Kínai nemzetbiztonság: Kémelhárítás

Az állambiztonság átfogó védelmét szolgáló új kémelhárítási jogszabályt fogadott el a kínai törvényhozás, amely felváltja az eddigi nemzetbiztonsági törvényt - jelentette a kínai média.

Az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának ülésén elfogadott dokumentum tartalmazza

- a kémkedés fogalmának meghatározását,

- s megállapítja, azok a külföldi szervezetek és magánszemélyek, amelyek és akik kémtevékenységet folytatnak,

- erre másokat rávesznek, vagy anyagilag ebben támogatnak, bűncselekményt követnek el,

- ahogyan azok a hazai szervezetek és magánszemélyek is, amelyek, illetve akik külföldieknek kémkednek.

A törvény a nemzetbiztonsági ügynökségeket hatalmazza fel arra, hogy az érintetteket felszólítsa a nemzetbiztonságot veszélyeztető, károsnak ítélt tevékenységek abbahagyására. Akik a felszólításnak nem tesznek eleget, azokat szankcionálják, ingatlanjaikat lezárhatják, illetve elkobozhatják. Ugyanezt tehetik a berendezésekkel, pénzzel és egyéb létesítményekkel.

A jogszabály szövege szerint a kémelhárításnak a törvényt szem előtt tartva, a magánszemélyek és szervezetek jogait tiszteletben tartva és azt biztosítva kell működnie. Az eljáró hatóságnak ugyancsak tekintettel kell lennie az államtitkokra, az üzleti titkokra és a személyes adatok védelmére. A beszámolók kitérnek rá, annak megállapítása, hogy például egy okostelefon bizonyos helyzetben a kémkedés eszközének minősül-e, az állambiztonsági szervek feladata.

A kínai törvényhozás a nemzetbiztonsági törvény 1993-as életbe lépése óta most első ízben foglalkozott az abban foglaltakat érintő módosításokkal, az új kémelhárítási törvény kihirdetésével a korábbi törvény érvényét veszítette. Sajtójelentésekből az is kiderült, a törvény tárgyalása során elhangzott, változtatni kell az államtitok kategóriájába sorolt dokumentumok minősítési követelményein, ugyanis sok irat az eljárási körülmények miatt, s nem a tartalmából következően kap ilyen minősítést.

Hszi Csin-ping kínai államelnök a központi nemzetbiztonsági bizottság első - áprilisi - ülésén elnökölve kezdeményezte a nemzetbiztonsági feladatok átfogó áttekintését. Hangoztatta, a nemzetbiztonság fenntartása ma jóval összetettebb, mint valaha volt "a bonyolult belső és külső körülmények" miatt.

Hírfigyelő Szolgálat

Kérném szépen azt a törvényhelyet

Kérném szépen azt a törvényhelyet, amelyben elő van írva az a tétel, hogy a cigányságot a magyar társadalom az idők végezetéig el kell, hogy tartsa, segélyt kell, hogy folyósítson részükre, és fizesse a betegellátásukat, a kórházi kezeléseiket még akkor is, amikor a családi perpatvar miatt verik szét egymást? Ezen kívül rendezze az általuk okozott károkat és a rezsijüket is!

Kérném szépen azt a törvényhelyet, amelyben elő van írva, hogy a holokauszt túlélőknek meddig kell még folyósítanunk a kártérítéseket, kárpótlásokat, kiemelt nyugdíjakat?
Miért teszik felelőssé a holokausztért a ma itt élő magyar társadalmat? Azt a társadalmat, amelyik 70 évvel ezelőtt a világon sem volt?

Miért nincs még mindig felmondva az 1962 évi kölcsönös szociális szerződés, amelyet a Szovjetunióval (és nem Ukrajnával!!) és Romániával kötött a Magyar Népköztársaság? Államforma változás miatt 1989. október 23-a után azonnal fel kellett volna mondani, annál is inkább, mert egyetlen magyar beteg sem jár ki sem Ukrajnába, sem Romániába gyógykezelésre. Arról meg nem is beszélve, hogy járulékfizetési kötelezettség nélkül magas összegű nyugdíjakat folyósítunk ez alapján a szerződés alapján főleg Ukrajnába, sokszor ukránoknak. Újabban ukrán krónikus betegeket is gyógyít a nyíregyházi kórház, a magyar beteg meg megy várólistára, vagy a levesbe.

