Kinyilvánították a globális kormányzat összeomlását

A Müncheni Biztonsági Konferencia előzeteseként kiadott jelentés szerint összeomlott a globális kormányzat, hanyatlik a Nyugat, az emberek liberalizmus és nemzetközi megoldások helyett helyi megoldásokat, erős vezetőket akarnak.

Az 53. Müncheni Biztonsági Konferencia előzeteseként kiadott jelentés szerint a nem-liberális erők előretörése veszélyezteti a liberális világrendet, és megkérdőjeleződött az a nemzetközi szervezetekre épülő viszonyrendszer, ami a második világháború után létrejött. A dokumentum szerint az „illiberális” (nem-liberális) erők a világ minden táján egyre erősödnek, tömegtámogatásuk egyre nagyobb, és az emberek tömegei a fennálló renddel szemben pozicionálják magukat; a választások során olyan politikai erők jutnak kormányra vagy erősödnek meg, melyek a „renden kívüliek”, tevékenységük nem pusztán a kormány leváltása, hanem a rendszer alapjait akarják megváltoztatni.

„A populisták már több tucatnyi nyugati demokráciában a kormány részévé váltak, és még azokban az országokban is, ahol százalékosan csak kisebb erősödést tudnak felmutatni, ők határozzák meg a közéleti viták tematikáját, képesek nyomást gyakorolni a mainstream pártokra, hogy elfogadjanak bizonyos politikai célkitűzéseket.”

A jelentés egyik fő megállapítása, hogy Nyugaton az úgynevezett populista és rendszerellenes pártok támogatottsága gyorsan nő, ami Donald Trump megválasztásában, és a britek Európai Unióból kilépésében csúcsosodott ki. Mindkét tényezőről azt írják, hogy az euroszkepticizmust erősítette az EU tagállamaiban.

„A fő törésvonal ma már nem a jobb és baloldal közt, hanem a liberális kozmopolita pólus és a populista (vagy idegenellenes autoriter) pólus közt húzódik. A populista pártok elutasítják a nyugati társadalmak kulturális modernizálását, és fellázadnak az ellen, amit a nemzetre leselkedő veszélyként észlelnek. Ez a lázadás elsősorban a bevándorlást, a kozmopolita eliteket és a nemzetközi intézeteket érinti. Elvetik a liberális demokráciák alapvető elemeit, a pluralizmust és liberalizmust.” (“kulturális modernizálás” alatt több millió nem-európai bevándorló letelepítését értik – a szerk.)

A jelentés szerint a populizmus előretörése rendszerszintű válságot okozott a liberális világrendben, és

„beléptünk az illiberalizmus korszakába, ahol autoriter hatalmak vehetik át a nyugati értékekre épülő demokráciák helyét.”

Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke szerint ez a Nyugat hanyatlását jelenti, és ennek részeként nem csak az Amerikai Egyesült Államok, de általában véve a Nyugat elveszíti vezető szerepét más hatalmak felett.

A jelentés szerint az amerikai hegemónia (“új világrend”) megkérdőjeleződésével a nemzetközi szervezetek fenntarthatóságával és szükségességével kapcsolatban is egyre több kérdés fog felmerülni a jövőben. Ez a folyamat nem csak a nemzetközi civil és gazdasági szervezeteket, hanem a katonai szférát is érinteni fogja, amiről Donald Trump NATO kapcsán tett kijelentései is árulkodnak. A nemzetközi szervezetek háttérbe szorulásával egyetemben a kontinenseken átívelő szabadkereskedelmi szerződések ideje is lejárt, ami a TTIP bukásával és a TPP visszavonásával mutatkozott meg.

