Alárendelt helyzetben tartaná Európát a NATO főtitkára

Mindenféleképpen alárendelt helyzetben akarná tartani Európát Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Donald Trump megválasztásával megváltozhatnának az erőviszonyok a NATO-n belül, ám Stoltenberg az “amerikai vezető szerep” fenntartását szorgalmazza.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke márciusban azt mondta, a NATO egy elavult katonai gépezet, és nem érti, miért az USA fizeti be a katonai szövetség költségvetésének nagy részét. Az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepet tölt be az észak-atlanti szövetségben, mert költségvetésének több mint 70%-át adja. Annak ellenére, hogy a NATO legtöbb tagja európai ország, az európai országok csak a katonai költségvetés kevesebb mint harmadát fedezik.

Miközben az amerikai hadsereg jelen van a NATO összes országában, más tagállamok fegyveres erőit nem bízzák meg az Egyesült Államok területének védelmével.

Ez egy torz, aszimmetrikus helyzet, ami Trump megválasztását követően megváltozhatna; ám kiderült, hogy a NATO főtitkára kívánatosnak tartja az amerikai “vezető helyzet” fenntartását.

Jens Stoltenberg azt mondta, Európa több pénzt kell fordítson a védelmi kiadásokra és biztonságra, – de eközben élesen ellenzi, hogy az európai országok saját hadsereget hozzanak létre, ami független hadmozdulatokat folytathatna, az USA bevonása nélkül. Stoltenberg november 18-án Brüsszelben, az Egyesült Államok Német Marshall Alapja által szervezett rendezvényen felszólalva kifejtette, hogy szerinte az Európai Unió a NATO keretein belül kellene többet költsön a védelemre és biztonságra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az európai országok – amellett, hogy engedélyezik az állandó amerikai katonai jelenlétet – több fegyvert kell vegyenek az USA fegyvergyártó cégeitől.

Stoltenberg felszólalásából egyértelműen látható volt, hogy a NATO főtitkára nem egy a szövetség egészének érdekeit szem előtt tartó vezető, ehelyett az USA nemzetbiztonsági érdekérvényesítésének akadálytalan fenntartására törekszik. Stoltenberg minden, az európai biztonságpolitikával kapcsolatos véleményének gerincét két tényező alkotja; fenntartani az amerikai katonai jelenlétet Európában, és megtartani az európai országokat az amerikai fegyvergyártó cégek felvásárló-piacaként.

Amennyiben az Európai Unió saját hadsereget hoz létre, ez az európai védelmi ipar felpörgetésével járna; Európa saját fegyvereit vásárolná, nem az amerikai cégek termékeit venné meg. Az európai hadsereg létrehozása az amerikai katonai jelenlét szükségességét is megkérdőjelezné Európában; miért állomásozzanak itt amerikai fegyveresek, ha Európa önerőből megvédi magát, és az USA területén nem állomásozhat ugyanennyi európai fegyveres erő? Ameddig utóbbi feltétel nem teljesül (egyenlő arányú európai katonai jelenlét az USA területén), addig a NATO Európa alárendelt helyzetben tartását szolgálja, és Stoltenberg láthatóan ezt az állapotot akarja fenntartani.


http://www.hidfo.ru/2016/11/alarendelt-helyzetben-tartana-europat-a-nato-fotitkara/

A liberálisok tüntető tömegeket hoztak Európába

A bevándorlás-párti liberálisok importálták a társadalmi feszültségeket Európába; Párizsban közel-keleti migránsok folytatnak zavargásokat egy közel-keleti konfliktus miatt.

Kurd bevándorlók csoportja tartott tüntetést Párizsban, tiltakozásul Recep Tayyip Erdogan török államfő politikája ellen. A megmozdulásra válaszként mintegy 700 Erdogan-párti török vonult utcára Párizs központjában.

A kurd tüntetők a Place de la Republique közelében vonultak fel, gumibottal és más közelharci eszközökkel felfegyverkezve. Közülük mintegy 50 tüntető jutott be a Köztársaság térre, ahol pirotechnikai eszközöket kezdtek használni. A környéken élők lőfegyverhasználatról számoltak be, ám a LCI TV utólag közölte, hogy valószínűleg a tűzijátékok hangja okozott riadalmat, de lövések nem dördültek. A jelentés szerint a kurdok Erdogan-ellenes szlogeneket skandáltak, majd üvegekkel, kövekkel dobálták meg a rendőröket.