Miért tartunk el több száz külföldi diákot, és tanítjuk őket az egyetemeinken ingyen? A magyar diák meg örökre adósodjon el a diákhitelnek „köszönhetően”.

A magyar társadalom hátrányba kerül a saját hazájában. Vajon miért? Csak nem azért, mert birka módjára mindent eltűr? A birka tűr egy ideig, aztán menekülőre fogja a dolgot. Így tesz a magyar társadalom is: inkább külföldre vándorol a megélhetés reményében, az itthon maradók pedig amikor csak tehetik, leszavaznak azokra, akik 25 év óta ezt teszik velük!

Sokadszorra megkérdezem illetékes elvtársak,

Miért van cca 12-14 millió érvényes taj kártya Magyarországon, amikor nem vagyunk annyian?
Miért fizetünk ukránoknak, ukránoroszoknak nyugdíjat? -
mert olyan jól gyilkolták a népünket, gyalázták lányainkat-asszonyainkat, ölték embereinket?
Ide telepítették az Oroszország mellett felesküdött államilag idepakolt kémfeleségeket???!!!
Senki nem mer válaszolni, intézkedni pláne nem!
A cigánykérdéssel nem tudtak mit kezdeni sehol a szoc. világban, csak sunnyogtak. De akkor legalább volt munkájuk, már annak, aki dolgozni akart!
De most, nincs munka, tartsuk õket is!
Mik vagyunk mi?
Európa semmire se jó dologtalanjainak ellátói, akkor amikor a mieinknek sem jut elég! Sõt meglopják, terrorizálják fõleg az idõseket ezek a semmirekellõk!
Miért kell nekünk mindenféle szennyért fizetni???
Mi fosztottuk ki Európa nemzeteit?  Nevetséges!

Tisztelettel: Forgó Irén

A liberális német vezetés aggodalma az erősödő szélsőjobb

Vasárnap délután erőszakos összecsapásokra került sor Kölnben a rendőrség és közel ötezer anti-szalafista tüntető között. A demonstrációt az észak-rajna-vesztfáliai szélsőjobboldali erők szervezték, és a résztvevők között nagy számban megtalálhatóak voltak a német futballhuliganizmus aktív szereplői is. A felvonulók jellegzetes neonáci rigmusokat skandáltak, az eseményen elhangzó beszédekben pedig a szélsőjobboldal összefogására és társadalmi mozgalommá való szervezésére buzdították a hallgatóságot. Késő délután a helyi rendőrség a tüntetés feloszlatása mellett döntött, azonban az intézkedés későinek bizonyult, és így az állomás környékén durva utcai harcokra került sor a kölni rendőrök és a felvonulók között.