Ischinger szerint a globális kormányzás darabokra hullik, a nemzetközi szervezetek nem tudják többé azt a szerepet betölteni, amit eddig betöltöttek, és az ENSZ, a NATO, az EBESZ hatékonysága radikálisan csökkenni fog a populista erők előretörésével.

http://www.hidfo.ru/2017/02/kinyilvanitottak-a-globalis-kormanyzat-osszeomlasat/

Ismeretlen anyag szabadult el Hamburg repülőterén

Kiürítették a hamburgi repülőteret, miután „ismeretlen anyag” jutott a szellőzőrendszerbe és több mint 68 ember panaszkodott légzési nehézségekre. A hatóságok tagadják, hogy terrortámadás történt volna.

A DPA hírügynökség beszámolója szerint 68 ember lett rosszul az ismeretlen anyag miatt, kilenc embert kórházba kellett szállítani. A rendőrség vizsgálatot indított, de egyelőre nem tudják, mi okozta a rosszulléteket.

A Hamburger Morgenpost azt írta, az emberek furcsa, kellemetlen szagokra lettek figyelmesek a repülőtér bejáratánál, utána kezdődtek a rosszullétek. Az 1-es és 2-es terminált azonnal kiürítették, így több száz utas kint kellett várakozzon a repülőtér előtt a fagyban.

A helyszínre kiérkező tűzoltók a sajtónak nyilatkozva azt mondták, akár paprikaspray is okozhatta a rosszulléteket, ha bekerült a reptér légkondicionáló rendszerébe. A terrortámadás lehetőségét egyelőre kizárták, bár továbbra sem tudják, mit lélegezett be a több száz utas, és ki juttatta azt a légkondicionáló rendszerbe.

A DPA hírügynökség eközben a reptér működtetőinek nyilatkozatára hivatkozva azt írta, gázszivárgás történhetett, ez okozott légzési nehézségeket, szem irritációt és hányingert, amire a több mint hatvan ember panaszkodott.

A történtek miatt átmenetileg a repülőtérre vezető utakat is lezárták. Vasárnap estére a létesítmény újra működött, de a rendőrség vizsgálja az ügyet.

Korábban a német hatóságok figyelmeztették a lakosságot, hogy terroristák vegyi fegyvereket vethetnek be Németország területén.

http://www.hidfo.ru/2017/02/ismeretlen-anyag-szabadult-el-hamburg-repuloteren/

Az Orosz Katonai Rendőrség Szíriában – Aleppo 2017 január (riportfilm)

Ruszlán Numahadzsijev őrnagy, az Orosz Katonai Rendőrség csecsen zászlóaljának parancsnoka Aleppóban, 2017 januárjában. (Fotó: Rusvesna)

Az ‘ANNA news’ hírügynökség dokumentumfilmje, a múlt év karácsonyán az Orosz Védelmi Minisztérium által Aleppóba küldött csecsen nemzetiségű orosz rendfenntartó zászlóaljról. (Orosz nyelvű, angol felirattal).

Az Orosz Katonai Rendőrség csecsen zászlóaljának Aleppóban kettős feladata van:

1. A rend fenntartása a városban, beleértve a lakosság védelmét is a még bujkáló terroristáktól és bűnözőktől.

2. Valamint részvétel a humanitárius tevékenységben, a lakosság élelmiszerrel és itallal való ellátásában és az egészségügyi ellátás zavartalanságának a maximális biztosítása.

A zászlóalj humanitárius tevékenysége Aleppóban (Fotó: Wall Street Journal)

A riporter kérdésére a zászlóalj parancsnoka a következőket válaszolta:

– Hogy miért minket küldtek ide? Hát mert a csecseneket úgy fogadja itt a lakosság, mintha közülük valók lennénk. Azt mondják megnyugtatjuk őket, s velünk könnyebben működnek együtt.

Ez teljesen érthető is, hiszen a csecsenek is szunnita muzulmánok, mint az aleppói lakosság nagy része. Így hasonlóképpen gondolkodnak az alapvető dolgokról. Ugyanakkor a kormányerők oldalán harcoló arab, vagy éppenséggel perzsa katonák pedig siíta muzulmánok, akikkel a lakosság jó része emiatt a nem szívesen működik együtt.

