A TTIP-tárgyalások leállásával csődöt mondott a globalizmus

Sigmar Gabriel német alkancellár megerősítette, hogy csődöt mondtak a Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Befektetési Partnerséggel kapcsolatos tárgyalások. A TTIP-tárgyalások leállásával megtört a globalizáció folyamata.

A német alkancellár kijelentette, hogy a TTIP-el kapcsolatos tárgyalások már kudarcot vallottak, csak ezt “senki nem volt hajlandó nyíltan elismeri”. A tárgyalássorozat folytatása az utóbbi hetekben lehetetlenült el, miután az Amerikai Egyesült Államok nem volt hajlandó kompromisszumot kötni, ehelyett egyoldalúan, saját feltételeivel akarta ráerőltetni az egyezményt Európára.

A formálódó egyezmény számára a végső csapást az jelentette, amikor májusban Franciaország nyílt fenyegetést fogalmazott meg, miszerint nem fogják aláírni az egyezményt, ha az az európai fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi irányelvek fellazításához vezetne. Francois Hollande azt is egyértelműen kijelentette, hogy “soha nem fogadják el” ezt az egyezményt, mert sérti Franciaország szuverenitását, és kizárólag az amerikai vállalatok érdekeit szolgálja.

Franciaország nem írja alá a TTIP egyezményét

A TTIP-el szembeni általános ellenállást azonban nem csak az mutatta, hogy Németországban több százezres tüntetések zajlottak az egyezmény ellen, majd európai vezetők is elkezdtek ellene fordulni, hanem, hogy valószínűleg a TTIP erőltetése is hozzájárult a britek Európai Unióból való kilépéséhez. Barack Obama amerikai elnök az uniós tagságról tartott júliusi referendum előtt megpróbált nyíltan beavatkozni a brit közéletbe, és kijelentette, hogy a britek még hosszú éveken át nem lehetnek részei a TTIP-nek, ha kilépnek az unióból. Ezt azonban a kilépést támogató közéleti személyiségek közül sokan egy lehetőségként értelmezték: úgy lehet kimaradni a TTIP egyezményéből, ha az emberek Európai Unióból kilépésre szavaznak. Az Obama kijelentését követő napokban ez vált a kilépési kampány egyik mozgósító üzenetévé, és ennek hatására néhány nap alatt 5 százalékkal nőtt meg a kilépést támogatók aránya.

A tárgyalássorozat során formálódó egyezmény felszámolta volna az európai fogyasztóvédelmi előírásokat, hogy így lehetővé tegye az amerikai génmódosított termékeket értékesítő vállalatok térnyerését Európában. A TTIP emellett létrehozott volna egy újabb nemzetek feletti bíróságot, ahol a multinacionális cégek legális úton nyomást gyakorolhattak volna a tagállamok kormányaira, ha a piaci érdekeiket sértve érzik. Sigmar Gabriel szerint azonban a tárgyalássorozat végleg elbukott.

Ez nem szabadkereskedelem, hanem államalapítás

Az utóbbi hónapok során amiatt erősödtek fel a TTIP létrehozását erőltető törekvések, hogy az egyezményt még Barack Obama elnökségének lejárta előtt megkössék. Az amerikai elnök azt akarta, hogy a TTIP része legyen az ő “hagyatékának” – de ehelyett sikeresen meggyőzte a briteket arról, hogy inkább az Európai Unióból kilépést válasszák. Obama szerencsétlen lépése emellett a politikai-gazdasági globalizmus folyamata szempontjából is mérföldkövet jelent, hiszen ez alkalommal a “helyi” érdekek felülírták a nemzetközi elit újabb globális struktúra létrehozására vonatkozó igényeit; amiatt nem jöhetett létre a TTIP, mert Európa és az Amerikai Egyesült Államok érdekei több téren éles ellentétben állnak egymással.


http://www.hidfo.ru/2016/08/a-ttip-targyalasok-leallasaval-csodot-mondott-a-globalizmus/

Franciaország a TTIP leállítására szólítja fel Európát

Matthias Fekl francia külkereskedelmi államtitkár felszólította az európai országokat, hogy állítsák le a Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Befektetési Partnerséggel kapcsolatos tárgyalásokat.