Az összetűzésben könnygázt, gumibotokat és vízágyút is kénytelen volt bevetni a rendőrség, reagálva ezzel az őket és a helyszínen tartózkodó újságírókat érő atrocitásokra. A Der Spiegel információi alapján az incidens során közel 50 rendőr sérült meg és 17 feltételezhető elkövető került előzetes letartóztatásba. A történteknek azóta is rendkívül erős a sajtóvisszhangja Németország-szerte: a nem megfelelő rendőri felkészültség, illetve a szélsőjobboldali erők és a futball-huligánok között létrejövő, fenyegető szövetség komoly aggodalomra ad okot. A Német Labdarúgóliga (DFL) hivatalos közleményben távolodott el az eseményektől, hangsúlyozva, hogy nem minden szurkolói sálat viselő ember számít valódi futballrajongónak. A DFL elnökének, Andreas Rettignek azért is került sor e nyilatkozatára, mert a demonstráló tömegben sok olyan ember volt látható, akinek öltözetén egy-egy német klubcsapat emblémáját lehetett felfedezni. Az ügyvivő megerősítette: a profi német labdarúgás teljes mértékben támogatja a hasonló, erőszakos társadalmi megmozdulások leküzdését. A szalafista-ellenes megmozdulást feltételezhetően már hónapok óta szervezték szélsőjobboldali, elsősorban internetes fórumokon. Ahogy az a Kitekintő korábbi cikkeiben is olvasható, a radikális iszlám németországi térnyerésének következtében az elmúlt években egyre nagyobb erőre kapott a nacionalista Pro Deutschland polgári mozgalom, melynek székhelye történetesen Kölnben található. 2014 elején egy addig titkosan működtetett internetes huligán-hálózat fóruma került nyilvánosságra, így világossá vált, hogy a szélső-jobboldali erők mellett huligánok is szalafista-ellenes fellépésekre készülnek. A közelmúltban számos német városban, Essenben, Mannheimben és Frankfurtban is cselekvésre szólította föl a lakosokat a „Huligánok a szalafisták ellen” elnevezésű kezdeményezés. Végül szeptember végén Dortmundban került sor az első tényleges utcai demonstrációra, akkor csupán 350 tüntető vonult föl, a tüntetés pedig rendőri beavatkozás nélkül zajlott le.

A kölni erődemonstráció sikerén felbuzdulva a szélsőjobboldali erők már országos terveket szőnek, és arról beszélnek, hogy akár 200 000 fő mozgósítására is képesek lehetnek a jövőben. Hosszú távú céljaik között említenek egy, egész Európára kiterjedő, a radikális iszlám képviselőivel szembeni fellépést, a közeli terveikben pedig egy november 15-re, Berlinben meghirdetett „Huligánok a szalafisták ellen” tüntetés szerepel. A szélsőséges erők számára tehát felcsillant a remény arra, hogy az elkövetkezendőkben számottevő politikai szereplővé nőhessék ki magukat. A szélsőjobboldal esetleges megerősödése azonban jelentős aggodalmat kelt a német politikai színtéren. Thomas de Maiziére német belügyminiszter (CDU) a kölni összecsapásokat követően az igazságszolgáltatás lendületes és hatékony fellépésének szükségességét hangsúlyozta. A belügyminiszter nyilatkozatában elmondta: a vasárnap őrizetbe vett tüntetők ügyében folytatott gyors és szigorú eljárás segítségével egyértelművé kell tenni, hogy Németország nem tűr meg semmiféle hasonló, erőszakos és szélsőséges megmozdulást. Továbbá jó esélyt lát arra is a CDU politikusa, hogy a jövőben az előreláthatóan erőszakos eseményekbe torkolló, politikai lepelbe bújtatott demonstrációkat nem engedélyezik majd a közigazgatási hatóságok, olvasható a Die Zeit tudósításában.

Thomas Kutschaty, Észak-Rajna-Vesztfália igazságügy minisztere a vasárnapihoz hasonló események megelőzésének fontossága mellett azt is megemlítette, hogy a jövőben sokkal szigorúbban kell eljárni az ilyen jellegű utcai bűncselekmények ügyében. Az SPD politikusa minél gyorsabb, a büntetőjogot szigorító intézkedéseket szorgalmaz nem csak a tartományi, hanem a szövetségi döntéshozás szintjén is. Ezt a javaslatot a Német Nyomozók Szövetsége (BDK) is üdvözölte: André Schulz, a szövetség elnöke hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jövőben az erőszakot elkövető személyek mellett a tömegben tartózkodó, az agressziót ezáltal támogató embereket is erélyesebben kell büntetni.

Berlinben újabb összetűzésre kerülhet sor?

A „Huligánok a szalafisták ellen” mozgalom tehát legközelebbi fellépését november 15-én, Berlinben tervezi megvalósítani. Rendőrségi források alapján a tüntetést a szervezők a brandenburgi kapunál kívánják megtartani. Az illetékes hatóságok azonban már most vizsgálják a demonstráció betiltásának lehetőségét. Frank Henkel, berlini belügyi szenátor úgy gondolja, hogy a jogállamnak kötelessége minden rendelkezésére álló eszközt felhasználnia ahhoz, hogy a hétvégi, kölni események ne ismétlődhessenek meg.

