Németországban már antiszemitizmus elleni biztos kell a migránsok miatt

Angela Merkel kormánya hozott több százezer erőszakos antiszemitát a Közel-Keletről, ezért Németországban be kell vezetni az “antiszemitizmus elleni biztos” tisztségét.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter javasolta az antiszemitizmus elleni biztos tisztségének bevezetését. A javasolt intézkedés oka, hogy megszaporodtak az antiszemita indíttatásból elkövetett bűncselekmények, mióta az amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.

Donald Trump bejelentését követően több mint 2500 migráns vonult utcára Berlinben, emellett számos német nagyvárosban zajlottak párhuzamos tüntetések. Az egyik ilyen demonstráció során – Berlinben – izraeli zászlót is égettek.

Maiziere a Bild am Sonntag lapnak nyilatkozva megerősítette, hogy az antiszemitizmus elleni biztos tisztségére amiatt van szükség, mert megszaporodtak a zsidók elleni erőszakos bűncselekmények, illetve egyszerű utcai beszólogatások, más “diszkriminatív megnyilvánulások.”

A miniszter szerint az új tisztség azt hivatott megakadályozni, hogy Németországot újra hatalmába kerítse az antiszemitizmus.

December 11-én a német kormány arra kényszerült, hogy elítélje a Berlin utcáin zajló zászlóégetéseket. Steffen Seibert kormányszóvivő azt mondta, a kormány mélyen elítéli az országban zajló antiszemita és Izrael-ellenes tömegdemonstrációkat.

http://www.hidfo.ru/2017/12/nemetorszagban-antiszemitizmus-elleni-biztos-kell-a-migransok-miatt/

“Megegyeztünk”: az észak-írek is lehetnek írek

Eddig egy három év alatt épült szimbolikus jelentőségű híd, a Mary McAleese Bridge kötötte össze Írországot Észak-Írországgal, de a Brexit-kampány kiötlői inkább drótkerítésben gondolkoztak. A szenvedő felek megállapodást írtak alá, miszerint mégis inkább közelíteni kell a két Írországot.

Írország lehet a győztese a folyamatban lévő, ám átmenetileg holtpontra jutott Brexit-tárgyalásoknak – írja a The Times brit napilap. Az ír kormány az Európai Unióból való kilépés kapcsán tartott népszavazás óta próbál kialkudni egy különegyezményt, mely garantálná, hogy az Egyesült Királyság a Brexit után sem vezet be határellenőrzést Írország és Észak-Írország közt. Mint kiderült: sikerült egyfajta megállapodásra jutni, és ennek eredményeként a két Írországnak – függetlenül az Európai Unióra vonatkozó esetleges későbbi egyezményektől – hozzáférése lesz a teljes brit piachoz.

“Az EU és az Egyesült Királyság megállapodott az EU-val kötött határkezelési szabályozás fenntartásáról. Ez azt jelenti, nem lesz ellenőrzés, nem lesznek ellenőrzött határátkelőhelyek vagy más infrastruktúra az ír határon. Mindez garancia a Belfast Egyezmény megvédésére, emellett védelmezi az Észak-Írországban élő emberek ahhoz fűződő jogát, hogy írek, következésképp uniós állampolgárok legyenek” – írták.

Az állampolgárság védelme mellett a brit kormány arra is ígéretet tett, hogy Észak-Írországnak továbbra is “korlátlan hozzáférése” lesz az Egyesült Királyság többi részéhez.

Írország régóta próbált elérni egy ehhez hasonló eredményt, de mindezt leginkább a Brexit-tárgyalások kapcsán kialakult nehéz helyzet tette lehetővé. A tárgyalássorozat sikertelensége, és az a fenyegetés, hogy a Brexit után határellenőrzés kezdhet működni a két Írország közt, Észak-Írország legnagyobb unionista pártját is elkezdte eltávolítani saját országától; a Demokrata Unionista Párt – ami Theresa May Kormányának eddig legerősebb támogatója volt – brit kormánnyal ápolt viszonya komoly károkat szenvedett a kényszerű választás miatt.

Írország és Észak-Írország határán jelenleg semmilyen látványos jelzés vagy határátkelőhely nem emlékezteti arra az utazókat, hogy közigazgatásilag más régióba lépnek át. Mindkét terület része az európai közös piacnak, a határ teljesen nyitott, 1993 óta a termékek szabad áramlása is biztosított. A Dublin és Belfast közt húzódó főútvonalat egy rekord sebességgel épült szimbolikus híd, a Mary McAleese Boyne Valley Bridge támasztja alá, ami látványos türkiz-kék kivilágításával vaksötétben is emlékezteti az észak-íreket arra; valójából az Egyesült Királyság részeként is írek maradhatnak.

