Már Brüsszel is szabadulna a migránsoktól

A kormányfő szerint Nyugat-Európának nem váltak be a migránsok, párhuzamos társadalmakat alkotnak és terrorcselekményeket követnek el, a brüsszeli vezetők emiatt a kvótarendszer segítségével próbálnak megszabadulni tőlük.

A nyugati vezetők amiatt hozták létre a migránsok európai elosztását szolgáló kvótarendszert, mert már ők is szabadulnának a migránsoktól, de a humanitárius eszmék hangoztatása mellett ezt nem merik kijelenteni – derült ki Orbán Viktor ma elhangzott beszédéből. A kormányfő a nemzeti konzultációval kapcsolatos országjárás zárórendezvényén szólalt fel, ahol többek közt kifejtette, hogy a brüsszeli vezetők tényleg migránsfalvakat akarnak létrehozni Kelet-Európában, és amiatt erőltetik a kvótarendszert, mert korábban nem védték meg határaikat, és most ilyen módon próbálnak megszabadulni a migránsoktól.

„Nem szégyenlősek – azért támogatják a kvótát, mert már ők is taszítanák el maguktól a migránsokat”

– mondta.

A kormányfő szerint a baloldal továbbra is olyan nézeteket hangoztat, miszerint humanitárius kötelességünk befogadni a migránsokat, de eközben az EU más országai sem akarják befogadni őket. Olaszország és Görögország a kvótarendszerrel akarja elküldeni a migránsokat Európába, a nyugati tagállamok a kvótarendszerrel próbálják továbbküldeni a migránsokat Kelet-Európába, ahol viszont a kormányok és a lakosság többsége szintén nem akarja őket befogadni.

A kormányfő szerint akinek nincs szüksége a migránsokra, az ne akarja őket más európai országokra sem rákényszeríteni, hanem inkább szállítsa el őket Európa határain kívülre – “a magyar kormány viszont ehhez szívesen segítséget nyújt”.


http://www.hidfo.ru/2017/06/mar-brusszel-is-szabadulna-a-migransoktol/

Horvátország csatlakozott a schengeni információs rendszerhez

Horvátország csatlakozott a Schengeni Információs Rendszerhez, a schengeni övezethez csatlakozás folyamatának részeként – derült ki az Európai Bizottság keddi közleményéből.

Horvátország mostantól információcserét folytathat más tagállamokkal a terrorizmushoz és más súlyos bűncselekményekhez köthető személyekkel kapcsolatban, emellett eltűnt személyek, lopott gépjárművek, fegyverek, személyazonosító okmányok illegális kereskedelmével kapcsolatban folytathat adatmegosztást a Schengeni Információs Rendszerben (SIS).

A SIS egy a külső határvédelem és a schengeni országok közti rendvédelmi együttműködés céljára létrehozott rendszer, ami nem csak egy adott személlyel vagy tárggyal kapcsolatban ad információkat, de arra is instrukciókat ad, mit kell tenni az elfogása/megtalálása esetén.

A SIS jelenleg 28 EU-tagállamból 22 országban működik, melybe beletartoznak a schengeni együttműködésből kimaradt országok is, mint az Egyesült Királyság, Bulgária és Románia.

http://www.hidfo.ru/2017/06/horvatorszag-csatlakozott-a-schengeni-informacios-rendszerhez/

Meggyilkolták az ukrán katonai hírszerzés ezredesét

Kedden autóba rejtett bomba robbant Kijev központjában – az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint a katonai hírszerzés egy ezredese életét veszítette az incidens során.

Korábban a belügyminisztérium terrorcselekménynek nevezte az incidenst. A védelmi minisztérium közleményben megerősítette, hogy „a robbanás eredményeként a Védelmi Minisztérium fő hírszerzési hivatalának ezredese, Makszim Sapoval életét veszítette.”

A kijevi rendőrség közlése szerint egy másik személy is megsérült a robbantás során.

Az incidenst követően nyilvánosságra jutott egy videofelvétel is, melyen a robbanás látható.

http://www.hidfo.ru/2017/06/meggyilkoltak-az-ukran-katonai-hirszerzes-ezredeset/

A NATO nem biztos abban, hogy létezik orosz veszély

A NATO katonai bizottságának elnöke, Petr Pavel a Politico magazin beszámolója szerint azt mondta, a NATO nem biztos abban, hogy Oroszország fenyegetést jelent a szövetség tagjaira nézve.

