Első kérdés: hogyan van felöltözve? (Avagy: mi vár még ránk?) - SAJÁT FÜLÉVEL hallotta, amint a mentősöket lecseszte a doktornő: HATVAN ÉV FELETT NEM ÉLESZTÜNK!

„A férfi pár perccel azelőtt eshetett el, hogy odaértem. Ott feküdt a Jászai Mari téri park műkövein. (…) Arccal előrebukva, mankója mellette. Véres orra jelezte, hogy nem csupán megpihent, mert elfáradt. (…) Közben odajön valaki, megtapintja a nyaki ütőeret. Van pulzusa, mondja. Hívom a 112-t. Gyorsan kapcsolják a mentőket. Elmondom, mit láttam, és hogy hol történt. (…)

Első kérdés: hogyan van felöltözve?

Számítottam erre, azt hazudom, jól öltözött, középkorú férfi, hisz tudom, hogy a hajléktalanokhoz nem szokás sietni” – írta Keszthelyi András.

A szerző beszámolója szerint ezután vártak, de nem jött a segítség. Újra hívták a 112-t, amelynek diszpécsere a sürgetésre bontotta a vonalat.

Közben egyre teltek a percek. Aztán arra jött egy „orvos járókelő” is. Miután szereztek neki a közeli patikából gumikesztyűt, megvizsgálta a férfit: „Nincs már pulzusa, mondja az orvos. De ha a mentők megérkeznek, talán segíthetnek. Azzal odébbáll ő is.”

Az írás így folytatódik: „Közel a 30. perc is. Ismét próbálom a 112-t. De uram, már kétszer beszélt velük, ne zaklassuk őket, mondja az operátor, majd ő is leteszi a telefont anélkül, hogy tovább kapcsolná a mentőkhöz. Mindenki elment. Ott állunk ketten a barátommal és az egyre liluló férfival.”

Keszthelyi szerint az első bejelentés után 33 perccel érkezett meg a mentő: „Három fáradt ember, két férfi meg egy nő száll ki. Reggel 8 óta úton vannak, magyarázza a nő. Azonnal nekilátnak az újjáélesztéshez. Azért esett el, mert előtte meghalt, magyarázza egyikük. Tüdőembólia. De amikor telefonáltam, volt még pulzusa, próbálok érvelni.”

Az ügyben megkerestük az Országos Mentőszolgálatot. Kértük, ismertessék az eset körülményeit, s válaszoljanak arra: valóban érdeklődött a sérült öltözékéről a diszpécser? Tényleg informálódnak a bejelentéseknél arról, hajléktalan-e a sérült, a beteg? Ha igen, akkor ennek mi az oka?

A mentőszolgálat megkeresésünkre így válaszolt: „Az esetet vizsgáljuk. Általánosságban elmondható, hogy a mentő helyszínre érkezésénél nincs »normaidő«, a szabály az, hogy a lehető leghamarabb kell kiérni a betegekhez.

A sürgős esetek háromnegyed részében ez 15 percen belül teljesül, az esetek néhány százalékában azonban – rendszerint a környékbeli mentőautók pillanatnyi foglaltsága miatt – átlagosnál hosszabb idő alatt tud kiérkezni a segítség.

Fejlesztéseink fő célja a kiérkezési idő csökkentése. A mentők egyik alapértéke az egyenlően magas színvonalú ellátás, különbséget kizárólag a sürgősség, a betegség súlyossága alapján teszünk. A hívást fogadó mentésirányító kérdéseinek célja a segítségre szoruló beteg egészségi állapotának megítélése, a kórfolyamat zajlásdinamikájának, vagyis az ellátás sürgősségének felmérése.”
(NOL)

Donbassz-Szenteste előtt!

A pravoszláv Karácsony Szentestéje előtti utolsó éjszaka tovább eszkalálódott a háborús tevékenység Donbasszban. Mára virradóan eddig a viszonylag “nyugodt” Észak-donbasszi régióban is kiújultak a harcok.

(Бахмутка)Bahmutka elhíresült útszakaszát folyamatosan lövi a valcmanista latortüzérség tegnap este óta.

