Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
Oroszország bemutatta az Oreshniket, egy hiperszonikus, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, amely új sebességrekordot állított fel 10 Mach-os sebességével, felülmúlva a Zircon 9 Mach-os sebességét. A megerősített védelmi rendszereken való áthatolásra tervezett rakéta nukleáris és hagyományos robbanófejeket egyaránt hordozhat, és egyszerre több célpontra is lecsaphat 5500 km-es hatótávolságon belül. A rakétát, amelyet 2024 novemberében vetettek be egy dnyipro-i katonai létesítmény ellen Ukrajnában, az orosz fejlett rakétatechnológia demonstrációjának tekintik az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása közepette.
Meg leszel mogyorózva A videó a legújabb orosz rakétarendszert, az Oreshniket mutatja be, amely közepes és közepesen hosszú hatótávolságú ballisztikus rakéta, hagyományos, több, egymástól függetlenül célba juttatható alrakétákkal. A jelenlegi rakétavédelmi rendszerek kikerülésére tervezett rendszer fejlett szubmuníciós tölteteket használ a nagyobb rugalmasság és költséghatékonyság érdekében. A Topol és a Rubezh, szovjet időkre visszanyúló programokra támaszkodva kifejlesztett Oreshnik hiperszonikus sebességet és kifinomult irányítórendszereket alkalmaz a precíziós csapások kivitelezéséhez. Moduláris felépítésével és meredek visszatérési szögével hatékonyan veszi célba a védett építményeket és a nagy katonai eszközöket. Az alrakéták hiperszonikus sebességgel (Mach 10+) csapódnak be, és akár 36 célpontot is elérhetnek. Az Oreshnik jelentős stratégiai előnyt nyújthat Oroszországnak, különösen Nagy Babiloni Szajha-légibázisok ellen, Forrás: Deep Dive Defense @ YouTube Oreshnik: Russia's groundbreaking new ballistic missile https://youtu.be/G9Afl9DVsMY
Neil Oliver az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati narratívákat és politikákat kritizálja, azt sugallva, hogy a NATO 1990-es évek óta tartó terjeszkedése és fellépése jelentős szerepet játszott a konfliktus kirobbantásában. Kiemeli, hogy az olyan személyiségek, mint Iain Duncan Smith, a katonai támogatás fokozása mellett érvelnek, figyelmen kívül hagyva az emberi áldozatokat és a történelmi kontextust. Az előadó amellett érvel, hogy az USA és a NATO döntései, köztük a békeajánlatok elutasítása és Ukrajna ellenállásra való bátorítása meghosszabbították a háborút, ami tömeges áldozatokhoz vezetett. Emellett a videó azzal vádolja a nyugati kormányokat és vállalatokat, hogy profitszerzés céljából kihasználják a konfliktust, miközben figyelmen kívül hagyják a lakosság nehézségeit és a globális konfliktussá fajuló kockázatokat. Végül megkérdőjelezi az uralkodó retorikát, miszerint egyedül kizárólag Oroszország felelős a válságért.
Forrás: GBNews @ YouTube '600,000 DEAD!' Why Ukraine Can’t Win – Neil Oliver Uncovers The Truth https://youtu.be/VlT7_0qpuDI
Kijev, Washington, 2024. november 21. csütörtök (MB)
Oroszország csütörtök reggel az ukrajnai Dnyepropetrovszkra mért interkontinentális ballisztikus rakétacsapással válaszolt az amerikai ATACMS rakétákkal a brjanszki régió ellen keddre virradóra elkövetett rakétatámadásra – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
A hagyományos robbanófejjel felszerelt rakéták három órán át csapódtak be katonai célpontokba, köztük egy hadianyagüzembe. Az interkontinentális ballisztikus rakétákon kívül bevetettek hiperszonikus Kinzal, és KH-101 típusú cirkáló rakétát is.
Ezek a rakétatípusok nukleáris robbanófejjel is felszerelhetőek. Oroszország első ízben vetett be több ezer kilométer hatótávolságú interkontinentális fegyvert Ukrajnában. Katonai szakértők szerint bevetését figyelmeztetésül szánták az Egyesült Államoknak, és az Ukrajnának rakétát szállító többi nyugati hatalomnak, mi vár rájuk, ha folytatják orosz területek mélységi támadását Ukrajna felől.
Moszkva nem adott ki hivatalos közleményt a Dnyepropetrovszk ellen intézett válaszcsapásról.
Az orosz légvédelem lelőtt oroszországi célpontra irányított két brit rakétát is. A Storm Shadow taktikai rakétákat a kurszki terület ellen vetették be annak jeleként, hogy az amerikaiak után a britek is alkalmaznak mélységi támadásra, különösen bunkerek feltörésére alkalmas fegyvert.
A francia kormány nem válaszolt arra a kérdésre, hogy szállított-e az amerikaihoz és a brithez hasonló hatótávolságú SCALP rakétát Ukrajnának.+++
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy sikeresen tesztelték a legújabb közepes hatótávolságú Oresnyik rakétát.