“Franciaország követeli a TTIP-tárgyalások leállítását” – a politikus kedden azt mondta, szeptemberben, az EU kereskedelmi minisztereinek pozsonyi találkozóján fogják előterjeszteni a kérdést. Kijelentése egybehangzó a Sigmar Gabriel német alkancellár által mondottakkal, miszerint Brüsszel nem volt hajlandó teljesíteni Washington bizonyos követeléseit az egyezményre vonatkozóan, emiatt a tárgyalások ellehetetlenültek. Az amerikaiak a környezetvédelmi irányelvek, a bankrendszer és befektetői jogok tekintetében álltak elő olyan követelésekkel, ami Európa számára jelentős visszalépés lenne, és kizárólag az amerikai befektetők érdekét szolgálja.

A TTIP az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közt nem a szó szoros értelmében vett szabadkereskedelmi övezetet hozna létre, hanem többek között felállítana egy újabb nemzetek feletti bíróságot, aminek fennhatósága lenne a szerződést elfogadó országok kormányai felett. Az egyezmény ebből a szempontból nem egy tisztán gazdasági megállapodás, hanem sokkal inkább tekinthető rejtett államalapítási kísérletnek, ami egy multinacionális cégek által kormányozott transzatlanti államot hozott volna létre.

http://www.hidfo.ru/2016/08/franciaorszag-a-ttip-leallitasara-szolitja-fel-europat/

Matolcsy újabb költekezései – Ez a nyár is a luxusról szólt

Miután tavasszal kiderült, hogy alapítványain keresztül az MNB fideszes haveri köröket tömött ki pénzzel, abban lehetett reménykedni, hogy visszavesznek az ész nélküli költekezésből. Ezzel szemben ez a nyár is a Matolcsyhoz köthető luxusingatlan-bizniszről szólt.

Manapság igazán kifizetődő a jegybankelnök rokonának lenni, hiszen nemcsak Szemerey Tamás - a jegybankelnök unokatestvére - jutott hozzá olcsó MNB forráshoz, hanem Matolcsy fia is jól járt, aki amellett, hogy jókora luxusingatlannal gazdagodott, még egy bútorgyárat is venni tudott Szemerey segítségének köszönhetően.

Ezzel gyakorlatilag új szintre emelkedett a haveri kapitalizmus, hiszen a Fidesz-közeli emberek már a látszatra sem adnak. Nem telik el nap úgy, hogy ne jelenne meg legalább egy hír arról, hogy valamelyik Fidesz-közeli ember haverja, közeli vagy távoli hozzátartózója valamilyen zsíros megrendelést kapott, vagy kedvező feltételekkel jutott hozzá hitelhez.

Újabb ingatlanvásárlások

Ez a nyár sem telt el anélkül, hogy az MNB és annak alapítványai, illetve a jegybankelnökhöz köthető személyek ne vásároltak volna meg jó néhány ingatlant mindenféle racionális magyarázatot nélkülözve. Matolcsy György hóbortja nem olcsó mulatság: 2014 óta már több tízmilliárd forintot szórtak el fővárosi és vidéki ingatlanokra, annak ellenére, hogy 2014-ig egyáltalán nem merült fel, hogy a jegybanknak új épületekre lenne szüksége.

A jegybank magyarázata szerint az ingatlanok többsége oktatási célra kell, mivel a jegybanki alapítványok kiemelt célja a hazai közgazdasági és üzleti képzés fejlesztése, valamint doktoranduszok támogatása. Jól tudjuk, hogy a Matolcsy vezette jegybank ez alatt azt érti, hogy a fiatalokra rá kell erőszakolni az unortodox gazdaságpolitika hitvallását, még annak ellenére is, hogy a Matolcsy György által kitalált új gazdaságpolitikai vonal csúnyán megbukott 2012-ben.