A tüntető kurdok a rendőri jelenlét láttán barbár pusztításba kezdtek a környéken, a beszámoló szerint számos, a környéken parkoló gépjárművet megrongáltak, ill. felgyújtottak.

A kurdok által kezdett demonstrációra válaszként több száz (rendőrségi források szerint mintegy 700) Erdogan-párti ellentüntető vonult utcára, akik a Köztársaság téren kezdtek tömegdemonstrációt. A tüntető kurdok és török kormánypártiak közt több rövid utcai összecsapás történt, végül a helyszínre kivezényelt rohamrendőrök szét tudták választani a két csoportot. Az Erdogan-párti tüntetés később tovább folytatódott Párizs központjában, a rendőrök kordonnal vonták körbe a területet.

November 5-én mintegy kétezer kurd tartott felvonulást Párizsban, ami egy kettős kormányellenes tüntetés volt; egyrészt tiltakoztak az Erdogan-rezsim intézkedései ellen, másrészt pedig azt sérelmezték, hogy az európai kormányok nem avatkoznak be a törökországi helyzetbe. A tüntetést az váltotta ki, hogy november 4-én Törökországban letartóztattak több ellenzéki kurd politikust, akiket a hatóságok terrorszervezetek támogatásával vádoltak.

A tüntetések kiváltó oka és fő témája a törökországi helyzet volt, az európai politikát csak érintőlegesen környékezték, amennyiben Európa részéről beavatkozást követeltek Törökország belügyeibe.

A zavargásokat Európában élő közel-keleti lakosság folytatta, egy közel-keleti probléma miatt.

A bevándorlás-párti erőknek köszönhetően mostanra elegendő létszámú közel-keleti lakosság él Nyugat-Európában ahhoz, hogy a saját helyi – közel-keleti – konfliktusaik miatt rendszeresen utcára vonuljanak, és európai fővárosokban gyújtogassanak, rongáljanak.

November 5-én Törökország nagyvárosaiban is tömegdemonstrációkat tartottak, Ankarában és Isztambulban több száz fő vonult utcára a kurd politikusok és ellenzéki újságírók letartóztatása miatt. Németországban azonban nem néhány száz, hanem tizenötezer török vonult utcára egy nappal a törökországi tüntetéseket követően. A Kölnben, november 6-án történt spontán tüntetésen több mint 15000 fő vett részt. Később, november 12-én Kölnben egy másik tömegdemonstrációt is tartottak a kurd és alavita közösségek.

http://www.hidfo.ru/2016/11/a-liberalisok-tunteto-tomegeket-hoztak-europaba/

Obama utolsó napjaiban mégis betartatná a minszki egyezményt

Barack Obama bejelentette, hogy még elnöki mandátumának lejárta előtt látni akarja az ukrán válságot rendező minszki egyezmény feltételeinek teljesülését. Külföldi fegyveresek azonban továbbra is Ukrajnában tartózkodnak.

Barack Obama Peruban egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel az ukrán válság rendezéséről, és “szorgalmazta, hogy Moszkva utasítsa a tárgyalódelegációt, hogy hatékonyabban működjön együtt” Franciaországgal, Németországgal és Ukrajnával, hogy ezáltal megoldódjon az ukrán válság, még mielőtt lejár a leköszönő amerikai elnök mandátuma.

Ukrajna 2014 áprilisa óta folytat hadmozdulatokat azokon a területeken, melyek 2014 februárjában nem ismerték el a nem-demokratikus úton hatalomra jutó kijevi atlantista kormányt, ehelyett döntést hoztak az elszakadásról, illetve később saját országgyűlési választásokat tartottak.

2015 februárjában az ukrán küldöttség és az elszakadó régiók képviselői megállapodást írtak alá Minszkben, ami lefektette a válság rendezésének alapjait: a minszki egyezmény többek között gondoskodott a tűzszünetről, és a frontvonalról a nehézfegyverzet kivonásáról.

