Az éjjel felgyulladt egy menekülttábor Németországban – egy halott

Tűz ütött ki egy Bamberg területén működő menekülttáborban szerdán hajnalban. Az incidens során egy migráns életét veszítette, és legkevesebb tizennégyen füstmérgezést kaptak. A rendőrség egyelőre vizsgálja az esetet, de azt már közölték, hogy biztosan nem gyújtogatás történt.

A BR24 beszámolója szerint 50 tűzoltó és 30 rendőr vett részt a migránsok kimenekítésében. A tűz hajnali 2-kor ütött ki a földszinten. A helyszínre kiérkező tűzoltók hamar eloltották a lángokat, de mire ez megtörtént, egy embert már holtan találtak. A menekülttáborban több mint 160 migráns volt elszállásolva.

A német sajtó szerint folyamatban van a vizsgálat;

a rendőrség még nem tudja, mi okozhatta a tüzet, de a gyújtogatás lehetőségét már most kizárták.

Németországban a menekülttáborok egyre gyakrabban gyulladnak fel, mióta a kormány nem védte meg az ország határait és beengedett több mint egymillió menekültet, ráadásul az integrációs kísérletek is rendre kudarccal végződnek. A hatóságok az internet cenzúrázásával próbálják visszaszorítani a kormány bevándorláspolitikájával szembeni általános elégedetlenséget.

A „nyílt társadalom” védelmében: kommentelőket tartóztat le a német rendőrség

Januárban ismeretlen tettesek egy laktanyát gyújtottak fel Hövelhof közelében, szintén kora hajnalban. Akkor a menekültközpont épülete teljesen leégett, és több mint harminc menekültet kellett füstmérgezéssel kórházba szállítani.

Calaisban rágyújtották a menekülttábort az afrikai bevándorlókra

Felgyújtották a menekülteket Svédországban

Felgyújtottak egy mecsetet Svédországban

Felgyújtották az iszlám kulturális központot Göteborgban

/

http://www.hidfo.ru/2017/11/az-ejjel-felgyulladt-egy-menekulttabor-nemetorszagban-egy-halott/

Német kémfőnök: harcolni kell az “orosz veszély” ellen

A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnöke, Bruno Kahl kedden figyelmeztette a nyugati országokat; készen kell álljanak arra, hogy elrettentéssel fellépjenek az “orosz veszély” ellen.

A BND vezetője, Bruno Kahl szerint a nyugati országok készen kell álljanak arra, hogy elrettentéssel lépjenek fel azzal a “potenciális fenyegetéssel” szemben, amit Oroszország jelent, de eközben közeli kapcsolatot is kell ápoljanak Moszkvával.

“Hogy egyszerűbben fogalmazzunk; ahelyett, hogy az európai biztonság számára partnerként tekintenénk Oroszországra, potenciális fenyegetést kell látnunk benne” – mondta Kahl a Süddeutsche Zeitungnak adott interjú során.

A BND vezetője szerint a NATO-tagállamok és a Nyugat készen kell álljanak arra, hogy “ellensúllyal és elrettentéssel hárítsák el a potenciális fenyegetést”. Továbbá, a nyugati országoknak emellett támogatniuk is kell a közeli kapcsolatokat és közvetlen kommunikációs csatornák fenntartását Oroszországgal, arra az esetre, ha az orosz kormány mégis azt mondaná, hogy érdekelt az együttműködésben.

A NATO 2014 óta fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában, amit azzal indokol, hogy Oroszország állítólag beavatkozott az ukrán válságba.

2016 júliusában a katonai szövetség bejelentette, hogy további négy soknemzetiségű zászlóaljat küld Litvániába, Lettországba, Észtországba és Lengyelországba. Az intézkedés indoka, hogy Oroszország hadgyakorlatokat tart saját határain belül, amire az orosz határig terjeszkedő NATO fenyegetésként tekint.

http://www.hidfo.ru/2017/11/nemet-kemfonok-harcolni-kell-az-orosz-veszely-ellen/

A bírósági korrupció erejében bíznak Soros ügynökei

A külföldről finanszírozott civil szervezetek nem támogatják, hogy a lakosság dönthessen az őket érintő szabályozásról – ehelyett a Soros-hálózat által befolyásolt bíróság döntését tartanák irányadónak.

