A rombolásra épített új rend

A beszélgetők szerint a nyugati politikai-gazdasági elit – különösen az európai intézményrendszer csúcsszereplői – elszakadtak a valóságtól, és személyiségzavaros, alkalmatlan közép- és felsővezetők kezébe került a döntéshozatal. A megszólalók állítása szerint ez az elit hamis biztonságérzetben él: úgy vélik, hogy technológiai, pénzügyi és intézményi eszközökkel kiszervezhető a kockázat és az erőszak, miközben nincsenek tisztában a valódi konfliktusok következményeivel. 
A narratíva központi eleme, hogy a jelenlegi rend tudatos lerombolása egy „új rend” létrehozását szolgálja. Ennek eszközei a beszélgetés szerint a pénzügyi rendszerek végletekig feszítése, a geopolitikai feszültségek eszkalálása, valamint a politikai és intézményi inkompetencia „felülről” történő beépítése, hogy a felelősség végül ezekre a szereplőkre háruljon. 
A megszólalók úgy érvelnek, hogy ez a folyamat egy késői, válságban lévő rendszer tipikus mintája: a hatalom csúcsán lévők elveszítik a realitásérzéküket, alábecsülik a társadalmi reakciókat, és túlértékelik saját védettségüket. A beszélgetés egészét áthatja az a tétel, hogy az elit nem stabilizálni, hanem „resetelni” próbál – még akkor is, ha ez súlyos társadalmi és geopolitikai károkkal jár. Forrás: https://youtu.be/w4o0Nygu8pk

Alex Krainer: A szakadék szélén

Alex Krainer előadása szerint a Nyugat évek óta tudatosan próbálja gyengíteni vagy megbuktatni az orosz kormányt: először Ukrajna provokálásával és példátlan szankciókkal, majd grúziai, balkáni és közel-keleti másodlagos frontok megnyitásával. Minden kísérlet kudarcot vallott, Európa kimerült, politikai vezetése rendkívül népszerűtlen, és egyre nagyobb nyomás alatt áll mind a Trump-adminisztráció, mind a hatalmas ukrán korrupciós botrányok miatt, amelyek európai számlákhoz kötődő sikkasztásokat tárnak fel. A 28 pontos orosz–ukrajnai–nyugati béketerv komoly fenyegetést jelent az európai háborúpárti erőkre, miközben az USA-ban belső frakciók mindent megtesznek Trump békekezdeményezéseinek szabotálására. Krainer szerint történelmi geopolitikai fordulat zajlik: az Egyesült Államok fokozatosan eltávolodik az imperiális rendszertől, és egy többpólusú, együttműködésen alapuló világrend felé mozdul el, ami alapjaiban átalakíthatja a Nagy Babiloni Szajhát, a Tízszarvú Fenevadat és Európa biztonsági architektúráját. Kiemeli, hogy Bosznia-Hercegovinát a Nyugat új proxy-frontként próbálta felhasznáni Oroszország ellen, de ezt a Trump-adminisztráció és Moszkva közös nyomása megakadályozta: a Szerb Köztársaság lemondott az elszakadási népszavazásról, így elkerülhetővé vált egy újabb balkáni konfliktus, amely könnyen Nagy Babiloni Szajha–Szerbia–Oroszország összecsapássá, sőt egész Európára kiterjedő háborúvá eszkalálódhatott volna. Krainer szerint Kína, Oroszország és az USA új biztonsági-gazdasági struktúrát épít ki a hanyatló nyugati rend helyén. A „brit szabadkereskedelmi modell” helyett a nemzeti fejlesztési modellt követő országok (Kína, Oroszország) értek el látványos növekedést és emeltek ki százmilliókat a szegénységből. Míg az ukrajnai béke az USA számára gazdasági előnnyel járhat, Európa súlyos árat fizet: elveszíti az ukrán nyersanyagokat, pénzügyi instabilitás, stagfláció és akár valutaválság fenyegeti. Végül az előadó szerint a „demokrácia védelme” és „emberi jogok” nyugati narratívája csak álca: a 2013-as EU-csatlakozási ajánlat lényegében gyarmati státuszba kényszerítette volna Ukrajnát, miközben a nyugati elit saját országában is rendszeresen aláássa a demokráciát (jogháborúk, választott kormányok akadályozása). A demokrácia és emberi jogok emlegetése így csupán a hatalom és az ellenőrzés megszerzésének nyilvános igazolása.