A legnagyobb idei, az MNB-alapítványokhoz köthető ingatlanfejlesztés a Széll Kálmán téri Postapalota 7,7 milliárd forintos fejlesztése. Az épület korábban 7 milliárd forintért került az Optima Befektetési Zrt.-hez, amely az MNB-alapítványok közel 260 milliárd forintos vagyonát kezeli.

Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekkörébe tartozó Raw Development Kft. is újabb fejlesztésekbe kezdett, most éppen a Budai Várnál építenek luxuslakásokat és hotelt. Matolcsy György unokatestvére, annak bankja (Növekedési Hitelbank Zrt.) és cége korábban azzal keltett feltűnést, hogy számos túlárazott megrendeléshez jutott az MNB-alapítványoknál, valamint az unokatestvér bankja kedvező feltételek mellett jutott jegybanki forráshoz. A kivitelező és beruházó cég formálisan nem köthető Szemereyhez, mivel ebben az esetben nem lehetne a Növekedési Hitelbank a finanszírozó. Azzal azonban, hogy érdekeltségi körébe tartoznak ezek a cégek, számos aggályt felvet a beruházás.

A Matolcsy-rokonoknak nagyon jól megy

Persze nem ez az első furcsa ügy, amelyben Szemerey Tamás neve a középpontba kerül. Miután az MNB-alapítványoknak nyilvánosságra kellett hozniuk, hogy mire használják fel a közpénzeket, a jegybankelnök unokatestvére központi figurájává vált a pénzszórásnak: az érdekeltségi körébe tartozó cégek közül nemcsak ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások jártak jól, hanem a New Wave Productions médiavállalkozás is, amely az Origo és a VS.hu kiadója.

A Szemereyhez köthető Növekedési Hitelbank térhódítása is a jegybanknak köszönhető. A MNB-alapítványok korábban "érdekes" befektetési döntéseket hoztak: az NHB Banknál 2014 és 2015-ben a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett kötöttek le betétet, nagyon alacsony költségű forráshoz juttatva Szemerey bankját.

Nemcsak Matolcsy unokatestvérének, hanem fiának is jól ment az elmúlt időszakban. Amellett, hogy luxuslakással gazdagodott a bőkezű unokatestvér támogatásával, még gyártulajdonossá is vált Matolcsy Ádámból. A veszprémi Balaton Bútorgyár megvásárlásához Szemerey bankja, a Növekedési Hitelbank adott hitelt, és talán azt sem lehet kizárni, hogy a forrás a jegybanki hltel programból származott eredetileg, amelyből jócskán jutott a Szemerey bankjának.

Nevetséges Századvég tanulmány

Jól járt a Századvég is, amely annak ellenére nyerte el az MNB közbeszerzési pályázatát, hogy jóval drágább ajánlatot tett konkurensénél. Annak ellenére, hogy Koppint-Tárki kettős 700 millió forinttal olcsóbb ajánlatot tett, végül a mérleg nyelve egy mintatanulmány volt, amelynek szubjektív megítélése alapján 100/10 arányban a Századvég nyert.

A Fidesz-közeli cégcsoport mintatanulmánya egy rövidke dolgozat, amely három újszerűnek mondott egészségügyi eszközt mutat be, ám a monetáris politikához, vagy egyéb jegybanki tevékenységhez viszont nem sok köze van. A Transparency International (TI) Magyarország által kiperelt dokumentumokból az is kiderült, hogy a sikerhez vezető tanulmány mellőzi a komolyabb módszertani eszközöket, és még normális hivatkozási jegyzéket sem tartalmaz.

A kormánypárthoz köthető Századvég nagyon jól járt a közbeszerzéssel, ezt is tudni lehet a TI által közzétett dokumentumokból:

– Egy magyar nyelvű briefing darabja 1,1 millió forint, az angol nyelvűé másfél millió, egy szakértői workshop pedig 1,3 millióba kerül a cégnél. A konkurens pályázónál ezek darabja körülbelül harmadába lett volna.