A külföldről százmilliós nagyságrendű anyagi támogatásban részesülő ügynökszervezetek egy közös nyilatkozatot jelentettek meg a Társaság a Szabadságjogokért nevű csoport weboldalán, melyben G. Soros donorszervezetének álláspontját ismételték meg. Az Open Society Foundations vezetői korábban már nyilvánosan kijelentették; ha tehetnék, semmiről nem kérdeznék meg a magyar emberek véleményét.

Így tett a TASZ nevű szervezet is, ami a közvélemény meghallgatása helyett inkább annak a bíróságnak a döntésében bízna, aminek “szakmai továbbképzésére” már több száz millió forintot költött a Soros-hálózat. A Soros által finanszírozott 444.hu beszámolójából kiderült; a hálózat tagjai “a népszavazást alkalmatlan eszköznek tartják a törvény eltörlésére”.

“A civilek szerint népszavazás helyett inkább azoknak a bírói testületeknek kellene kimondaniuk, hogy a törvény jogsértő, amelyek elé került már a törvény, illetve amelyek elé a közeljövőben kerülni fog.” – írták.

Márciusban Goran Buldioski, az Open Society Foundations európai igazgatója az Index.hu-nak adott interjú során a következőket mondta; „Van értelme 8 millió magyarral konzultálni erről? Szerintem nincs.”

Nyílt társadalom: "Nincs értelme konzultálni a magyarokkal"

Mint a Magyar Idők napilap beszámolójából kiderült, G. Soros donorszervezete, az Open Society Foundations rendszeresen ad több száz milliós támogatásokat azoknak a civil szervezeteknek, akik utána személyes kapcsolat kiépítésére törekszenek bírákkal, ügyészekkel, és általánosságban véve úgynevezett “érzékenyítő képzésekkel” megpróbálják G. Soros nézetei szerint befolyásolni a jogásztársadalmat.

A “civilek” szerint demokratikus lenne, ha olyan személyek dönthetnének az őket érintő szabályozásról, akiknek korábban százmilliós támogatásokból képzéseket tartottak, és ennek során személyes kapcsolatba kerültek velük.

Balliberális politikusok rokonai ítélkeznek a bíróságokon

http://www.hidfo.ru/2017/11/a-birosagi-korrupcio-erejeben-biznak-soros-ugynokei/

Egymást ölik a migránsok Koppenhága utcáin

Állandó háborúban állnak egymással a különöző származású migránsbandák Koppenhága utcáin, ami mostanra országos problémává vált. A halálos áldozatok száma nő, egyre több utcai lövöldözés történik. A hatóságok rendszeres házkutatásokkal próbálják lefegyverezni a migránsokat.

Állandó háborúban állnak egymással a Koppenhágában élő migránsbandák, és folyamatosan nő a halálos áldozatok száma – derült ki a Berlingske dán napilap beszámolójából. A lap megjegyzi, hogy október 31-e óta már a harmadik gyilkosság történt, amit etnikai alapon szerveződő migránsbandák tagjai követtek el. Az utóbbi hat hónap során történt 42 fegyveres összecsapás számos halottat és több tucatnyi sérültet hagyott maga után, a hatóságok pedig arra kényszerültek, hogy országos razziával próbálják lefegyverezni a migránsbandákat.

A Torben Svarrer helyettes rendőrfelügyelő sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint egy keddi utcai lövöldözés után letartóztatott személy szintén tagja egy ilyen bandának. Anne Tønnes rendőrbiztos pedig kijelentette; “kiterjedt bandaháború zajlik Koppenhágában”.