Habár a német rendőri szakszervezet lehetségesnek tartja, hogy a jövőben megakadályozhassák az erőszakos tüntetéseket, a jogi szakvélemények nem teljesen erősítik meg ezeket az elképzeléseket, mivel a demonstráció betiltása a gyülekezési szabadság korlátozását is jelenthetné. Egyelőre tehát kérdéses még, hogy a következő hetekben sor kerülhet-e egy újabb anti-szalafista tüntetésre Németországban. Amennyiben igen, a rendőrségnek mindenképp felkészültebben kell várnia az eseményt, hiszen a Kölnben történtek után már semmiképpen sem lebecsülendő a szerveződés mozgósító potenciálja.

Gölöncsér Miklós

A konszolidált Irán még mindig célpont

Hogy miért?

Irán Törökországot teszi felelőssé a szíriai polgárháború elhúzódásáért. Az iráni álláspont szerint a Bassár el-Aszad eltávolításáért küzdő török nyomás és a nyugatzsoldos „lázadó terrorista csoportoknak” adott támogatás miatt tart még a konfliktus, jelentette kedden az IRNA iráni hírügynökség.

„Ankara beavatkozása Szíria belügyeibe sajnos a háború elhúzódásával és rengeteg ártatlan szíriai halálával járt”, idézett egy magas rangú külügyminisztériumi forrást az IRNA iráni hírügynökség. „A szíriai krízis véget érhetett volna három évvel ezelőtt, hogyha a török hatóságok felfüggesztették volna Aszad eltávolításával kapcsolatos követeléseiket és a terroristák támogatását.” A szíriai polgárháború látszólag negatívan érintette a két ország kapcsolatát. Törökország elkötelezte magát Aszad eltávolítása mellett, míg Irán a szíriai elnök eltökélt támogatója. Bár a konfliktustól függetlenül a török-iráni kapcsolatok az év elején kifejezetten erősnek tűntek és januárban a felek stratégiai együttműködésben egyeztek meg, az Iszlám Állam felemelkedésével és a szélsőségesek ellen összeállt koalíció létrejöttével kiéleződött a helyzet. Törökország elsődleges célja Szíriában Aszad eltávolítása, tehát a török álláspont szerint egy átfogó megoldásnak Szíriában magában kell foglalnia Aszad bukását. Bár ez eddig nem történt meg, a légicsapások kiterjesztése Aszad erőire nagyban segíthetnék a török érdekeket. Ha Törökország szíriai szövetségesei teljesen átvehetnék az uralmat Észak-Szíriában, drasztikusan csökkenne egy szabad kurd állam létrejöttének esélye, illetve megkezdődhetne Aszad végleges bukása és az Iszlám Állam kiszorítása a török határ közeléből - mondja Erdogán. Az iráni regionális célok között is előkelő helyen szerepel az Iszlám Állam legyőzése. Bár Irán nem támogatja az USA által vezetett koalíciót, mi több, kritizálta is a hatékonyságát, a légitámadások Irakban és Szíriában kézzelfoghatóan visszavetették a szélsőségeseket, megkönnyítve Aszad megmaradt erőinek a sorsát. Szíria elvesztése Irán legfontosabb szövetségesének elestét jelentené. Szíria jelenti Irán számára a Hezbollahhal való közvetlen kapcsolatot, amely közvetíti Irán befolyását Libanonba. Továbbá Szíria végleges eleste a síita vezetésű Irakot még nagyobb veszélybe sodorná, magyarán csökkentené az iráni befolyást az egész térségben, ami érthető módon Irán biztonságpolitikai érdekeire és regionális törekvéseire is veszélyt jelent.

