Terrortámadás Londonban: brit születésű iszlamista az elkövető

Theresa May brit miniszterelnök azt mondta, Londonban a Westminsternél történt terrortámadásért egy olyan személy felelős, aki iszlamista ideológia által motiváltan követte el a merényletet.

Szerdán négy ember azonnal életét veszítette, amikor egy gépjármű hirtelen behajtott a brit parlament épülete melletti hídon áthaladó emberek közé. Később a rendőrök egy személyt lelőttek, miután megkéselt egy rendőrt. A londoni rendőrség közleménye szerint terrortámadásként kezelik a történteket, és folyamatban van az eset kivizsgálása.

A kormányfő nyilatkozata szerint egy „brit születésű” személy követte el a merényletet, aki iszlamista ideológia motivált emberek megölésére. Az elkövetőt korábban már megfigyelte az MI-5, a hatóságok számára ismert volt, hogy erőszakos hajlamú extrémista személyről van szó.

May hozzátette, hogy az elkövető az utóbbi időszakban már „nem volt a titkosszolgálatok látóterében”, de a hatóságok korábbi tevékenysége alapján feltételezik, hogy iszlamista indíttatásból követte el a gyilkosságot (vagyis egy brit születésű, sokadik generációs migránsról van szó).

A kormányfő elmondása szerint összesen 12 ember vált a támadás áldozatává, köztük 9 külföldi állampolgár.

A történtek után a rendőrség hat lakcímen hajtott végre házkutatást, és nyolc személyt tartóztattak le Birminghamben ill. Londonban.

http://www.hidfo.ru/2017/03/terrortamadas-londonban-brit-szuletesu-iszlamista-az-elkoveto/

Ukrajnában kiképzett nyugatbarát fegyvereseket fogtak a belorusz hatóságok

Belorusszia biztonsági erői félkatonai szervezetek több tucat tagját tartóztatták le, akik külföldön katonai kiképzésben részesültek és az alkotmányos rend megbontására készültek.

Alekszandr Lukasenko belorusz államfő kedden közölte: militáns csoportok több tucat tagját tartóztatták le, akik az alkotmányos rend megbontására készültek. Elmondása szerint a hatóságok külföldön élő belorusz nacionalistáktól kaptak információkat, melyek kivizsgálása után a biztonsági erők több kiképzőtábor működését figyelték meg. Ezek közül több Belorusszia területén található, de a militáns csoportok kiképzése részben a határ túloldalán, Ukrajnában zajlik. Utóbbi létesítmények a mai napig működnek.

Az államfő keddi nyilatkozatában ígéretet tett arra, hogy később részletes információkat fognak nyilvánosságra hozni a történtekről.

Az Ukrajnában kiképzés alatt álló belorusz félkatonai szervezetek koncepciója beleillik a NATO hibrid háborús stratégiájába: korábban egy orosz geopolitikai szakértő, Andrej Koribko „Hibrid háborúk: a rezsimváltás indirekt adaptív megközelítése” című könyvében részletesen kifejtette ezt a koncepciót. E szerint az euro-atlanti katonai tömb félkatonai szervezetek bevonásával dönt meg az atlantista érdekérvényesítés útjában álló – gyakran demokratikus – kormányokat.

Koribko könyvében kifejti, hogy a NATO hibrid háborús stratégiája szerint a felforgatásra használt militáns szervezetek kiképzésére minden esetben egy az adott országgal szomszédos NATO-tagállamban kerül sor. A katonai titkosszolgálatok Törökországban készítették fel a Szíria destabilizálásához használt fegyveres csoportokat. Később Lengyelországban készítették fel azokat a nacionalista fegyveres csoportokat, melyek az EuroMaidanhoz kapcsolódva lehetővé tették a kijevi kormány megdöntését.

Az ukrán kormány megdöntésével, Ukrajna nyugati integrációjának megkezdésével a NATO – a fentiek szerint – most részben Lengyelországban, részben Ukrajnában képzi ki azokat a militáns csoportokat, melyeket később Belorussziában használnának fel a rezsimváltás beindítására.

Az észak-atlanti szövetség ezzel a stratégiával szisztematikusan az orosz határ felé terjeszkedik. Jelenleg az elszakadó-félben lévő ukrán megyéken felül Belorusszia az egyetlen ország, ami Kelet-Európában a NATO és Oroszország közé ékelődik, emiatt a NATO számára kívánatos Belorussziában egy NATO-barát kormány hatalomra juttatása. Északon Finnország szintén a NATO-csatlakozás várományosa, illetve a balti országokon át egészen a Krím-félszigetig mindenhol jelen van a NATO-haderő Oroszország határain. Belorusszia az egyetlen kelet-európai ország, ahol mindeddig hatalmon tudott maradni egy a NATO-csatlakozásra nem törekvő kormány.

http://www.hidfo.ru/2017/03/ukrajnaban-kikepzett-nyugatbarat-fegyvereseket-fogtak-a-belorusz-hatosagok/

Mogherini: az EU egyelőre nem függetleníti külpolitikáját Washingtontól

Az Európai Unió továbbra is törekszik arra, hogy koordinálja az Oroszország elleni szankciókat az Amerikai Egyesült Államokkal – mondta Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselője.

