Brüsszel által kitüntetett újságíró támadt kalapáccsal a rendőrökre

Az Európai Bizottság korábban kitüntetett egy újságírót az illegális bevándorlókat védelmező cikke miatt. Később maga is dzsihádista lett, tegnap kalapáccsal támadt a rendőrökre, lelőtték.

Kedden egy algériai származású személy kalapáccsal a rendőrökre támadt Párizsban, a Notre Dame mellett – a támadót a helyszínen meglőtték a rendőrök. Az elkövetőről azonban kiderült: egy olyan újságíróról van szó, akit korábban az Európai Bizottság kitüntetett egy az illegális bevándorlókat védelmező cikke miatt.

Az elkövető, Farid Ikken Svédországban ismert újságíró és tudósító, aki ráadásul uniós kitüntetést is kapott.

Az algériai származású Ikken 2014-ben érkezett Franciaországba, miután több évet élt Svédországban. A svéd sajtó most azt írja, az elkövető korábban mesterfokozatot szerzett és 2009-2010-ben szabadúszó újságíróként működött. Svédországban Massip Farid Ikkennek nevezte magát, és azt állította magáról, hogy algériai berber.

2009-ben az Európai Bizottság kitüntette őt a diszkrimináció ellen tett erőfeszítéseiért, miután a Folket i Bild című lapnak írt egy cikket az illegális bevándorlók emberi jogairól. A cikk olyan menedékkérőkről szólt, akik nem tudnak orvosi segítséghez jutni, amiért nem legálisan tartózkodnak az EU területén.

Farid Ikken ráadásul feleségül vett egy svéd nőt, ameddig az országban tartózkodott, így a migránspárti lapokban a vegyes házasság mintaképe is volt.

Az Európai Bizottság által kitüntetett emberi jogi harcosról végül kiderült, hogy másfajta harcos is, miután kedden kalapáccsal rátámadt a rendőrökre Párizsban, a Notre Dame mellett. A támadás előtt – egy videofelvétel tanúsága szerint – Ikken hűséget esküdött az Iszlám Államnak.

Ikkent korábban nem figyelték meg a titkosszolgálatok – a hatóságok nem számítottak arra, hogy a liberális jogvédő egyszer megmutatja valós arcát, és rendőrökre támad.

http://www.hidfo.ru/2017/06/brusszel-altal-kituntetett-ujsagiro-tamadt-kalapaccsal-a-rendorokre/

Bűnmegelőzés: „nincsenek biztonságban a gyermekek”

Az Országos Rendőrfőkapitányság figyelmeztetése szerint a gyermekek fokozott fenyegetésnek vannak kitéve a nyári szünetben, amiért egyre elterjedtebb az internetes zaklatás.

„Veszélyt jelenthet a gyerekekre az internet a nyári szünetben, ezért érdemes a vakáció előtt elbeszélgetni velük a potenciális kockázatokról” – erre hívta fel a figyelmet az Országos Rendőrfőkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője.

Németh Ágnes szerint „ha otthon hagyjuk a gyereket, akkor érdemes előtte vele elbeszélgetni arról, hogy mit kell tennie, kit kell hívnia, ha baleset történik”. Emellett érdemes megbeszélni vele, hogy a lakókörnyezetben van-e olyan felnőtt, akihez biztonsággal fordulhat – mondta.

Az osztályvezető szerint, ha a gyermek otthon tölti az idejét a szünidőben, talán azt hisszük, hogy biztonságban van, “holott elképzelhető, hogy a világhálón éppen valaki olyannal beszél, akivel nem kellene”, vagy akár a rossz társaság miatt tudatmódosító szerekkel is kapcsolatba kerülhet.

A figyelmeztetés szerint a bűncselekmények elkövetése egyre inkább áthelyeződik a világhálóra. „Az elkövetők is felveszik ezt a ritmust. Azt hiszik, hogy az interneten kevésbé tudjuk kinyomozni, hogy mi történik, pedig ez nem így van.”