A minszki egyezmény 10. cikke előírja, hogy minden külföldi fegyveres el kell hagyja Ukrajna területét (ami a konfliktus eszkalálódásának elkerülése végett szükséges). Az egyezményben foglaltak ellenére azonban jelenleg is tucatnyi NATO-tagállam fegyveres erői állomásoznak Ukrajnában – különböző hadgyakorlatokra és kiképzési feladatokra hivatkozva, valamint kormányközi megállapodások részeként.

http://www.hidfo.ru/2016/11/obama-utolso-napjaiban-megis-betartatna-a-minszki-egyezmenyt/

Erdogan: van alternatívája az EU-tagságnak

Az Európai Unióhoz csatlakozás nem az egyetlen lehetőség Törökország számára; a török államfő ehelyett inkább a Sanghaj Együttműködési Szervezetbe belépésről folytat tárgyalásokat.

Hétfőn Recep Tayyip Erdogan török államfő azt mondta, a következő évben referendumot írhatnak ki arról, hogy csatlakozzon-e Törökország az Európai Unióhoz. Az újabb “fenyegetés” azt követően hangzott el, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szintén fenyegetést intézett a török vezetőkhöz, és Törökország elleni gazdasági szankciókat helyezett kilátásba az ellenzéki politikusok letartóztatása miatt. Schulz azt is mondta, hogy Brüszel felfüggeszti a török EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokat, ha Erdogan újra bevezeti a halálbüntetés intézményét.

A török államfő azonban kijelentette; az Európai Unióhoz csatlakozás nem az egyetlen lehetőség országa számára. Erdogan tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz államfővel, és Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni vezetővel a Sanghaj Együttműködési Szervezethez csatlakozással kapcsolatban.

Erdogan azt mondta, “a Brexit tovább terjedhet Európában, ezeket a hangokat már hallani Franciaországból, Olaszországból is. Ilyen körülmények közt senki nem mondhatja, hogy az Európai Unióhoz csatlakozás az egyetlen lehetőség.”

A Sanghaj Együttműködési Szervezet egy politikai, gazdasági és katonai szövetség, ami magában foglalja Oroszországot, Kínát, valamint számos közép-ázsiai országot. Belorusszia, Irán és több más ország megfigyelői státusszal rendelkezik a szövetségben, illetve Irán, India és Pakisztán is kifejezte csatlakozási szándékát.

http://www.hidfo.ru/2016/11/erdogan-van-alternativaja-az-eu-tagsagnak/

Ez a belépés ára: Törökország ki kell lépjen a NATO-ból

Recep Tayyip Erdogan török államfő utalást tett arra, hogy Törökország a közeljövőben a Sanghaj Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjává válhat. Ehhez azonban előbb ki kell lépjen a NATO-ból.

Erdogan vasárnap azt mondta, az Európai Unió nem az egyetlen alternatíva Törökország számára, és felmerült annak lehetősége, hogy inkább a Sanghaj Együttműködési Szervezet (SCO) felé fordulnának, ami egy Oroszország és Kína vezetésével működő eurázsiai szövetségi rendszer. A SCO azonban nem az Európai Unió, hanem a NATO jelenlétére adott geopolitikai válaszként jött létre, emiatt Törökország nem az EU-tagságról, hanem a NATO-tagságról kell lemondjon, ha csatlakozni akar. Ez a Brexit után újabb nagy csapást jelentene a nyugati világnak, hiszen ezáltal a NATO felbomlása is megkezdődne.

Törökország kilépne a NATO-ból

Dr. Emre Ersen, a Marmara Egyetem Politológiai és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének professzora szerint fordulópontot jelent, hogy a nyugati országok támogatták a puccsistákat a július 15-i fegyveres puccskísérlet során, emiatt Törökországnak mára valós lehetősségé vált a NATO elhagyása. A professzor szerint ugyanakkor Törökország nem is válhatna a SCO teljes jogú tagjává, ameddig a NATO tagállama.

“Törökország 1952 óta a NATO tagja. Ez tovább bonyolítja a helyzetet, mert a SCO nem kifejezetten az EU alternatívája, sokkal inkább a NATO-ra adott geopolitikai válaszként jött létre. A jelenlegi körülmények közt Oroszország és Kína nem engedné Törökország felvételét, ameddig Ankara be nem fagyasztja minden kapcsolatát az észak-atlanti szövetséggel.” – mondta.