A migránsbandák elsősorban Koppenhága egy multietnikus negyedében, Nørrebroban gyilkolják egymást, ahol az etnikai alapon szerveződő bűnözőcsoportok a terület feletti kontroll megszerzésére törekszenek. Egy az utóbbi hetek során történt fegyveres összecsapás áldozata is bandatag volt, akit börtönből szabadulása után azonnal meggyilkoltak egy rivális banda tagjai. A NRK norvég lap szintén – több forrásra hivatkozva – ír a Koppenhágában zajló interetnikus harcokról, hangsúlyozva, hogy idén nyáron Koppenhága egyre veszélyesebb hellyé vált, a bandháborúnak több ártatlan áldozata is volt.

A norvég lap szerint csak júliusban 30 utcai lövöldözés történt, ezek során négy ember veszítette életét, akik azonban nem bandatagok voltak, hanem ártatlan civilek, akik “rosszkor voltak rossz helyen”. A lap azt írja, a bandák elsősorban területekért folytatnak harcot, hogy ellenőrzés alá vonják a kábítószer-kereskedelmet.

A dán rendőrvezetők nyilatkozata szerint az utóbbi hetek során 60 bandatagot tartóztattak le, és folyamatosan zajlanak házkutatások, hogy a migránsoktól annyi fegyvert kobozzanak el, amennyit csak lehetséges.

http://www.hidfo.ru/2017/11/egymast-olik-a-migransok-koppenhaga-utcain/

Európa szembemenne az amerikai külpolitikával az iráni atomprogram kapcsán

Átmenetileg megkérdőjeleződött az iráni atomenergia-egyezmény sorsa, miután az amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy felmondja a megállapodást. Európa vezető hatalmai és Oroszország azonban közös álláspontra jutottak, és egyértelművé tették: bármi történjen is, az egyezmény feltételeit be fogják tartatni.

Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Irán által az atomprogram kapcsán kötött egyezmény átmenetileg veszélybe sodródott, amikor Donald Trump amerikai elnök októberben új politikát hirdetett Iránnal szemben. Az amerikaiakat kivéve azonban minden szerződő fél egyértelműen közölte, hogy nem lehetséges opció a megállapodás felmondása.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter hétfői közleményében az áll, hogy megállapodásra jutottak Franciaország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel, illetve Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, miszerint az iráni atomprogrammal kapcsolatos, 2015-ben megkötött egyezményt mindenféleképpen fenn kell tartani.

“Egységes álláspontot képviselünk abban, hogy az iráni atomprogram kapcsán kötött egyezményt fenn kell tartani, más esetben azt kockáztatnánk, hogy Irán atomfegyverhez jut” – mondta a német külügyminiszter. Sigmar Gabriel beszédét az Európai Bizottság weboldalán is élőben közvetítették.

A múlt hét folyamán egy Washingtonban tartott konzultációt követően Federica Mogherini azt mondta, az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy az iráni atomenergia-egyezményt minden szerződő fél betartsa, beleértve az Egyesült Államokat is.

Október közepén Donald Trump amerikai elnök kijelentette; a Fehér Ház a kongresszusal együttműködve módosításokat kezdeményez az atomenergia-egyezménnyel kapcsolatban, és amennyiben ezeket nem sikerül más országokkal elfogadtatni, az Egyesült Államok felmondja az egyezményt.

2015 július 14-én Irán és a hat nemzetközi közvetítő (Oroszország, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kína, Franciaország és Németország) elfogadtak egy közös cselekvési tervet, mely szerint nemzetközi ellenőrzés alá vonják az iráni atomprogramot, és cserébe feloldják az Irán ellen korábban hozott gazdasági szankciókat.

http://www.hidfo.ru/2017/11/europa-szembemenne-az-amerikai-kulpolitikaval-az-irani-atomprogram-kapcsan/

Egy órán át terrorista propagandát adtak a gyanútlan svéd rádióhallgatóknak

A Malmöben élő svédek péntek reggel 8:30-kor az “Allah nevében” című terrorista propagandaműsort hallgatták egy helyi rádión, miután egy terrorszervezet meghekkelte a rádióadást.