(Славяносербск)Szlavjanoszerbszk, (Знаменкa(Znamenyka és (Сокольникoв) martalóchordái igencsak munkálkodtak egész éjjel.

A(Счастье)Szcsasztyjenál és a (Веселaя Горо)Veszelaja Gora-hegyre települt népköztársasági tüzérség a ( Станицa-Луганскa)Sztanyica Luhanszka környéki valcmanista állásokat aprította.

(Стаханов)Sztahanov, (Кировск)Kirovszk és (Первомайск)Pervomajszk környékén kézifegyverekkel és géppuskákkal lövöldöztek egymás irányába a felek.

(Горловк)Gorlovka alig egynapos csend után ismét a latortüzérség ágyúitól szenved, (Никишино)Nyikisinonál pedig a már senki sem tudja hányadik valcmanista kitörési kísérletet hiúsította meg a milicia mára virradó éjjel.

Donyeck “Petrovszkij” kerülete ezt az éjszakát sem úszta meg tüzérségi attak nélkül. Egy polgári személy tegnap este meghalt, 14 pedig megsebesült.

A repülőtér elfoglalására további erőfeszítéseket tett az éjszaka folyamán a valcmanista zsoldoshorda. Tüzérséggel támogatja őket a milicisták által mára virradóan is támadott peszki és avgyejevkai valcmanista banda.

Megfigyelők szerint most kb. két-három napos “visszafogottság” fogja jellemezni a donbasszi harci cselekményeket a Karácsony okán. Ám a készülődés igen nagy Nyalókakirály táborában. Valcman tegnap újabb martalóchordákat látogatott meg, és buzdította őket.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/06/donbassz-szenteste-elott/

Klincsevics: Hollande és az Európai Unió az amerikaiak bábja

Franz Klincsevics, az Egységes Oroszország párt frakcióvezető helyettese szerint Francois Hollande nyilatkozata az Oroszország elleni szankciók megszüntetéséről nem megfelelő, és elfogultságot tükröz, mivel a francia elnök nyilatkozatában az ukrán helyzet rendezéséhez köti a szankciók visszavonását, és ezzel azt a látszatot kelti, hogy Oroszország érintett az Ukrajnában zajló káros folyamatokban. "Elfogult és elégtelen ez a javaslat. Mindannyian képmutatók. Az Ukrajnában kialakult helyzet csak egy dologhoz köthető: ellenséges környezetet akarnak létrehozni Oroszország körül."

Klincsevics a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy "Hollande, az Európai Unió csak báb az amerikaiak kezében, ezt nyíltan ki kell mondanunk. Részükről senki semmit nem fog megszüntetni. Mindannyian tisztában vannak azzal, hogy mi, az orosz nép nem adjuk meg magunkat, harcolni fogunk ellenük. Ahogy eddig is, ezután is Oroszország fogja vezetni ennek a harcnak a diplomáciai formáját, pénzügyileg és erkölcsileg támogatni fogja azt, mert az embereknek enniük kell valamit."

A miniszter elmondta, hogy Oroszország rendelkezik a megfelelő technológiával és ipari háttérrel, majd magának legyártja a Misztral helikopter-hordozó hajók megfelelőjét, amit Franciaország ugyan megtett, de végül amerikai nyomásgyakorlás miatt nem adta át. Elmondása szerint ami a Misztral-ügyben történik, az egy igen veszélyes játék, mert a nyugati országokban az ügy berobban a közvéleménybe és felgyorsíthat bizonyos társadalmi folyamatokat.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/05/klincsevics-hollande-es-az-europai-unio-az-amerikaiak-babja

“Hamarosan véget vetünk a kettős állampolgárság gyakorlatának”

Hamarosan büntetéssel kell számolniuk azoknak az ukrán állampolgároknak, akik kettős állampolgárokként lépik át Ukrajna és az Európai Unió határát, miután az ukrán-magyar határon bevezetik a közös vámellenőrzést – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn Ungváron.

Egy szoboravatást követően, az ungvári várban tartott sajtótájékoztatóján Pavlo Klimkin a Kárpátalján sokakat érintő kettős állampolgárság ügyével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: hamarosan véget vetnek a kettős állampolgárság gyakorlatának. Mint kárpátaljai hírportálok hírül adták, azt hangsúlyozta: Ukrajna alkotmánya világosan leszögezi, “nem lehet szó kettős állampolgárságról, pont!”

“Mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán törvényeket, minden kettős állampolgárnak tudnia kell, hogy le fogják leplezni, és meg fogják büntetni” – tette hozzá Klimkin, megjegyezve, hogy hamarosan közös vámellenőrzést vezetnek be az ukrán-magyar határon, ami “lehetetlenné teszi, hogy az ukrán vámellenőrzésnél az állampolgár egyik ország útlevelét, az európai oldalon pedig egy másikét mutassa fel”.

Az ukrán külügyi tárca vezetője a kárpátaljai megyeszékhelyen, Mária Terézia szobrának felavatásán vett részt egy magánkezdeményezéssel létesült emlékparkban. Beszédében hangsúlyozta Ukrajna európai elkötelezettségét, példaként említve Kárpátalját, ahol évszázadok óta élnek békében és egyetértésben különböző nemzetiségek és felekezetek.

Az ukrán és magyar nyelven tartott rendezvényen a miniszter hangsúlyozta: az ukrán állam vezetése arra törekszik, hogy a kárpátaljai tolerancia általánossá váljon egész Ukrajnában, és Kárpátalja, az ország legnyugatibb megyéje legyen az európai integráció éllovasa. Pavlo Klimkin hangsúlyozta, Kijev eltökélt szándéka, hogy eltűnjenek a határok Ukrajna és az Európai Unió között, és visszaálljon a népek egykor volt közép-európai közössége, és a visegrádi négyek tömörülés hamarosan visegrádi ötökké bővüljön Ukrajna csatlakozásával.
(MTI)

Bal-Rad komm: Tehát ha jól értelmezzük a dolgot, Kárpátalja magyar nemzetiségű és a magyar hatóságok által eddig magyar okmányokkal ellátott polgáraira cudar szekatúra vár a közös határon a közös vámvizsgálat során. Ami a negyedik mozgósítás miatt meglehetősen balsejtelmes dolog. Mert bizony könnyen előfordulhat, (elő is fog fordulni) hogy egy kárpátaljai magyar férfiember a határátlépés helyett az ungvári, munkácsi, vagy a nagyszőlősi hadkiegészítő parancsnokság fogdájában találja magát. Oszt’ irány Donbassz!

A jelek szerint a “magyar” kormány aktív közreműködésének hála! Mert a kijevi udvar hozzájárult egy Mária Terézia szobor felavatásához?! A Nemzeti Ügyek Kormánya “szívén viseli a határon túli nemzettestvérek sorsát!”

Node mi lesz a kijevi junta többes állampolgárságú oszloposaival? Maradék-Ukrajna “színe-(akasztófa)virágaival?

Kína partnerként tekint az Eurázsiai Gazdasági Unióra

Kína a külügyminisztérium hivatalos bejelentése szerint törekszik az Eurázsiai Gazdasági Unióval folytatott együttműködés bővítésére. Hua Csun-jing, a külügyminisztérium információs hivatalának igazgatóhelyettese szerint az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállamai mind jó barátai Kínának, így üdvözlik az új unió megalakulását és nyitottak a kiterjedt gazdasági kapcsolatok kiépítésére. A diplomata szerint Kína máris több térségi fejlesztés közös megvalósítására tesz javaslatot.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió 2015 január 1-jén kezdte meg működését, alapító iratait azonban már korábban aláírták és azt minden alapító tagállam már tavaly törvénybe iktatta. Az Eurázsiai Gazdasági Unió "előszobáját" jelentette a három alapító tagállam - Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán - által korábban létrehozott vámunió.

2014 októberében Örményország aláírta a csatlakozási szerződést és 2015 január 2-án az Eurázsiai Gazdasági Unió teljes jogú tagjává vált. Jelenleg Kirgizisztánnal zajlanak a tárgyalások, az ország előre láthatóan idén májusban lép be a szövetségbe.

