Fillon támogatja az Oroszország elleni szankciók eltörlését

A republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon kampánycsoportja kedden megerősítette, hogy Fillon támogatja az Oroszország elleni szankciók eltörlését, mert ez részét képezi a francia mezőgazdaság megsegítését célzó programnak.

A kampánycsoport weboldala szerint Fillon azt tervezi, hogy megválasztása esetén eltörli az Oroszország elleni szankciókat, mert azok főként a francia és általában véve az európai gazdákat sújtották. A jobb-közép jelölt a hét folyamán Párizsban a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon tartja kampányának egy állomását, ahol megpróbálja megszerezni a gazdák támogatását.

Fillon ellen a múlt hét folyamán vádat emelt az ügyészség közpénz elsikkasztása, hivatali visszaélés, csalás és befolyással való üzérkedés miatt. Az elnökjelölt közlése szerint politikailag motivált az elleni folyamatban lévő eljárás, emellett kijelentette, hogy a körülmények ellenére nem száll ki az elnöki kampányból.

Az Opinionway friss felmérése szerint a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen még mindig legesélyesebb az elnökválasztás első fordulójának megnyerésére. Fillon támogatottságát 58%-ra becsülik, amennyivel Le Pen-nel kell szembe nézzen a második fordulóban. A három jelölt közül ketten nem a háborús készülődést képviselik: Le Pent korábban azzal vádolták, hogy pártját Oroszországból pénzelik, Fillonnal szemben pedig kampányidőszakban indult eljárás.

http://www.hidfo.ru/2017/03/fillon-tamogatja-az-oroszorszag-elleni-szankciok-eltorleset/

Így biztosítaná a hazai gazdaság épülését Francois Fillon

A republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon megválasztását követően tárgyalásokat akar kezdeni Moszkvával az élelmiszeripari termékekre kivetett behozatali tilalom visszavonásáról, hogy a francia gazdák újra hozzáférhessenek az orosz piachoz.

Február 28-án Fillon kampánycsoportja nyilvánosságra hozta az elnökjelölt stratégiáját, amiből kiderült, hogy támogatja a francia és európai gazdákat csődbe taszító szankciók eltörlését, és újabb külpiacokhoz jutással próbálná megtámogatni a francia mezőgazdaságot.

Oroszország korábban az Európai Unió által hozott szankciókra adott válaszként vezetett be behozatali tilalmat számos élelmiszeripari termékre. A szankcióháború akkora károkat okozott a francia gazdaságban, hogy a gazdák támogatásának elnyerése érdekében az egyik győzelemre esélyes elnökjelölt kampányának részét képezi a szankciók eltörlése is, emellett el akarja érni az orosz kereskedelmi embargó visszavonását.

„Tárgyalni akarok Oroszországgal az embargó visszavonásáról, mert az romokba dönti a mezőgazdaságunkat.” – mondta.

Fillon egyike a legesélyesebb elnökjelölteknek, a friss közvélemény-kutatások alapján nagy valószínűséggel ő nyeri a 2017-es elnökválasztást. Az OpinionWay csütörtökön kiadott mérési eredményei szerint Fillon az első fordulóban mindössze a szavazatok 21%-át szerezné meg, ám az elnökválasztás második fordulójában 60%-ot kap, ha a Nemzeti Front vezetőjével, Marine Le Pennel kell szembenézzen.

http://www.hidfo.ru/2017/03/igy-biztositana-a-hazai-gazdasag-epuleset-francois-fillon/

Máig Fillont támogatják a republikánus képviselők

A francia Republikánus Párt képviselőinek többsége továbbra is támogatja Francois Fillon elnökjelöltségét, annak ellenére, hogy a kampány közepette botrány kerekedett a személye körül.

A hét folyamán Fillon kampánycsoportjának európai és nemzetközi ügyekért felelős képviselője, Bruno Le Maire bejelentette lemondását. Később Fillon szóvivője, Thierry Solere, és politikai tanácsadója, Dominique Bussereau is követte ezt a példát. A személyi változások miatt a sajtó arról kezdett írni, hogy Fillon – aki jelenleg esélyes a francia elnöki posztra – emiatt visszaléphet a jelöltségtől.

