Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
Több mint ötezer gazda vonult fel Brüsszelben egy tiltakozó akcióra, ahol felszólították az Európai Uniót, hogy részesítse teljes mértékű kártérítésben a szankciók miatt veszteségessé vált mezőgazdasági vállalkozásokat.
A
megmozdulás résztvevői az Európai Unió nyugati tagállamaiból több mint
ezer traktorral vonultak az Európai Tanács épülete elé, ahol később a
mezőgazdasági tanács is rendkívüli ülést tart az orosz behozatali
tilalom negatív hatásaival kapcsolatban.
A
megmozdulásra alig öt nappal azt követően került sor, hogy francia
gazdák több mint 1500 traktorral vonultak fel Párizsban, ahol követelték
az adók csökkentését, a szankciók miatt veszteségessé vált
vállalkozások kárpótlását, adósságaik elengedését, és az Oroszország
elleni szankciók visszavonását.
Szeptember
elején a Görög-Eurázsiai Üzleti Tanács elnöke bejelentette, hogy a
közeljövőben várhatóan teljes fordulatot vesz az Európai Unió
Oroszországgal kapcsolatos hozzáállása. Szpirosz Kuvelisz, Görögország
volt külügyminiszter-helyettese szerint ez nem egy sokáig tartó
folyamat lesz, hanem a kialakuló válsághelyzet miatt egyik hónapról a
másikra is az ellentétébe csaphat át az Európai Unió Oroszországgal
kapcsolatos politikája, és a szankciók eltörlésre kerülhetnek.
Nyugat-Európában az elmúlt egy év során élelmiszeripari válság alakult
ki, a hazai vállalkozások nagy része egyik évről a másikra csődbe jut a
szankciós politika miatt.
A
hét végén nagyjából 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő
érkezett Münchenbe, hétfőn pedig több mint 10 ezren érkezhetnek a
felső-bajorországi közigazgatási régió vezetője szerint. Christoph
Hillenbrand azt mondta, hogy hétvégén “11 ezren, vagy még többen”
érkezhetnek. Pontosabb becslést később lehet adni. “A helyzet nagyon
feszült” – tette hozzá.
A
felső-bajorországi közigazgatási régió vezetőségének szóvivője, Simone
Hilgers azt mondta, hogy a hatóságok közelednek teljesítőképességük
határához, “méghozzá nagyon jelentősen”. Hozzátette, hogy az önkéntesek
is panaszkodnak a növekvő terhelésre.
A müncheni rendőrség a Twitteren közölte, hogy “sürgősen” további önkéntesekre van szükség a főpályaudvaron.
Az ARD
beszámolója szerint vasárnap a hatóságokat “meglepte” a
Magyarországról Ausztrián keresztül érkező, menedéket kereső emberek
hulláma. Eredetileg 7 ezer emberre számítottak, de 13 ezren érkeztek
egy nap alatt.
A
szövetségi belügyminisztérium terve szerint a menedékkérőket a
szokásos rendben osztják el a tartományok között, az úgynevezett
königsteini képlet alapján, amely a lakosság nagysága és az adóbevétel
figyelembevételével határozza meg a terhek megosztását a 16 tartomány
között.
Az
“elosztóközpont” szerepét a müncheni főpályaudvar tölti be. Sok
menedékkérőt rögtön továbbszállítanak vonatokkal vagy buszokkal.
Berlinben például hétfő hajnalban több százan érkeztek buszokkal. A Der Tagesspiegel
című berlini lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint őket a
Spandau nevű kerületben helyezik el egy régi laktanyában, illetve a
laktanya területén sátrakban, az első buszokat több tucat ember várta a
helyszínen, a buszokból kiszálló menedékkérőket tapssal fogadták.
Ma
reggel a német kormány úgy ítélte meg, hogy újabb három milliárd
euróval megtöldja a migránsügyi büdzsét. Meg egyéb más intézkedéseket
határozott el. Ugyanakkor ezen hárommillió euron felül tervbe vette
további 3 milliárd euró felszabadítását saját kiadásai fedezésére,
egyebek közt a menedékkérők pénzbeli támogatására.
A koalíciós pártok abban is megegyeztek, hogy javítják a menedékkérők munkaerő-piaci integrációját.
A szövetségi rendőrségnél 3 ezer új állást hoznak létre, a munkahelyeket három évre szóló szerződésekkel töltik be.