A Politico beszámolója szerint Pavel hétfőn azt mondta, a NATO nem biztos abban, hogy Oroszországnak ellenséges szándékai vannak az észak-atlanti szövetség tagjaival szemben, de a NATO ennek ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy tagjait megvédje „bármilyen lehetséges fenyegetéstől”.

„Mi a fenyegetést két fő tényező alapján definiáljuk; a képességek megléte, és a szándék. Amikor a szándékról van szó, nem tiszta a helyzet, mert nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy Oroszországnak agresszív szándékai vannak a NATO-val szemben.”

Pavel elmondása szerint Moszkva a nukleáris és konvencionális kapacitásait egyaránt nagy mértékben növelte, és a NATO azt kell garantálja, hogy „a Krímben látott forgatókönyv nem ismétlődik meg NATO-országban.”

A NATO és Oroszország közti viszony 2014-ben jutott mélypontra, amikor az észak-atlanti szövetség tagjai nem-konvencionális módszerekkel megbuktatták az ukrán kormányt, és helyette egy olyan csoportot juttattak hatalomra Kijevben, ami a NATO-csatlakozás útjára állította az országot.

Ukrajna NATO-csatlakozásával az észak-atlanti szövetség megkaparintotta volna a Fekete-tenger feletti teljes ellenőrzést, azáltal, hogy a Krím-félsziget egy NATO-tagállam ellenőrzése alá jutna. 2014. márciusában azonban az orosz többségi lakosság egy népszavazáson megszavazta az Ukrajnától elszakadást és az anyaországhoz csatlakozást, ezzel keresztülhúzva a NATO expanziós terveit. A nyugati országok később az ukrán válságba beavatkozással vádolták Oroszországot.

December 22-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, az utóbbi tíz év során – tehát már évekkel az ukrán válság előtt – a NATO katonai jelenléte Oroszország nyugati határai mentén háromszorosára nőtt.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nato-nem-biztos-abban-hogy-letezik-orosz-veszely/

Intézményes kapcsolatokat kell létrehozni a Fenevad és az Eurázsiai Unió közt

Oroszország és Belorusszia azon munkálkodik, hogy kiépüljenek a kapcsolatok az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közt – áll egy vasárnap kiadott külügyminisztériumi közleményben.

Oroszország és Belorusszia szoros együttműködést folytat annak érdekében, hogy létrejöjjenek az intézményes kapcsolatok az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közt – áll a két ország külügyminisztériumai által vasárnap kiadott közös közleményben.

„Az Oroszországi Föderáció és a Belarusz Köztársaság tovább folytatja együttműködésük koordinálását az Európai Unióval, és törekszenek arra, hogy az Európai Unió és Eurázsiai Gazdasági Unió közt intézményes kapcsolatokat hozzanak létre.”

A közlemény szerint a két ország mostanra olyan fenntartható együttműködést alakított ki, ami lehetővé teszi a felmerülő nehézségek gyors és közös rendezését. A két ország szoros együttműködést alakított ki többek között a terrorizmus elleni harc terén.

A közlemény szerint „a terrorizmus ellni harc csakis kollektív alapon, átpolitizálás és kettős mércék használata nélkül, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival és az ENSZ globális terrorellenes stratégiájával összhangban lehetséges.”

Az ukrán helyzet kapcsán a közlemény hangsúlyozta, hogy annak katona megoldása nem lehetséges, kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel, a minszki egyezménnyel összhangban megoldható.

Az Oroszország, Örményország, Belorusszia, Kazahsztán és Kirgizisztán által alkotott Eurázsiai Gazdasági Unió egy nemzetközi szervezet, amely – az EU korábbi formájához hasonlóan – az áruk és szolgáltatások szabad mozgása révén törekszik a gazdasági integrációra.

http://www.hidfo.ru/2017/06/intezmenyes-kapcsolatokat-kell-letrehozni-az-eu-es-az-eurazsiai-unio-kozt/

Kiderült, minek köszönheti hatalmát a lengyel kormány

Lengyelország korábbi kormánya az Európai Bizottság véleményét képviselte. A Jog és Igazságosság párt amiatt tudott hatalomra jutni, mert hajlandó volt szem előtt tartani a többségi társadalom érdekeit.