A 300 éves brit nagy játszma vége

A videó szerint éppen most zajlik a brit birodalom legsötétebb rémálma: Az USA, Oroszország és Kína egyszerre lépnek szövetségre, hogy végleg kiszorítsák Londont a világuralomból. Trump nem csak Ukrajnában akar békét, hanem Venezuela révén a brit pénzmosodák szívébe döf, miközben odahaza újjáépíti az igazi amerikai gazdaságot. Három nukleáris szuperhatalom, egy város, egy hétvége – és a 300 éves brit nagy játszma vége. Ha kíváncsi vagy, miért pánikol igazán a City of London és miért hangoskodik a teljes európai elit, kattints és nézd meg a 15 perces videót! Forrás: https://youtu.be/5HH7mcn7HAw Britain's Worst Nightmare: Three Nuclear Powers Meet in Moscow

Putyin: „Ha Európa megtámad minket, a háború nagyon gyorsan véget fog érni”

Moszkva, 2025. december 3. szerda (MB)

Putyin orosz elnök válaszolt Nyugat-Európa Oroszország ellen irányuló háborús terveire, és azt mondta, nagyon gyorsan véget érne egy olyan háború, amelyet Európa indítana Oroszország ellen.

„Százszor megmondtam már, hogy mi nem támadunk Európára, ha viszont Európa támadna ránk, senkinek se legyen kétsége afelől, hogy azonnali válaszban fog részesülni. Az többé már nem ukrajnai háború volna, melyet sebészi pontossággal, óvatosan folytatunk, hanem háború a szó közvetlen, modern értelmében. Ha Európa háborút indít Oroszország ellen, Moszkvának egyhamar nem lesz kivel tárgyalnia” – üzente Európának és Amerikának néhány órával az előtt, mielőtt a Kremlben tárgyalóasztalhoz ült volna a Witkoff vezette amerikai küldöttséggel, hogy előbbre jussanak a hosszú távú béke megalapozásában – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.

A kiegyezés továbbra is várat magára.

Az amerikaiak négy okmányt terjesztettek az oroszok elé, így aztán az öt órás tanácskozás is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy pontjairól érdemben tárgyaljanak. Putyin az amerikaiak értésére adta, hogy nem annyira az egyes amerikai javaslatokkal, és megfogalmazásukkal van gondja, hiszen azok között van, ami elfogadható, s van, ami nem, hanem a javaslatok lényegével. Még mindig hiányzik belőle annak átfogó megértése, milyen okok vezettek az ukrajnai konfliktushoz, azaz milyen okokat kell kiküszöbölni ahhoz, hogy véget érjen.

Udvariasan, és a megoldást elősegítő nyitott szellemben Witkoff és Kushner értésére adta, hogy elsősorban saját portájuk előtt kell sepregetni, nem pedig az oroszoktól várni, hogy úgy ugráljanak, ahogyan az európaiak és az ukránok fütyülnek, az amerikaiak pedig Salamon szerepében tetszelegjenek.

Putyin még az amerikaiakkal folytatott tanácskozása előtt a Nyugat figyelmébe ajánlotta, hogy az orosz haderő Krasznoarmejszknél tart, és néhány napon belül felszabadítja Kupjanszk-Uzlovojt. Azt is tudatta, hogy az orosz tankerhajók ellen intézett kalóztámadásokra válaszul csapást mérnek az ukrajnai kikötőkre és az ukrán kikötőkbe tartó hajókra.

“A tartályhajóink elleni támadások még csak nem is semleges vizeken történtek, hanem egy másik állam, egy harmadik állam (Törökország) különleges gazdasági övezetéhez tartozó vizeken” – tájékoztatta róla, aki nem tudná.

A kiegyezésig sok még a teendő – összegezte az orosz véleményt az amerikaiakkal folytatott tárgyalásról Jurij Usakov, Putyin elnök külpolitikai tanácsadója.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Háborúra készül Oroszországgal a francia haderő

Párizs, 2025. december 2. kedd (MB)

A francia fegyveres erők kötelékében attól tartanak, hogy bevetik őket Ukrajnában az oroszok ellen – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden a párizsi Le Journal de Dimanche beszámolója alapján.