– Óránként 25 ezer forintért adnak tanácsot az MNB vezetőinek, a Koppint-Tárki párosnál ez 10 ezer forint lett volna.

– Egy infógrafika darabját nettó 550 ezer forintban mérik.

Mindez azért fontos, mert az MNB közpénzekből gazdálkodik, és mint látható, ha haveri cégről van szó, akkor nem jelent problémát a túlárazás.

Kémekkel veszi körül magát a jegybankelnök

Valószínűleg az MNB-vel kapcsolatos negatív sajtó - amelynek mint látható, van alapja, és a sorozatos botrányok vezethettek odáig, hogy Matolcsy György kémvezérrel, katonai elhárítóval és TEK-es harci kiképzővel erősítette sorait. A jegybankelnökről mindig is köztudott volt, hogy kevesekben bízik meg, és a botrányoknak köszönhetően az elmúlt 1-2 évben pedig sokan kieshettek a bizalmi köréből. A jegybank biztonságával kapcsolatos erősítések azt a célt szolgálhatják, hogy az eddiginél kevesebb információ szivárogjon ki. Persze a megfélemlítésnek is kiváló eszköze, ha kémekkel töltenek fel egy állami intézményt. Bukott kémfőnökökkel a soraiban Matolcsy saját pozícióját is megerősítheti, hiszen ahogy a mondás tartja: az információ hatalom, és a politikai elitről sokat tudó titkosszolgálati képviselők biztosíthatják jegybankelnöki tisztségének megtartását.

Bár Orbán Viktor jobb kezének eddig is stabil volt a pozíciója, az utóbbi hónapok botrányai, és a látványos összejátszás a rokonokkal és haverokkal számos olyan kínos pillanatot eredményezett, amit nem volt könnyű kimagyaráznia a kormánypártnak. Matolcsy törvényekkel való bevédése is hatalmas kapufa lett, miután mind az Alkotmánybíróság, mind a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy nem lehet eltitkolni az MNB költekezéseit, a látványos kormánypárt-jegybank összejátszás pedig erős muníciót adott az ellenzék kezébe. Emiatt talán mégsem olyan stabil Matolcsy pozíciója, mint azt korábban gondoltuk, így ez is közrejátszhatott abban, hogy a jegybankelnök kémekkel vette körül magát.



TényTár

Merkel nem jelenti be, indulni fog-e a választásokon

Angela Merkel német kancellár elhalasztotta arra vonatkozó döntésének bejelentését, hogy 2017-ben újra indulni fog-e a választásokon, miután számos német vezető ellenzi újbóli jelöltségét, és kiderült, hogy a német társadalom többsége sem támogatja.

A Spiegel német lap szerint Merkel bejelentését már korábban várták, de a kancellár elhalasztotta azt, miután komoly nézeteltérés alakult ki közte és Horst Seehofer bajor miniszterelnök közt. A bajor politikus nem támogatja Merkel újbóli indulását, elsősorban a kancellár bevándorláspolitikája miatt, amit a CDU testvérpártja vállalhatatlannak tart. Szakértők szerint Merkel számára komoly politikai csapást jelentene, ha a bajor miniszterelnök támogatása nélkül kellene újra indulnia a posztért.

Németországban legközelebb 2017. augusztus 27. és október 22. közt tartanak szövetségi választásokat. Merkelt elsőként 2005 novemberében nevezték ki kancellárrá, és harmadik mandátumát tölti a poszton. Augusztus elején azonban a ZDF televízió Politbarometer kutatásából kiderült, hogy Merkel támogatottsága egy +5 és -5 közti skálán 1 pontra süllyedt, és a tömeges bevándorlás, a hónapok óta tartó terrorveszély miatt fokozatosan romlik a kancellár közmegítélése.