Az Eurázsiai Gazdasági Uniónak lehetséges tagjelöltjévé válhat minden kelet-európai ország, amely képes ellenállni Washington nyomásgyakorlásának és szakítani az atlantista politikával. 2014 december 23-án az Eurázsiai Gazdasági Bizottság felhívást tett közzé, hogy az Európai Unió úgynevezett "keleti partnerségének" országai kezdjék meg a tárgyalásokat az eurázsiai szövetséggel való együttműködés lehetőségeiről.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/05/kina-partnerkent-tekint-az-eurazsiai-gazdasagi-uniora

Transzatlanti szabadkereskedelem: ...a részletekben rejlik

A transzatlanti szabadkereskedelmi partnerség (TTIP) a nemzeti szuverenitást és a nemzetnek azt a jogát veszélyezteti, hogy maga gyakorolja a saját életfeltételei fölötti ellenőrzést.
A szerző az LMP II. kerületi önkormányzati képviselője.

*

"A jó szomszédság záloga a jó kerítés." (Robert Frost)

Úgy tűnik, hogy az egyébként olyan határozottnak tűnő Orbán-kormány még mindig nem alakította ki végleges álláspontját az EU-USA szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Rogán Antal a kormánypárt frakcióvezetője, miután nem írta alá az LMP parlamenti vitanapot kezdeményező indítványát, hirtelen nyílt vitát szorgalmaz a TTIP-val kapcsolatban. Orbán Viktor pedig kijelentette, hogy a magyar kormány ragaszkodik "az államok szuverén igazságszolgáltatási rendszeréhez".
Tavaly október 22.-én Szijjártó Péter még arról beszélt, hogy "elkötelezettek vagyunk a TTIP iránt". Sőt, Wintermantel Péter külügyi államtitkár 2014 márciusában offenzív támogatásáról biztosította a TTIP-t az EU kereskedelmi minisztereinek találkozóján. Valószínű, hogy a kormány még nem döntötte el, miért cserébe, mivel szembeni visszavonulásként vagy minek a kompenzálásaként fogja majd megtámogatni a TTIP-t, népszavazás, különösebb nyílt vita, vagy a népakarat bármilyen különösebb kifejeződése nélkül. Pedig ez az egyezmény fontosabb annál, minthogy a pávatánc egyik egyszerű elemeként tekintsenek rá, hiszen a TTIP a nemzeti szuverenitást és a nemzetnek azt a jogát veszélyezteti, hogy maga gyakorolja a saját életfeltételei fölötti ellenőrzést.
Ma már aligha kétséges, hogy nem lehet a TTIP-t úgy elfogadni, hogy ne csorbuljon a nemzetállamok szuverén igazságszolgáltatási rendszere, hiszen az egyezmény leglényegesebb pontjai közé tartozik az ISDS, amely: a nemzeti igazságszolgáltatási szintről egy ellenőrizhetetlen, a multinacionális cégeknek kedvezőbb terepre, választott, vagyis magánbíróságokra bízná a jogviták eldöntését. Az ISDS célja ugyanis annak megakadályozása, hogy egy ország igazságszolgáltatásán keresztül diszkriminálhasson külföldi cégeket, ami azt jelenti, hogy a külföldi vállalatokat egyenlő szintre hozza a nemzeti kormányokkal. Ez a fajta magánbíráskodás nem példanélküli, sőt a korábbi szabadkereskedelmi egyezmények és a WTO működésének is szerves részét képezi. Pontosan ezért, mielőtt elvi vitába kezdenénk a fentiekről, vagyis arról ejtenénk szót, milyen jogon perelhet egy vállalat egy kormányt, érdemes egy pillantást vetnünk arra, milyen tanulságokat szűrhetünk le az eddigi hasonló eljárásokból.