Az
önkéntes, társadalmi munkát szervező szövetségi önkéntes szolgálat
(Bundesfreiwilligendienst) révén 10 ezer segítőt vonnak be a
menekültügyi ellátórendszerbe.
A
kormány támogatja a tartományokat egy 10 ezer lakóingatlan felépítését
célzó lakásépítési program összeállításában, végrehajtásában.
Obamaki
szóvivője szerint Európában van hely bőven, úgyhogy Ázsiából, a
Közel-Keletről és Afrikából a népek csak menjenek nyugodtan Európába!
Az USA amúgy is tele van már, nekik nem kellenek! (Különben is ők csak
az európai túrát szervezik-fizetik “one wíy tickett”-akcióban!)
De ha
Európa igényli, szívesen küldenek a saját technikai szakértőikből az
öreg kontinensre. Tankokkal, hadihajókkal, harci repülőkkel érkeznének.
Különben
is: az USA most a Latin-Amerikából hozzá igyekvőkre koncentrál,
teljesen a munkába temetkezve. Néhány milliónyi Dél-amerikai ugyanis
arrafelé vette az irányt-Obamaki szóvivőjének tájékoztatása szerint.
Ennek a
kijelentésnek a tükrében várható indiánok partraszállása Európa
Atlanti-óceáni partvidékén. Aztán néhány év múlva meglátjuk, hogy
indiánok vagy beduinok fogják a továbbiakban lakni Európa nyugati és
középső részét.
Több
mint 2,2 milliárd forintot takarít meg az állam egy év alatt a
költségvetésben azzal, hogy egyes dolgozóktól megválnak az állami cégek
és szervezetek, majd közmunkásként visszafoglalkoztatják őket.
Pár héttel ezelőtt derül ki, hogy az
elmúlt közel egy év során összesen 2303 személyt volt érintett a
közmunkásként történő visszafoglalkoztatásban - közölte az LMP egy, a
Belügyminisztériumtól kapott kimutatásra hivatkozva. A legtöbb személy
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a fővárosban volt érintett, míg az
ágazati lebontást nézve a többihez képest alacsonyabb átlagbért
biztosító területeken éltek legtöbb esetben a visszafoglalkoztatással,
vagyis az érdekképviseletek és az oktatás területén - derül ki a
részletes adatokból, melyeket az LMP-től kaptunk meg.
szerk.: először szerettük volna
hivatalos forrásból, a Belügyminisztériumtól elkérni az adatokat, ám a
sajtóosztály a türelmünket kérve egy esetleges későbbi válaszadás
érdekében, elutasította a kérésünket. Ezért fordultunk az LMP-hez, akik
elküldték számunkra az adatokat.
Becslésünk szerint azzal, hogy ezt a
2303 személyt közmunkásként alkalmazták elbocsátásukat követő 3 hónapon
belül, az őket foglalkoztató állami szervek és cégek egyetlen hónap
alatt 388,4 millió forintot takarítottak meg. A közfoglalkoztatotti bér
ugyanis nemcsak az átlagnál, de a minimálbérnél is kevesebb.
Kalkulációnk során a meghatározott közmunkás bérrel, a 79 910 forintos
bruttóval számoltunk. Az alacsonyabb fizettség már önmagában is
megtakarítást jelentene, de ehhez még hozzájön az is, hogy a munkaadónak
a hagyományos alkalmazottal ellentétben csak 13,5 százalékos szociális
hozzájárulási adót kell fizetni a törvényben meghatározott 27 százalék
helyett.
A piaci viszonyok között alkalmazottak
esetében tehát a bruttó bértömeg 465,4 millió forint volt, ám miután az
érintett személyeket közmunkásként foglalkoztatták vissza, ez már csak
283,1 millió forintot jelentett. A munkaadónak a piaci viszonyok
mentén foglalkoztatottak után 598,1 millió forintot kellett fizetnie
járulékként, a közmunkássá történő "átsorolás" után pedig már "csak"
209,6 milliót egy hónapban. A kettő különbsége adja a megtakarítást,
ami havi szinten 388,4 millió forint. Mivel azonban a kormány a
hosszabb idejű - éves időtartamú - közfoglalkoztatást helyezi előtérbe,
ha a kirúgás után még egy teljes évig is foglalkoztatják
közmunkásként az érintetteket, akkor számításaink szerint 4,6 milliárd
forintot is megspórolhatnak a trükköző szervezetek és (állami) cégek.