Egy most vasárnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a német választók több mint 50%-a nem támogatja, hogy Merkel újra induljon a választásokon. A Bild számára készült kutatás alapján Merkel megosztó személyiséggé vált Németországban; a lakosság mintegy 42%-a támogatja őt, több mint 50%-a pedig már azt sem támogatja, hogy újra induljon a választásokon.

http://www.hidfo.ru/2016/08/merkel-nem-jelenti-be-indulni-fog-e-a-valasztasokon/

A németek többsége nem akar bevándorláspárti kancellárt

Újabb mélypontra jutott Angela Merkel német kancellár közmegítélése: a németek ma már olyannyira elutasítják a “befogadás politikáját”, hogy többségük azt sem támogatja, hogy Merkel újra elinduljon jelöltként a választásokon.

Egy vasárnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a német választók nincsenek megelégedve a multikulturális társadalommal, amit Angela Merkel migránsok millióinak betelepítésével próbál megvalósítani Németországban. A Bild számára készült kutatás szerint a lakosság mintegy 42%-a támogatja őt, több mint 50%-a azonban már azt sem támogatja, hogy jelöltként újra induljon a választásokon.

Merkel támogatottsága az utóbbi egy folyamán épült le, miután a kancellár egy év alatt 2,14 millió migránst engedett be Németországba, és a nyilvánvaló lakossági ellenállás ellenére sem volt hajlandó felhagyni az idegen népcsoportok letelepítésével. A nem-európai migránsok többsége nem tud beilleszkedni az európai társadalomba, a szövetségi rendőrhivatal adatai szerint egy év alatt több százezer bűncselekményt követtek el “menedékkérők”, miközben ugrásszerűen nőtt a nemi erőszak esetek száma. A Bild am Sonntag számára készült felmérés szerint a német lakosság több mint fele nem várná meg, hogy Angela Merkel kitöltse mandátumát 2017-ig, ehelyett a kancellár azonnali lemondását akarja.

Novemberben a Bild am Sonntag akkori felmérése alapján még a lakosság 45%-a támogatta Merkelt, de azóta számos olyan esemény történt, aminek hatására a kancellár támogatottsága nagy mértékben csökkent; a Kölnben történt tömeges szexuális zaklatások, valamint több nyilvános gyilkosság és terrortámadás után minden alkalommal tovább romlott Merkel közmegítélése. A kancellárnak ezúttal nem volt szerencséje a választók naivitásával: vasárnap az ARD televíziónak nyilatkozva már nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, miszerint 2017-ben indulni fog-e a választásokon, ami arra utalhat, hogy Merkel maga is tisztában van azzal; politikai pályafutása a végéhez közelít.

http://www.hidfo.ru/2016/08/a-nemetek-tobbsege-nem-akar-bevandorlasparti-kancellart/

Végig félrebeszélt Angela Merkel

Az Európai Unió szankciós politikája hosszú évek óta sújtja az európai vállalkozásokat, de a német cégek nem tudtak megbirkózni Angela Merkel despotikus hatalmával. A kancellár végül bevallotta: valójában Németországnak is érdekében áll az oroszellenes szankciók eltörlése.

Augusztus 19-én Angela Merkel német kancellár egyike volt azoknak a politikusoknak, akik a vezető eurázsiai hatalmak gazdasági együttműködése elé állított akadályok fenntartása mellett érveltek. Hétfőn azonban a kancellár már ellenkező pozíciót képviselt; arra tett utalásokat, hogy Németországnak érdekében áll az Oroszország elleni szankciók eltörlése. Az International Business Times beszámolója szerint Merkel hétfőn azt mondta, Németország “határozottan érdekelt abban, hogy a szankciók eltörlésre kerüljenek”, és “amint haladást ér el a minszki egyezmény végrehajtása, Berlin javasolni fogja a szankciók enyhítését”.

Angela Merkel korábban az ARD német televíziónak nyilatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy 2017-ben újra indulni fog-e a választásokon. A német lakosság több mint fele ellenzi jelöltségét, és ebben nem csak a migrációs válság, hanem a szankciós háború is szerepet játszott. Míg a migránsok beengedése a többségi lakosság körében rombolta a kancellár megítélését, a német üzleti körök az Oroszország elleni szankciókat követően fordultak el a kancellártól, aki politikai alapon hozott gazdasági korlátozásokat, ezáltal komoly veszteségeket okozva a német vállalkozásoknak.

