Hatalmas felháborodás a Youtube migránspárti propagandája miatt

Több százezer negatív szavazatot kaptak a Nemzetközi Menekült Bizottság és a Youtube által közösen készített propagandavideók, melyek a tömeges bevándorlást próbálják elfogadhatóbb színben feltüntetni.

A „menekültek világnapja” alkalmából készült felvételek célja, hogy az emberek megismerjék néhány menekült egyéni történetét, és ezáltal – érzelmi alapon – elfogadóbban viszonyuljanak a bevándorláshoz.

A kitűzött célt azonban láthatóan nem érték el ezek a videók, hiszen többségében jóval több negatív szavazatot kapnak, mint ahányan pozitívan értékelik.

Az egyik, #MoreThanARefugee hashtag alatt terjesztett propagandavideó például 85 ezer „tetszik” jelölés mellett jóval több, közel negyedmillió „dislike”-ot kapott. A kommentelőket ráadásul örömmel tölti el, hogy az emberek többsége elutasítja a migránspárti propagandát.

„Örömmel látom, hogy ennyire tömegesen elutasítják ezt a videót. Helyreállt az emberiségbe vetett bizalmam.” – írja az egyik kommentelő, aki erre a válaszra alig egy óra alatt több mint ezer „like”-ot kapott.

http://www.hidfo.ru/2017/06/hatalmas-felhaborodas-a-youtube-migransparti-propagandaja-miatt/

Hadseregnyi rendőr kell védje a fesztiválozókat ebben a befogadó országban

Franciaországban ötvenezer rendőr kell biztosítson egy zenei fesztivált, hogy ne történjen újabb tömeggyilkosság.

Tömeges rendőri jelenlét szükséges Franciaországban ahhoz, hogy békében megtarthassák a „zene ünnepét”, és közben ne történjen újabb tömeggyilkosság. A kormányszóvivő Christophe Castaner közlése szerint a június 21-én országszerte megtartott rendezvényeket közel ötvenezer rendőr fogja biztosítani.

„Nem kell pánikba esnünk. Meg kell erősítsük pozícióinkat. Összesen 48000 rendőrt és a csendőrséget mozgósítottuk a francia állampolgárok biztonságának védelmére ezen a napon. Nincs okunk félelemre.”

Castaner az Europe 1 hírügynökségnek nyilatkozva mondta el ezt, arra a kérdésre válaszként; ésszerű-e tömeges rendezvényeket tartani nem sokkal azután, hogy terrortámadás történt Belgiumban.

A Fete de la Musique évente megtartott zenei fesztivál Franciaországban. A terrorfenyegetés miatt idén a médiában visszatérő jelleggel felmerült az a kérdés, hogy a francia állampolgárok el merjenek-e menni valamilyen rendezvényre.

2015. november 13-án Párizsban éttermeknél, egy koncertteremben és a nemzeti stadion környékén történt az Európai Unióban eddig legtöbb halálos áldozattal járó terrortámadás. A közel-keleti származású terroristák 130 embert gyilkoltak meg a nyílt utcán.

http://www.hidfo.ru/2017/06/hadseregnyi-rendor-kell-vedje-a-fesztivalozokat-ebben-a-befogado-orszagban/

Szír falvakat hoznának létre Kelet-Európában a bevándorláspártiak

Egy német EP-képviselő kezdeményezte, hogy az Európai Unió hozzon létre szír falvakat Kelet-Európában, akár a helyi lakosság akarata ellenére is. Elmondása szerint „a menekültek befogadásának elutasítása ellenkezik az EU alapelveivel.”

Ska Keller, az Európai Zöldpárt tagja kedden a Neue Osnabrücker Zeitung német lapnak nyilatkozva beszélt arról a kezdeményezésről, mely szerint egész közel-keleti népcsoportoknak adnának át területeket Kelet-Európában. A politikus által említett példa szerint szíriai falut hoznának létre Lettországban, mert „a menekültek nem szívesen mennek olyan helyekre, ahol még nincsenek menekültek.”