Fillon párttársa, Nicolas Dhuicq szerint azonban nincs valós lehetősége annak, hogy a kampány közepette a republikánusok egy másik jelöltet állítsanak ki. Ennek egy jelentős akadálya, hogy a március 17-i határidőig nem gyűlnének össze az ehhez szükséges aláírások. Másodsorban pedig amiatt nem tudnának kiállítani egy új jelöltet, mert a Fillont korábban támogató republikánusok többsége máig őt támogatja. Dhuicq szerint vannak olyan embereik, akik „mindig megremegnek a tüzérség hangjaitól”, de „csapataik többsége máig lojális és hisz a győzelemben”.

Dhuicq emellett arra emlékeztetett, hogy Jacques Chirac 1995-ös megválasztása előtt „senki nem fogadott rá” annak az évnek a kezdetén, amikor májusban már elnökké választották. „A parlament tagjainak többsége Chirac ellenfeleit támogatta, a média szintúgy. Mégis, az emberek végül rá szavaztak.” – mondta.

A képviselő elmondása szerint az emberekből dühöt vált ki az a botrány, ami Fillon személye körül zajlik; úgy érzik, valaki meg akarja fosztani őket a valódi elnökválasztás lehetőségétől, így a botrány kimenetele kiszámíthatatlan, a lejáratására irányuló kísérletek akár javíthatnak is az esélyein. Fillon szerdán már bejelentette, hogy nem vonja vissza jelöltségét.

A két legesélyesebb jelölt, – az első fordulóban Marine Le Pen, a másodikban Fillon – külpolitikáját tekintve nem az Oroszország elleni háborús készülődést képviseli. Mindkettejük ellen büntetőeljárás és kiterjedt médiaoffenzíva van folyamatban a kampányidőszak közepén.

http://www.hidfo.ru/2017/03/maig-fillont-tamogatjak-a-republikanus-kepviselok/

Megerősítik a Krím-félsziget védelmét

Az orosz haditengerészet BUK rakétarendszereket fog vinni a Krím-félszigetre, hogy megvédje a flottát és tengeralattjáróit a NATO által a térségben felhalmozott drónokkal és cirkálórakétákkal szemben – írja az Izvesztyija üzleti napilap.

A katonai szakértők szerint a BUK rakéták a már eleve a Krím-félszigeten állomásozó S-300 és S-400 rendszerekkel hatékonyan meg fogják védeni a félsziget légterét és a fekete-tengeri flottát.

A lap szerint a Szevasztopolban állomásozó 1096. légvédelmi ezred fog kapni kezdetben BUK-M2 rakétákat, majd még fejlettebb BUK-3M rendszereket. A BUK-M2 egyidőben 24 célpontot képes nyomon követni és egyszerre 4 célra nyithat tüzet. A rendszer képes arra, hogy 3-45 kilométer távolságból lelője az ellenséges drónokat, 20 kilométerig cirkáló- és ballisztikus rakétákat, és a legfeljebb 25 kilométer magasan haladó kémrepülőgépeket. Ezzel nagy mértékben megnőnek a Krím védelmi kapacitásai, hiszen a jelenleg ott működésben lévő Osa rakétarendszerek hatótávja maximum 10 kilométer távolságig és 5 kilométer magasságig terjed.

Januárban az ukrán légvédelmi erők rakétakilövésekkel egybekötött hadgyakorlatot tartottak a Krím-félszigettel határos Herszon régióban. Decemberben szintén rakétateszteket hajtottak végre a Krím-félsziget mellett, amivel az ukrán fél számos nemzetközi szerződést sértett.

2001-ben az ukrán légvédelem egy S-200-as rendszere lelőtt a Fekete-tenger felett egy Izraelből Szibériába tartó orosz Tu-154-es gépet. Az incidens során 78 utas veszítette életét. A történtek után Moszkva provokációnak minősítette az ukránok Fekete-tengeren történő decemberi rakétaindításait.

http://www.hidfo.ru/2017/02/megerositik-a-krim-felsziget-vedelmet/

Hivatalos: NATO-tagállam akarta megbuktatni Magyarország kormányát

A Magyar Nemzeti Bank elnökének kijelentése szerint az Amerikai Egyesült Államok titkosszolgálati eszközökkel akarta megbuktatni a magyar kormányt. Az amerikai puccskísérlet elhárítását követően került lejtmenetbe a két ország közti viszony.

Matolcsy nyilatkozata szerint a 2015-ös évre árnyék vetül, mert brókerbotrányoktól volt hangos az év; először a Buda-Cash, majd a Hungária és a Quaestor nevű cég dőlt be, mert a jegybank „új vizsgálati módszerével megtalálta a 10-15 éve felhalmozott trükköket, amelyek révén sok százmilliárdot vettek el az emberektől.” – írja a Magyar Idők. A jegybankelnök kijelentette: ezek az események egy láncolatnak elemei, melynek célja a kormány idegen hatalom általi megbuktatása volt.