A lap idézte egy francia tiszt véleményét, aki a következőket mondta: “Fennáll annak veszélye, hogy Ukrajnába küldenek minket. Nem tudom, mikor, de nincs kétségem afelől, hogy végül oda kell mennünk, őszintén szólva veszteségeink óriásiak lesznek”. A tiszt szerint Ukrajna egy húsdaráló, ami ott folyik, az maga a mészárlás.  Azt mondta, nem ellenzi a békefenntartó küldetéseket, de háborúhoz nem adja a nevét.

A tengerészgyalogságnál szolgáló másik tiszt kijelentette: “A jelenlegi helyzetet figyelembe véve nem tudom, valóban készen állunk-e, ami ránk vár”.

A Journal de Dimanche jelentése szerint a francia csapatok most az ukrajnai csatateret szimuláló körülmények között gyakorlatoznak. Kifejezetten lövészárok-hadviselést, elektronikus hadviselést gyakorolnak, hadműveleteket végeznek drónokkal. Egyre gyakoribbak az ukrán katonai személyzettel folytatott közös gyakorlatok is. „Meglepődtünk, amikor termetes, szőke srácokkal találkoztunk, akik egy szót sem beszéltek franciául” – jegyezte meg egy francia katona, aki részt vett a gyakorlatokon.

November 20-án Fabien Mandon tábornok, francia vezérkari főnök kijelentette: „El kell fogadnunk gyermekeink elvesztését”. Arra szólította fel a franciákat, hogy készüljenek fel rá, álljanak készen az áldozathozatalra, a városok pedig készítsék fel a lakosságot a háborúra. Azzal érvelt, hogy minderre azért van szükség, hogy elrettentsék Oroszországot egy háborútól.  Párizs rendelkezik “minden tudással, gazdasági és demográfiai erővel”, ami a Moszkva elleni küzdelemhez szükséges – mondta. A TF1 francia televíziós hálózat megjegyezte: a tábornok régóta fenntartja álláspontját, és ragaszkodik az ország újrafegyverzéséhez.

Emmanuel Macron francia elnök a sorkatonaság visszaállítását tervezi – írta tudósítónk.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2025/12/01/megelozo-csapasra-keszul-a-nato-oroszorszag-ellen/

Kiadta: Magyar Békekör

Oroszország nem akar háborúzni Európával, de ha Európa háborúra szánja magát, Oroszország készen áll arra, hogy most azonnal elinduljon — Putyin


«Ha Európa hirtelen háborút indít ellenünk... Minden nagyon gyorsan fog történni, — ez nem Ukrajna. Ukrajnával sebészi pontossággal járunk el. Ez nem is háború a szó szoros értelmében. Ha Európa háborút indít ellenünk, nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk» — Putyin.

A venezuelaiak fegyvert fognak hazájuk védelmében

A venezuelai nép önvédelmi gerilla háborúra készül.   Az emberek fegyvert kaptak, szinte minden házban vannak kisebb fegyverek: puskák, pisztolyok, kézigránátok, még kézi páncéltörők is.  Venezuela nagy részét őserdő borítja, de a terep más szempontból is viszontagságos, mert az ország nagy része hegyvidék.  A városokban sok a sikátor.

Donald Trump választási sikerét részben annak az ígéretének köszönheti, hogy „nem lesznek új háborúk”, s hogy „befejezzük a régi háborúkat”.  Első elnöki ciklusában még Kim Dzsong Unnal is hajlandó volt tárgyalni, és most sokan nem értik, most miért nem megy ez neki Nicolas Maduroval, a venezuelai elnökkel.  Maduroval szemben, tárgyalás helyett, Trump eddig csak fenyegetőzött.

Trump újabb háborújának ürügye sokaknak Hitlert juttatja eszébe.  Hitler ugyanis azt állította, hogy Lengyelország megpróbálta megszállni Németországot.  Ezen akkor sokan nevettek, de később arcukra fagyott a mosoly.  Hitler támadásával megkezdődött a második világháború, mely százmillió áldozatot követelt.