Őrizetbe vették az Incirlik légibázis parancsnokát

A professzor szerint “hangsúlyozni kell, hogy a Sanghaj Együttműködési Szervezet nem egy politikai vagy gazdasági unió, hanem egy olyan platform, ahol biztonságpolitikai kérdéseket vitatnak meg. Ezt a diskurzust főként Oroszország és Kína vezeti. Következésképp a török külpolitikában sem az EU alternatívájaként fog megjelenni, hanem a NATO-tagság fenntartását kérdőjelezi meg.”

Ugyanakkor, a professzor kijelentette, hogy Törökország vezetői végérvényesen kiábrándultak az Európai Unióból, miután a július 15-i puccskísérletet követően az EU vezetői nem a legitim török kormányt támogatták, hanem menedéket nyújtottak a Törökországból elmenekülő puccsistáknak, és politikai nyomást gyakoroltak a török kormányra a fegyveres puccsban érintett szervezetek vezetőinek letartóztatása miatt. Ezzel ellentétben Oroszország kormánya azonnal támogatásáról biztosította Törökország választott kormányát, ami egyértelművé tette Ankara számára, hogy az ország területi egységének és stabilitásának megőrzése szempontjából Moszkva megbízhatóbb szövetségesnek bizonyul, mint a nyugati kormányok.

http://www.hidfo.ru/2016/11/ez-a-belepes-ara-torokorszag-ki-kell-lepjen-a-nato-bol/

Kína szabadkereskedelmi zónát hozna létre az APEC országai közt

Hszi Csin-ping kínai államfő szerint a csendes-óceáni térség vezető szerepet tölthet be a globális gazdasági növekedés előmozdításában, emiatt szabadkereskedelmi zónát kell létrehozni a régió országai közt.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) országai közti szabadkereskedelmi zóna létrehozására tett elhívást szombaton Hszi Csin-ping kínai államfő. A Hszinhua hírügynökség szerint az államfő kijelentette, hogy Kína fokozni fogja külföldi befektetéseit a régió országaiban, és egy új szabadkereskedelmi zóna létrehozásával akarják a globális gazdasági növekedést új lehetőségeit felkutatni, amiben az APEC vezető szerepet tölthet be.

Kína a következő években mintegy 750 milliárd dollár értékben tervez befektetéseket az ázsiai- csendes-óceáni országokban, emellett fokozzák az importot az APEC országaiból. Hszi Csin-ping kijelentette, hogy az utóbbi években mutatkozó problémák ellenére a kínai gazdaság adja a globális gazdasági növekedés több mint 25%-át.

Az APEC országainak vezetői november 19-20-án Peruban tartanak csúcstalálkozót, ahol meghatározzák az ázsiai- csendes-óceáni térség együttműködésének stratégiai elképzelését, aminek gerincét az új szabadkereskedelmi zóna alkothatja.


http://www.hidfo.ru/2016/11/kina-szabadkereskedelmi-zonat-hozna-letre-az-apec-orszagai-kozt/

Egy egész titkosszolgálati szervet eltöröl Donald Trump

James Clapper lemondását követően kiderült, hogy Donald Trump nem csak a National Intelligence igazgatóját váltotta le, de úgy döntött, felszámolja az egész hivatalt.

Trump pénteken jelentette be, hogy Mike Pompeo kansasi szenátort nevezi ki a CIA élére, nemzetbiztonsági tanácsadónak pedig Michael Flynn altábornagyot, aki korábban kritikák kereszttüzébe került amiatt, mert az iszlám radikalizmus elleni harc részeként az Oroszországgal összefogást szorgalmazta. Az újonnan megválasztott elnök tanácsadói gárdája azonban pénteken azt is egyértelművé tette, hogy James Clapper nem csak lemondott a NI éléről, hanem ezáltal megkezdődik a teljes hivatal felszámolásának “hosszas és problémás” folyamata.

A Trump által nemzetbiztonsági szakemberekből összeállított gárda az utóbbi napok során számos találkozót tartott, hogy kidolgozzák a nemzetbiztonsági hivatalok átszervezésének mikéntjét, egyes hivatalokat ugyanis teljes egészében eltörölnek, vagy integrálnak más nemzetbiztonsági szervekhez.

Trump döntése állítólag a republikánus vezetők közt is jelentős zavart okozott; sokan arra panaszkodtak, hogy az új elnök “senki által nem ismert” személyeket nevez ki a legfontosabb posztokra.