„A Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy sorozatba illeszkedik, egy forgatókönyvbe illeszkedik. […] „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”.

Hibrid háború

2014 októberében a Hetek nevű lap arról számolt be, hogy az Orbán-kormány tart egy esetleges CIA felforgató művelettől Magyarországon. A napilap összefüggést látott aközött, hogy korábban gyanús körülmények közt, különböző korrupciós ügyek miatt bukott meg a cseh kormány, valamint hivatkozott arra, hogy a prágai lapok titkosszolgálati akciót sejtenek a történtek mögött. A magyar sajtó összefüggésbe hozta a térségi államban történteket azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok korrupciós ügyekre hivatkozva beutazási tilalmat rendelt el magyar állampolgárok ellen, vagyis de facto szankciókat hirdettek meg a miniszterelnök holdudvara ellen. A lap akkor azt írta, fideszes körökben számolnak egy olyan lehetőséggel, hogy a CIA felforgató műveletet kezdhet a kormány eltávolítása céljából.

Amerikai ügynökök kormánypolitikusokra támadnak Magyarországon?

A hónapokon át húzódó pénzügyi manővereket, a forint elleni támadásokat követően diplomáciai jelzés értéke volt annak, hogy az amerikai külügyminiszter nem fogadta Szijjártó Pétert washingtoni bemutatkozó látogatása során, hanem egy alacsonyabb rangú személyt küldött maga helyett. Ezt a diplomáciai jelzést azonban megelőzte a nyugatbarát hazai média által kezdett lejárató kampány, melynek során a külügyminiszter személye ellen kezdett karaktergyilkosságot az Index.hu és más liberális napilapok. (Többek között ITT, ITT és ITT) A lejárató kampány hetekkel az előtt történt, hogy egyértelművé vált; Washington nem fogadja el a magyar külügyminiszter személyét.

A karaktergyilkosságban olyan sajtóorgánumok vettek részt, melyek kormánypolitikusok kijelentései szerint is együttműködnek külföldi titkosszolgálatokkal. Semjén Zsolt korábban kijelentette, hogy az Index.hu liberális sajtóorgánum összhangban cselekszik azzal az Ukrajnában zajló titkosszolgálati művelettel, melynek célja a kettős állampolgárság lejáratása, a kettős állampolgárság betiltásának előkészítése.

“Visszakoztok, vagy lesz újabb is”

Később az Index.hu újságírója maga is elismerte, hogy amerikai puccskísérlet történt Magyarországon. Az „újabb” puccskísérlet lehetőségeit mérlegelő cikk végül arra a következtetésre jut, hogy az Orbán-kormány hason kell csússzon az amerikaiak előtt, ha nem akarja, hogy Magyarország Oroszország szövetségeseként legyen számon tartva, ami Washington részéről “agresszívabb, kezdeményezőbb fellépést” vonna magával.

Az események időrendi sorrendjét tekintve azonban az Orbán-kormány azt követően kezdett szorosabb kapcsolatokra törekedni Oroszországgal, hogy az amerikai titkosszolgálatok megkísérelték a magyar kormány elmozdítását. Így a kormánypártok aligha vádolhatóak azzal, hogy eredendően egy nyugatellenes politika folytatására törekedtek volna; az USA saját maga fordult szövetségese ellen.


http://www.hidfo.ru/2017/02/hivatalos-nato-tagallam-akarta-megbuktatni-magyarorszag-kormanyat/

A német, olasz, francia és luxemburgi kormány kezdeményezte a nemzetállamok felszámolását

A német, olasz, francia és luxemburgi parlament vasárnap egy nyílt levelet tett közzé, amiben kezdeményezik az Európai Egyesült Államok létrehozását, és az európai nemzetállamok felszámolását.

A német, olasz, francia és luxemburgi parlamentek alsóházai vasárnap közzé tettek egy nyílt levelet, amiben felhívást tesznek az európai országokhoz az Európai Unió jelenlegi formája helyett egy föderális európai állam létrehozására.

„Eljött az ideje a politikai integráció szorosabbra vonásának, a szélesebb jogkörökkel rendelkező föderális állam létrehozásának. Tudjuk, hogy egy ilyen kezdeményezés erős ellenállásba ütközik, de az egyesek inaktivitása nem válhat mindenki más paralízisének okozójává. Azok, akik hisznek az európai eszmékben, képesek kell legyenek új életet lehelni beléjük ahelyett, hogy végignézik menthetetlen bukásukat.”