A helyzet iróniája, hogy végső soron a Brexit-tárgyalásokkal felszínre jutott fenyegetés tette egészen egyértelművé az észak-írek számára, hogy ez a kapocs az ő számukra mindennél fontosabb – de az Egyesült Királyság területi egységénél biztosan. Az uniós tagságról tartott népszavazást követően politikai elemzők arról kezdtek spekulálni, hogy a Brexit katalizátor szerepet tölt be; valójából ez a válsághelyzet volt szükséges ahhoz, hogy a két Írország újra egyesüljön, miután a britek kilépnek az Európai Unióból.

Honvágy

http://www.hidfo.ru/2017/12/megegyeztunk-az-eszak-irek-is-lehetnek-irek/

Tusk: több szolidaritást kell mutatni a migránsválságban

A kelet-európai országok több szolidaritást kell mutassanak a menekültekkel kapcsolatban – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken, miután a tanács találkozóján nem sikerült konszenzusra jutni az EU migrációs politikájával kapcsolatban.

Csütörtökön az EU vezetői Brüsszelben gyűltek össze, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni az EU migrációs politikájával kapcsolatban. A találkozón elsősorban a teljes megosztottság vált mégjobban láthatóvá, a leglátványosabban Németország tiltakozott a kelet-európai országok követelése ellen, miszerint el kell törölni a kötelező migránsbetelepítési kvótákat. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a kvóták egyébként sem voltak hatékonyak, viszont megosztó tényezőként kezdtek működni a tagállamok közt.

“Elsődleges célom, hogy az EU 28 tagállama konszenzusra jusson ebben a kérdésben. Nincsenek kétségeim afelől, hogy az én régióm – Kelet-Európa – országai nagyobb hajlandóságot és szolidaritást kell mutassanak ezen a téren. Nagyon csalódott leszek, ha az én országom valami ezzel teljesen ellenkezőnek válik példaképévé” – mondta.

Európa nemet mond az Európai Egyesült Államokra

Tusk emellett kijelentette, hogy a kötelező migránselosztási kvóták nagyon fontosak, de “nem ez a megoldás a problémára”, emellett az Európai Uniónak elsősorban olyan módszerekre van szüksége, amivel megállíthatja vagy legalább lassíthatja az illegális bevándorlást. Elmondása szerint a közeljövőben megpróbálják majd meggyőzni a hezitáló országokat, hogy jussanak közös nevezőre a nyugat-európai tagállamokkal.

A kötelező elosztási kvóták bevezetése folyamatosan mélyülő megosztottsághoz vezetett az Európai Unióban. A visegrádi csoport országai – Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – lényegéből adódóan elutasítják a kötelező elosztási kvótát, mert az mesterségesen megváltoztatja a befogadó országok etnikai összetételét, emellett újabb jogköröket vonna meg a tagállamoktól.

http://www.hidfo.ru/2017/12/tusk-tobb-szolidaritast-kell-mutatni-a-migransvalsagban/

Franciaország elkezdi korlátozni a Facebook használatát

A francia kormány előterjesztett egy törvényjavaslatot, ami életkorhoz kötné a Facebook használatát. A javaslat szerint 16 éves életkor alatt nem lehetne szülői engedély nélkül regisztrálni a közösségi hálóra.

Nicole Belloubet igazságügyi miniszter szerint a javasolt törvénymódosítás arra kötelezné a 16 éven aluli felhasználókat, hogy a Facebook-on vagy bármely más közösségi hálón fióknyitáshoz szülői hozzájárulást kérjenek.

Az előzetes információk szerint a törvényjavaslat arra kötelezné a fiatalokat, hogy regisztrációkor egy olyan mezőt is be kelljen jelölni, amivel nyilatkoznak arról, hogy szülői engedéllyel regisztrálnak. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy a francia hatóságok ezt tényleg ellenőrizni fogják-e, és ha igen, akkor milyen eszközökkel.

A francia kormány december 13-án állt elő egy új adatvédelmi törvénnyel, mely azt hivatott elérni, hogy az internetszolgáltatók és techcégek ne élhessenek vissza a begyűjtött személyes adatokkal, de a francia hatóságok könnyebben hozzáférhessenek azokhoz – ennek szellemében kezdenék el a Facebook használatát is korlátozni.

http://www.hidfo.ru/2017/12/franciaorszag-elkezdi-korlatozni-a-facebook-hasznalatat/

99 év - a magyarok története a Romániához csatolt Erdélyben

Készült a Bornemisza Péter Gimnázium 2017. december 14-i Magyar Önrendelkezés Napja című rendezvényére. Forgatókönyv és narráció: Sugár Joel Videó: Mező Levente Külön köszönet: Magyary Ferenc Tanár úr, Dömötör Simon, Grüll Benjámin

Támogatta az idegen haderő jelenlétét – miniszterelnök lett

Megszavazta a lengyel parlament a kormánypárt által támogatott új jelölt, Mateusz Morawiecki miniszterelnöki kinevezését. A politikus várható kinevezésének híre azt követően kezdett terjedni a világsajtóban, hogy kijelentette; támogatja az állandó amerikai katonai jelenlétet Lengyelországban.