Mogherini szerint a szankciókat mindaddig fenn kell tartani, ameddig a minszki egyezmény feltételei nem teljesülnek. A főképviselő hétfőn kifejtette, hogy a minszki megállapodás betartatásában az EU együttműködésre törekszik az amerikaiakkal, és a szankciókat az egyezmény teljesülésének kikényszerítésére próbálja használni.

Mogherini ugyanakkor kijelentette, hogy az Európai Unió hajlandó eltörölni az Oroszország elleni szankciókat, ha a minszki egyezmény feltételei teljesültek.

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

Az EU ezzel tovább folytatja azt a paradox külpolitikát, amit az ukrán válság rendezésére tett kísérletek első eredményeinek mutatkozásakor megkezdett. Európa Oroszországot vádolja azzal, hogy akadályozza a minszki egyezmény feltételeinek teljesülését – eközben az egyezmény teljesülését szabta feltételül a szankciók eltörléséhez.

Ugyanakkor, a minszki egyezmény feltételeinek része, hogy minden külföldi katona el kell hagyja Ukrajna területét.

Miközben az EU Oroszországot vádolja a minszki egyezmény feltételeinek sértésével, jelenleg is tucatnyi NATO-tagállam fegyveresei tartózkodnak Ukrajnában, különböző hadgyakorlatok és államközi együttműködések alapján.

http://www.hidfo.ru/2017/03/mogherini-az-eu-egyelore-nem-fuggetleniti-kulpolitikajat-washingtontol/

NATO-barát neonácik miatt esik szét Ukrajna

A szélsőjobboldali fegyveres csoportok által kezdett kereskedelmi blokád miatt végleg függetlenné válhat több olyan elszakadó régió, amit a minszki egyezmény keretén belül sikerült volna visszaintegrálni Ukrajnába.

Március 16-án Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a rendeletet, ami hivatalossá tette a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaságok ellen hirdetett kereskedelmi blokádot, a vasúti útvonalak lezárását. A rendelet egy olyan gazdasági blokádnak adott utólagos legitimációt, amit január végén néhány radikális képviselő, és az EuroMaidan szélsőségesei közül toborzott – majd a frontra küldött – fegyveres csoportok önhatalmúan hirdettek meg az Ukrajnától elszakadó köztársaságok ellen.

A blokád már a meghirdetését követő hetekben ellátási zavarokhoz vezetett az ország elektromos hálózatában, mert a szállítási útvonalak elzárása miatt Ukrajna nem jutott hozzá azokhoz az antracit szállítmányokhoz, melyek az áramellátást garantáló erőművek működését garantálják. A blokádra adott válaszként a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaság államosított olyan vállalatokat, melyek a beszállítást végezték, és korábban ukrán állami fennhatóság alatt működtek, illetve Ukrajnának adóztak. Porosenko azzal indokolta a rendelet aláírását, hogy ezzel próbálja rákényszeríteni ezeket a cégeket Kijev fennhatóságának újbóli elfogadására.

Az ukrán elnök döntése azonban teljes fordulatot jelent korábbi állásfoglalásaihoz képest: Porosenko hetekkel ezelőtt még maga is ellenezte a blokád fenntartását. Volodimir Grojszman ukrán kormányfő szintén ellenezte a blokádot.

Egy a Deutsche Welle német lapnak nyilatkozó politológus, Bernd Johann azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a blokád fenntartása veszélyes következményeket von maga után; végleg ellehetetleníti a minszki egyezmény feltételeinek teljesítését, ami decentralizálta volna Ukrajnát, de egyúttal garantálta volna, hogy az országból a kijevi forradalmat követően kiszakadt régiók visszaintegrálódjanak Ukrajnába. A szakértő szerint Ukrajna ezzel semmissé nyilvánítja a korábbi tárgyalási folyamatot, és minden olyan erőfeszítést, amit eddig az elszakadó régiók újracsatlakozásába fektettek a minszki egyezmény 2015 februári aláírását követően.

Az osztrák ORF hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Christian Wehrschutz pedig egyenesen azt mondta, hogy a kijevi kormány a blokád fenntartásával eltaszítja magától ezeket a volt ukrán megyéket – Porosenko rendeletének köszönhetően Moszkva befolyása jelentősen megnő az Ukrajnától függetlenedő, többségében orosz lakosságú területek felett, mert a blokád miatt Donyeck és Luganszk vezetőinek nincs más választása, mint Oroszországba exportálni.