Komoly hidat jelent tehát a kapcsolatok építésében a csecsen nemzetiségű orosz rendfenntartó zászlóalj jelenléte a lakosság és az Asszád elnök oldalán harcoló egységek között.

A csecsen katonák büszkeséggel fogadták a megtiszteltetést, hogy a béke és a rend fenntartása érdekében szolgálnak Aleppóban, védelmezve a polgári lakosságot. Ezzel bizonyítani is kívánják a hazájuknak, hogy mindig és mindenhol lehet rájuk számítani.

Ez a történet is rávilágít arra, hogy az orosz hadseregben példamutató az együttműködés a különböző nemzetiségek, így a muzulmán és a keresztény katonák között, a haza érdekében.

Szabad Riport

A migránsok lassan az őrületbe kergetik a briteket

David Cameron volt brit kormányfőt számos kritika érte, miután sáskarajként hivatkozott az Európába érkező migránsokra. Később kiderült, a statisztika Cameron szavait támasztja alá: ma már ötpercenként újabb házat kell építsenek a bevándorlóknak.

Számos kritika érte David Cameron volt brit kormányfőt, miután tavaly nyáron a „raj” kifejezést használta az Európába érkező migráns-tömegekre. Cameron a Calaisban tartózkodó, az Angliába vezető csatorna-alagutat időnként megostromló közel-keleti és afrikai migránsokat értette ez alatt, akik időről időre elkeseredett próbálkozásokat tesznek a határon átszökésre, hogy új otthonra lelhessenek az Egyesült Királyságban. Harriet Harman, a Munkáspárt vezető politikusa akkor azt mondta, Cameron dehumanizálja a menekülteket, pedig az Anglia határán várakozó gyermekek láttán emlékeznie kellene arra, hogy „emberi lényekről beszél, nem rovarokról”.

Emberileg, politikailag bármennyire is kellemetlen volt Cameron szóhasználata, később a statisztika valóban azt mutatta, hogy a migránsok tömegei jelentős hatást gyakorolnak a britek életvitelére. A Daily Mail februári beszámolójából kiderült: az Egyesült Királyság évente 243000 migráns-család elhelyezéséről kell gondoskodjon, ami azzal jár, hogy – Nicholas Bourne integrációs miniszter kijelentése szerint – évente 109000 újabb házat kell építeni a migránsoknak.

A lap azt írja; ha a következő 22 évben is folytatódik a tömeges bevándorlás, az Egyesült Királyság ennyi idő alatt 5,3 millió új házat kell építsen, hogy tartsa az ütemet a lakosság növekedésével. Ebből 2,4 milliót a bevándorlók családjainak kell építeniük, ami azt jelenti, hogy a brit adófizetők pénzén ötpercenként egy újabb házat kell építsenek a migránsoknak. A bevándorlók képzettségét és gazdasági termelékenységét tekintve egyelőre erősen kérdéses, hogy a külföldről érkező „munkások” hozzájárulnak-e majd ennyivel a brit gazdaság növekedéséhez.

http://www.hidfo.ru/2017/02/a-migransok-lassan-az-oruletbe-kergetik-a-briteket/

Szíriának is meggyűlt a baja Soros György civiljeivel

Bassár el-Aszad szíriai államfő szerint nem csak hazugság, hanem provokáció is az Amnesty International jelentése, miszerint a szíriai hadsereg tizenháromezer embert gyilkolt meg egy börtönben.

Az Amnesty International február 7-én azzal vádolta a szíriai kormányt, hogy 13000 embert gyilkolt meg a Saydnaya börtönben. Bassár el-Aszad szíriai államfő pénteken a Yahoo News-nak nyilatkozva tagadta ezeket a vádakat, és azt mondta, a jelentés csak a szervezet megbízhatóságát kérdőjelezi meg, mert ezeket a vádakat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.

„Ez a jelentés – mint számos más anyaguk is – megkérdőjelezi az Amnesty International megbízhatóságát. Szégyen, hogy egy ilyen szervezet bizonyítékok nélkül leközölhet ehhez hasonló jelentéseket.” – mondta.