A politikus elmondása szerint kiderült, hogy a menekültek szívesebben mennek azokba az országokba, ahol már eleve él egy erős közösség a saját népükből, és így sajátjaik közé tudnak beilleszkedni.

Keller a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy ezt az elképzelést akár az érintett országok akarata ellenére is meg kell valósítani, hiszen „a menekültek befogadásának elutasítása sérti az uniós szabályokat”.

Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország ellen, amiért nem akarnak befogadni migránsokat az EU kvótarendszere alapján.

"Az európaiak kevesen vannak, ezért a migránsoknak kell adni a földeket"

http://www.hidfo.ru/2017/06/szir-falvakat-hoznanak-letre-kelet-europaban-a-bevandorlaspartiak/

London muszlim polgármestere megerősítette a mecsetek rendőri védelmét

Sadiq Khan, London pakisztáni származású polgármestere elrendelte a mecsetek rendőri védelmének megerősítését, miután támadás érte a Finsbury mecsetnél az éjféli ima után távozó híveket.

Khan arra kérte a londoniakat, hogy maradjanak nyugodtak, emellett kijelentette, hogy a város lakóit „soha nem fogják egymás ellen fordítani”.

Hétfőn egy ember kisteherautóval a mecsetből távozók közé hajtott a Finsbury Parkban. Az incidens során tízen megsérültek, később egy ember belehalt a sérüléseibe. A támadás valamennyi áldozata muszlim volt, az incidenst terrortámadásként kezelik a hatóságok.

Khan szerint a brit kormány fel kellene hagyjon a rendőrség további forrásmegvonására vonatkozó tervekkel, tekintve, hogy az utóbbi hónapok során több terrortámadás is történt az országban.

„Mostanra már 13 hónapja mondom, hogy komoly aggodalmakat vet fel a rendőrség forrásainak elapadása. A kormánynak azt üzenem, hogy ne hajtsák végre azt a tervet, amivel további 400 millió fontot vonnának el a rendőrség költségvetéséből” – mondta.

Khan ellátogatott a támadás helyszínére, innen nyilatkozott a Sky News tudósítóinak.

http://www.hidfo.ru/2017/06/london-muszlim-polgarmestere-megerositette-a-mecsetek-rendori-vedelmet/

A terrortámadások a felelőtlen migrációs politika következményei

A lengyel miniszterelnök szerint az Európát sújtó terrortámadások hulláma a felelőtlen migrációs politika következménye.

„Ez az éveken át folytatott felelőtlen migrációs politika következménye, melynek köszönhetően Európába érkező népcsoportok generációi olyan helyzetben élnek, amelyben nincsenek kilátásaik.” – mondta Beata Szydlo lengyel kormányfő egy televíziós interjú során.

A politikus ismételten felszólalt a menekültek áthelyezése ellen, elmondása szerint nem lehet olyan alapon megoldani az emberek helyzetét, hogy odébb tesszük őket egy másik európai országba. Ugyanakkor, a miniszterelnök azt mondta, segíteni kell a menekültek tömegein, de a saját otthonaikban, nem pedig Európában.

Szydlo szerint egy biztonságos zónát kellene létrehozni Európa határain, például kórházat kellene építeni a migrációs útvonal kezdetén, ahol az idegen néptömegek Európába érkeznek. Így a helyszínen orvosi ellátást kaphatnának a menekültek, miközben Európában semmilyen kilátással nem rendelkeznek.

Az Európai Bizottság 2015 őszén döntött arról, hogy az unió tagállamai közt kell elosztani azokat az afrikai migránsokat, akiket Görögország és Olaszország engedett be az EU területére. A visegrádi csoport országai ellenzik leghevesebben a migránsok letelepítését; Lengyelország és Magyarország egyetlen bevándorló letelepítését sem vállalta, miközben a Cseh Köztársaság 12, Szlovákia pedig 16 főt helyezett el a bizottság által kiszabott kvóta alapján.

Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország ellen, amiért nemet mondtak az afrikai migránsok befogadására.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-terrortamadasok-a-felelotlen-migracios-politika-kovetkezmenyei/

Több ezer tüntető követelte, hogy a kormány fogadjon be migránsokat

Madridban több ezren vettek részt egy tömegdemonstráción, melynek szervezői azt követelték, hogy a kormány teljesítse az Európai Bizottság követeléseit és fogadjon be még több bevándorlót.

A Madrid Press beszámolója szerint a tüntetést számos nem-kormányzati szervezet – többek közt az Amnesty International – közösen szervezte. A szombati demonstráción sok bevándorló is részt vett, mivel a szervezők közt volt a Comision Espanola de Ayuda al Refugiado, ami a Magyarországon is működő Migration Aid spanyol megfelelője.

Az aktivisták olyan transzparenseket vittek magukkal, miszerint „nincs több kifogás, le kell bontani a határokat”, „senki nem illegális”, és „üdvözöljük őket” (a migránsokat).

A tüntetés az Európai Bizottság által 2015-ben elfogadtatott kvótarendszert támogatta, ami a Görögország és Olaszország által felelőtlen módon beengedett migránsokat osztaná szét a többi EU-tagállam közt, de főként azokban az országokban, ahol még nem él nagy létszámú afrikai és arab lakosság.

Spanyolország a kötelezően előírt 17337 főből eddig 1304 menekültet fogadott be, a nemzetközi Soros-hálózat emiatt nem-kormányzati szervezeteket mozgósított. Az Amnesty International egy George Soros pénzén működő szervezet. Soros szerint évente legkevesebb egymillió migránst kell beengedjen a Európai Unió.

http://www.hidfo.ru/2017/06/tobb-ezer-tunteto-kovetelte-hogy-a-kormany-fogadjon-be-migransokat/

Fájó pont az osztrákoknak az orosz élelmiszeripar önellátásra törekvése

Karlheinz Kopf, az osztrák parlament alelnöke azt mondta, Oroszországban az élelmiszeripar egyre inkább képes fedezni a hazai szükségleteket, és ez a fajta önellátásra törekvés hátrányosan érinti az exportorientált osztrák mezőgazdaságot.

Kopf szerint közvetlenül érinti Ausztria mezőgazdaságát az orosz élelmiszeripar önellátásra törekvése, mert ezáltal egyre kevésbé van szükség osztrák termékekre az orosz piacon. A politikus nemrég találkozott Vjacseszlav Vologyinnel, az orosz parlament alsóházának elnökével, ekkor személyesen is tájékoztatta arról, hogy Ausztria számára fájó pont az orosz önellátás.

„Ausztria érdekeit szem előtt tartva, nekünk fájó pontot jelent Oroszországnak ez a fajta növekvő ereje, illetve az a képessége, hogy önellátást alakítson ki a mezőgazdaság és számos más téren.” – mondta, hozzátéve, hogy az osztrák vállalatok számára mindig is jövedelmező volt az orosz piacon értékesítés.

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

„Természetesen, a mi mezőgazdaságunk megszenvedi ezt a helyzetet. Ugyanakkor, az eddig elért és a jövőben elérni szándékozott orosz gazdasági erő további lehetőségeket tartogat számunkra, például a feldolgozóipar terén.” – mondta, hozzátéve, hogy vélhetően ez a lehetőség is addig adott, ameddig Oroszország nem teljes mértékben saját magának gyártja a feldolgozóiparban használt berendezéseket.

Kopf hangsúlyozta, hogy a két ország közti gazdasági együttműködés és kereskedelem egyúttal a béke záloga és a párbeszéd fontos platformja is volt.

A nyugati országok és Oroszország közti viszony 2014-ben romlott meg drasztikusan, amikor az Európai Unió és az Egyesült Államok szektoriális szankciókat hozott az orosz gazdaság ellen. Oroszország a szankciókra behozatali tilalommal és bizonyos iparágakban a teljes önellátásra törekvéssel reagált.

http://www.hidfo.ru/2017/06/fajo-pont-az-osztrakoknak-az-orosz-elelmiszeripar-onellatasra-torekvese/