Alekszej Fenenko, az Orosz Tudományegyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok tanszékének kutatója szerint Merkel azt az elgondolást támogatja, miszerint Németország természetes szerepe, hogy a kelet-európai országok vezetőjeként funkcionáljon, és mivel ezekben az országokban a hatalmi elitek a Szovjetunió összeomlása óta oroszellenesek, ennek következtében Merkel egy oroszellenes blokk vezetőjévé vált. A kancellár politikájában beállt fordulat szerinte annak köszönhető, hogy Merkel felismerte az Oroszországgal folytatott gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket, emellett a kelet-európai országok szintén érdekeltek a kereskedelem zavartalanságának helyreállításában.

http://www.hidfo.ru/2016/08/vegig-felrebeszelt-angela-merkel/

Új jobboldali szervezet tiltakozik az erőszakos lakosságcsere ellen

Szombaton a német identitárius mozgalom kilenc tagja mászott fel a Brandenburgi kapura, hogy figyelemfelhívó akcióval tiltakozzanak a nem-európai népcsoportok betelepítése, és a hatóságok látványos tétlensége ellen. A Tagesspiegel beszámolója alapján rekord sebességgel igazoltatták őket, és “faji gyűlöletkeltés” miatt indul eljárás ellenük.

Jobboldali aktivisták foglalták el a Brandenburgi kaput szombaton – írja a Tagesspiegel német lap. A beszámoló nem győzi hangsúlyozni, hogy a figyelemfelhívó akciót szervező csoportot “régóta figyeli a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal”, és a rendőrök azonnal igazoltatták őket.

Az indentitárius mozgalom akciója a hatalmi elit felelőtlenségére, a hatóságok tétlenségére, és a tömeges bevándorlással járó iszlamizálódás veszélyeire akarta felhívni a figyelmet. Bár a német rendőrök december végén közbeavatkozás nélkül nézték végig, amint a kölni dóm környékén közel-keleti és afrikai migránsok csoportosan követnek el szexuális zaklatást fiatal nők ellen, az identitárius mozgalom tagjai ellen valamiért azonnal és határozottan felléptek. A Tagesspiegel szerint az aktivistákat igazoltatták, és “faji gyűlöletkeltés” miatt indul eljárás ellenük.

“Faji gyűlöletkeltés” – nem akarnak Közel-Keletet csinálni Európából

A lap emellett kötelességtudóan sorolja, hogy ki mindenki ítéli el a tiltakozó akciót. Michael Müller, Berlin polgármestere például azt mondta, ez egy “undorító cselekedet” volt, aminek az a célja, hogy

aláássa a demokráciát a békés, toleráns Németországban.

Müller köszönetet mondott a rendőrségnek a gyors fellépésért – de ez még nem minden, a Tagesspiegel egy CDU-s politikus, Frank Henkel véleményét is azonnal közölte, aki szerint szintén undorító volt az akció.

A politikailag korrekt német sajtó azóta elkezdett szakértőket nyilatkoztatni, miszerint szorosabb ellenőrzés alatt kell tartani az online közösségi médiát, mert az identitárius mozgalom ott hatékony toborzó tevékenységet folyat, és támogatóik száma gyorsan nő.


http://www.hidfo.ru/2016/08/uj-jobboldali-szervezet-tiltakozik-az-eroszakos-lakossagcsere-ellen/

Freie Welt: Washington szócsöveként működik a német sajtó

A Freie Welt német lap szerint a német sajtó külföldi propagandatevékenység részeként terjeszt negatív képeket bizonyos országokról, és szándékosan nyomást gyakorol a német politikusokra, amikor eltérnének az amerikai vezetők által elvárt külpolitikától.