Az államfő az interjú során kiemelte; az Amnesty International jelentése bizonyítékokat nem mutat be, állításaikat, vádjaikat mindössze ismeretlen személyekkel készített interjúkra alapozzák.

Csütörtökön az orosz külügyminisztérium szóvivője is azt mondta, ez a jelentés egy provokáció, és szerzői „nem szégyellnek bevallani, hogy vádjaikat meg nem nevezett személyek állításaira alapozzák”.

Az Amnesty International tevékenységét számos országban illették már kritikával, amiért félrevezető információkat közöl nem-nyugati kormányok tevékenységéről, és az euro-atlanti tömb információs hadviselésének eszközeként működik. Novemberben a szervezet elismerte, hogy Soros György pénzén működik.

http://www.hidfo.ru/2017/02/szirianak-is-meggyult-a-baja-soros-gyorgy-civiljeivel/

Németország hazaszállíttatja az aranytartalékot, de ennek semmi köze a politikához

Németország a korábbi tervekhez képest évekkel hamarabb végzett az Egyesült Államokban, a Federal Reserve new york-i páncéltermeiben tárolt több száz tonna arany hazaszállításával.

Berlin 2013 januárjában döntött arról, hogy hazaszállíttatja és saját páncéltermeiben fogja tárolni a 3378 tonna német aranytartalék több mint felét. Az akkori tervek szerint a készlet másik fele továbbra is Londonban és New Yorkban maradna, és a new york-i páncéltermekből 300 tonna aranyat, Párizsból 374 tonnát 2020-ig szállíttatnának vissza Frankfurtba. Később azonban felgyorsította a bank a hazaszállítás ütemét, és a fennmaradó 111 tonna aranyat már 2016 szeptemberében elvitték New Yorkból.

A Bundesbank nevében nyilatkozó vezető, Carl-Ludwig Thiele szerint a hazaszállítás problémamentesen megtörtént és már lezajlott. Ugyanakkor azt mondta, Trump elnökválasztási kampánya nem volt tényező ebben a döntésben, és a Bundesbank továbbra is „bizalomra épülő” kapcsolatot ápol az amerikai Federal Reserve-vel.

Annak érdekében, hogy a német aranytartalék fele német páncéltermekben legyen, Párizsból további 91 tonnát fognak hazaszállíttatni, amit még várhatóan 2017 során lebonyolítanak. Ahogy az amerikaiaknál tárolt arany hazaszállításának nem volt köze Trump kampányához, minden bizonnyal a Franciaországban tárolt arany elszállításának sincs köze ahhoz, hogy várhatóan Marine Le Pen nyeri a 2017-es elnökválasztás első fordulóját.

Madam President: Le Pen esélyes a francia elnöki posztra

Németország a hidegháború során szállíttatta külföldre az aranytartalékot, azon félelmek miatt, hogy hazai tárolás esetén az esetleg a Szovjetunió kezébe kerülne. Egy másik fontos tényező volt ebben a döntésben, hogy ott tárolják az aranyat, ahol kereskednek vele (New York, London, Párizs). A multipoláris világrend kialakulásával azonban a globális kereskedelem központját már nem a nagyobb nyugati tőzsdék jelentik, a kereskedelem központja ehelyett ázsiai piacokra tevődik át.

http://www.hidfo.ru/2017/02/nemetorszag-hazaszallittatja-az-aranytartalekot-de-ennek-semmi-koze-a-politikahoz/

Ramaty állapotban a magyar egészségügy – Európai felmérés is figyelmeztet

Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában a tavalyihoz képest három helyet hátrébb csúszva a 30. helyen áll, így pedig már a sereghajtó Görögország is megelőzte hazánkat. A magyarnál rosszabb egészségüggyel már csak Lengyelország, Albánia, Bulgária, Montenegró és Románia rendelkezik.

A stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet által publikált Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Europe Health Consumer Index - EHCI) 35 ország egészségügyi ellátását veti össze indikátoronkénti pontozással. Hat területet vizsgálnak részletesen: a betegjogok érvényesülését, az ellátás hozzáférhetőségét, a gyógyítás eredményességét, a rendszer finanszírozottságát és a szolgáltatások skáláját, valamint a megelőzés területét és a gyógyszerellátást.

Az Index szerint folyamatos javulás figyelhető meg az európai egészségügyi ellátás színvonala tekintetében, a szívinfarktus, a stroke és a rák túlélési mutatói is egyre jobbak, ugyanakkor az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, vagy az ülő életmód egyre több problémát okoz. A jelentés szerint a válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi ellátásban Európa szerte. Ez leginkább annak köszönhető, hogy még mindig túl sok országban ragaszkodnak az egészségügyi finanszírozás nem hatékony módjához, ahelyett, hogy az olyan országok példáját követnék, amelyek jó eredményeket mutatnak fel az egészségügyben.

Magyarország hátul kullog

A vizsgált 35 országból hazánk jelenleg a 30. helyen áll. A környező országok egyre jobb eredményeket érnek el, ezért elég volt 3 pontot veszíteni a tavalyi rangsorhoz képest, így viszont elmondhatjuk magunkról azt, hogy a magyarnál rosszabb egészségüggyel már csak Lengyelország, Albánia, Bulgária, Montenegró és Románia „büszkélkedhet”. Magyarország költséghatékonyság tekintetében sem áll túl fényesen: Románia és Bulgária előtt hátulról a 3. helyen áll.

Európai Egészségügyi Fogyasztói index 2016
Forrás: EHCI

A listavezetők – Hollandia és Svájc – az index alapján egyre jobban teljesítenek, korábbi eredményeiket felülmúlják, de már Csehország, mint első kelet-közép-európai ország is felzárkózott a jól teljesítő nyugat-európai országokhoz.

Külön kiemelik a magyar és a lengyel gyengeségeket

Az elemzés szerint a színvonalas orvosképzés és a társadalombiztosítás alapú finanszírozás hagyományai ellenére Magyarország és Lengyelország gyenge eredményeiért az országok vezetése hibás: a magyar és a lengyel kormány az ország optimális működtetése helyett más dolgokra koncentrált. Magyarországon a menekültek távol tartása, Lengyelországban pedig a sajtószabadság megnyirbálása és az abortusz ellehetetlenítése volt a fő cél. Márpedig, ha egy ország vezetése nem figyel az egészségügyi ellátás színvonalára, akkor annak óhatatlanul romlik a minősége.

A vizsgált hat területet külön bontva, területenként pontoznak, a megfelelő szintű indikátort zölddel, a nagyjából megfelelő kategóriájút sárgával, a nem megfelelőt pirossal jelölik. A betegjogok érvényesülése terén 12 indikátorból 5-ben a piros mezőben landoltunk. A lista szerint hiányosságaink vannak a betegszervezetek döntésekbe való bevonásának a kívánatosnál alacsonyabb szintje, a műhibák elleni biztosítás elérhetősége, valamint a szolgáltatók hiányzó minősítése, illetve annak hozzáférhetősége terén. Az egészségügy hozzáférhetősége kapcsán a nem akut sebészeti beavatkozásokra való várakozási idő, a rákterápiák elérhetősége a diagnózistól számított  21 napon belül és a beutalástól számított 7 napnál gyorsabban elérhető CT-vizsgálatok elérhetőségnek a szintje kapott pirosat.

A szolgáltatások finanszírozottságát és az ellátások skálájának gazdagságát 8 területen mérték, ebből 3 területen kapott pirosat a magyar egészségügy. Az elemzés nem tartja megfelelőnek az állam részesedését az egészségügyi büdzséből ugyanis a kívánatos 80 százalék fölötti közfinanszírozás helyett Magyarországon csak 66 százalékos az állami finanszírozási arány. A index szerint a magyar rendszer finanszírozottsága 2006-ban nagyot zuhant, és azóta is az akkor elért szint körül mozog.