Mivel döntő részben a közszférában
működő cégek foglalkoztatnak közmunkásokat, a visszafoglalkoztatás
révén a költségvetésnek is keletkezik némi megtakarítása a nettó
béreken keresztül. A 2303 emberre vetítve ez azt jelenti, hogy az
átlagbérezés esetén felmerülő 309,5 millió forint helyett havi 119,4
millió forintot kell kifizetnie nettó bérként a költségvetésnek. A
munkaadói járulékokkal és adókkal itt azért nem is érdemes számolni,
mert az lényegében csak "az egyik zsebből a másikba teszem"
jelenségként értelmezhető a költségvetésben.
A megtakarítás tehát havi 190,1 millió forintra jön ki számításaink
szerint, ami egy évre vetítve 2,2 milliárdot jelent, ebből két -
egy-egy milliárdosra taksált - kisvárdai stadion is kijönne.
Kevesebb mint 2 év alatt pedig egy felcsúti stadion
árát is megspórolja így az állam a közmunkásként történő
visszafoglalkoztatáson keresztül. Megjegyeznénk ugyanakkor, hogy az
összehasonlítással nem áll szándékunkban bármiféle összefüggést sugallni
a visszafoglalkoztatás jelensége és a stadionépítések között.
Így néz ki a felcsúti stadion! - Képre kattintva galéria nyílik!
Mindenképpen valamilyen szervezettségre utalnak a pénteki események, kérdés, milyen értelemben – mondta lapunknak Földi László titkosszolgálati szakértő, reagálva arra, hogy ugyanazon a napon migránsok egy nagyobb csoportja gyalog indult neki az osztrák határnak, közben pedig zavargások törtek ki Röszkénél és Bicskén.
Földi emlékeztetett, a bevándorlók mobiltelefonon tartják egymással a kapcsolatot, így tudják, mi történik a másikkal. Lehet, hogy spontán történt minden, de lehet, valakik irányították – mondta a szakértő. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: a mostani események megmutatták, vannak hangadók a tömegben. Ezzel együtt nem gondolja, hogy ez nagy veszélyt takarna, nem terroristákról van ugyanis szó.
Egy jámbor vándor hálálkodó üzenete a MAGYAROKNAK!
A szakértő az események szempontjából fontosnak tartotta, hogy az európai országok politikailag egymásnak estek, diplomáciai káosz alakult ki, ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot. Mindez megakadályozza, hogy, „harcászati szóhasználattal” élve, megvédjük magunkat. Ebből a megközelítésből az „ellenfél”, a migránsok tömegei kihasználják a helyzetet.
Földi kitért a hatóságok viselkedésére, amelynek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a rendőrök egész másképp intézkednek, mint egy magyar állampolgárral szemben, aki hasonló kihágásokat követ el. Tulajdonképpen mindegy, hogy hazánk vagy a rendőrség mit tenne, ugyanúgy elítélnének minket, de emiatt nyilván nem lehetünk élenjárók a „drasztikus megoldásokban” – jegyezte meg, példaként említve a spanyolokat, akik keményen lépnek fel afrikai enklávéikban, mégsem bírálják őket ezért. Hangsúlyozta, a migránsok sietségének semmilyen logikus oka nincs, de – szögezte le – „nincs is szó semmilyen menekülésről”. Ahonnan ezek az emberek jönnek, ott fegyveres gócpontok vannak, de ha tíz kilométerrel arrébb mennének, már nyugalomban élhetnének. Ezek nem menekültek, ez egy vándorló csapat – fogalmazott Földi, és hangsúlyozta azt is, hogyha ezek az emberek valóban menekülnének, normálisan, rendezett keretek között próbálnának az országba lépni. (Baranyai Róbert)
Bicskei színházi produkció – őrjöngő migránsok a sínekre vetik magukat, mert le kell szállni a vonatról – 2015. 09. 03. Fotó – Reuters
Szombat délelőttre újra megtelt a Keleti , de estére aztán ki is ürült. Az egész országban mozgásba lendültek a migránsok, mind nyugat felé mennek. Többen vártak a Keletiben ismét az ingyen buszokra, melyek szerintük az osztrák határra szállítják őket, – ám nem indul több államilag támogatott busz, az csak egy egyszeri ajánlat volt a kormány részéről. Elsősorban azért, hogy biztosítsa az utak (pl. az M1-es autópálya) biztonságát, hogy ne vonuljanak százával a leállósávokon a migránsok.
A debreceni befogadó állomásról 300 migráns indult útnak Budapest keleti pályaudvar, majd onnan Bécs és München felé.