Célszerű tehát a TTIP-hoz legjobban hasonlatos NAFTA eseteit górcső alá venni. A NAFTA 11-es fejezete, amely a konfliktusrendezésről szól, csupán a kodifikált szövege alapján, első olvasatra, semmi különösebben vállalhatatlant nem tartalmaz. Ugyanakkor pont a szövegben szereplő nehezen definiálható fogalmak és a tág értelmezési lehetőségeket magukban rejlő megfogalmazások miatt vált ez a jogszabályi fejezet a vállalatok jogait a nemzeti szuverenitással szemben igencsak engedékenyen értelmező rendelkezések szinonimájává. Ezért, ha a TTIP részei szövegszerűen elénk kerülnek majd, nem csak arra kell figyelnünk, amit a jogszabály szövegszerűen tartalmaz, hanem arra is amit nem zár ki, illetve nem tilt meg.
A NAFTA elfogadásakor politikai támogatói azt hangsúlyozták, hogy ez lesz az a kereskedelmi egyezmény, ami a lehető legzöldebb lesz, mert mindegyik résztvevő államnak meghagyja a jogát az önrendelkezése természeti erőforrási felett. Azt is állították, hogy nem csökkennek majd a tőke szabad mozgásának rovására a természetet védő előírások, egyszóval mindenki jól jár majd vele. Igazi win-win helyzetet teremtenek. Egy amerikai mondás szerint: a torta is megmarad és jól is lakunk. Több olyan eset is előfordult azonban, ami cáfolja a fenti optimista várakozásokat. A túl lazán megfogalmazott 11-es fejezetre hivatkozva multinacionális vállalatok több esetben is pereltek azért államokat, mert azok természetvédelmi szabályai gátolták, vagy nehezítették haszonszerzésüket. Érdemes jól az agyunkba vésnünk, az egyik ilyen ügyekre szakosodott sztárügyvédük szavait.
Barry Appleton, az EthylCorp ügyvédje, mondta: "Az sem számítana, ha a gyermekeknek szánt reggeli müzlikben felhasználni kívánt anyag folyékony plutónium lenne. Ha a [kanadai] kormány betilt egy anyagot, ami miatt egy USA-ból származó cég profitot veszt, akkor a NAFTA alapján az a cég kárpótlást követelhet."
Ez több esetben meg is történt. Mindaz, ami a TTIP és a korlátlan szabad kereskedelem támogatói szerint csak a zöld fundamentalisták rémálmaiban fordul elő: vagyis, hogy egy multinacionális cég egy szuverén állam természetvédelmi szabályzata miatt, a haszonszerzéshez való jogára hivatkozva perel és nyer, többször is előfordult. Elég, ha a Metalclad Corp. v. Mexico vagy az S.D. Myers Inc. v. Canada perekre gondolunk. Az S.D. Myers Inc. v. Canada perben a felperes egy amerikai hulladékkezelő cég volt, amely PCB hulladékkal foglalkozott. Miután nem volt elég sikeres, székhelyét az Egyesült Államokból Kanadába helyezte át. 1989-ben azonban Kanada aláírta a veszélyes hulladékok kezeléséről és szállításáról szóló Bázeli egyezményt, aminek a betartatása miatt a kanadai környezetvédelmi miniszter egy átmeneti rendeletben megtiltotta a PCB exportját. Ez sértette Meyers üzleti érdekeit, ezért az S.D. Meyers a NAFTA 11-es bekezdés egyes előírásainak megsértése miatt pert indította kanadai állam ellen. A magánbíróság úgy találta, hogy bár a kanadai kormány motivációja megfelelt a NAFTA által előírt elveknek, az átmeneti rendelkezés azonban sértette a NAFTA 1102-es pontját, így Kanadát 6 millió kanadai dollárt megfizetésére kötelezte.2005-ig 42 hasonló keresetet nyújtottak be a NAFTA-ban részt vevő három kormány ellen, ezek közül 11 zárult le, és $35 millió dollárt ítéltek meg az öt nyertes multinacionális vállaltnak. Az Egyesült Államok eddig több mint $ 3 milliót költött a NAFTA 11-es bekezdésére hivatkozó perek jogi költségére.
Ezek a jogi eljárások arra hívják fel a figyelmünket, hogy sok esetben ütközik egymással a tőke egyre szabadabb áramlásához fűződő érdek és az egyes közösségeknek az a joga, hogy természeti értékei felett rendelkezhessen. A NAFTA megkötése idején a nehezen meghatározható fenntartható fejlődéssel kapcsolatos közbeszéd a stockholmi deklaráció és a riói találkozó hatására épp a fénykorát élte, így e köré a fogalom köré fonták az egyezmény megkötői politikai érveiket. A NAFTA preambuluma célként tűzte ki a fenntartható fejlődést, és Clinton elnök kezdeményezésére a három aláíró ország még egy fenntarthatósági mellékegyezményt is elfogadott. A fenntarthatósági retorika szerves részét képezte a NAFTA elfogattatásának, és ezzel az előbb említett kibékíthetetlen ellentét elfedésére szolgált. A fenntarthatósági mellékegyezmény a természetvédelem legfontosabb kérdéseit nem érinttette, arról csak a fent említett 11-es bekezdésben volt szó. Azt a dilemmát, hogy végső soron ki mond ja majd ki a döntő szót egy adott terület természeti értékeiről, az ott elő közösség, vagy az ott hasznot szerezni kívánó multinacionális vállaltok, a választott magánbíróságokra bízta. Pedig ez az egyik leginkább húsba vágó kérdés, mert végső soron az életünk minőségéről szól., amire a NAFTA-ban nem azzal kapunk ha választ ha megnézzük, mi következik az eddigi magánbírósági gyakorlatból. Noam Chomsky ezt úgy fogalmazta meg, hogy a NAFTA-ban korlátlan lehetőség van a népek azon törekevéseinek aláásására, amelyek az életminőségük megvédését célozzák.
