Gregory Wrightstone geológus, a CO2 Koalíció vezetője szerint a klímaváltozás nem katasztrófa, és túlnyomórészt nem emberi tevékenység okozza. A felmelegedés trendje több mint 300 éve tart, nagy része még a jelentős CO2-kibocsátás előtt kezdődött, a Kis Jégkorszakból való kilábalás részeként. A történelem tanúsága szerint a melegebb időszakok virágzást hoztak az emberiségnek (bőséges termés, erős civilizációk), míg a hideg periódusok éhínséget, járványokat és hanyatlást okoztak.
Wrightstone szerint a CO2 üvegházhatású gáz, de melegítő hatása szerény (CO2-megduplázódás esetén kb. 1°C alapfelmelegedés). Az IPCC legrosszabb forgatókönyveit már valószínűtlennek tartják, az igazi tudományos adatok nem támasztják alá a katasztrófa-narratívát. A meleg életeket ment (98%-kal kevesebb szélsőséges időjárás miatti haláleset), a megnövekedett CO2 pedig hatalmas globális zöldülést okoz: rekord terméshozamok, hosszabb vegetációs időszak, jobb szárazságtűrés.
Az interjú szerint az emberiségnek nem félnie, hanem ünnepelnie kellene a mérsékelt felmelegedést és a magasabb CO2-szintet, mert azok egyértelműen előnyösek a bioszférának és a mezőgazdaságnak. Wrightstone szerint bátorság kell ahhoz, hogy „ne tegyünk semmit” – azaz ne korlátozzuk indokolatlanul a kibocsátást.
2026. július 3., péntek
Gregory Wrightstone: A CO2 áldás, nem átok – Gregory Wrightstone interjúja
Harctéri jelentés - 2026.07.02.
Konsztantinovka felszabadítása fontos stratégiai lépés volt a különleges hadművelet számára - Kreml
Peszkov egyéb kijelentései:
- Ha Ukrajna nem hajlandó a békés rendezésre, Oroszország folytatja a különleges hadműveletet;
- Oroszország számára előnyösebb a különleges hadművelet céljainak békés elérése, de Kijev még nem áll készen erre;
- A különleges hadművelet céljai békésen is elérhetők, ha Kijev jóakaratot mutat és meghoz bizonyos fontos döntéseket;
- Az orosz hadsereg folytatja az orosz régiók, köztük a Donyeck-medencének a felszabadítását, és dolgozik a Ukrajnával határos területeken egy pufferzóna létrehozásán;
- Oroszország munkahelyi csatornákon keresztül tartja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal;
- Oroszország reméli, hogy az Egyesült Államok Ukrajnában tett békés rendezési erőfeszítései sikeresek lesznek;
- A NATO-csúcstalálkozó előkészületeinek összefüggésében az Oroszországgal kapcsolatos kijelentések inkább konfrontatív jellegűek voltak;
- A Kreml figyelemmel fogja kísérni az Ankarában tartott NATO-csúcstalálkozóról érkező információkat és híreket.
Konsztantyinyivka (Konsztantyinovka) felszabadítása után a következő városokat kell még elfogalni a Donbász felszabadításának befejezéséhez
A név után zárójelben az orosz csapatok helyzete):
Szlovjanszk (kevesebb mint 10 kilométerre a külvárostól)
Kramatorszk (kevesebb mint 10 kilométerre a külvárostól)
Krasznij Liman / Liman (a város nagyobb része már a miénk, zajlik a tisztogatás, az ellenség szervezett védelme már csak a város déli részén maradt meg)
Dobropillja (néhány kilométerre a külvárostól, a mi szabotázs- és felderítő csoportjaink [DRG]
már megjelentek ott)
Bilicke (harcok folynak, a városi negyedek nagyjából 30%-át ellenőrizzük)
Szvjatohorszk (harcok folynak, az ellenőrzésünk kb. 15-20% a város északi és nyugati részén)
Druzskivka (néhány kilométerre a külvárostól, az Alekszejevo-Druzskivkáért folyó harcok már megkezdődtek)
https://t.me/magyarbtamas/8674
2026. július 2., csütörtök
A szuverenitás nyelvi műveltségre épülő személyes készség…és elvétele is nyelvi eszközökre épül.
EM Burlingame a Rich Does Politics műsorában amellett érvelt, hogy a szuverenitás nem elsősorban politikai, hanem személyes képesség: az embernek előbb saját gondolatai, érzelmei és ösztönei fölött kell uralmat szereznie, mielőtt a külvilágban is megőrizhetné szabadságát. A szuverenitás szerinte felelősséggel jár, és csak akkor tartható fenn, ha az egyén érti saját közösségének, valamint a jogrendnek a működését.
Burlingame vitatta azt a nézetet, hogy a szabadságot kizárólag a globalizmus fenyegeti. Úgy vélte, a történelem során mindig is létezett a szuverenitás és az emberek alávetésére törekvő hatalmi szemlélet közötti konfliktus. Ez nem új jelenség, hanem az emberi természet része. A globalista elit csak a legújabb megjelenési formája.
Állítása szerint a szabadság legfontosabb védőeszköze az angolszász common law és az alkotmányos hagyomány alapelveinek ismerete, mert a modern társadalmakban a jog a hatalom elsődleges eszköze.