Vasárnap ZN.au az ukrán pénzügyminisztérium béli forrásaira hivatkozva azt írta, a kormány több mint 74,5 millió dollárnak megfelelő összegű adóbevételt veszít az elszakadó régiókban működő cégek államosítása miatt. Ukrajna a GDP 1,3%-át veszíti el a blokád fenntartása miatt, de ellenzéki képviselők ennél jóval nagyobbra becsülik a kárt.

December 16-án a kijevi puccs idején felfegyverzett nyugatbarát félkatonai szervezetek kereskedelmi és gazdasági blokádot hirdettek a Donyecki Népi Köztársaság és a Luganszki Népi Köztársaság ellen. A fegyveres csoportok ellenőrzés alá vonták a régióba tartó vasúti szállítási útvonalakat és illegálisnak minősítettek minden, az elszakadó régiókkal folytatott kereskedelmet.

Az ukrán hatóságok február 15-én kihirdették a rendkívüli állapotot az ország energiaszektorában, mert korábban a két kérdéses területről érkeztek az ország erőműveinek működtetéséhez szükséges antracit szállítmányok. Bár az államfő és a miniszterelnök is ellenezte a blokád fenntartását, később a kormány legitimálta a félkatonai szervetek által önhatalmúan hozott intézkedést. Szakértők szerint az elnök kezében nincs már elegendő politikai erő ahhoz, hogy megszüntesse a blokádot, a karhatalmi erők pedig nem feltétlen lennének képesek erővel felszámolni a fegyveres csoportok által fenntartott kereskedelmi blokádot.

Március 14-én a Kyivpost még arról számolt be, hogy az ukrán titkosszolgálat és a rendőrség több helyen áttörte a blokádot, és több tucatnyi aktivistát tartóztattak le, akik akadályozták az elszakadó régiók és Ukrajna közti vasúti szállítást. Napokkal később azonban az elnök – korábbi nyilatkozataival szöges ellentétben – mégis legitimálta a blokádot. Amennyiben az állami hatóságok nem képesek ellenállni a radikális félkatonai szervezetek nyomásgyakorlásának, azt jelenti, hogy Ukrajnában az állam elveszítette az erőszak-monopóliumot – ami az államiság megszűnésének egy előjele.

http://www.hidfo.ru/2017/03/nato-barat-neonacik-miatt-esik-szet-ukrajna/

Függetlenednek a skótok, de a fontot megtartanák

A skót első miniszter Nicola Sturgeon kijelentése szerint Skócia az után is használná a fontot mint fizetőeszközt, miután egy újabb népszavazást követően elszakadnak az Egyesült Királyságtól.

Sturgeon szerint az elszakadást követően is a fontot használnák fizetőeszközként. (Alex Salmond volt miniszterelnök korábban azt mondta, Skócia az elszakadást követően felhagyna a font használatával.) A politikus a Sky Newsnak nyilatkozva emellett azt is közölte; megpályáznák a teljes jogú tagságot az Európai Unióban, amit a lakosság többsége jelenleg is támogat.

A miniszter hétfőn jelentette be, hogy 2018 ősze és 2019 tavasza közti időszakra akarná kiírni a népszavazást. Ennek során a skótok arról döntenének, hogy része maradjanak-e az Egyesült Királyságnak, miközben az ország kilép az Európai Unióból, vagy inkább független országgá váljanak, ami egyenlő partnerségi viszonyt tartana fenn az Egyesült Királyság országaival, és csatlakozna az Európai Unióhoz.

Csütörtökön Theresa May brit miniszterelnök azt mondta, előbb meg akarja várni a Brexit-tárgyalások eredményeit, és utána kezdeményezné csak egy újabb függetlenségi referendum kiírását. Szerinte „nem ez a legjobb idő” arra, hogy a skótok függetlenségi népszavazást tartsanak.

2014 szeptemberében Skócia tartott már egy szavazást, ahol a lakosság többsége a független országgá válás ellen voksolt.

http://www.hidfo.ru/2017/03/fuggetlenednek-a-skotok-de-a-fontot-megtartanak/

Török hackerek támadják a német kormányhivatalokat

A német Információbiztonsági Hivatal teljes készültségben van, mert a Törökországgal feszültté váló viszony miatt egyre több hackertámadás éri a német kormányhivatalokat. A 2017-es parlamenti választásokba is beavatkoznának a török hackerek.

Arne Schönbohm, a Szövetségi Információbiztonsági Hivatal vezetője a Welt am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy a BSI teljes készültségben van és konzultációkat ajánlott a választások megszervezéséért felelős biztosnak. Elmondása szerint a kormányzati hálózatok napi szintű támadásoknak vannak kitéve, de a hackerek a politikai szervezeteket is célba vették.

