Irak több részre szakításának részét képezheti a török katonák bevonulása Észak-Irakba. Szemjon Bagdasarov orosz politikai elemző szerint az Erdogan-rezsim három részre akarja szakítani az országot, és az Egyesült Államok ehhez beleegyezését adja.
Szerdán az ISIL terrorszervezet rakétákat lőtt ki egy észak-iraki katonai létesítményre, amelyben a török csapatok is állomásoznak. A török hadsereg közleménye szerint viszonozták a tüzet és harcba bocsátkoztak a terrorszervezet térségi erőivel. A Közel-Keleti és Ázsiai Tanulmányok Központjának igazgatója szerint azonban egy Ankara által kitervelt történés lehet az ISIL által végrehajtott támadás, hiszen ez a helyzet elsősorban a török katonai jelenlét fenntartásában érdekelt fél számára kedvező. Bagdasarov elmondása szerint az ISIL fokozott aktivitása a területen azzal magyarázható, hogy Törökország kizárólagos ellenőrzést akar Moszul városa felett. Az Erdogan-rezsim az ezzel járó gazdasági előnyök miatt provokatív akciókat végez a terrorszervezet segítségével, hiszen a fokozott érintettség miatt a török csapatok mélyebben érintetté válhatnak a térségben kibontakozó harcokban, emellett a “kiképzők és tanácsadók” fenyegetettsége ürügyet teremt arra, hogy Törökország további katonai erőt küldhessen Irak területére.
Bagdasarov emlékeztetett, hogy az Erdogan-rezsim kiváló kapcsolatokat ápol a Maszud Barzani által vezetett Iraki Kurdisztán Demokratikus Párttal, így legrosszabb esetben a török hadsereg nem függetlenül, hanem a kurd Peshmerga erők helyi szervezetével közösen űzné ki a terroristákat Moszul területéről. Egy ilyen fejlemény a török vezetés kezére játszaná a várost – amit a továbbiakban nem engednének el -, ezen felül a hatékony fellépésen keresztül megpróbálnák legitimálni a katonai jelenlétet Irakban, és további fegyveres erőket küldenének be. Bagdasorov kijelentését a török külügyminiszter közleménye is alátámasztja, miszerint “a szerdai összecsapás demonstrálta, hogy szükségessé vált a további támogató erők bevonulása Irakba”.
Ahmet Davutoglu török kormányfő szintén kijelentette, hogy az ISIL általi támadás alátámasztja a török katonai jelenlét szükségességét. Az orosz szakértő szerint ugyanakkor Törökország vezetőinek nyilatkozatai már azt mutatják, hogy szisztematikusan megszállás alá vonják egy másik ország bizonyos területeit, vagyis célszerű területrablást folytat az Erdogan-rezsim, amihez jelenleg történik az ürügyképzés, később pedig határozott lépéseket tesznek majd a megszállás nemzetközi elfogadtatására. Irak képtelen arra, hogy az ország területi egységének megbomlása közben, a terrorszervezet elleni harc mellett még egy szomszédos országgal is háborút vívjon, emiatt a török terjeszkedés a nemzetközi válasz elmaradása esetén az ország több részre szakadásához vezet. A nyugati országok máig nem ítélték el az Irak elleni török agressziót, a művelt gyakorlatilag az Egyesült Államok hallgatólagos beleegyezése mellett zajlik.
A közelmúlt eseményei azonban azt mutatják, hogy Irak egy részének török megszállása az amerikai külpolitika részét képezi. John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt november 29-én tett javaslatot arra, hogy török csapatok kell szárazföldi beavatkozást kezdjenek Irak területén. Elmondásuk szerint egy százezer fős török-szaúdi-egyiptomi haderő kell bevonuljon Irakba, később ennek támogatásaként vonulna be tízezer amerikai katona. Alig néhány nappal John McCain javaslata után a török hadsereg bevonult Irakba, miközben a bagdadi kormány egyértelművé tette, hogy erre nem adott engedélyt.
Irak miniszterelnöke, Haider al-Abadi az amerikai szenátusban elhangzottakra reakcióként kijelentette, hogy Bagdad nem engedélyezi az amerikai csapatok bevonulását, és nem ad engedélyt a tervezet részeként készülődő más országoknak – Törökország – sem a bevonulásra. Az iraki kormány hivatalosan is megszállásnak nyilvánította a török csapatok bevonulását.
November 8-án – hetekkel az amerikai szenátor török megszállásra vonatkozó javaslata előtt – Núri el-Máliki iraki alelnök bejelentette, hogy
Irak egy regionális összeesküvés áldozatává vált, melynek eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy megbomolhat az ország területi egysége. Az iraki alelnök egyértelművé tette, hogy a nyugati koalíciónak nem célja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolása, ehelyett Irak területi egységét akarja megbontani, hogy így kedvezőbb feltételeket idézzen elő bizonyos energetikai együttműködések megkötésére. A közelmúltban bizonyítékok jutottak nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy az Erdogan-rezsim ipari méretekben vásárolja fel a terroristák által Irak és Szíria területén kitermelt olajat, amit folyamatosan több ezer tartályautóval hordanak a török határon túlra. Az Irak ellen kezdett török agresszió célja, hogy Moszul ellenőrzés alá vonása után a török hadsereg stabil kontrollt építhessen ki a térség szénhidrogén-lelőhelyei felett, és bebiztosítsa, hogy ezekhez a nyersanyagokhoz Irak több részre szakadása után hozzáférése lesz. A nyugati országok egyszerű gazdasági megfontolásból nem emelnek szót a török agresszió ellen: az Egyesült Államok maga kezdeményezte a török csapatok bevonulását (McCain javaslata), miközben egy svájci napilap arról számolt be, hogy
svájci vállalatok exportálják a törökök lopott olaját Európába.