Németh emellett azt mondta, fokozott a veszélye annak, hogy az idősebb gyermek a társaság nyomása miatt kábítószerrel is kapcsolatba kerülhet, emiatt el kell vele beszélgetni a kábítószer-használat veszélyeiről.

“El kell beszélgetni vele a tudatmódosító szerek használatáról. Meg kell beszélni vele, hogy fogyaszthat-e alkoholt, és hogyan tud nemet mondani, ha kábítószerrel kínálják.” – mondta.

http://www.hidfo.ru/2017/06/bunmegelozes-nincsenek-biztonsagban-a-gyermekek/

Belügyminiszter: le kell állítani a muszlimok tömeges bevándorlását

Lengyelország belügyminisztere, Mariusz Blaszczak felszólította az Európai Uniót, hogy a „keresztény értékeket” tegye elsődlegessé, és állítsa le a muszlimok tömeges bevándorlását.

A nemrég az Egyesült Királyságban történt terrortámadások kapcsán Lengyelország belügyminisztere kijelentette; közvetlen összefüggés áll fenn a terrorfenyegetettség fokozódása és az Európába érkező muszlimok növekvő száma közt, emiatt az Európai Unió felül kell vizsgálja migrációs politikáját.

„Ez egy tény, a terrortámadásokat muszlim terroristák követték el.” – mondta Blaszczak a TVP.info hírügynökségnek nyilatkozva.

„Nyugat-Európa identitásválságot él át, eltávolodik az európai civilizáció gyökereitől, a kereszténységtől. Ennek tragikus következményei vannak. A multikulturalizmusnak és politikai korrektségnek tragikus következményei vannak.” – mondta.

Vissza a gyökerekhez: a kármentés lehetőségéről szól a francia elnökválasztás

A belügyminiszter egyúttal visszautalt az Európai Bizottság arra vonatkozó terveire, hogy szétossza a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekülteket az EU területén – Lengyelország számára „elfogadhatatlan” ez a tervezet, a fentiek miatt.

„Amit az Európai Bizottság megpróbál ráerőltetni Lengyelországra, és amelybe a korábbi kormánykoalíció beleegyezett, teljességgel elfogadhatatlan. Ezek ahhoz vezetnének, hogy amilyen tragikus események most Nyugat-Európában történnek, megtörténjenek Lengyelországban is. […] Szerencsére a választás lehetővé tette a kormányváltást és a migránsok kizárását. A Jog és Igazságosság párt nem enged ennek a nyomásgyakorlásnak.” – mondta.

Blaszczak hozzátette, hogy az EU meg kell változtassa migrációs politikáját, és vissza kell térjen az „európai civilizáció keresztény értékeihez”. A miniszter azzal összegezte a problémát, hogy határozott fellépéssel ki kell irtani a terrorizmust Európából, és ennek a feladatnak egyik aspektusa, hogy le kell állítani az észak-afrikai és közel-keleti muszlimok tömeges bevándorlását.

http://www.hidfo.ru/2017/06/belugyminiszter-le-kell-allitani-a-muszlimok-tomeges-bevandorlasat/

Az USA elkezdi ellenőrizni az újságírók névtelen forrásait

Nehéz időszak jöhet azoknak az újságíróknak, akik gyakran adtak ki a saját nevükön névtelen titkosszolgálati forrásoktól kapott információkat; úgy tűnik, az USA már nem minden esetben tartja tiszteletben a források védelmét, ehelyett fontosabbá válik a nemzetbiztonsági érdek.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium hétfőn bejelentette, hogy vádat emeltek az NSA egy alkalmazottja ellen, mert kiderült, hogy titkosított információkat szivárogtatott ki egy sajtóorgánumnak. A CNN beszámolójában az áll, hogy a 25 éves nő egy kormányhivatalból vitte ki az adatokat, majd e-mailben elküldte egy újságírónak. Az információkat nyilvánosságra hozó Intercept névtelen forrásként hivatkozott a kiszivárogtató személyére, és annak ellenére publikálták az anyagot, hogy tudomásuk volt arról: az abban közölt információkat illegális úton szerezték.

