezményhez. Oroszország WTO-csatlakozása után a szankciók fenntartása azt jelentette az Egyesült Államok számára, hogy nem élvezheti az olcsó vámtarifák előnyeit, emiatt jelentős haszontól esik el.

Az orosz külügyminiszter azonban a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy Washington Moszkva elleni szankcióinak kiváltó oka nem a szíriai és ukrajnai válság volt. “A Jackson-Vanik módosítás eltörlését követően azon nyomban elfogadták a Magnyickij-törvényt, hogy nyomás alatt tartsák az oroszokat.” Ez egy példa arra, hogyan hozzák a kereskedelmi korlátozásokat: “nem Ukrajna vagy Szíria miatt. Egyszerűen azért, mert Washington nem tolerálja, hogy Oroszország egyre erősebbé válik, és saját véleményt alkot a világról.”

Lavrov szerint az Egyesült Államok ugyanezen politikájának folytatólagosságaként próbálta megzavarni a Szocsiban rendezett téli olimpiát, ennek okán népszerűsítette az olimpia bojkottálásának elgondolását is.


http://www.hidfo.ru/2016/02/lavrov-evtizedekig-is-ervenyben-maradhatnak-a-szankciok/

Zavargások Athénban: követelik a bevándorlás irányítás alá vonását

Egyre kiterjedtebbé és radikálisabbá válnak a Görögországban szüntelenül zajló tömegdemonstrációk; a választók a nemzetközi hitelezők feltételeivel sincsenek megelégedve, de az utóbbi hetek megmozdulásain már azt követelik, hogy az Európai Unió határozottabb fellépéssel oldja meg a migrációs válságot.

Az utóbbi hetekben egymást érik Görögországban a több ezer fős megmozdulások, melyek során a tüntetők az Európai Bizottság bevándorláspolitikája ellen tiltakoznak. A migránsok több mint két éve özönlenek a görög szigetekre, de a helyzet még súlyosabbá vált, mióta Angela Merkel bejelentette, hogy Németország kapui nyitva állnak a menekültek előtt. A német kancellár bejelentésének köszönhetően megsokszorozódott a Görögországba érkező migránsok száma, és a helyi lakosság egyre dühödtebb reakciókat ad az európai segítség teljes hiányára. A görög lakosság szintén elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság azon döntését, mely szerint újabb ellenőrzőpontokat kell felállítani a migránsok regisztrálása érdekében; az unió ezzel Görögországba összpontosítaná a migrációs válság kezelését, amiből a lakosság annyit érzékel, hogy a bevándorlók tovább özönlenek, határellenőrzés nincs, de az Európai Unió helyben akarja tartani a migránsok tömegeit.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a görög lakosság a bevándorlók szétosztására kidolgozott kvótarendszerre várakozik, de a migránsok átvétele nem halad a számukra ígért ütemben: a tervezet 160 ezerből eddig összesen 202 bevándorlót sikerült az Európai Unió segítségével átküldeni egy másik uniós országba – a migránsok többsége hatóságoktól függetlenül továbbutazik egy másik országba, vagy Görögországban marad.

2015 decemberében a Görögországba tervezett ún. “hotspotok” közül ötből kettő működött, és Leszbosz szigetén az uniós határügynökség mindössze 184 fővel van jelen, a táborok befogadó kapacitása pedig alig több mint kétezer fő. Kos szigete eközben azzal fenyegeti Athént, hogy referendumot szervez a hotspot létrehozásáról, mert a helyi lakosság attól tart, hogy ezzel állandó jelleggel menekülttábor fog működni a szigeten, ami tönkreteszi a turizmust.

A görögök többsége egyetért abban, hogy az Európai Unió nem tesz eleget a migrációs válság kezelése érdekében. Befogadó kapacitás híján a naponta sok ezresével érkező migránsok ellenőrizetlenül vándorolnak az országban, miközben a görög lakosságot mindinkább dühíti, hogy az EU Athéntól várja a helyzet kontroll alá vonását, ellenkező esetre pedig a schengeni övezetből kizárást helyezi kilátásba.

http://www.hidfo.ru/2016/02/zavargasok-athenban-kovetelik-a-bevandorlas-iranyitas-ala-vonasat/

Több száz amerikai katona érkezhet minden kelet-európai országba

A NATO több országban is további ezer-ezer fővel bővítené az orosz határ mentén állomásozó erőket, hogy “elrettentse az agressziótól Oroszországot”. Hat térségi országba érkeznének az amerikai katonák, de a forrás nem említette Magyarországot.