Kétszáz migráns gyalog indult Bécs felé a vámosszabadi befogadó állomásról.
A rendőrség már minden gyalogos migránst leterel a nyugatra vezető autópályákról.
Ausztria a szombat folyamán hosszú órákra lezárta az M1-es autópálya határátkelőjét, az uniós polgárok elől – CSAK A MIGRÁNSOKAT léptették be, ezres nagyságrendben… – A hatalmas dugóból estére szabadult fel az autópálya határszakasza.
És délről érkezik a muszlim bevándorló áradat, újabb 10 ezres hulláma. A “szegény menekültek” egyre agresszívebbek. Ám nemcsak a magyarokat tüntetik ki ezzel. Már a görög Kos szigetén is őrjöngésbe kezdtek, a szerintük nem megfelelő ellátás miatt. S, ha nem férnek föl a hatalmas – 5 ezer főt is befogadó – komphajókra, melyek a görög szárazföldre viszik őket, már az is skandallum! Mini dzsihádot indítanak a kikötő, de még a társaik ellen is, “akik miatt szerintük nem tudtak tovább menni.”
Tovább folyik tehát Európa iszlamista elözönlése. A hivatalos statisztikák csak augusztusban mintegy 60 ezer (58 ezer 900 körüli a pontosabb szám), illegális határátlépőről tudnak. És nyilván bőven vannak még olyanok, akikről nincs is információ.
És ez még csak a kezdet. Sokkal rosszabb lehet, ha hazánk nem kezd eredményes védekezésbe a beözönlés ellen. Akár a 10 milliós invázióra kell felkészülni!
Annál is inkább, mert bebizonyosodott, hogy Magyarország nagyon is zsarolható. Ez csupán a kellő mennyiségű pszichikai nyomásgyakorlás, a fizikai erőszak mesterséges terjesztése, valamint a liberális felforgató elemek állandó jelenlétének, s manipulálásának a kérdése.
Úgy tűnik, valakik kívülről irányíthatják a migránsok egyre gyakoribb fizikai ellenszegüléseit, melyek mind sűrűbben csapnak át az őrjöngéssel fűszerezett színházi produkciókba.
A látványos ‘műbalhék’ ötletének jó része, – amit éhségsztrájknak, demonstrációnak tituláltak (és rendkívül fotogén a nemzetközi sajtó számára), – nem a beözönlőktől származik. Nyilván nem transzparensekkel, festékkel gyalogoltak át a határon.
A zömük nem is beszél angolul, vagy más idegen nyelven. Erősen gyanítható, hogy az események ilyetén alakulása; a migránsok egyre gyakoribb lázadásai, ‘műbalhéi’, s színházi előadásai és a fokozódó agresszivitása; nemcsak a déli, keleti vérmérsékletüknek és “kulturális” hagyományaiknak “köszönhető”, – de leginkább ezen események eredőiben, – a nemzetközi ultraliberális Háttérhatalom, nota bene, annak legújabb megjelenési formája; az Iszlám Állam keze és pénze van.
A módszer és a kivitelezés ismét elárulta őket.
Összegezve tehát; jelenleg az égvilágon semmi okunk sincs sem fellélegezni, sem pedig megtapsolni a két európai ország “önzetlen” felajánlását, hogy átengedik, s befogadják a “menekülteket”.
Ami a németek (Merkel- és minisztere) óriási hibájának, valamint Brüsszel dilettáns és tesze-toszaságának APRÓCSKA korrigálása csupán. PR üveggyöngyöt dobtak a méltatlankodók és a cserben hagyott Schengeni-határ mellett elterülő országok elé.
Aki bedől a cselfogásnak vagy éljenez, az nem csupán nem lát tovább az orránál, de mérhetetlenül felelőtlen is! Ennyit az eu-s “nagy kaliberű” probléma megoldásáról.
Szász Gerda – Garbolczy János / SzRTI
A világ vezető és nem vezető sajtóinak címlapjaira került ez a fotó, mint a migránsokkal (MENEKÜLTEKKEL) szembeni magyar rendőri brutalitás igaz ábrázolása.
Van is fölzúdulás miatta! A MAGYAR RENDŐRÖK mint állatokkal, úgy bánnak a MENEKÜLTEKKEL! Ütik-verik őket, sínek közé lökik a közeledő vonat elé! Akik nem akarnak a RABTÁBOROKBA bemenni, azokat könnygázzal, kegyetlen verésekkel hajtják be a BÖRTÖNNÖKNÉL IS KEGYETLENEBB TÁBOROKBA!