A CNN szintén egy névtelen forrásra hivatkozva azt írta, hogy ezek eredeti dokumentumok voltak.

Az Intercept egy olyan publicisztikát közölt le a kiszivárogtatott adatokra alapozottan, mely szerint Oroszország beavatkozott a választási folyamatba – a cikk szerint legalábbis az amerikai titkosszolgálatok tudtak arról, hogy az oroszok megszerezték a szavazáshoz használt szoftverek egyes elemeit, bár arra nincsenek bizonyítékok, hogy ezt felhasználták volna a választás kimenetelének befolyásolására.

Üzenet forrásoknak és újságíróknak

A kiszivárogtató személy bíróság elé állítása elég nagy zavarodottságot okozhat az amerikai titkosszolgálatokkal együttműködő újságírók közt: hiszen egy olyan újságíró kapta a titkosított dokumentumokat, aki később nem adta ki a forrás nevét, ráadásul egy kellemes oroszozásra használta fel a kapott információt – ami eddig soha nem adott indokot arra, hogy visszanyomozzák a forrást és bíróság elé állítsák a kiszivárogtató személyt. Legalábbis nem nagy nyilvánosság előtt. Üzenet értékű, hogy a titkosszolgálati alkalmazottat ezúttal

a nyilvánosság bevonásával állították bíróság elé – gyakorlatilag példát statuálnak vele.

A letartóztatott Leigh Winner elismerte, hogy szándékosan adta ki a titkosított információkat. A vizsgálat során kiderült, hogy összesen hat személy nyomtatta ki a dokumentumot, és egyedül Winnernek volt e-mailes kapcsolata az újság alkalmazottaival.

A német parlament megszavazta a hírszerzés feletti nagyobb kontrollt

Emellett kiderült, hogy a titkosszolgálat már a cikk megjelentetése előtt felvette a kapcsolatot a sajtóorgánummal, és tájékoztatták őket arról, hogy egy készülő anyagban illegálisan megszerzett titkosított információ kerülhet felhasználásra – a lap ennek ellenére adta ki az anyagot.
Az Intercept igazgatója, Vivian Siu a CNN-nek nyilatkozva elismerte, hogy a titkosított információkat névtelen forrástól kapták. Úgy tűnik, ezek a névtelen források már nem annyira vannak biztonságban, mint Trump megválasztása előtt, amikor még gond nélkül kiadhattak bármit, ha az egy jókora oroszozással végződik. Az amerikai titkosszolgálatnak ez alkalommal fontosabb volt a kiszivárogtató személyének felfedése és nyilvánosság előtt megbüntetése, minthogy a sajtót újabb információkkal lássák el az Oroszország elleni propagandához.

http://www.hidfo.ru/2017/06/az-usa-elkezdi-ellenorizni-az-ujsagirok-nevtelen-forrasait/

A britek többsége fegyveres rendőröket akar látni az utcákon

A brit lakosság háromnegyede szerint a rendőrök állandó jelleggel fegyvert kellene hordjanak az utcákon – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek közül csak minden ötödik személy mondta azt, hogy a terrorfenyegetés közepette sem ért egyet a rendőrök felfegyverzésével.

A Sky News által hétfőn közölt közvélemény-kutatás szerint a britek 5%-a „egyik opciót sem tartja megfelelőnek”, 3%-uk pedig nem tudja, mit gondoljon arról, hogy fel kell-e fegyverezni a rendőröket. A kutatásból azonban kiderült, hogy a társadalom háromnegyede (72%-a) úgy gondolja, minden egyes rendőrnek fegyvert kell hordania.