Aki nem ismeri a törvény alapelveit, könnyen elveszítheti szabadságát „lawfare” eszközökkel.
A beszélgetés központi témája volt a nyelv szerepe. Burlingame szerint a jog teljes egészében nyelvi konstrukció, ezért aki nem képes árnyaltan gondolkodni és pontosan használni az anyanyelvét, az kiszolgáltatottá válik. Úgy véli, a mai leegyszerűsített kommunikáció gyengíti az emberek gondolkodását, míg a klasszikus irodalom és a régi politikai filozófusok művei fejlesztik azt a nyelvi és logikai készséget, amely ellenállóbbá teszi az egyént a manipulációval és a hatalom visszaéléseivel szemben. Kiemelte a gazdag belső párbeszéd, az olvasás, az írás és a tudatos önreflexió jelentőségét is, mert ezek alakítják ki azt a „szuverén elmét”, amely képes felismerni a megtévesztő érvelést és megőrizni önálló ítélőképességét.
Jordan Peterson a nemi identitásról, a névmáshasználatról és az esélyegyenlőségről
A beszélgetésben Jordan Peterson kanadai pszichológus és közéleti szereplő a transzneműség, a feminizmus és az egyenlőség kérdéseiről fejti ki álláspontját. A transznemű nők megítélésével kapcsolatban azt mondja, hogy a „nő” fogalmát biológiai ismérvekhez – például a születési nemhez, a reprodukciós képességhez és a kromoszómákhoz – köti, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy minden embert tisztelettel és méltósággal kell kezelni. Kifogásait nem a transznemű emberekkel, hanem az állam által előírt kötelező névmáshasználattal szemben fogalmazza meg, amelyet a szólásszabadság sérelmének tart.
A feminizmusról szólva kijelenti, hogy a mai irányzatokkal nem tud azonosulni, mert szerinte azok ideológiai fegyverré váltak. Ugyanakkor támogatja az esélyegyenlőséget, vagyis azt, hogy mindenki azonos lehetőséget kapjon képességei kibontakoztatására. A műsor egyik résztvevője, Ayesha Hazarika ezzel szemben a feminizmus eredményeit és a nők közéleti szerepvállalásának bővítését hangsúlyozza, miközben elismeri, hogy a férfiakat is súlyos mentális és identitásbeli problémák érintik.
A vita középpontjába végül az esélyegyenlőség és az eredmények egyenlősége közötti különbség kerül. Peterson az utóbbit elutasítja, mert szerinte annak kikényszerítése túlságosan kiterjedt bürokráciát és állami beavatkozást igényelne. Arra is hivatkozik, hogy a skandináv országokban – a magas fokú társadalmi egyenlőség ellenére – a kutatások szerint nem csökkentek, hanem bizonyos területeken még markánsabbá váltak a férfiak és nők közötti különbségek. A videó narrátora Peterson érvelési stílusát emeli ki, azt állítva, hogy vitapartnereivel szemben elsősorban logikai érvekre, nem pedig érzelmi hatáskeltésre támaszkodik.
2026. július 1., szerda
Miért nyerik idióták a választásokat?
2026. június 30., kedd
Egy nagy csalás az európai “energiapiac”
A beszélgetés központi témája Keir Starmer bukása és az európai vezetők sorozatos kudarca. Varoufakis szerint Starmer etikailag hiteltelen, hazug figura, aki ígéreteit azonnal feladta, a Labourt oligarchák eszközévé tette, és a 2008-as válság utáni megszorító politikát folytatta. Hasonló instabilitás jellemzi Németországot (Scholz, Merz), Olaszországot és Franciaországot is. A probléma gyökere a termelékenység stagnálása 2008 óta, amit egyik vezető sem kezel érdemben.
A fő téma azonban az elektromos áram „piaca”. Varoufakis szerint ez nem valódi piac, hanem állami-korporatív kartell és szélhámosság a fogyasztók rovására. Az áram homogén áru, egyetlen hálózaton keresztül érkezik (természetes monopólium), kereslete rugalmatlan. A marginal cost pricing miatt még nullás költségű nap- és szélenergia esetén is a legdrágább (pl. gáz) egység ára határozza meg az egész árát – ez hatalmas extraprofitot biztosít a tulajdonosoknak, miközben az átlagköltség sokkal alacsonyabb.
Javaslata: bontsák fel a jelenlegi rendszert, és helyettesítsék energiai commons-szal – decentralizált, közösségi/közösségi tulajdonú, átlagköltség-alapú árazású, nyilvános hálózattal összekötött modelllel, ahol a lakosság is részt vesz a döntésekben.
Münchau részben egyetért: a jelenlegi európai rendszer (sem tiszta piac, sem hatékony állami) kudarcot vall, különösen az AI-energiagény és versenyképesség szempontjából. Jobb példa a francia állami modell, de a lényeg a politikai akarat hiánya a változásra a beágyazott érdekcsoportok miatt.
Összességében: a poszt-2008-as Európa politikai és gazdasági kudarcait a hamis piaci mechanizmusok és a rövidlátó vezetés okozza.