“A MAGYAR RENDŐRÖK BRUTÁLIS FENEVADAKKÉNT VETIK MAGUKAT AZ ASSZAD RÉMURALMA ELŐL MENEKÜLŐ SZERENCSÉTLEN SZÍREKRE!”
Az alábbi videoból KIKOCKÁZOTT kép ezt AKARJA ELHITETNI Nyugat-Európa, és az arab világ hírfogyasztóival. (A videot ezek a hírportálok valami oknál fogva mellőzték! Ki tudja miért?)
A
Perzsa-öböl menti, szénhidrogénekben gazdag hat arab monarchia –
Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait, Omán és
Bahrein – mindeddig egyetlen szíriainak sem ajánlotta fel azt
áttelepülés lehetőségét – idézte online kiadásában az Amnesty
International közlését a The Washington Post.
S
mindezt megerősítette Kenneth Roth, a Human Rights Watch ügyvezető
igazgatója is. “Találják ki, hány szíriai menekült befogadását
ajánlotta fel Szaúd-Arábia és a többi öböl menti ország! Nulláét”
Az
amerikai napilap rámutatott, hogy mindez aközben történik, hogy
Európában menekültválság alakult ki a migránsoknak a 2. világháború óta
példátlan beáramlása miatt. A nyugati kormányokat bírálatok érik,
amiért nem támogatják megfelelően a Szíriával szomszédos országokat,
amelyek befogadták a polgárháború miatt a hazájuk elhagyására
kényszerült mintegy 4 millió szíriai többségét, egyes országokat pedig
azért kritizálnak, hogy csak kevés menekültet fogadnának be, vagy hogy
különbséget tesznek muszlimok és keresztények között.
Miközben
Törökország 1,8 millió, Libanon pedig 1,2 millió, Jordánia több mint
628 ezer, Irak 248 ezer és Egyiptom 133 ezer szíriai menekültet
fogadott be, az öbölbeli országok egyet sem.
Ezenközben ez utóbbiak közül többnek a katonai költségvetése és
életszínvonala a legmagasabbak közé tartozik az arab világban, ráadásul
ezekben az országokban hagyománya van annak, hogy a saját
állampolgárságukat adományozzák a más arab országokból érkezett
bevándorlóknak.
Ráadásul
ezek a monarchiák nem is pusztán ártatlan kívülállók: Szaúd-Arábia,
Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait közvetlenül is “beruházott”
a szíriai konfliktusba, a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló
felkelőket és iszlamista egységeket támogatva.
Az öböl
menti országok közül azonban egyik sem részese az ENSZ 1951-es
menekültügyi egyezményének, amely meghatározza, hogy kik a menekültek
és meghatározza a jogaikat, csakúgy, mint az államoknak az oltalmazási
kötelezettségét. A szíriaiaknak, akik csak Algériába, Mauritániába,
Szudánba és Jemenbe utazhatnak vízum nélkül, beutazási engedélyt kell
kérniük ezekbe az országokba.
Szaúd-Arábiában
és a szomszédos államokban – ugyanúgy, mint egyes európai országokban –
attól félnek, hogy az újonnan érkezők munkahelyeket vehetnek el az
állampolgáraiktól, de a biztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos
aggályok is megfogalmazódnak.
Az öböl
menti országok által a szíriai menekültek számára folyósított segély
együttesen sem éri el az egymilliárd dollárt, amely egynegyede az
Egyesült Államok által a szír menekülteknek adott hozzájárulásnak és
kevesebb annál, mint amennyit Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab
Emírségek beleölt a sokak által stratégiai kudarcnak ítélt jemeni
katonai beavatkozásba.
A lap
idézte Bobby Ghosht, a Quartz híroldal főszerkesztőjét, aki rámutatott,
hogy a térség nagy tapasztalatokkal rendelkezik a gigászi építkezések
terén, ezért a Rijád, Abu-Dzabi és Dubaj csillogó toronyházait felhúzó
építkezési vállalatokat meg lehetne bízni menekülttáborok
létrehozásával. Ráadásul Szaúd-Arábia rutinosan intézi a nagy tömegek
érkezését is, mert évente zarándokok millióit fogadja a mekkai Hádzs
idején.
“Nincs oka annak, hogy ezt a know-how-t ne használják fel humanitárius célokra” – írta Ghosh. “Nincs más ok, mint a közömbösség vagy a politikai akarat tökéletes hiánya” – tette hozzá a The Washington Post. (figyelo)