A La Stampa olasz napilapban közölt nyílt levélen szerepel a négy ország parlamentjei elnökeinek aláírása, így ez egy valóban hiteles dokumentum, azt jelenti, hogy a választott képviselők elkötelezettek saját országaik felszámolása iránt. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke, Claude Bartolone, a francia nemzetgyűlés elnöke, Laura Boldrini, az olasz képviselőház elnöke, és Mars di Bartolomeo a luxemburgi képviselőház részéről mind aláírták a kezdeményezést, ők országaik nevében vállalják, hogy csatlakoznának a föderális európai államhoz.

A vezető politikusok a britek Európai Unióból kilépésével indokolták a kezdeményezést: szerintük „gyors cselekvésre” van szükség, és fel kell számolni a nemzetállamokat, mielőtt még más országok is bejelentik kilépési szándékukat, és beindul az Európai Unió felbomlása.

A vég kezdete, ha népszavazás van

http://www.hidfo.ru/2017/02/negy-europai-kormany-kezdemenyezte-a-nemzetallamok-felszamolasat/

Nyugaton sem bűn megfigyelni a külföldi tulajdonú sajtót

Nem ütközik a nyugati értékekbe a külföldi tulajdonban lévő média megfigyelése, hiszen Európa vezető hatalma hosszú éveken át élt ezzel a gyakorlattal: a Spiegel Online azt írja, a német titkosszolgálatok megfigyelték a BBC és több más nagy nyugati sajtóorgánum szerkesztőségeit.

A német hírszerzés megfigyelte a nemzetközi fővonalú média szerkesztőségeit hosszú éveken át – írja a Spiegel Online. A lap szerint 1999 óta a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat legkevesebb 50 telefonszámot, fax és e-mail címet hallgatott le a szerkesztőségek épületeiben. A megfigyelt objektumok közt volt a BBC londoni és afganisztáni központja, a New York Times afganisztáni irodája, és a Reuters afganisztáni, pakisztáni, nigériai szerkesztőségei.

A BND képviselői nem kommentálták ezeket a sajtóinformációkat, bár a lap azt írja, hogy Németországban törvény tiltja a külföldi sajtó megfigyelését. „Németországban az újságírók az állam védelmét élvezik. Lehetnek úgynevezett szakmai titkaik, mint az orvosoknak vagy ügyvédeknek. Például a törvény előírja, hogy bíróságon nem kötelesek kiadni a forrásaikat.”

Bár a BND a kancellária irányítása alatt áll, Angela Merkel hivatala nem vállalja a felelősséget ezért a botrányért, ahogy korábban az amerikaiakkal együttműködésben folytatott kémkedésért sem vállalták a felelősséget. Az újságírók védelmének jelenlegi szabályozása azonban kiskaput hagy nyitva, ami lehetővé teszi, hogy a külföldi titkosszolgálatok akadálytalanul beavatkozzanak egy ország belügyeibe. Bizalmas információkat gond nélkül hozhatnak nyilvánosságra, hiszen az újságíró nem köteles kiadni a forrásait – így a külföldről szított politikai botrányokért senki nem számon kérhető. Ebből a helyzetből egyenesen következik, hogy a külföldi beavatkozások lenyomozása végett a hatóságok saját törvényeikben botladozva kell megfigyeljék az újságírókat, a jogi kiskapuk miatt pedig a törvények betartásánál fontosabbá vált a megfigyelés bizonyíthatatlansága.

2015-ben egy másik botrány során nyilvánosságra jutott, hogy a BND az amerikai titkosszolgálatokkal együttműködve több mint 800000 IP-címet, telefonszámot és e-mail címet figyelt meg Európában. A Spiegel Online szerint fennáll a veszélye annak, hogy a titkosszolgálatok továbbra is folytatják ezt a tevékenységet, hiszen a botrány lényegei eleme éppen az volt, hogy a kormány elvesztette az ellenőrzést az érintett hivatalok felett.