Az Irán és a Nyugat között hosszú idő óta húzódó bizalmatlanság másik fő alappillére az iráni nukleáris program. A nyugati hatalmak Irán atomprogramjának titkos katonai felhasználására gyanakodnak. Ezeket a vádakat Irán tagadja, sőt, többször is megvádolt bizonyos nyugati országokat atomprogramjuk szabotálásával. A teheráni Arman napilap Asghar Zareanra, az Iráni Atomenergia Szervezet helyettes nukleáris biztonsági főnökre hivatkozva tudósított az akcióról, amelyre értesüléseik szerint két hete került sor. „Kárt próbáltak tenni a nehézvíz szállítására kijelölt tartályainkban. A szabotázst azonban felfedeztük és elhárítottuk, mielőtt a tartályokat feltöltöttük volna Arakban,” nyilatkozta Zarean.

A nehézvíz az egyik legfontosabb komponense a nukleáris reaktorok építésének és karbantartásának. Irán egyetlen ismert nehézvíz reaktora a közép-iráni Arak városában épül. Bár még nincs teljesen kész, az araki reaktor már működőképes. A reaktor idén júniusban jelentős átalakításokon ment át, drasztikusan csökkentették a potenciális plutónium termelését, egyértelmű gesztusként az Iránnal tárgyaló hatok felé (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína).

A hatokkal való átmeneti szerződés szerint - egyes szankciók mérsékléséért cserébe - az iráni hatóságok leállították több fő alkatrész üzembe helyezését Araknál. Időközben Irán és a hatok folytatják a tárgyalásokat. Bár a tárgyalások utolsó fordulója pozitív visszhangot keltett, a feleknek még mindig meg kell birkózniuk néhány kényes ponttal a november 24-i határidőig, ha el akarják érni egy átfogó szerződés létrejöttét.

2010-ben Irán urándúsító létesítményeit súlyos támadás érte a Stuxnet vírus által. Legtöbben az USA-ra és Izraelre gyanakodtak a támadásért, de felelősséget egyik megvádolt kormány sem vállalt. Idén márciusban már egyszer beszámoltak az iráni hatóságok egy akkor meghiúsított szabotázsról az araki reaktor ellen.

A Stuxnet

A kártevő 2010. júniusában „bukott le” a fehérorosz „VirusBlokAda” cég által Iránban, a Bushehr erőmű egyik gépén, és azóta bebizonyosodott, hogy több, mint 100 000 számítógépet fertőzött meg, a Simatic WinCC SCADA-kat keresve. Csak Iránban 45 000 felügyeleti számítógép és szerver tartalmazta a vírust A felfedezés óta bebizonyosodott, hogy a Stuxnet vírus az erőműre közvetlen fenyegetést nem jelentett, mert annak az urániumdúsító berendezések voltak a célpontjai. Közvetett értelemben azonban az a tény mindenképpen fenyegető, hogy egy vírus bejutott a létesítménybe. A Stuxnet-et feltételezések szerint az USA-ban vagy/és Izraelben fejlesztették ki (több találgatásban is felmerült az izraeli hadsereg high tech különítményének, a Unit8200-nak a neve). Erre utal (de akár figyelem-elterelés is lehet), hogy a kód az alábbi hivatkozást tartalmazza: 1979 május 9; ezen a napon végezték ki a prominens zsidó üzletembert, Habib Elghanian-t Iránban, Izraelnek való kémkedés vádjával. Több feltevés szerint az izraeli Dimonában egy tesztkörnyezetet építettek ki Simatic rendszerrel és IR-1 centrifugákkal, és itt fejlesztették ki a Stuxnet támadó blokkját. A munkához az amerikai Idaho National Laboratory (INL) szakemberei adtak tanácsokat (vagy akár részt is vettek a fejlesztésben)

Hírfigyelő Szolgálat

Lehet, hogy Törökország "a megbízhatatlan" kategóriába került az atlantista Nyugat listáján?

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint az USA vezette Iszlám Állam elleni koalíció túlságosan is a szír-török határnál fekvő településre, Kobanéra fókuszál, ahelyett, hogy figyelmét más, fontosabb térségekre is irányítaná, írja az al-Jazeera.