A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb német sajtóorgánumok nem csak ferde képet közvetítenek más országokról, hanem határozottan nyomást gyakorolnak a német politikusokra és gazdasági vezetőkre, ha azok nem az amerikai külpolitikát követik.

“Miközben Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter viszonylag józan nyilatkozatokat tesz Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban, a sajtó ezzel ellentétben előszeretettel használ éles megfogalmazásokat.” A lap szerint ezzel megpróbálnak nyomást gyakorolni olyan politikusokra, akik nem ellenséges viszonyra törekszenek Washington riválisaival, hanem józanabb hangot ütnének meg, és kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekednének.

A német média “a transzatlanti propagandagépezet részévé vált”, ami jól láthatóan az amerikai vezetők hangulatváltásait követi, miközben teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Németország érdekeit. – írták. “Ha valaki szemügyre veszi az elmúlt három év során megjelent publikációkat, azt láthatja, hogy a német média nem Berlin szócsöveként cselekszik, ehelyett a szövetségi kormány elleni külföldi nyomásgyakorlás eszközévé vált, ami állandó nyomás alatt tartja a szövetségi kormányt, a politikusokat, és ennek megfelelően formálja a közvéleményt.”

A szerző szerint ez a trend számos tényezővel magyarázható. Egyfelől, a média megpróbál alkalmazkodni a nézőközönséghez, emellett alkalmazkodik a szponzorok és befektetők elvárásaihoz is. Egy másik ilyen tényező az újságírók és az úgynevezett “hatalmi központok” közti kapcsolat. Az újságírók munkakörükből adódóan megpróbálnak belső információkhoz jutni, de ez a kapcsolat bizalmas viszonyt követel meg, ami ellenkező irányba is felhasználható; az informátorok gyakran olyan személyek, akik szándékosan próbálják manipulálni a közvéleményt, és ennek részeként akár idegen országok titkosszolgálati érdekérvényesítése is utat törhet.

A szerző azzal magyarázza a médiában megfigyelhető ilyen irányú változást, hogy az újságírók korábban a helyi hatóságokkal és vállalatokkal próbáltak minél kiterjedtebb bizalmi kapcsolathálót kiépíteni, idővel azonban egyre többen csatlakoztak különféle transzatlanti szervezetekhez. Ezek a kapcsolatok kiváló lehetőséget adnak a karrierépítésre, de eközben követelményei is vannak – “akik ilyen szervezetekhez csatlakoznak, idővel nem képesek elfogulatlan képet adni a világról, hanem kapcsolathálójuknak megfelelően elkerülhetetlenül a transzatlanti integráció mélyítését fogják képviselni”.

Továbbá, a kisebb sajtóorgánumok nagy hírügynökségektől való függése is súlyosbít a helyzeten – írták. A sajtóorgánumok többsége nem végez elég színvonalas munkát ahhoz, hogy piaci alapon biztosított legyen a működése – ehelyett befektetőkre, szponzorokra vannak utalva, hogy ki tudják fizetni alkalmazottaikat. A költségek minimalizálására törekvésből következően, a kisebb sajtóorgánumok a nagy hírügynökségek anyagait veszik át, a híreket pedig olyan értelmezési kerettel közlik, ami nem áll ellentétben anyagi támogatóik elvárásaival. Ez a sajtóorgánumok nagy többségére igaz, a Freie Welt szerint azonban a német sajtóorgánumok nagy többsége amerikai elkötelezettségű, mivel amerikai befektetők és szponzorok pénzén működnek. Ez az úgynevezett “független sajtó”, ami valóban független a kormánytól és az államtól – ehelyett egy másik kormány és másik állam érdekeit képviseli Németországban.


http://www.hidfo.ru/2016/08/freie-welt-washington-szocsovekent-mukodik-a-nemet-sajto/

Kivonulhatnak a német fegyveres erők Törökországból

Egy német országgyűlési képviselő, Rainer Arnold újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy a német hadsereg a Törökországból való kivonulást fontolgatja, mert a török kormány nem engedélyezi a hivatalos látogatásokat az Incirlik bázison.