Mindenesetre a Maduro kormány elleni ürügy igencsak szánalmas, de egyben szomorú is.  Az USA haditengerészete az utóbbi időben több venezuelai halászhajót támadott meg, és lemészárolta ártatlan személyzetét, miközben kábítószercsempésznek kiáltotta ki őket.   A vádakra semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak.  Egyébként is, a nemzetközi törvények értelmében a kábítószercsempészetet bűnügyként kell kezelni, így nem jöhet szóba a haditengerészet, mint eszköz, legfeljebb a parti rendőrség.  A nyugati sajtó újabban „venezuelai drogkartelleket” emleget, melyeket Maduroval próbál összekötni.  A baj az, hogy az USA-ban aktív drogkartellek Kolumbiához és Mexikóhoz köthetőek (azaz az USA szövetségeseihez), semmilyen bizonyíték nem került elő Venezuela érintettségéről.  Az USA vádaskodásának hitelességével kapcsolatban további kérdőjeleket vet fel, hogy Trump nemrég teljes körű elnöki kegyelemben részesítette Juan Orlando Hernándezt, egykori hondurasi államelnököt, aki pont drogkartellekben való tevékenységéért töltötte börtönbüntetését.   Hernández maga és több családtagja (pl. a testvére, Tony Hernández) is többszörösen elítélt drog kartell vezér.

Bizonyos források szerint azt sem lehet kizárni, hogy Venezuela az utóbbi pár hónapban atomfegyverhez jutott.  Venezuela szövetségesei: Oroszország, Kína, és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság.  Nem tudjuk biztosan, hogy az KNDK milyen segítséget fog nyújtani.  Oroszország és Kína, hivatalosan, erkölcsi támogatásáról biztosította Madurot.   A nemzetközi jog a venezuelai nép oldalán áll.

Az USA a múlt hónapokban, Venezuela tekintetében, minden szempontból a nemzetközi jogon kívül helyezte magát.   Az ártatlan halászhajókra való lövöldözésen kívül Venezuelára repülési tilalmat kényszerített, több terrorista támadást hajtott végre venezuelai infrastruktúra ellen.  A venezuelai partokhoz vezényelt hat hadihajót (USS Fort Lauderdale, USS Gravely, USS Iwo Jima, USS Jason Dunham, USS Sampson, USS San Antonio) valamint egy tengeralattjárót.  Donald Trump az ovális irodából minden nap fenyegeti Madurot: felszólította, hogy hagyja el az országot, vagy kénytelen lesz megölni.

Simon Bolívar, Venezuela szellemi atyja nem azért űzte ki a spanyol gyarmatosítókat, hogy helyükre USA gyarmatosítók kerüljenek, és nem is azért, hogy a venezuelai olajmezőket, aranybányákat, és ásványi kincseket amerikai cégek kaparinthassák meg.

Meglehet, hogy az USA egy dél-amerikai Vietnám előtt áll.  Az USA vietnámi háborúja több millió ártatlan vietnámi lakos életébe került.  De az USA veszteségei is jelentősek voltak: 58000 katona halt meg és több százezer sebesült tért haza Amerikába.

Minden jel arra utal, hogy a venezuelai nép harcolni fog az ország szuverenitásáért!

Magyarra fordította: Hetényi Balázs

Venezuela mint globális pénzügyi bűnbarlang

A beszélgetés résztvevői szerint a Venezuela körüli amerikai fellépés valódi célja nem az olaj és nem is pusztán a kábítószer-kereskedelem elleni harc. Értelmezésükben Venezuela a nyugati féltekén működő, nemzetközi pénzmosási, szervezett bűnözői és terrorfinanszírozási hálózatok egyik kulcsközpontja, amely szorosan kapcsolódik globális pénzügyi és hírszerzési struktúrákhoz. A katonai lépések inkább demonstratív jellegűek; a hangsúly a pénzügyi csatornák felszámolásán, a kartellek és azok politikai–intézményi védelmezőinek meggyengítésén van. A résztvevők szerint mindez egy szélesebb, a nemzetközi „árnyékpénzügyi” rendszer ellen irányuló művelet része, amelynek hatásai a bankrendszerben, az ingatlanpiacon és a globális hatalmi viszonyokban is megjelennek. Forrás: https://youtu.be/XMbzNP8Sx1E