A The Telegraph brit napilap információi szerint amerikai, brit és német fegyveres erő érkezne a kelet-európai és balti országokba, amit a NATO egyfajta “erőteljes jelzésnek” szán, ami “elrettenti Oroszországot az agressziótól”. A lap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a kelet-európai országokra vonatkozó keddi kijelentését követően azt írja, hogy összesen hat országba – Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába – érkezne ezer-ezer fő, amiről a NATO védelmi miniszterei még a hét folyamán megegyeznek.

A NATO 2014 óta fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában – ami főként az Oroszországgal határos országokra összpontosul – azon ürügyre alapozva, hogy “Moszkva beavatkozott az ukrán válságba”.

A nyugati országokban az ukrán válság okaira a sajtó és a politikusok többsége részéről általánosan elfogadott magyarázat, hogy Ukrajnában forradalom zajlott, melynek során az ukrán nép “megszabadult a Kreml szorításától”. A kijevi kormány szintén egy belföldi folyamatként, valamint Oroszország elleni szabadságharcként tünteti fel az elmúlt két év történéssorozatát. Ugyanakkor, egy francia TV-csatorna napokkal ezelőtt levetített egy dokumentumfilmet, ami a kijevi forradalom eseménysorozatával foglalkozik, és a történteket a keleti és nyugati hatalmak közti konfliktusként mutatja be, hangsúlyozván az Amerikai Egyesült Államok és a belföldi szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek közti együttműködést. A kijevi “forradalom”, melynek eredményeként egy az EU- és NATO-tagság irányába elkötelezett csoport jutott hatalomra, hetekkel azt követően zajlott le, hogy Viktor Janukovics volt ukrán államfő a korábbi tervekkel ellentétben mégsem írta alá a társulási egyezményt az Európai Unióval (amit azzal indokolt, hogy az EU-tagság az ukrán hazai gazdaság teljes felszámolását jelentené).

A forradalom során hatalomra jutott kormány 8 hónapon át demokratikus felhatalmazás nélkül kormányzott, ennek okán számos megyében ellenállási mozgalmak szerveződtek, melyek nem ismerték el az új kormány legitimitását. Az atlantista csoport egyik első intézkedéseként eltörölte a kisebbségi nyelvhasználat jogát biztosító nyelvtörvényt. Ezzel gyakorlatilag kiprovokálta az orosz többségi lakosságú régiók fokozott függetlenségi törekvését, amit később az orosz titkosszolgálatok felbujtó tevékenységével magyaráztak, és most kiváló ürüggyel szolgál az amerikai hadsereg Kelet-Európába történő bevonulásához.

Az ukrán válságra hivatkozva a NATO számos hadgyakorlatot tartott a térségi országokban. Ezek részeként többségében az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői érkeznek térségünkbe, amely kiegészült más NATO országok alakulataival, hogy a fokozott katonai jelenlétet kapcsán ne amerikai jelenlétről kelljen beszélni, hanem a NATO tevékenységének nevezhessék.

Szerdán kétnapos tanácskozásra ülnek össze Brüsszelben a NATO védelmi miniszterei, ahol a “kollektív védelem és az elrettentési képességek erősítéséről” is tárgyalnak. A Magyar Idők konzervatív napilap információi szerint Magyarország honvédelmi minisztere nem vesz részt az eseményen, hazánkat a Honvédelmi Minisztérium államtitkára képviseli a találkozón.

Szeptemberben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője figyelmeztetett, hogy a NATO közeledése Oroszország határai felé arra kényszeríti Moszkvát, hogy az ország nemzetbiztonsága érdekében ellenintézkedéseket hozzon.


http://www.hidfo.ru/2016/02/tobb-szaz-amerikai-katona-erkezhet-minden-kelet-europai-orszagba/

Politikusokat, rendőröket is megkörnyékeznek a terroristák

A nemzetközi terrorista hálózatok kiterjesztik toborzó tevékenységüket a Független Államok Közösségére, és már nem csak a fiatalokat célozzák: kormánypolitikusokat, rendőröket egyaránt megkörnyékeznek.

Andrej Novikov rendőr- vezérezredes, a FÁK terrorelhárítási központjának vezetője annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi terrorszervezetek egyre inkább hivatalos tisztviselőket is megcéloznak, befolyásos vezetőket próbálnak ügyük szolgálatába állítani, gyakran anyagi ellentétezés, vagy zsarolás, kényszerítő eszközök által. A terrorszervezetek elsősorban diákokat, vallási szervezetek tagjait próbálják beszervezni, de az utóbbi hónapok során ez kiegészült számos, katonai és rendőri vezetők beszervezésére irányuló próbálkozással.