Egy lehetséges megoldás az újságírók tevékenységének szigorúbb szabályozása lehetne, ami kiiktatná a külföldi titkosszolgálatok bomlasztó tevékenységét legálissá tévő jogi kiskaput. Amennyiben az újságíró köteles kiadni a forrásait, a hatóságok nem kényszerülnének arra, hogy illegális úton, saját törvényeik által akadályoztatva figyeljék meg az ilyen beavatkozási kísérleteket.

http://www.hidfo.ru/2017/02/nyugaton-sem-bun-megfigyelni-a-kulfoldi-tulajdonu-sajtot/

Német sajtó: a NATO-t évekkel ezelőtt fel kellett volna oszlatni

A Der Freitag publicistája szerint a NATO-t fel kellett volna oszlatni a hidegháború után, mert ez megnyitotta volna az utat a globális fegyverkezés leállításához és a demilitarizáláshoz. Ehelyett a NATO megkezdte keleti irányú terjeszkedését, és a világban újraindult a fegyverkezés.

Jakob Reimann véleménypublicisztikájában egyetértését fejezte ki Donald Trump amerikai elnökkel, aki szerint a NATO egy elavult katonai gépezet. Azt írta: a hidegháborús feszültség enyhülésével a NATO megkezdte agresszív keleti terjeszkedését, és ennek eredményeként ma újra fennáll a kockázata a közvetlen konfliktusnak Oroszországgal.

„A Szovjetunió összeomlásával és a Varsói Szerződés felbomlásával a NATO létezése katonai és stratégiai szempontok alapján szintén szükségtelenné vált, és fel kellett volna oszlatni a szovjet katonai szövetséggel együtt. Történelmi lehetőség volt a globális fegyvermentesítésre, és a világ demilitarizálására… de ehelyett a NATO egy teljesen más utat választott, és agresszív terjeszkedésbe kezdett a régi-új ellenség határai mentén.”

Reimann azt mondja, az újabb tagállamok felvétele nem járult hozzá a régió biztonságához, mert ezzel Oroszország is újra fegyverkezni kényszerül, végső eredményeként pedig újra ott tartunk, hogy Európában a fegyverek halmozódnak és háborús feszültség érlelődik.

A szerző a Krím-félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról is ír, rámutatva, hogy miközben a Krím „annektálása” egy apró, orosz többségi lakosságú területet jelent, a NATO eközben fél Európát bekebelezte, és arra törekszik, hogy minden országot magában olvaszthasson az orosz határ mentén. Reinmann szerint a NATO nem a „szabad világ és a demokrácia védelmét” képviseli, hanem egy imperialista katonai gépezet, ami tisztán geostratégiai érdekek mentén terjeszkedik.


http://www.hidfo.ru/2017/02/nemet-sajto-a-nato-t-evekkel-ezelott-fel-kellett-volna-oszlatni/

Az ázsiai piacok felé fordul Németország

Kína újabb nagy lépést tett a globális gazdasági dominancia felé, miután átvette Németország elsődleges nemzetközi kereskedelmi partnerének szerepét – ezt a helyet eddig az USA foglalta el.

Németország több mint 180 milliárd dollár értékben fogadott és küldött termékeket és szolgáltatásokat Kínába a 2016-os év folyamán, a Szövetségi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adatok szerint. Nemrég még Franciaország volt Németország második legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok pedig a harmadik. 2015-ben még az USA volt Németország első számú kereskedelmi partnere, így ez egy jelentős változást jelent.

A két ország közti gazdasági kapcsolatok visszaeséséről közölt adatok azt követően jutottak nyilvánosságra, hogy Donald Trump kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro azt mondta, Németország kihasználta az euró „súlyos alulértékeltségét” a profit maximalizálására, és jobban tenné, ha inkább diverzifikálná a külkereskedelmet.

Németország egyike azon országoknak, melyeket Donald Trump azzal vádol, hogy árfolyammanipulációval ér el kiemelkedő gazdasági sikereket a szövetséges országok rovására.

A németek manipulációi miatt az amerikai tőke mozgása is más irányba tolódik, a változó helyzetet pedig Kína könnyedén kihasználja. Sigmar Gabriel javaslata szerint az Európai Unió az ázsiai piacok felé fordulhat, ha Donald Trump tovább folytatja a kampány során meghirdetett protekcionista politikát. Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy már Ausztrália is nagyobb forgalmú kereskedelmet bonyolít Kínával, mint az Egyesült Államokkal. Ugyanez igaz Dél-Koreára – szerinte az „amerikai évszázad” után „kínai évtizednek” lehetünk szemtanúi, ami nemsokára Európa számára is látható következményeket hoz.

http://www.hidfo.ru/2017/02/az-azsiai-piacok-fele-fordul-nemetorszag/