A megelőzés színvonalában vizsgált 7 indikátorból csak a magas vérnyomással élők 30 százaléknál nagyobb aránya a felnőtt lakosságon belül,  illetve a 15 felettiek alkoholfogyasztása tudta pirosba vinni a listát. Viszont kiemelkedően jól teljesít a hazai védőoltási rendszer, és szép eredményeket értünk el az iskolai testnevelési órák magas számát tekintve. A gyógyszerellátást leíró hét indikátorból öt, az egészségügyi rendszer eredményességének vizsgálatakor pedig kilenc indikátorból öt esetében nem megfelelő szintű a magyar rendszer.

Millennium Intézet - Konferencia a magyar egészségügy helyzetéről

Telt házas terem, és viszonylag élénk vita mellett zajlott le a hazai egészségügy égető kérdéseiről rendezett konferencia a Millennium Intézet szervezésében. Sajnos Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyi államtitkár az utolsó percben elhárította a felkérést, de ehhez már hozzászokhattunk – mondta a szervező képviseletében Pulai András arra utalva, hogy a kormány képviselői rendszerint lemondják a hasonló, szakmai konferenciákat.

Tűzoltás helyett szakértelemmel megalkotott stratégia, de mindenekelőtt a kormányzat jobbítási szándéka kell a magyar egészségügy meggyógyításához – állították a Millennium Intézet egészségügyi konferenciájának előadói. Elhangzott, hogy a jelenlegi állami és magánforrásokat figyelembe véve van elég forrás az egészségügyre, de a források beszedése és az elköltése igazságtalan és kontraproduktív. Szóba került a kiegészítő biztosítás, a hálapénz intézménye, illetve az „orvosbárók” hatalma is. Beszámoló az eseményről itt és itt olvasható.

A KSH is felhívja a figyelmet

A KSH legutóbbi jelentése is felhívja a figyelmet az egészségügy helyzetére: egyre több beteget kell ellátniuk a háziorvosoknak, ami azt eredményezi, hogy a rendelőkben hosszabbak a sorok, megnő a várakozási idő, miközben átlagosan alig néhány perc alatt kell kezelni a pácienseket.

2000-től 2015-ig 9208-ról 11 ezer 474 főre emelkedett az egy orvosra jutó éves betegforgalom. Ezt napi, átlagos betegszámra lebontva 254 munkanap alatt a háziorvosoknak 2015-ben naponta már 45 pácienst kellett ellátniuk, miközben a legtöbben 3-4 órát rendelnek. Ez idő alatt átlagosan 5,3 perc jut egy emberre, vagy ha a komolyabb esemény történik, akkor sorra sem kerül az adott beteg. Ennek oka lehet a túlterheltség, az utánpótlás hiánya és a kiöregedés is.

Pozitívumként az is kiderült, hogy évről évre több pácienst küldenek tovább EKG-, röntgen- vagy laborvizsgálatra az alaposabb diagnózis érdekében, viszont folyamatosan csökken azoknak a száma, akiket egyéb szakrendelésre küldenek. A statisztika szerint a védőnők száma is folyamatosan csökken – ezeket a pozíciókat szinte sosem sikerül teljesen betölteni, 300-500 mindig üresen marad.

A probléma sokkal összetettebb annál, minthogy az egészségügyi dolgozók megalázóan kevés bért kapnak, túlterheltek, vagy hiány van belőlük, ahogy a jelentések is bemutatják, nemzetközi összehasonlításban sem végzünk kimagasló helyen, nem követjük az élen járók gyakorlatát, a magunk útját járjuk, ám nem sok sikerrel, hiszen óriási lemaradásban van a magyar egészségügy. És változtatások, reformok nélkül egyszer csak össze fog dőlni az egészségügyi ellátórendszer.

TényTár