A kelet-európai országok mostanra elkeseredett harcot vívnak az uniós bürokraták érdekérvényesítésével szemben, akik mindenféleképpen olyan népességet akarnak telepíteni a térségi országokban, melyek eddig nem éltek itt jelentős számban. A Szputnyik rádió egy lengyel történészt és újságírót kérdezett arról, hogyan lehetséges, hogy a kelet-európai országok élesen ellenzik a muszlim migránsok letelepítését. Kiderült: a jelenlegi lengyel kormány már megválasztását is annak köszönheti, hogy nem az Európai Bizottság álláspontját képviseli, hanem meghallotta az emberek hangját.

Bohdan Piętka szerint a lengyel társadalmat mélyen megosztja a migrációs válság kérdése, és a jelenlegi kormány amiatt nem akar befogadni migránsokat, mert az emberek többsége számára erősebb érvet jelent az esetleges terrorfenyegetés, mint a humanitárius érzések. Sőt: a Jog és Igazságosság párt pont annak köszönhette a kormányra jutást, mert meghallotta a társadalom nagy többségének véleményét. Ez a többségi vélemény ma látványosan ellenzi a több ezer muszlim migráns kényszerített befogadását.

„Pontosan ez az, amit Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában is az emberek többsége gondol. Ennek semmi köze xenofóbiához vagy sovinizmushoz. Az emberek egyszerűen megijedtek attól, hogy a Párizsban, Londonban, Amszterdamban, Manchesterben történtek az ő országaikban ismétlődhetnek meg.”

Bohdan Piętka annak kapcsán, hogy a kormánynak „morális kötelessége” lenne a migránsok befogadása, azt mondta, hogy ez az Európai Bizottság álláspontja, nem az emberek többségéé. A lengyel társadalom abszolút többsége ugyanis nem akar olyan embereket befogadni, akiknél fennáll annak kockázata, hogy később esetleg terrortámadást követhetnek el. Bohdan szerint a Bizottság kettős mércét képvisel, mert bizonyos országok privilégiumokat élveznek, ha a migránsok befogadásáról van szó.

„Hogyan lehetséges, hogy az Egyesült Államokat, vagy Izraelt nem kritizálják, amiért nem fogad be migránsokat? Csak Lengyelországot, Magyarországot, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát éri kritika emiatt.”

Az Európai Unió nemrég szankciókkal fenyegette meg a visegrádi országokat, amiért nem hajlandók részt venni a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekültek elosztásában. A radikálisabb hangok akár az uniós források megvonását, vagy az EU-ból kizárást is kilátásba helyezték arra az esetre, ha nem akarunk mesterségesen letelepíteni nagy létszámú arab és afrikai lakosságot.

http://www.hidfo.ru/2017/06/kiderult-minek-koszonheti-hatalmat-a-lengyel-kormany/

Évente tízmillió kutyát esznek meg a kínaiak

Évente több mint tízmillió kutyát esznek meg a kínaiak; nemrég egyetlen nap alatt tízezer ebet fogyasztottak el egy kutyahús evő fesztiválon, amit az állatvédők heves tiltakozása ellenére megtartottak.

A napokban, június 21-én kezdetét vette a Yulin kutyahús-fesztivál, annak ellenére, hogy korábban állatvédő szervezetek tiltakozása után olyan hírek terjedtek, miszerint betiltják a fesztivált, vagy ott nem fognak kutyahúst árulni.

A hatóságok elmondása szerint nem áll hatalmukban betiltani vagy szankcionálni ezt a rendezvényt, hiszen Kínában nem illegális a kutyahús fogyasztása. A Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen tartott fesztivált 2010-ben kezdték megrendezni; ilyenkor egyetlen nap alatt több mint tízezer kutyát esznek meg.

Kínában nagy hagyománya van a kutyahús-fogyasztásnak: az ázsiai országban évente több mint tízmillió kutyát esznek meg, de nem-hivatalos becslések szerint ez a szám akár 20 millió is lehet.

Az állatvédő szervezetek idén is megpróbálták betiltatni a rendezvényt; az esemény “morálisan megosztó” jellege mellett többek közt azt állították, hogy ilyenkor rengeteg házi-kedvencnek is nyoma veszik – sokan valószínűleg idén is illegális portékaként végezték valamelyik hentespulton.

http://www.hidfo.ru/2017/06/evente-tizmillio-kutyat-esznek-meg-a-kinaiak/