A hét folyamán magas rangú német és holland vezetők Twitter-fiókjait érte támadás, miután tovább bonyolódott a Németország, Hollandia és Törökország közti diplomáciai botrány. Német kormányhivatalok weboldalai ellen is támadásokat hajtottak végre olyan hackercsoportok, melyek nyíltan támogatják a török kormányt. A támadásokat követően horogkeresztes képeket tettek közzé, emellett „náci Németország” és „náci Hollandia” hashtag-ekkel közöltek le tartalmakat, köztük a török államfő, Recep Tayyip Erdogan beszédeit is.

A német hatóságok ezen felül orosz kibertámadásoktól is tartanak, mert úgy gondolják, Moszkva be akar avatkozni a 2017 szeptember 24-i választások kimenetelébe. Az orosz vezetők tagadtak minden ezzel kapcsolatos vádat, hangsúlyozva, hogy Moszkva nem avatkozik be más országok belügyeibe.

http://www.hidfo.ru/2017/03/torok-hackerek-tamadjak-a-nemet-kormanyhivatalokat/

Német hírszerzés: nincs kapcsolat Gülen és a török puccskísérlet közt

Németország Szövetségi Hírszerző Szolgálatának elnöke szombaton azt mondta, nem kaptak kellő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok, Fethullan Gülen szervezte volna a törökországi puccskísérletet.

Bruno Kahl a Der Spiegel német lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a török hatóságok főként diplomáciai úton és „más eszközökkel” próbálták meggyőzni Németországot Fethullah Gülen bűnösségéről, de valós, döntő érvényű bizonyítékot nem adtak át a német hatóságoknak. Elmondása szerint a BND nem tudott kapcsolatot találni aközött, amit Törökország Gülenista Terrorszervezetnek nevez, és a puccskísérlet közt, mert ezek a csoportok főként „civil szervezetek és vallási, vagy szekuláris oktatást végző intézmények”.

Tavaly nyáron a Recep Tayyip Erdogan török államfő elmozdítására tett kísérlet során több mint 250 ember veszítette életét. A fegyveres összecsapásokat követően a puccskísérlet szervezői közül többen egy NATO-tagállamba menekültek, ami azóta is elutasítja Törökország kiadási kérelmeit. A török hatóságok a történtek után tömeges tisztogatásba kezdtek; a hadsereg, a bírói hatalom, a média és civil szervezetek körében több tízezer embert tartóztattak le. Az országban működő sajtóorgánumokat szintén tömeges jelleggel zárták be.

Kahl a Der Spiegelnek nyilatkozva azonban azt mondta, július 15-én a tisztogatás már folyamatban volt, „emiatt gondolták azt bizonyos katonai körök, hogy azonnal cselekedniük kell”.

http://www.hidfo.ru/2017/03/nemet-hirszerzes-nincs-kapcsolat-gulen-es-a-torok-puccskiserlet-kozt/

Németország is érintett lehet a törökországi puccskísérletben

Fikri Isik török védelmi miniszter azt állítja, a német titkosszolgálatok által a tavaly júliusi puccskísérlettel kapcsolatban kiadott nyilatkozatok arra utalhatnak, hogy maguk is érintettek voltak a török kormány elmozdítására tett kísérletben.

Napokkal ezelőtt a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat vezetője tett egy nyilatkozatot, miszerint a török hatóságok főként diplomáciai úton és „más eszközökkel” próbálták meggyőzni Németországot Fethullah Gülen bűnösségéről, de valós, döntő érvényű bizonyítékot nem adtak át a német hatóságoknak.

Júliusban a puccskísérlet elbukását követően Törökország egy az Amerikai Egyesült Államokban élő muszlim hitszónokot, Fethullah Gülent vádolta meg a rezsimváltási kísérlet kitervelésével. A védelmi miniszter tegnapi nyilatkozata szerint azonban a német titkosszolgálatok is érintettek lehetnek. Fikri Isik azt mondta, „a német hírszerzési vezető szkeptikus kijelentései felvetik a gyanút, hogy esetleg a német titkosszolgálatok is közreműködtek a puccskísérlet során.”

Isik a Kanal 7 hírtelevíziónak adott interjú során emlékeztetett, hogy számos európai ország feltűnően védelmezi Fethullah Gülen szervezeteit.

Tavaly nyáron a Recep Tayyip Erdogan török államfő elmozdítására tett kísérlet során több mint 250 ember veszítette életét. A fegyveres összecsapásokat követően a puccskísérlet szervezői közül többen egy NATO-tagállamba menekültek, ami azóta is elutasítja Törökország kiadási kérelmeit.

http://www.hidfo.ru/2017/03/nemetorszag-is-erintett-lehet-a-torokorszagi-puccskiserletben/