Novikov arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi terrorista csoportok keresik a gyenge láncszemeket; kisebb ellenállást tanúsító országok, illetve egy országon belül bizonyos társadalmi csoportok nagyobb figyelmet kapnak a terrorszervezetek részéről. Novikov a FÁK terrorellenes központjának találkozóján arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a fiatalok és könnyen radikalizálódó vallási közösségek lehetnek a gyenge láncszem; a terrorszervezetek válogatott módszerekkel környékezik meg a rendőri vezetőket, elsősorban saját tevékenységük elfedése céljából.

A terrorista sejtek társadalmi szervezetekbe beszivárgása azonban globális probléma. Korábban Hans-Georg Maassen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője szintén arról számolt be, hogy a terrorszervezetek nem csak saját taglétszámuk növelésére törekszenek, hanem emellett már létező társadalmi szervezetekbe próbálnak beépülni. Elmondása szerint a radikális szalafista csoportok a migránsokat segítő civil szervezetek tagjaiként tevékenykednek, mert ez újonnan szerveződő terrorsejtek számára ideális álca valós tevékenységük elfedéséhez. A civil szervezetek működésére ráépülve pedig számos politikussal, és a sajtó képviselőivel is személyes kapcsolatot építhetnek ki a terroristák.


http://www.hidfo.ru/2016/02/politikusokat-rendoroket-is-megkornyekeznek-a-terroristak/

Orosz delegáció érkezik Irakba: gazdasági, katonai együttműködésről tárgyalnak

Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes vezetésével orosz delegáció érkezik Irakba a hét folyamán; a kétnapos találkozó során kormányközi bizottság tárgyal a gazdasági kapcsolatok bővítéséről és katonai-technológiai együttműködésről.

A Kommerszant üzleti napilap beszámolója szerint Rogozin találkozni fog Ibrahim Dzsafari külügyminiszterrel és Fuád Maszúm iraki elnökkel. A delegáció részeként Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes és számos más helyettes miniszter érkezik Irakba, a találkozó így vélhetően jóval kiterjedtebb együttműködés előkészítését szolgálja. A lap szerint energetikai és katonai-technológiai együttműködésről zajlanak majd a tárgyalások, ennek jegyében a delegáció részeként mintegy 90 orosz üzletember is Bagdadba utazik.

John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt november 29-én tett javaslatot arra, hogy török csapatok szárazföldi beavatkozást kezdjenek Irak területén. Elmondásuk szerint egy százezer fős török-szaúdi-egyiptomi haderő kell bevonuljon Irakba (és Szíriába), később ennek támogatásaként vonulna be tízezer amerikai katona. Alig néhány nappal John McCain javaslata után a török hadsereg alakulatai beléptek Irak területére, miközben a bagdadi kormány egyértelművé tette, hogy erre nem adott engedélyt. Irak miniszterelnöke, Haider al-Abadi az amerikai szenátusban elhangzottakra reakcióként kijelentette, hogy Bagdad nem engedélyezi az amerikai csapatok bevonulását, és nem ad engedélyt a tervezet részeként készülődő más országoknak – Törökország – sem a bevonulásra.

November 8-án – hetekkel az amerikai szenátor török megszállásra vonatkozó javaslata előtt – Núri el-Máliki iraki alelnök bejelentette, hogy Irak egy regionális összeesküvés áldozatává vált, melynek eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy megbomolhat az ország területi egysége. Az iraki alelnök egyértelművé tette, hogy a nyugati koalíciónak nem célja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolása, ehelyett Irak területi egységét akarja megbontani, hogy így kedvezőbb feltételeket idézzen elő bizonyos energetikai együttműködések megkötésére.

December 10-én az iraki parlament biztonsági és védelmi bizottságának felszólítását követően az iraki kormány beszüntette az Egyesült Államokkal folytatott biztonságpolitikai együttműködést. A bizottság tagjai Haider al-Abadi kormányfővel folytattak egyeztetést, melynek során javasolják, hogy Irak működjön együtt Oroszországgal az Iszlám Állam elleni harcban, és az orosz légierő Irak területén is kezdje meg a légicsapásokat a terroristák állásai ellen.


http://www.hidfo.ru/2016/02/orosz-delegacio-erkezik-irakba-gazdasagi-katonai-egyuttmukodesrol-targyalnak/

Durván 400 ezer közmunkás rabszolga, 600 ezer elmenekült Nyugatra a kilátástalanság elől.

