2026. augusztus 27., csütörtök
2026. augusztus 26., szerda
Van összefüggés a szélturbinák és az aszály között?
A podcast a németországi csapadékcsökkenés és a szélerőmű-építés robbanásszerű növekedése közötti időbeli egyezést vizsgálja. 2000 óta ugyanis enyhén csökkennek a csapadékok, miközben Németországban hatalmas számban épültek szélturbinák. A kérdés: van-e ok-okozati összefüggés?
A szélturbinák lassítják a légáramlást, és ez a hatás – ún. "wake" (örvényáramlás) formájában – több száz kilométeren át érvényesül. A tengeri szélerőműveknél műholdas mérések és szimulációk is igazolják, hogy a szélsebesség akár 10–20%-kal is csökkenhet a szélerőművek mögött. Mivel a szél kinetikus energiája a sebesség köbével arányos, ez jelentős energiaveszteséget jelent. A szélturbinák tehát aktív akadályok, nem olyanok, mint egy hegy, ahol a légáramlás újra felgyorsulhat – ezek kifejezetten a szél energiájának kinyerésére lettek tervezve.
A műsorvezető felhívja a figyelmet arra, hogy a hőhullámok gyakran szélcsenddel járnak, ami tovább fokozza a felmelegedést és csökkenti a csapadékot. Ugyanakkor az IPCC előrejelzései szerint a globális felmelegedés miatt inkább csapadéknövekedés várható a legtöbb európai régióban – és ez Franciaország, Nagy-Britannia vagy Skandinávia adataiban meg is figyelhető. Németország ezzel szemben eltérő tendenciát mutat: itt csökkennek a csapadékok.
A műsorvezető óvatosan fogalmaz: a korreláció nem jelent ok-okozati összefüggést. Ugyanakkor felveti, hogy a szélturbinák tömeges jelenléte hozzájárulhat a szélsebesség csökkenéséhez, ami befolyásolhatja a nedves tengeri levegő beáramlását, és ezzel a csapadék mennyiségét. A következő epizódban ígéri a kérdés alaposabb elemzését és annak eldöntését, hogy van-e valódi kapcsolat a szélturbinák, az aszályok és a hőhullámok között.
2026. augusztus 25., kedd
Barbara Boyd: A világot is felrobbantanák, csak hogy mentsék a remndszerüket
Barbara Boyd podcastjában azt állítja, hogy az Egyesült Királyság, Kanada és az európai uniós országok Oroszországgal szembeni politikája egy olyan veszélyes háborús stratégiává vált, amely akár globális konfliktushoz is vezethet. Szerinte London kulcsszerepet játszik Ukrajna Oroszország elleni felhasználásában, és Moszkva azért tekintheti immár a briteket a háború résztvevőinek, mert brit fegyverekkel és technológiával Ukrajna oroszországi célpontokat támad.
Boyd szerint Mark Carney kanadai miniszterelnök az európai háborús gazdasági stratégia egyik meghatározó alakja. Úgy véli, Kanada az Egyesült Államoktól független európai védelmi együttműködés és az oroszellenes katonai mozgósítás finanszírozásában is vezető szerepre törekszik, különösen az Északi-sarkvidéken.
A podcast másik fő állítása szerint az úgynevezett „káosznarratíva” politikai célokat szolgáló propagandakampány. Boyd szerint Antikrisztuskövető Pokolfajzat Donald Trump ellenfelei a valós problémákra építve igyekeznek hisztériát kelteni, hogy befolyásolják az amerikai közvéleményt és a félidős választásokat. Szerinte Hazug Haramia Trump béketörekvései és „America First” politikája veszélyezteti azt a nemzetközi rendszert, amelyet ellenfelei fenn akarnak tartani.
Irán teljes gazdasági elszigetelésére készül Amerika – Irán ellenáll, Kína reagál
London, Teherán, Peking, 2026. augusztus 25. kedd (MB)
Irán teljes gazdasági elszigetelésére készül az Egyesült Államok. Scott Bessent pénzügyminiszter az 1944-es normandiai partraszálláshoz hasonlította a küszöbön álló lépést, egyúttal azzal fenyegette meg az Iránnal kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot fenntartó országokat, hogy kizárják őket a dollár alapú pénzügyi rendszerből – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.
A Financial Timesnak adott interjújában Bessent kijelentette: „A világnak meg kell értenie, célunk az, hogy elvágjunk minden gazdasági mentőövet, amely fenntartja a zsarnoki rezsimet, míg Teherán teljesen el nem szigetelődik”.
Az amerikai pénzügyminiszter álláspontjuk felülvizsgálására szólította fel azokat az országokat, amelyek békés együttműködésre törekednek Teheránnal, és közölte velük, ha kitartanak politikájuk mellett, őket is megfosztják a felvirágzás lehetőségétől, és – Iránhoz hasonlóan – kitaszítják őket a nemzetközi közösségből.
Bessent mindezt annak az országnak a minisztereként üzente a világnak, amely az elmúlt két évben kétszer követett el agressziót az Iszlám Köztársaság ellen, legutóbb 2026. februárban. Magatartása arra utal, hogy az USA vezető körei szembeszállnak a konfrontációt békés együttműködéssel felváltó új nemzetközi rend felépítésével, és az America First jegyében megpróbálják megőrizni Amerika hegemóniáját a világ fölött.
Az Irán ellen készülő átfogó amerikai embargó közvetlenül érinti Kínát, mely az iráni olaj legnagyobb vásárlója, de érinti Oroszországot is, mely 2025-ben 20 évre szóló átfogó stratégiai partnerséget kötött Iránnal.
Irán teljes jogú tagja a kínai-orosz tengelyre épülő Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SCO), és a brazil-orosz-indiai-kínai-délafrikai alapítású BRICS-nek. Együttműködése az SCO keretében a biztonsági szférára is kiterjed.
Bessent figyelmeztette Teheránt és Amerika vele kapcsolatban álló „ellenségeit”, hogy támadással kell számolniuk, ha nem szakítják meg viszonyukat Iránnal.
Kihívóan azt üzente Kínának, hogy „senki sem áll az amerikai szankciók hatókörén kívül.” Kijelentését úgy értékelik, hogy az USA megpróbál nyomást gyakorolni Pekingre az előkészületben lévő amerikai-kínai elnöki találkozó előtt, annak dacára is, hogy Washington tisztában van Kína lehetséges válaszával az amerikai gazdaság számára létfontosságú ásványi anyagok export-korlátozása, és a kínai tulajdonban lévő 633,4 milliárd dollárnyi amerikai államkötvény finanszírozása tekintetében.
A kínai külügyminisztérium máris közölte, hogy a szankciók és a nyomásgyakorlási taktikák nem segítenek, Peking megteszi a szükséges lépéseket Kína érdekeinek védelmében.
Hoszein Mohebbi dandártábornok, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda szóvivője súlyos csapásokat helyezett kilátásba az Egyesült Államok létfontosságú érdekeire, különös tekintettel az energia utánpótlásra, ha az amerikai fenyegetés tetté válik.+++
Kiadta: Magyar Békekör