A neoliberálisok szerint, ugyanakkor a NAFTA és a TTIP között olyan sok a különbség, hogy nem is lehet párhuzamot vonni közöttük. A NAFTA három gazdasági erejét tekintve nagyon különböző ország között jött létre, míg az EU 27 tagállama és az USA a fenti érveket megfogalmazók szerint nem különbözik lényegesen egymástól. Különös érvelés ez, ha például Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági erejét vetjük össze. A Lengyel Külügyi Intézet, amely többször is a TTIP mellett érvelt, ugyanakkor egy "A NAFTA-tól a TTP-n át a TTIP-ig" című cikkében épp azzal érvel az egyezmény mellett, hogy rámutat, a két kereskedelmi egyezmény hasonlóságaira.
A TTIP támogatói arra is hivatkozni szoktak, hogy a NAFTA-val ellentétben, a nagy cégek az USA-EU kereskedelemben eddig is ki tudták küszöbölni a szabályozási és vámbeli különbségeket, így a megkötendő egyezmény elsősorban a kis és közepes vállalkozásokat hozza kedvező helyzetbe. Ezt cáfolja Reinhard Bütikofer, a német zöldek európai parlamenti képviselője, aki szerint az egyezmény kis és közepes vállalkozásokról szóló tervezett fejezete csupán az információcsere gyorsításához szüksége szándéknyilatkozatokat tartalmazza a jelen állás szerint, ami a képviselő szerint "nem igazán eget rengetően előnyös a kis és középvállalkozások számára."
Vajon mire gondolhattak az egyezmény támogatói, amikor a KKV-k központi szerepéről beszélnek? Természetesen a lényeg itt is az ISDS fejezetben van, mert a KKV szempontjából az valóban újdonság lenne, ha a számukra anyagilag eddig elérhetetlen magánvád-bíróságokhoz tudnának fordulni, az állítólag csökkenő perköltségek miatt, és így "befektetéseik biztonságosabbá" válhatnak. A perköltségek csökkentését úgy kívánják elérni, hogy a szokásos három helyett mindössze egy választott bíró döntene, ahogy azt a CETA esetében be is terjesztették. Mindez azzal a következménnyel is járhatna, hogy drámain megemelkednének a nemzetállamok ellen indított perek. Az egyetlen bíró pedig tovább növelné a visszaélések lehetőséget. Az ISDS ilyen irányú megváltoztatása, csak tovább növelné az amúgy is jelentős kockázatokat. Gus Van Harten professzor arra is figyelmeztet, hogy a választott bírók többször olyan ügyvédek közül kerülnek ki, akik amúgy, más, hasonló ügyekben visznek peres ügyeket a m agánvádhatóságok elé, ami egy normálisan működő jogrendszerben összeférhetetlen lenne. Az összeférhetetlenség és a kiszolgáltatottság csak nőne, ha egy választott bíró ítélne, az eddigi három helyett, akik kölcsönösen ellenőrizték egymást.
Van Harten arra is rámutat, hogy a választott bíróságokra olyan kereskedelmi szerződések esetében játszanak fontos szerepet, ahol az egyik fél nemzeti bírósága megbízhatatlan és ezért feltételezhető, hogy a külföldi vállalkozásokat diszkriminatív módon kezeli. Ugyanakkor sem az USA sem az EU tagállamai nem minősülnek ilyeneknek, így ennek a jogintézménynek nincs jogalapja egy EU-USA szabadkereskedelmi egyezményben. Ha visszagondolunk a NAFTA -ra, illetve annak a 11.-ik bekezdésére, Kanada és az Egyesült Államok sem tűnt instabil jogrendszerrel rendelkező országoknak. Mégis a NAFTA keretében történtek azt mutatják, hogy a választott bíróságok, különösen egy nagyon általánosan megfogalmazott, tág értelmezésre lehetőséget adó egyezményi környezetben az esetek döntő többségében a vállalkozásoknak kedveznek a nemzetállamokkal és a helyi közösségekkel szemben.
A TTIP mellett érvelők közül egyesek azt állítják, hogy nincs ellentmondás az életminőség feltételeit szem előtt tartó szabályozások és a tőke egyre szabadabb áramlása között. Lesznek olyanok is, akik arra hivatkoznak majd, hogy a fenti ellentétpár megfogalmazása, csak a szabad kereskedelmet ellenző nacionalisták érdeke és AlGore-ra hivatkoznak, majd a NAFTA mellett érvelve azt állította:a "protekcionizmus csak a jóléttől véd meg minket." Lesznek olyanok, akik szerint nemhogy csökkenni, hanem éppenséggel növekedni fognak a lehetőségek, ami jó hatással lesz majd a természetvédelmi előírásokra, vagyis az egyezmény "zöld"szempontból is jó lesz. Ezek az érvek mind ugyanígy elhangzottak a NAFTA-val kapcsolatos vitákban.
Ugyanakkor, bár az amerikaiak szerint van olyan, hogy a torta is megmarad, és meg is esszük, mi pontosan tudjuk, hogy nem marad meg a torta, ha megesszük. Nem lehet mindent egyszerre, és hogyha a tőke szabad mozgását helyezzük előtérbe, el fogjuk veszíteni az ellenőrzésünket a természetvédelmi szabályozások felett, és ezáltal nem lesz lehetőségünk, hogy életminőségünket a saját igényeinknek megfelelően alakítsuk.