A Bloomberg a várható pénzromlás és a munkanélküliségi ráta alapján számítja ki a nyomorúságindexet, amellyel föl is állít egy rangsort.

A legújabbat igazán nem fogja Döbrögink kiplakátolni! Még piciben sem.

A világlista legjobbjai között szerepel Japán, Tajvan és Svájc. Az alpesi ország megítélése is kérdéses: miközben nagyon alacsony az állástalanok aránya, az országot defláció, vagyis az árak tartós csökkenésének veszélye fenyegeti.

A régiónk fekete báránya Lengyelország: a tavalyi 42. helyről a 27-re lépett előre a boldogtalansági lépcsőn. Magyarországon se javult a helyzet, sőt: a 2015-ös 39. pozícióból négy hellyel közelebb kerültünk a legnyomorúságosabbakhoz, miután az infláció idén emelkedhet kétévnyi stagnálás után, s miközben a munkanélküliségben nem várható nagy változás. Az állástalanok aránya tavaly év végére hat százalék közelébe csökkent, és a rendszerváltás óta nem látott kedvező adatok érkeztek a munkaerőpiac felől.

Magyarország a Fülöp-szigetek és Srí Lanka között helyezkedik el a Bloomberg indexe szerint. Csehországban és Romániában is sokkal kevésbé kell tartaniuk az áremelkedéstől és a munkanélküliségtől az embereknek, mint Magyarországon. A képet tovább árnyalja, hogy a hazai foglalkoztatási számokban a közmunka szerepe egyre nagyobb – már több mint kétszázezren vesznek részt a közfoglalkoztatásban. Közfoglalkoztatás nélkül nem hat, hanem tíz százalék feletti lenne a munkanélküliség, ezzel pedig sokkal közelebb kerülnénk a világ boldogtalan részeihez: a 35. helyről egyből a 20. környékére ugranánk. De ha tekintetbe vennénk a magyarországi munkelehetőség hiányában külföldön boldogulást kereső több mint félmillió magyart, máris minimum az élbolyba lőnénk fel magunkat.

De Bloomberg ide- Bloomberg oda, a döbrögista udvari KSH az ő sajátos új mintavételi módszerével, sokkal jobban állunk! Hamarosan Svájcot is lepipáljuk!


http://www.balrad.com/2016/02/10/szarnyalunk-2/

Szíriában egyre több helyen érikel a szír-törökhatárt a kormánycsapatok és a kurd milíciák.

A szír-török határ török oldaláról szörnyülködnek a törökök a SzU-35-ösök közeledte láttán. Amikor már abban reménykednek, hogy belépnek török légtérbe, hipp-hopp-megfordulnak. Az orosz gépek tegnap Aleppo-tartomány légterében szorgoskodtak.

A gépek Szíria területe felett kelet-nyugati irányba 15-20 perc alatt repülnek át.

A térség (Aleppo) latorjai egyfolytában az eget lesik. Ez a légtérfigyelő szolgálat. Van mit bámulniuk, mert esemény az van rendesen. Jönnek a repülőgépekés a “Kaliber” rakéták. Ha észlelnek egyet, riadóztatják rádión a potenciálisan veszélyeztetett hordatársakat. MENEKÜLJETEK! Csakhát…! Mire elhangzik a “vettem” válasz-akkor a rádióban már az is hallható: meg is érkezett a rakéta!

Mára virradóan a kurd milíciák bevonultak Menagh (Ming) településre, és az ottani légibázisra. Az “Ahrar al-Sham” a “Szabad Szíriai Hadsereg” és a “Dzshabhat Al-Sham” nevű latorbandák néhány egyede tudott csak elslisszolni. Tán ép bőrrel, de igencsak sérült lelkivilággal.

Latakia-tartomény északkeleti fertályán a szír kormánycsapatok elérték a török határt. A “Jaish al-Fatah” bűnbanda Bashura falunál vezért bukott. (Egészben és életében így nézett ki “Abu Hamza”.)

És némi plasztikázást követően:

Deir ez-Zoor közelében Al-Tabia faluut és környékét takarították ki a kormányerők, komoly latoregyed és technikai veszteségeket okozva a terrorbandáknak. Becslések szerint ez volt a dzsihadisták egyik legképzettebb és legjobban felszerelt bandája. Volt!

A Daraa-katlanban Al-Abbassia, Al Mansiya, valamint Al-Dzshumruk és Al-Kadim térségekben nyögik a bűnbandák a kormányerők nem lankadó buzgalmának eredményeit.

http://www.balrad.com/2016/02/10/sziria-57/