A lengyel parlament megszavazta a kormányzó Jog és Igazság párt új miniszterelnökjelöltjének kinevezését. A 460 fős parlamentben Mateusz Morawiecki 243 támogató szavazatot kapott, míg 192-en ellene szavaztak, 25-en pedig nem vettek részt a szavazáson.

Lengyelország korábbi miniszterelnöke, Beata Szydlo december 7-én jelentette be lemondását, ekkorra az amerikai sajtóban már terjedtek az új miniszterelnök személyevel kapcsolatos “spekulációk”.

Szydlo elsőként október 21-én nyilatkozott arról, hogy kormányátalakítás következik, de ekkor még nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ez az ő személyét is érinti-e. Alig két héttel később a miniszterelnök bejelentette lemondását. Ekkor az Associated Press beszámolója már arról írt, hogy a volt “nemzetközi bankár” a volt kormányfőnél hitelesebben tudja képviselni Lengyelországot a nemzetközi színtéren.

A lengyel kormányátalakítás bejelentését megelőzően, szeptember 4-én Morawiecki interjút adott a Fox News hírügynökségnek, melyben nyíltan kijelentette, hogy hosszú távon támogatja az amerikai katonai jelenlét fenntartását Lengyelországban.

“Nagyon boldog vagyok, hogy az amerikai katonák országunkban tartózkodnak” – mondta. Néhány héttel később a lengyel kormányfő lemondott, Morawiecki már hivatalosan is Lengyelország miniszterelnöke.

http://www.hidfo.ru/2017/12/tamogatta-az-idegen-hadero-jelenletet-miniszterelnok-lett/

A szélsőségek erősödését mutatja a legújabb közvélemény-kutatás

Gyurcsány Ferenc radikális atlantista pártja átvette a harmadik legerősebb párt szerepét a Magyar Szocialista Párttól. Ezáltal egy olyan párt növekedik aggasztó mértékben, aminek bejegyzett működése nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert hivatalosan is támogatja Magyarország szuverenitásának feladását.

Harmadik legnagyobb politikai erővé nőtte ki magát Gyurcsány Ferenc radikális atlantista pártja, a Demokratikus Koalíció – derült ki a Nézőpont Intézet friss közvélemény-kutatásából. A DK támogatottsága a biztos választók körében októberről novemberre 8 százalékra nőtt, ezáltal megelőzte a Magyar Szocialista Pártot, mely jelenleg 7 százalékon áll.

A szélsőséges párt támogatottságának növekedésével fokozatosan nő azon választók aránya, akik támogatják Magyarország szuverenitásának teljes feladását. A párt hivatalos programja szerint is az Európai Egyesült Államok létrehozását képviseli, ami azt jelenti, hogy a magyar államiságot megszüntetnék; működése névlegessé válna, a valós állami jogkörök egy a nyugat-európai többség által megválasztott európai kormányhoz kerülnének.

A Demokratikus Koalíció 2011-ben került megalakításra, a párt immár 7 éve mérgezi a közéletet azzal a gondolattal, hogy Magyarország problémáinak megoldása kizárólag idegen hatóságok bevonásával lehetséges.

Megalakítása óta a Demokratikus Koalíció tagjai többek közt megpróbálták lebontani a határkerítést a migránsok beengedése érdekében, meghatározó alakjaikról kiderült, hogy megbízható személyként nyilvántartják őket G. Soros nemzetközi ügynökhálózatában, emellett mindegy egyes belpolitikai kérdésben kitartóan képviselték azt az álláspontot, hogy a magyar belügyekben ne Magyarország választott kormánya, hanem az Európai Bizottság vagy más uniós hivatal hozhasson döntést.

A fentieknek megfelelően a Demokratikus Koalíció nem is vesz részt a magyar parlament munkájában, mióta nyugat-európai politikusok hivatalosan is bejelentették, hogy létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat. Eközben viszont részt vesznek az Európai Parlament munkájában, ezzel egyértelművé téve, hogy a döntéshozatalt Magyarországról teljes mértékben kivinnék és kizárólag külföldi hivatalokban folytatnák.

http://www.hidfo.ru/2017/12/a-szelsosegek-erosodeset-mutatja-a-legujabb-kozvelemeny-kutatas/