"Miért Kobane?

És miért nem más városok, mint például Idlib, Hama, Homsz vagy éppen Deir al-Zor?", tette fel a kérdést pénteken Párizsban Erdogan, miután megbeszélést folytatott Francois Hollande francia miniszterelnökkel. Folytatta továbbá: "miért nem Irak területén intenzívek a légicsapások, amelynek negyven százalékát megszállta az Iszlám Állam? Miért nem avatkozunk be ezekben a tartományokban is, és miért Kobanéban?"

Erőviszonyok Szíriában és Irakban. Szürke: Iszlám Állam; piros: szíriai rezsim; zöld: szíriai rezsim ellen lázadó "mérsékelt" csoportok; sárga: kurd erők; rózsaszín: iraki kormányzati erők.

Az Iszlám Állam számos falvat elfoglalt Kobane (arabul Ayn al-Arab) környékén, és körülbelül két hónapja ostromolja a várost. A harcok következményeként kétszázezer lakos hagyta el a települést és menekült a szomszédos Törökországba. "Kobanéban nem maradt senki, mindössze kétezer ember. Mi értelme van így a folyamatos támadásoknak? Nehéz megérteni ezt a megközelítést", mondta a török elnök, majd hozzátette: "ezért állok értetlenül afelett, hogy a koalíciós erők miért nem akarnak más szíriai területeken is támadni. Miért nincsenek műveletek az Iszlám Állam ellen egyéb területeken is?" Az Egyesült Államok vezette koalíció Szíriában Kobanén kívül Rakka városát és környékét - amely az Iszlám Állam központja -, valamint Észak- és Kelet-Szíria egyes területeit is bombázza. Recep Tayyip Erdogan megragadta az alkalmat, és tagadta azon vádakat is, amelyek szerint Törökország támogatja az Iszlám Államot azáltal, hogy semmilyen akadályt nem állított a dzsihadisták áramlásának Szíriába és Irakba Törökországon keresztül.

"A nemzetközi médiában gyakran kering, hogy Törökország támogatja az Iszlám Államot. Ez teljesen téves és hamis. Törökországot hamisan vádolják azzal, hogy bármilyen támogatást is nyújtott az Iszlám Államnak, és nem is fog soha semmiféle segítséget nyújtani a jővőben sem a dzsihadista szervezetnek", hangsúlyozta Törökország elnöke.

http://jovonk.info/2014/11/01/eedekes-kerdesek-torokorszag-talan-kezdi-kapizsgalni

Csángóföld: Norvég pénzből a magyar nyelv ellen? - Nyisztor Tinka PhD felszólalása

A moldvai Pusztinában élő Nyisztor Tinka - aki mellesleg Lausanne-ban doktorált - érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Alább olvasható felszólalása.

Bákóba is eljutott a norvég- és az UNICEF-támogatás. 50 falut fognak támogatni. A megyei tanács elnöke összeszedte a csángó gyerekeket (október 23-án) és elmondta, hogy megalázó a magyarok támogatása, csak megszégyeníti a jó moldvai román méltóságot, azzal a kis pénzzel, amivel támogatják a csángókat.

Ezt mondta Drágos Benea október 23-án a bákói Történelmi Múzeumban a csángó gyerekeknek, akiket a Katolikus Kollégiumból vittek oda, hogy meglátogassák a múzeumot:

Az új projekt segítségével (csak gondolom, hogy a norvég pénzről van szó!) megszüntetik a magyar nyelvoktatását, elbocsátják a magyar tanárokat (mintha ők alkalmazták volna) és bevezetik az olasz nyelvet, mert az hasznos és szép. A csángó nyelv ( a magyar szót nem mondta ki, az TABU Moldvában) rusnya, haszontalan, sérti a román büszkeségüket a csángóknak.

Csak azért gondolom, hogy a norvég támogatásról van szó, mert előtte két nappal Ponta és a bukaresti norvég nagykövet, meg az UNICEF képviselője Bákóban indították útjára azt a projektet, amelyből a bákói hátrányos helyzetű gyerekeket támogatják 50 faluban.