„Válaszul az amerikai és brit fegyverek ez év november 21-i bevetésére az orosz fegyveres erők kombinált csapást mértek az ukrán védelmi-ipari komplexum egyik létesítményére. A harci körülmények között az egyik legújabb orosz közepes hatótávolságú rakétarendszer tesztelésére került sor. „Ebben az esetben egy nem nukleáris hiperszonikus felszerelésű ballisztikus rakétával, amelyet rakétamérnökeink Oresnyiknek neveztek el” – mondta Putyin az oroszokhoz szólva.
Hozzátette, hogy a teszt sikeres volt, és a kilövési célt sikerült elérni.
Az ukrajnai konfliktus világméretű jellegűvé vált azzal, hogy nyugati nagy hatótávolságú rakétákkal Oroszországra támadtak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz televízióban csütörtök este mondott beszédében.
„Ettől a pillanattól kezdve, amint azt többször is hangsúlyoztuk, a Nyugat által kiprovokált ukrajnai konfliktus globális jellegű elemeket öltött” – mondta szó szerint a TASZSZ jelentése szerint.
Putyin kijelentését a Magyar Békekör úgy kommentálta, hogy az Oroszország ellen intézett amerikai és a brit rakétatámadás következtében az USA, mint a Nagy Babiloni Szajha vezető hatalma, és Nagy-Britannia, a NATO tagja közvetlen konfrontációba került Oroszországgal.
Az elnök tudatta, hogy Oroszország csütörtökön hiperszonikus ballisztikus rakétával csapott le a Juzsmash nevű ukrán űrerőműre. Mint mondta, harci körülmények között tesztelték Oroszország egyik legújabb közepes hatótávolságú rakétarendszerét. Ebben az esetben ez egy ballisztikus rakéta volt, nem nukleáris hiperszonikus változatban. A rakéta kódneve Oresnyik (Mogyoróbokor).
Putyin közölte, hogy az Oresnyik rakétával szemben jelenleg nincs ellenszer, Oroszországnak nem kell aggódnia az ellenség ellenintézkedései miatt. Ezért a jövőben humanitárius megfontolásból értesítést fognak kiadni mielőtt ilyen fegyvert vetnének be – jelentette be.
Oroszország elnöke, az orosz fegyveres erők főparancsnoka a televízióban mondott csütörtök esti beszédében ismételten leszögezte: Moszkva kész békés eszközökkel rendezni minden vitát, de felkészült minden fejleményre is. „Senkinek se legyen kétsége, mindenre válaszolni fogunk” – mondta.+++
Higgadtan reagált Moszkva az amerikai rakétákkal Oroszország ellen keddre virradóra indított támadásra. Putyin elnök még egyszer készségét nyilvánította az ukrajnai konfliktus politikai rendezésére a 2022. márciusi isztambuli béketerv alapján, de leszögezte, hogy Ukrajnának semlegessé kell válnia – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.
Azt hogy az orosz elnök mégsem ringatja magát illúziókban a Nyugat tárgyalási készségét illetően jelzi, hogy a békejobb nyújtásával egy időben elrendelte a rakéták hatótávolságában fekvő fontos infrastrukturális célpontok, köztük a Kercsi-szoroson átívelő krími híd fokozott védelmét. Újra leszögezte, hogy Oroszország nem hagy fel ukrajnai katonai műveletének céljaival, ezért elutasít minden olyan kezdeményezést, amely a konfliktus befagyasztására irányul.
Megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy Ukrajnát nem engedi ütköző zónává válni, és kettészakítani egy nyugati és egy orosz érdekszférára. Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, demilitarizálni kell, és semlegessé kell válnia. Az elnöki logikából az is kitűnik, hogy előzetes békekötésnek kell megelőznie a tűzszünetet, megakadályozandó, hogy az ukrán fegyveres erők nyugati fegyverutánpótlásra használják ki a fegyvernyugvást.
A brjanszki régió elleni rakétatámadásra Putyintól eltérően reagált Szergej Nariskin, orosz hírszerzési főnök. Azt mondta, hogy „A nyugati fegyverek mélységi orosz területek elleni bevetése nem marad büntetlenül”.
Nariskin szerint a nyugati katonai és politikai elit egyre inkább felismeri Oroszország szándékainak súlyát, és a fokozott óvatosság szükségességét, hogy elkerülje, nehogy közvetlen katonai konfliktusba keveredjen Oroszországgal, mert katasztrofális következményekkel járna rá nézve.
Oroszország kivár, nem siet a kilátásba helyezett katonai válaszlépéssel. Még az amerikai rakétákkal területét ért rakétacsapás után is diplomáciai megoldásra törekszik. De vajon folytatható-e a végtelenségig a józanész politikája, ha a nyugati válasz újabb rakétákkal érkezik?+++
Moszkva, 2024. november 20. szerda (MB)