A National Intelligence hivatalát 2005-ben hozták létre a 2001 szeptember 11-i terrortámadásra adott válaszként, hogy ellensúlyozzák az ország 16 hírszerző szerve közti információ-megosztásban mutatkozó hiányosságokat. A hivatal létrehozását már akkor sokan kritizálták; szerintük alapvetően egy naiv elgondolás volt, hogy a totális megfigyeléssel és szigorúbb digitális kontrollal 100%-ban ki lehet szűrni a terrorsejteket.

Az eddig nyilvánosságra jutott információk alapján Trump vissza akarja fordítani azt a folyamatot, amit a CIA élén John Brennan elindított, és az emberi tényező helyett inkább az elektronikus hírszerzésre összpontosította a szolgálatok kapacitását, hogy ezáltal előkészítse a titkosszolgálatokat a kiterjedt kibertámadások elhárítására.

Brennan novemberben azt mondta, hogy a mai világban a legtöbb emberi interakció digitális úton történik, emiatt a hírszerző szervek is ezen a téren kell jobb képességekkel rendelkezzenek. Az általa végrehajtott változtatások kritikusai szerint azonban ez felhígította a CIA közvetlen emberi kapcsolatok felhasználásával folytatott információszerzési képességeit, amit korábban a hivatal egyik elsődleges erősségének tartottak. Az újonnan megválasztott elnök eddigi lépéseiből úgy tűnik, nem csak a 9/11 terrortámadás után végrehajtott szervezeti átalakításokat, de a digitális hírszerzés aránytalan súlyban való jelenlétét is visszájára fordítaná.


http://www.hidfo.ru/2016/11/egy-egesz-titkosszolgalati-szervet-eltorol-donald-trump/

Drákói módszerekhez nyúl a “szabad nyugati világ”

Szerdán a Lordok Háza elfogadta az Investigatory Powers Bill törvényjavaslatát, amely a hatóságok számára kiterjedt jogköröket biztosít az újságírók megfigyelésére. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadságért felelős képviselője, Dunja Mijatovic közleményében tiltakozott az új intézkedés ellen, ami szerinte hátráltatja az újságírók munkáját.

Szerdán a brit Lordok Háza elfogadta az Investigatory Powers Bill törvényjavaslatát, amely a hatóságok számára kiterjedt jogköröket biztosít az újságírók megfigyelésére. Az új törvényt arra tervezték, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok anélkül is megfigyelés alatt tarthassanak újságírókat, hogy az adott személy esetében bírósági végzés születne, vagy akár a bűncselekmény gyanúja felmerülne.

A törvény arra kötelezi a brit internetszolgáltatókat, hogy eltárolják a felhasználók böngészési előzményeit 12 hónapra visszamenőleg, és az adatbázisokhoz bírói végzés nélkül is teljes hozzáférést biztosítsanak a hatóságok számára. A rendőrségnek így felhatalmazása van arra, hogy lehallgasson telefonokat, laptopokat, tableteket és számítógépeket olyan személyek esetében, akiknek nincs folyamatban lévő büntetőügye.

Az EBESZ képviselőjének közleménye szerint ezáltal

miniszteri utasítás alapján, a bíróságok megkerülésével válik lehetővé az újságírók elektronikus kommunikációjának megfigyelése.

Mijatovic élesen kritizálta az intézkedést; szerinte jogi garanciákat kellene beépíteni, melyek biztosítják az újságírók forrásainak “bizalmas keretek közt” tartását. Az új törvény ugyanis mai formájában ahhoz vezet, hogy az újságírók tevékenysége teljesen átláthatóvá válik a hatóságok számára; a továbbiakban igen nehéz lesz név nélküli forrásoktól kapott bizalmas információk kiszivárogtatása, hiszen a hatóságok vissza tudják követni az információ forrását, és korlátozott formában az offline kommunikáció terén is lehetőségük nyílik egy büntetlen előéletű újságíró bírói végzés nélküli megfigyelésére.

A törvényjavaslatot 2015 novemberében Theresa May terjesztette a parlament elé. A törvényhozók júniusban hozzájárulásukat adták az újságírók megfigyeléséhez.


http://www.hidfo.ru/2016/11/drakoi-modszerekhez-nyul-a-szabad-nyugati-vilag/