Az eredményekből ugyanakkor kitűnik, hogy a multikulturális nagyvárossá átformált London lakossága sokkal kevésbé támogatja a rendőrök fegyverviselését, mint a vidéki területeken élők, ahol egyelőre még nem élnek olyan nagy arányban bevándorlók mint a fővárosban. A londoni lakosságnak 68%-a támogatja a rendőrök felfegyverzését, ami jóval alacsonyabb az országos átlagnál.

Hétfőn Theresa May kijelentette, hogy a brit rendőrség megfelelő felszereléssel rendelkezik a terrorfenyegetés kezeléséhez. A kormányfőt azonban számos kritika érte, amiért az évek során jelentős forrásokat vont el a rendőrségtől; sajtóhírek szerint ma sokkal kevesebb fegyveres rendőr teljesít szolgálatot, mint 2010-ben, amikor May belügyminiszterként megkezdte a rendőrség átalakítását.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-britek-tobbsege-fegyveres-rendoroket-akar-latni-az-utcakon/

Felgyújtották a menekülteket Svédországban

Ismeretlen elkövetők felgyújtottak egy befogadóközpontot Svédországban, ahol több mint 70 menekült volt elszállásolva. Két ember kórházba került, az épület leégett.

Tűz ütött ki egy Söderhamn területén – Stockholmtól 30 kilométerre – működő menekültbefogadó központban. Az incidens kapcsán a rendőrség közölte, hogy szándékos gyújtogatás történt, és vizsgálják a történteket. Az ott elszállásolt menekültek közül senki nem sérült meg, bár többen rosszul lettek a füsttől, vagy sokkos állapotban voltak.

A Vörös Kereszt és a Mentsük Meg a Gyermekeket – valamint számos önkéntes csoport – a történtek után gondozásába vette a táborban lakókat. A gyermekeknek ruhát, vizet adtak, az áldozatokat közelben lakó családoknál szállásolták el.

A befogadóközpont igazgatója egy nyilatkozatot tett, mely szerint elítéli a történteket, és az ott lakók fontos dokumentumokat és személyes tárgyakat is elveszíthettek a történtek miatt. A tűzoltók szerint káosz volt, amikor kiérkeztek, az épület nagy része leégett. A nyomozás gyakorlati része hamarosan megkezdődik, amint kihűlt annyira az épület, hogy be tudjanak lépni.

http://www.hidfo.ru/2017/06/felgyujtottak-a-menekulteket-svedorszagban/

Közös határkerítést építenek a balti országok és Lengyelország

A balti országok közös határkerítést építenek az orosz határra, hogy megvédjék a NATO-t és az Európai Uniót. A projektbe a Kalinyingrád enklávé miatt aggódó lengyelek is beszállnak.

A litván határőrség sajtószolgálata hétfőn jelentette be, hogy megkezdik egy kerítés építését az orosz határon. Összesen 44,6 kilométer határszakaszt terveznek elkeríteni, amivel előreláthatóan még év vége előtt végeznek.

„Hétfőn megkezdődik a védelmi kerítés építése az Oroszországgal közös határszakaszon. Év végéig a litván szakaszon, 44,6 kilométer távon fog elkészülni.” – áll a közleményben.

A kerítés építési költsége 1,3 millió euró, amit elkülönítettek az állami költségvetésből. A tervezett fémkerítés 2 méter magas lesz, emellett felszerelik más biztonsági eszközökkel is.

A határőrség egy korábbi, májusi közleményében az állt, hogy Litvánia Lengyelországgal közösen építi a Kalinyingrád enklávé köré tervezett kerítést. A két ország 109 kilométeren épít közös védelmet, amit különböző felderítő eszközökkel is felszerelnek.

Az építési munkálatokkal várhatóan december 20-ra elkészülnek. 2016. márciusában Észtország és Lettország hatóságai szintén közölték, hogy kerítést építenek az orosz határra. Az intézkedést azzal indokolták, hogy azért van szükség kerítésre, mert ezek az Európai Unió és a NATO határai.

http://www.hidfo.ru/2017/06/kozos-hatarkeritest-epitenek-a-balti-orszagok-es-lengyelorszag/