Mintha kezdeném megérteni a magyarországi történéseket a norvég támogatás körül!

Ide Romániába, Bákóba alig érkezett meg a támogatás és rögtön a baloldal kampányol vele. Rögtön a magyar nyelvet akarják irtani. Nem tisztem utána nézni, de megérne "egy misét"!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

!!

Nyisztor Tinka PhD
Pusztina

(MVSZ Sajtószolgálat)

Az USA-ban lezuhant a SpaceShipTwo űrhajó

lezuhant_Spaceship2_20141101_Foto_AP_Ringo_H_W_Chiu

Az egyik pilóta életét vesztette, a másik súlyosan megsebesült miután a SpaceShipTwo szuborbitális turisztikai űrhajó lezuhant a Kalifornia déli részén található Mojave sivatagban tesztrepülés közben.
Az űrrepülőgépet kifejlesztő cégnél, a Virgin Galacticnál elmondták, hogy súlyos hibát rögzítettek a szállítóeszközben. A WhiteKnight repülőgép, amely az űrhajót a levegőbe emelte, sikeresen földet ért. A társaságnál megkezdték a baleset okainak kivizsgálását.
Az Egyesült Államokban néhány nap leforgása alatt ez már a második baleset, ami űrszállítással foglalkozó magáncégnél történt.
Pár nappal korábban meg arról olvashattuk, hogy Kilövés után felrobbant a NASA teherűrhajója
A Cygnus amerikai űrhajót szállító Antares hordozórakéta kedden felrobbant a NASA Virginia tagállambeli kilövőállomásán.
Néhány órával ezután a Szojuz hordozó rakéta sikeres startot hajtott végre, – és a végén ő elvitte az űrállomásra az utánpótlást

Amikor műkedvelők és felelőtlenek osztják az észt legyen az űrkutatás, országkormányzás, vagy cégvezetés, mindig katasztrófához vezet.

Fehér Farkas – Szabad Riport
felhasznált források Oroszország Hangja / Euronews

Lezuhant és megsemmisült az USA újabb űr-reménysége, a "SpaceshipTwo". A különleges járművet magáncégek fejlesztették, amelyek nagy reményeket tápláltak arra, hogy sikerük esetén betörhetnek a szuperpiacra, az államilag finanszírozott űrszállítás, űrkutatás piacára. A fejlesztés eredeti célja a magánszemélyek (milliárdosok) számára biztosítani a lehetőséget az űrrepülésre.

Az űrjárművet egy speciális hordozórepülő vitte fel 20 mérföld magasságra, majd ott leválasztja az űrrepülőt, amely elvégzi a repülést, majd visszatér a földre. Mivel az Egyesült Államok olyannyira eltelt magától a gyorsan amortizálódó és rendkívül drága űrrepülőitől, hogy elfelejtett az utóbbi 20 évben fejleszteni, most hoppon maradt, és kiszorult az űrversenyből. A leggyorsabb lehetőség lett volna számukra, ha az eredetileg angol tulajdonossal bíró VirginGalactic cég "SpaceshipTwo" hajója sikeres lesz, amely bizonyos feladatokra befogható lett volna a személyszállításon kívül. Arról nem is beszélve, hogy több ilyen eszközt legyártathatnak, ha a tesztek sikeresek lettek volna.

A tesztek eredménye azonban jelenleg egy roncs a Mojave-sivatag homokján.

Az egyik pilóta életét vesztette, a másik súlyos életveszélyes sérülésekkel fekszik az egyik speciális kórházban. Eldugott blog-oldalak természetesen már arról értekeznek, hogy orosz műholdakról lelőtték a repülőt. Valójában egy hajtómű meghibásodása okozta a vesztét. Alig egy hete, hogy az USA elvesztette szintén magáncégek fejlesztésében (NASA által támogatott projekt) fellőtt teherűrhajóját, az Antares Sygnus rakétáját.

http://www.hidfo.net/2014/11/05/ujabb-amerikai-urkatasztrofa