Elmondása szerint a Bundeswehr tegnap kezdett hivatalosan is foglalkozni a kivonulás lehetőségével. Ennek részeként a török katonák elhagynák az Incirlik légibázist, a légierő pedig a Tornado gépeket Jordániába vagy Ciprusra helyezné át.

Egy a két ország közt régóta húzódó diplomáciai vita vezetett oda, hogy Törökország megtiltsa a német politikusok Incirlik létesítménybe tervezett látogatásait. Ez a diplomáciai konfliktus látható formában júniusban jelentkezett, amikor a német parlament az 1915-ben az Oszmán Birodalom területén zajló tömeggyilkosságokat népirtássá minősítette. Az örmény népirtás elismerésének törvénybe iktatása oda vezetett, hogy Törökország megtiltotta, hogy a német politikusok látogatásokat tegyenek azokban a létesítményekben, ahol Törökország területén német katonák állomásoznak. Cem Özdemir, a Zöldpárt egyik vezetője azt mondta, ha ezek a látogatások nem lehetségesek, akkor a német katonák haza kell térjenek Németországba.

Rainer Arnold, a szociáldemokraták szóvivője szintén kijelentette, hogy amennyiben a politikusok a török kormány tiltakozása miatt nem látogathatnak el a német katonákhoz, ebben az esetben meg kell kezdeni a német fegyveres erők kivonását Törökországból. Elmondása szerint ez “rémálom lenne” Németország számára, hiszen az áthelyezés miatt további költségek merülnek fel, emellett komoly logisztikai kihívások elé néz a Bundeswehr a következő hónapokban. A kivonulást követően a német katonák nem az amerikaiakkal közösen folytatnák a térségben zajló tevékenységet, hanem külön létesítménybe helyezik át őket egy másik térségi országba.


http://www.hidfo.ru/2016/08/kivonulhatnak-a-nemet-fegyveres-erok-torokorszagbol/

Törökország titkos tárgyalásokat folytatott szíriai vezetőkkel

Izmail Hakki Pekin, a török fegyveres erők volt hírszerző vezetője egy interjú során kijelentette; közvetítőként részt vett egy titkos tárgyalássorozaton, amely a Törökország és Szíria közti kapcsolatok rendezését célozta.

A volt hírszerző tiszt az orosz Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, személyesen részt vett öt titkos találkozón a szíriai hírszerzés illetékeseivel. Elmondása szerint nem bocsátkoztak közvetlen tárgyalásokba, ehelyett közvetítőkön keresztül kezdődött meg a kapcsolatok rendezése, miközben ugyanilyen tárgyalások zajlottak Oroszországgal is. Az öt találkozóból kettő még 2015 folyamán, három pedig már idén történt.

Pekin elmondása szerint ezek az informális találkozók főként a szíriai biztonsági helyzetet tárgyalták – a szíriai hírszerzés tájékoztatta őket az országban zajló bizonyos történésekről, és megállapították a kapcsolatok helyreállításának feltételeit, mely szerint Törökország és Szíria egy közös biztonságpolitikai koncepció mentén együttműködést kezd.

A török vezetés Szíriával kapcsolatos politikája akkor kezdődött megváltozni, amikor Ahmet Davutoglut Binali Yildirim váltotta a miniszterelnöki poszton. Yldirim már annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szíriai kormányban elsősorban barátot kell látni, nem ellenséget. Az algériai al-Watan lapban megjelent értesülések szerint az algériai kormány közvetítésével is tárgyalások zajlottak Szíria és Törökország közt. Később Törökország nyílt hadmozdulatot indított észak-Szíria kurdok által lakott régiójában, ahol megkezdte a függetlenség kikiáltására készülő kurd fegyveres erők felszámolását.


http://www.hidfo.ru/2016/08/torokorszag-titkos-targyalasokat-folytatott-sziriai-vezetokkel-a-katonai-beavatkozas-elott/