Átmenetileg az Iszlám Állam nevű terrorszervezet toborzó adását lehetett hallani egy svéd rádióadó frekvenciáján, miután a terrorszervezet kalózrádiót kezdett működtetni Stockholm közelében.

Az “Allah nevében” című indulót péntek reggel 8:30-tól hallhatták a megdöbbent svédek, ráadásul a háromperces dalt közel egy órán keresztül sugározták. Az SVT hírügynökség beszámolójában az áll, hogy a dal

örök boldogságot és sorban álló szűzlányokat ígért azoknak, akik csatlakoznak a terrorszervezethez.

Jakob Gravestam, a Bauer Media marketingigazgatója elismerte, hogy az eset megtörtént, és a rádiót péntek reggel hallgató svédek tényleg terrorista propagandát hallhattak egy órán át.

A nemzeti hírközlési hatóság szerint az ismeretlen személy bűncselekményt követett el, de utólag már “lehetetlen” megállapítani a személyi kilétét, tehát Svédországban büntetlenül mehet a terrorista propaganda, az elkövetőt soha nem fogják megtalálni.

2012 óta Svédországból több mint 300 sokadik generációs migráns utazott Szíriába és Irakba, hogy csatlakozzon valamelyik ott harcoló terrorszervezethez. A svéd hatóságok visszavárják őket, és “hazatérésük” után lakást, segélyt adnak a terroristáknak.

http://www.hidfo.ru/2017/11/egy-oran-at-terrorista-propagandat-adtak-a-gyanutlan-sved-radiohallgatoknak/

Trump: eljött a sebek begyógyításának ideje

Donald Trump amerikai elnök szerint az Oroszország elleni szankciók a jövőben nem válhatnak az együttműködés akadályává; a két ország együtt képes lehet arra, hogy megoldja a nemzetközi problémákat és közös munkával begyógyítson minden sebet.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szerint többé nem válhatnak a két ország közti baráti együttműködés akadályává az Oroszország elleni szankciók, és kiterjedt nemzetközi együttműködésre van szükség az olyan nemzetközi problémák megoldásához, mint a koreai válság és számos globális probléma.

“Oroszországot keményen szankcionálták, a legmagasabb szinten szankcionálták őket és ez a közelmúltban történt. Most eljött az ideje annak, hogy begyógyítsuk a sebeket. Úgy gondolom, ahelyett, hogy állandó harcban állnánk egymással, Oroszországot barátként magunk mellett tudni inkább előny, mint hátrány” – mondta. Az amerikai elnök a vietnami elnökkel közösen tartott sajtótájékoztató során kijelentette, hogy az Egyesült Államok együtt kell működjön Oroszországgal a szíriai, az észak-koreai és az ukrán válság megoldásában, emellett a terrorizmus leküzdésében.

Az észak-koreai válság kapcsán Trump azt mondta, az Egyesült Államoknak előrelépésre, és nem provokációra van szüksége, emellett elsődleges cél az életveszteség elkerülése. “Minden felelős nemzet együtt kell cselekedjen, hogy garantálni tudjuk, Észak-Korea nem fenyegetheti a világ országait beláthatatlan életveszteséggel” – mondta.

Trump a nap folyamán üdvözölte a koreai válság terén Kína által tett lépéseket, emellett kijelentette, hogy az Egyesült Államok minden inzultus ellenére erősen törekedett a baráti viszonyra az észak-koreai vezetővel.

Az amerikai elnök annak kapcsán, hogy Oroszországgal szemben is szankciók vannak érvényben, azt mondta, elhiszi, hogy az oroszok szerint ők nem avatkoztak be a választásba, de hogy ő (Trump) elhiszi-e, ez a titkosszolgálatokon múlik, és a közelmúltban szorosan együttműködött velük ebben a kérdésben.

Hivatalos: minden igaz volt, amit Clinton kapcsán kiszivárogtattak

http://www.hidfo.ru/2017/11/trump-eljott-a-sebek-begyogyitasanak-ideje/