mandiner

A NATO gépe sértette Irán légterét - leszállították

Az iráni légtérvédelem parancsnoka hétfőn figyelmeztette az észak-atlanti szövetséget, hogy ne próbálkozzon az ország légterének újbóli sértésével. A légtérvédelem ugyanis újból a NATO egy gépét azonosította a határ közelében.

"Jeleztük a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet felé, hogy bizonyos repülőgépek, közte a NATO katonai gépei nem léphetnek be az Iráni Iszlám Köztársaság légterébe". Farzad Ezmajeli dandártábornok, a Hatam ol-Anbia iráni légvédelmi bázis parancsnoka a FARS hírügynökségnek nyilatkozva visszautalt egy korábbi esetre, amikor szeptemberben az ISAF - a NATO-vezetésű afganisztáni misszió - egy gépét leszállásra kényszerítették, miután légtérsértés követett el. Ezmajeli korábbi nyilatkozata szerint decemberben az ISAF gépe az iráni légtérbe lépve civil járatként azonosította magát. A gépet a földre kényszerítették, és egy 108 fős NATO katonai személyzetet vettek őrizetbe, miután az állítólagos civil járatot leszállították a Bandar Abbasz repülőtérre.

Washington tagadta, hogy a leszállás kényszerített lett volna. Az amerikaiak szerint az Egyesült Arab Emírségek egy amerikai katonai személyzetet szállító gépe technikai problémák miatt szállt le a Bandar Abbasz repülőtéren, majd folytatta útját Dubai felé.

Ezmajeli újabb nyilatkozatában megismételte, hogy minden idegen járművet, ami légtérsértést követ el, leszállásra kényszerítenek.

F-14 az iráni légtér védelmében

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/05/nato-gepe-sertette-iran-legteret-leszallitottak